A bronzmérkőzésen már látszott, hogy a magyarokhoz hasonlóan szintén két hosszabbításos összecsapás után meccselő oroszok sem fizikálisan, sem fejben nem bírják a tempót – az ausztrálok gyakorlatilag kivégezték őket a félidőre, és végül 9–2-re győztek.
A fináléban az volt a kérdés, mennyi tartaléka maradt csapatunknak, amely az amerikaiak és az oroszok ellen egyaránt 34 perces összecsapásokon kerekedett felül (a vb-n nyolc nap alatt kellett hét mérkőzést lejátszani), míg a spanyolok a hollandok és az ausztrálok ellen rendre jól hajrázva nyerték meg a negyed-, illetve az elődöntőt.
Az első negyedben nehezen találta a ritmust együttesünk, három, kissé szerencsés gól is kellett ahhoz, hogy 4–4 álljon a táblán – bár tény, Fortuna az arra érdemeseket támogatja, márpedig a mieink az előző két napon bőven tettek annyit, hogy némi mázlival kapaszkodjanak vissza 1–3 és 2–4 után. A második rész elején aztán két remekbe szabott góllal már mi vezettünk 6–4-re, ennek ellenére érezhető volt, nem uraljuk a mérkőzést.
Nemsokára egyenlítettek is a spanyolok, és a hajrában Bolonyainak kellett két nagyot védenie, hogy maradjon a döntetlen.
A harmadik részben energiánk nagy részét az emésztette fel, hogy védekezésben megoldjuk a két hibával játszó Keszthelyi Rita „különvédelmét", hiszen a spanyolok egyértelműen rámentek arra, hogy kipontozzák. Egy ideig sikerült is ezt elérni, ám a negyed közepén egy lepattanóért folytatott harcban ötméterest ítéltek Keszthelyi ellen, így elvesztettük az edzők szavazatai alapján a torna MVP-jének választott játékost. Tarrago büntetőjére Kövér-Kis révén érkezett válasz, és miután egy spanyol előnygól után Molnárnak sikerült a gólvonalról betolnia egy lecsorgó labdát emberfórban, az utolsó negyed is egálról indult (8–8).
Ám amitől tartani lehetett, az a zárórészben bekövetkezett: a vetélytárs centerét, Blast nem tudtuk tartani, az általa kiharcolt előnyből és újabb ötméteresből elhúztak a hispánok (8–10), miközben mi többször is hibáztunk támadásban, így emberelőnyben is.
Négy perccel a vége előtt átálltunk a kétcenteres játékra, és egy ízben Molnárnak sikerült egy szép gólt szereznie, majd egy kivédekezett hátrányt követően mi játszhattunk hat az öt ellen, de sajnos nagyon látszott, hogy már nincs elég lelki és testi erő az előny gólra váltására, míg a túloldalon Blas újabb centergólja pontot tett a meccs végére.
A vereség ellenére csakis dicséret illeti a magyar együttest, hiszen óriási menetelést mutatott be Triesztben, mint Kelemen Attila szövetségi kapitány fogalmazott: „ez a jövő csapata, ezekre a lányokra lehet jövőt építeni."
DÖNTŐ |
Spanyolország–Magyarország 11–9 (4–4, 2–2, 2–2, 3–1) |
A magyar gólszerzők: Antal, Kisteleki H., Kövér Kis, Molnár 2-2, Pengő |
A világbajnokság végeredménye: 1. Spanyolország, 2. Magyarország, 3. Ausztrália, 4. Oroszország, 5. Olaszország, 6. Görögország, 7. Hollandia, 8. Egyesült Államok, 9. Kanada, 10. Üzbegisztán, 11. Kína, 12. Németország, 13. Brazília, 14. Dél-afrikai Köztársaság, 15. Mexikó, 16. Indonézia. |