Rossz forma, pech, bírók

Negyedik játéknap
Horvátország-Magyarország 9-7 (1-0, 2-4, 2-1, 4-2)
New York, 1200 néző. V: Szkalohoritisz (görög), Hart (ausztrál)
Horvátország góllövői: Buslje 3, Frankovic 2, Komadina, Boskovic, Vranjes, Djogas
MAGYARORSZÁG: Gergely - Biros 1, Kásás 2, Molnár T., Vári, Kiss G., MADARAS 3, Varga Dániel, Steinmetz Á., Fodor 1, Szívós, Kiss Cs., Szécsi (kapus). Szövetségi kapitány: Kemény Dénes
Gól - emberelőnyből: 12/4, ill. 11/5
Kipontozódott: Varga Dániel (24. p.), Komadina (25. p.)
Kiállítva (végleg cserével): Molnár T. (18. p.), Hinic (18. p.)
Egyesült Államok-Oroszország 5-8, Olaszország szabadnapos volt. Az állás: 1. Horvátország 8 pont (4 mérk.), 2. Magyarország 7 (20-15, 3), 3. Olaszország 7 (25-24, 3), 4. Egyesült Államok 5 (21-25, 3), 5. Oroszország 5 (20-26, 3). Toronto. Negyedik játéknap: Németország- Spanyolország 10-9, Görögország- Kanada 11-5, Szerbia-Montenegró szabadnapos volt. Az állás: 1. Görögország 10 (4 mérk.), 2. Szerbia-Montenegró 7 (3), 3. Spanyolország 6 (3), 4. Németország 5 (3), 5. Kanada 3 (3)
A győzelemért három, a büntetőkkel elért sikerért két, a vereségért egy pont jár.

Egyvalamiben egyezett meg a horvátok elleni találkozó az egy nappal korábban az olaszokkal megvívott mérkőzéssel. Mégpedig abban, hogy akárcsak az itáliaiak szövetségi kapitánya, a horvátok szakvezetője, Ratko Rudic is csak a lelátóról figyelhette végig együttese mutatványát, miután a megelőző fordulóban piros lapot kapott. Sajnos a két meccs közötti különbség jelentős: míg Angeliniéket legyőztük, az ezúttal Milorad Damjanic által irányított horvátokkal nem bírtunk. Ez azt jelenti, hogy a vízilabda első számú alakulatának számító magyar csapat 28 mérkőzésig tartó veretlenségi sorozatát adták át a múltnak Frankovicék.

Nem is tudni, mikor fordult elő, hogy a mieink nyolc percen át ne dobtak volna gólt, mindenesetre a magyar idő szerint vasárnap hajnalban lejátszott találkozón 8:34 percig kellett várni az első találatunkra, amely a csapatkapitány Kásás Tamás nevéhez fűződött. Igaz, addig a horvátok sem túlozták el, ők az ugyancsak fórban eredményes Djogas negyedik percben elért góljával vezettek.

Frankovic jóvoltából a rivális újra előnybe került, hogy aztán átvegyük az irányítást: a második felvonás végére - többek között a kétszer is Volarevic kapujába találó Madarasnak köszönhetően - 4-3-ra vezettünk, sőt a 20. percben leforduló jobbszélsőnk ismét villant, és kettőre növelte az előnyt (5-3). Ekkor akart visszatérni a vízbe a nem sokkal kevesebb mint két perccel korábban cserével végleg kiállított Molnár és Hinic, ám mindkettőjüket gyorsan visszaparancsolták. A jelenetből is kiderült, nagy volt az összevisszaság a két center páros (cserés) kiállításánál. "Semmi különös nem történt - így Kemény Dénes. - Az egyik támadásnál elvesztettük a labdát, és a visszaúszásnál összeakaszkodtak. Páros kiállítást sem ért az egész, szerintem a bíró - amúgy egyik játékvezetőt sem láttam még soha - hirtelenében rosszul jelezte szándékát. Az ügy következménye, hogy Molnár nem játszhat az amerikaiak elleni utolsó találkozón."

A horvátok Madaras harmadik találatát követően magukra találtak, és Frankovic, Buslje, valamint Komadina révén sorozatban háromszor tették be a labdát Gergely mögé. Ez utóbbi gól már a negyedik negyedben esett. Boskovic megmozdulása, azaz 7-6 után pedig Szécsi váltotta Gergelyt.
Az egri hálóőrt 40 másodperc múltán felavatta Buslje, s bár Kásás négy perccel a vége előtt még szépített, azt követően nem maradt esély a meccs megmentésére. Ennek legfőbb oka, hogy a maradék játékidőben három előnyt kaptak a horvátok, míg mi egyet sem. Nem csoda, hogy Vranjes megadta a kegyelemdöfést.

"Nem tagadom, csalódott voltam a mérkőzés után - értékelt Kemény Dénes. - Ha sokszor mászik ki úgy az ember nehéz helyzetéből, hogy nem kap ki, úgy érzi, ez a normális. Holott nem… Most nem tudtunk kikeveredni a gödörből, sok minden szólt a teljesítményünk ellen. Először is az, hogy ezúttal a játék egyetlen elemében sem tudtunk dicsérendőt alkotni, a játékosok döntő többsége csak hajtott, küzdött, ami nem párosult jó teljesítménnyel. A másik ok, hogy egyszerűen nem volt szerencsénk, több mint tíz kapufát lőttünk, és egyik alkalommal sem pattant befelé a labda. A harmadik szelet a bírók teljesítménye. Két szabályos gólunkat nem adták meg, míg a horvátoknak megítéltek egy szabálytalant, amelyet egy méterről szereztek. A két ismeretlen bíró mellett néha kísérleti alanynak éreztük magunkat. Persze, ha nem játszunk olyan gyengén, a másik két tényezőt semlegesíteni tudtuk volna." Kemény még hozzátette: törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb kikapunk, amit pozitívan is lehet értékelni, hiszen minél hosszabb ideig védtük volna veretlenségünket, annál nagyobb teherként cipeltük volna tovább.

A továbbjutást illetően (hárman kerülnek be a hatos döntőbe) érdekes helyzet alakult ki: a ma hajnali meccsek végeredménye úgy is alakulhat(ott), hogy mind az öt gárda öt ponttal fejezi be a tornát. ---- A ---- A