„Nem csak saját magunkat kellett legyőznünk, mert ez az olasz csapat hihetetlenül jó – mondta Merész András kapitány a mérkőzést követően az MTVA kamerái előtt. – Ezt bizonyította az elődöntőben is, ahol csak egy nem normális nüanszon múlt, hogy nem a fináléban játszott, hanem velünk. Nagyon kemény ellenfél volt, de amit ki lehet hozni magunkból, azt kihoztuk. Szeretném megköszönni a tizenhárom játékosnak, a stábtagoknak, a játékosok nevelőedzőinek, edzőinek, a szövetségnek, hogy mögénk állt mindenben, és a családomnak. Köszönet illeti minden játékos családját, mert amit ki kellett az Eb miatt állniuk, az nem hétköznapi.
De talán megérte. Talán furcsa amit mondok, de ha ezt a meccset az olaszok nyerik meg egy góllal, akkor is megérte volna a sok munka. Megérte, mégpedig azért, mert ezen az Eb-n több néző volt női vízilabdameccsen, mint a világon összesen – beleértve a londoni olimpiát, ahol mindennap hatezren voltak. Szenzációs volt. Azt mondtam a csajoknak, úgy küzdjenek, hogy lehet, ez az utolsó alkalom ilyen közönség előtt játszani, bár nagyon remélem, sok embernek megtetszett, amit a vízilabda jelent, s a jövőben is kijönnek a meccsekre. Hihetetlenül nagy támogatást adott a közönség, nagy köszönet érte. A meccs elején megleptek minket az olaszok, hullámzó volt a mérkőzés. A harmadik negyed tájékán volt egy kis megingásunk támadásban, de a szívünk továbbvitt, és az egygólos győzelmet nem kell megmagyarázni.”
Keszthelyi Rita, a magyar válogatott játékosa: – Igazán jól ismerjük az olaszokat. Minden trükkjükre, taktikai fegyverükre készen álltunk. A különbséget az emberelőnyös helyzetek jelentették. Nagy türelemmel, elképesztő türelemmel vízilabdáztunk. Elég nyugodtak voltunk ahhoz, hogy kivárjuk a tökéletes pillanatot a lövésre. Mindenkinek óriási köszönet ezért az éremért.
Gangl Edina, a magyar női válogatott kapusa: „Volt egy csapat, amely segített, így könnyű volt jól védeni. Ugyan bronzmeccset játszottunk, muszáj volt felpörögni, és könnyen is ment, hiszen egy vesztes elődöntő után nem lehetett más választásunk, mint nyerni. Egészen más volt így védeni, mint amikor be kell ugrani, de ami jut, annak kell örülni. Nem is feltétlenül azt kellett bizonyítanom, hogy lehet rám számítani, most az volt a feladatom, hogy kezdőként védjek jól, ez kellett megoldanom."
Kisteleki Dóra, a magyar válogatott játékosa: – Roppant büszke vagyok, hogy sikerült felállnunk az elődöntőben elszenvedett vereség után. Ma igazi csapatként játszottunk, nem úgy, mint két napja a spanyolok ellen. Nagy siker volt ez, amely tovább lök minket előre. Fantasztikus évek várnak ránk.
Fabio Conti, az olasz válogatott szövetségi kapitánya: – Szerintem természetes, ha éremért játszunk Budapesten, Magyarország számít esélyesebbnek, de számomra, a magyar válogatott Európa első számú csapata. Tele van nagyon jó játékosokkal. A fontos az, hogy mindent beleadtunk a meccsbe, amink csak volt.
Plázázás segítette bronzhoz a női vízilabda-válogatottat
„A hiszti sem segített az olaszokon"
NŐK, HELYOSZTÓK
A 3. HELYÉRT
MAGYARORSZÁG–OLASZORSZÁG 10–9 (2–3, 5–2, 0–2, 3–2)
Hajós uszoda, 4500 néző. Vezette: Dutilh-Dumas (holland), Teixido (spanyol)
Magyarország: GANGL – ANTAL 3, KESZTHELYI 2, Illés A. 1, Bujka 2, Szücs G. 1, Kisteleki D. 1. Csere: Takács O., Czigány D., Kisteleki H., Tóth I.
Olaszország: Gorlero – Cotti 1, BIANCONI 3, Radicchi, Frassinetti, DI MARIO 2, Emmolo 1. Csere: Palmieri, Motta, Queirolo, Aiello, Garibotti 2
Gól – emberelőnyből: 10/3, ill. 13/3
Gól – ötméteresből: 4/3, ill. –
Kipontozódott: Radicchi (27. p.), Illés A. (27. p.), Cotti (28. p.)
Piros lap: Fabio Conti (32. p.)
DÖNTŐ
Spanyolország–Hollandia 10–5