Egy operettgála és egy többé-kevésbé színvonalas kórusmű után az első komoly darabot kellett előadniuk az újpestieknek: a portugál és a német csapatnál sokkal erősebb, a nyáron megannyi klasszist - közöttük a sydneyi aranyérmest, Székely Bulcsút - igazoló görög Panionioszt. Nem indult rosszul a parti, egy jó szerelést követően Suti bőgette fel a motorokat, s használta ki biztos kézzel a ziccert. Hamar jött a válasz, Santa bántóan zavartalanul tüzelhetett, jóllehet tudható, ő a görög válogatott egyik legfőbb bombagyárosa. Később Anasztasziadisz használta ki a vendégek első fórját, amire az UTE újabb akciógóllal válaszolt: Máthé zseniálisan centerezett. A negyed végén ugyanakkor erősen falsra sikeredett a hangszerelés: Kovács emberelőnyben elengedett labdája kipattant a blokkról, Székely pedig meg sem állt vele a másik kapuig (2-3). Annál szebb volt az összhang a második rész elején: Ferkó elsőrangú svédcsavarja megakadt Reppasz mögött, majd miután Kovács Róbertre sem mentek rá a védők, megint kotorászhatott egy keveset a válogatott kapusa (4-3). A boldogság azonban nem tartott soká: a második hellén előnynél Székely újfent gólpasszt adott Anasztasziadisznak, majd egy kissé hebrencs támadásból megint jól kontráztak Santáék (4-5). Még jó, hogy fordulat fordulatot követett: Áts végre-valahára odaért egy labdára, ráadásul hátrányban, míg a túloldalon Suti csuklóját nem tudta követni Reppasz. Sőt egy újabb Áts-védést követően előnybe kerültek a lilák, s bár a kulcsemberek pihentetése miatt az adogató hatos korátlaga valahol 17 körül mozgott, a szerencsésen pattanó labda és Máthé agilitása négyest ért, amelyet Kovács be is pakolt 10 másodperccel a dudaszó előtt (6-5).
Kovács Róbert (4) és az újpestiek mozdulatait csak csodálni tudta Székely Bulcsú (balra) és a Panioniosz
Az üzlet beindulni látszott, a harmadik periódust ugyanis egy újabb hálóba suhanó Suti-rakéta nyitotta, jóllehet kellett az is, hogy a labda megpattanjon egy védő kezén. Két, igaz, sokkal nem kecsegtető támadása is volt eztán az UTE-nek a 8-5-höz - ehelyett Santa átlövése került jegyzőkönyvbe, avagy Áts baljánál megint túl nagy volt a rés. Egy kimaradt előny után bosszankodhattunk, hogy aztán Átsot ünnepeljük, aki Székely lefordulásánál, majd Pavlakisz abszolút ziccerénél megmutatta, a közelről érkező labdákba sokkal nagyobb érzékkel nyúl bele, mint a távolról becsapódókba. Ennek alátámasztásaként Kalakonasz közeli húzását is hárította hátrányban, azaz maradt egy az előnyből a fortissimóval kecsegtető utolsó tételre. A közönség mindenesetre tombolt, midőn Áts újabb bravúrját Máthé egy le- (inkább vissza-)fordulásból lőtt góllal fejelte meg, hogy aztán az újpesti kapus lassan mennybe menjen, midőn a soros görög előnynél egy földöntúli vetődéssel átért Kalakonasz tökéletes kapáslövésére. A hangulat további emelkedéséről Zoufal gondoskodott, aki beinjekciózott könyökkel nyolcról verte telibe a jobb felső vinklit - ám a fórokkal mind jobban "ellátott" vendégek végül, Székely révén, valahogy átgyötörték a labdát a hősiesen védekező újpesti védelmen.
A végjáték ennek megfelelően izgalmasan, ám a meccshez képest gólszegényen telt, zárásképp Székely túlheveskedte a hajrát (bemázolt egyet Zoufalnak egy támadás örve alatt, de észrevették), Máthé pedig slusszpoén gyanánt inkább akciózott a fegyelmezett visszaúszás helyett - gólja pedig még inkább megédesítette a parádés győzelem ízét.
Számított ilyen sikerre?
Petrovics Mátyás: - Valahogy végig azt éreztem, hogy nyerünk, annyira dinamikus volt, annyira pörgött a csapat. Remekül védekeztünk, a második részben Áts Berci is remekelt, lőttünk nyolc akciógólt, amire tán Európa is felfigyel, elvégre ez egy rutintalan csapattól egy ilyen rutinos gárda ellen nem akármilyen teljesítmény.