Fordulatos, igaz, színvonalát tekintve afféle péntek esti csapkodásnak tetsző partit vívott egymással a két gárda. A bemondásos alapon véget érő második részt tartalmas és izgalmas végjáték követte.
Matajsz Márk (balra), az egriek centere nagy csatát vívott a ferencvárosi védôkkel (Fotó: Meggyesi Bálint)
Matajsz Márk (balra), az egriek centere nagy csatát vívott a ferencvárosi védôkkel (Fotó: Meggyesi Bálint)
"Van még tíz másodperc!" "Becsületszavamra csak hét!" Rövid tanakodás. "Még kilenc!"
Ez utóbbi lett a hivatalos, minthogy a meccs ellenőre, Erdős László közölte a játékvezetőkkel. Amúgy lefutott az óra, megszólalt a duda a harmadik negyed végén - más kérdés, hogy meg kellett volna állítani, elvégre az egriek még matattak a labda után egy szabaddobásnál. Gerendás György, a vendégek mestere kiabált tízet a túlpartról, a zsűrihez fröccsenő Fradi-szakosztályvezető, Wiesner Tamás hétre szavazott, végül a hevesiek verziójához közelebbi eredmény jött ki, ők örülhettek.
De nagyon. Merthogy a "megszavazott" ráadásban Kiss Csaba dobott egy ménkű nagy gólt, amivel hosszú idő után visszavette az Eger a vezetést. Igaz, a szünetben Wiesner viszszatért a zsűrihez, és miheztartás végett megjegyezte: "Ezt a gólt ti lőttétek."
A zöldek gyorsan beköszöntek kétszer Szécsinek, miközben ellenfelük az első három emberelőny elbaltázásával már-már a Vasas elleni szerencsétlenkedést idézte. Más kérdés, hogy az exvasutasok ezúttal nem siklottak vakvágányra: Weszelovszky két remek lövésével az első - ekkor még megfelelő pillanatban felvijjogó - dudaszó előtt egyenlítettek. A második részben Kis Gábor elsőrangú centergóljával már vezettek is, igaz, ezt követően ismét lefékeződtek, miközben a szükségcenterekkel operáló, s emiatt az emberelőnyöket kissé nehezebben szerző hazaiak végül szintén egy akciógóllal egalizáltak: Binder távoli surrantása valahogy befért Szécsi balja alatt.
A kissé unalmas - már ekkor bemondásos alapon véget érő - második részt meglehetősen tartalmas harmadik követte, melynek során a fonalat elkapó ferencvárosiak balkezeseik jóvoltából visszavették a vezetést, mi több, 5-4-nél Tóth Frank egy kiállítás után ajtó-ablak helyzetbe került, ám - úgymond - a szemöldökfát találta el két méterről, ami sokba került: 6-4 helyett ugyanis előbb Weszelovszky jóvoltából 5-5, majd Kiss Csaba ominózus, "plusz kilences" bombájával 5-6 következett.
Önnek elég jól ment, a csapatnak már kevésbé, vagy másképp látta? Weszelovszky László, az Eger négy gólt szerzô játékosa: - Nem, sajnos nem játszottunk túl jól, lehetett volna simább is. Ami engem illet, sajnálom kicsit Pelle Balázst, nagyon jóban voltunk tavaly, csak hát az együtt töltött év alatt kiismertem. Meg aztán az is számított, hogy nagyon tartottak tôlem, mindig üvöltöttek, menj rá, menj rá, ilyenkor meg, ha az ember annyira fél egy ellenféltôl – ezt saját példából tudom, annak idején Tóth Imre azt csinált velem, amit akart –, még azt is elrontja védekezésben, amit egyébként simán megcsinál máskor.
S miután a honi "negyedik számú" balkezes egy újabb parádés pattintással kettőre hizlalta az Eger előnyét - a hazaiak kulcsembere, Katonás ennél a fórnál gyűjtötte be harmadik hibáját -, úgy festett, egyoldalú utolsó résznek nézünk elébe. Ám hiába tűnt fáradtnak a Fradi - megesett, hogy az idősebbek csak pihentek a labdán támadásban -, Süveges "kényszerlövése" valahogy megakadt Szécsi mögött, ami életet lehelt a népligeti együttesbe. Olyannyira, hogy Weszelovszky újabb gólja sem szegte harci kedvüket, s Bánhidy szépítését követően, 37 másodperccel a befejezés előtt, időkérés után emberelőnyben adogathattak. Csakhogy Tóth Frank lövését blokkolták, így maradt egy gól - másodperc viszont már nem sok, végül egyetlenegy sem. Bár egy Fradi-drukker azért felbődült a duda után: "Van még tíz!" Nem volt.