Női vízilabda: A kvalifikációs torna lehetőség, nem teher – Gurisatti

A női vízilabda-válogatott tagjai lassan el is felejtik, milyen a megszokott módon készülni az ünnepekre, hiszen már második éve töltik edzőtáborban a decembert. Ezúttal a január 19–24-ei olimpiai kvalifikációs tornára készül a csapat, amit már egészen biztosan megrendeznek Triesztben.

„Ahogyan tavaly, az idén is kimaradt nekünk a karácsonyi őrület, de ezt senki sem bánta igazán – mondta Gurisatti Gréta, a Dunaújváros szélsője. – Egy éve az Európa-bajnokság volt nagyon fontos nekünk, ezúttal pedig az olimpiai kvalifikáció megszerzése. Eddig minden rendben halad a felkészüléssel, nagyon jó körülmények között dolgozhatunk. Azt látom a lányokon, hogy mindenki kitűnő formában van és nagyon várja már a kvalifikációs tornát. Bevallom, az év elején sokan aggódtunk amiatt, hogy mi lesz az olimpiával, éppen ezért ahogyan közelítünk a torna felé, mindenki egyre felszabadultabb lesz, nem pedig stresszesebb. Kifejezetten várjuk az éles meccseket, nem teherként éljük meg a helyzetet, hanem lehetőségként.”

A program azért egy fokkal lazább a tavalyinál, például ezúttal nem úgy esett be a karácsonyfa alá a komplett csapat.

„Tavaly december 24-én érkeztünk haza a görögországi világ­ligameccsről, ehhez képest nyertünk fél napot, mert az idén zárva volt az uszoda aznap – mondta mosolyogva az ob I-es góllövőlista második helyezettje. – A kapitány ráadásul a december 27-ét is odaajándékozta nekünk, így csak 28-án kezdünk újra edzeni. Erre a négy napra szükségünk is van, hogy feltöltődjünk, főleg, hogy az új évben már buborékba költözünk, nehogy bármi történjen velünk a kvalifikációs tornáig. Három hétig össze leszünk zárva, csak magunkra figyelünk, ez azért mentálisan is megterhelő, úgyhogy igyekeztünk feltöltődni a karácsonyi pihenő alatt.”

Gurisatti Gréta a közösségi médiában Szilágyi Dorottyával közösen mutatta be a csapat mindennapjait, kicsit közelebb hozva a játékosokat a szurkolókhoz. Egyelőre csak egy rész készült el a tervezett videosorozatból, de a folytatás nem marad el.

„Szerettük volna korábban folytatni a sorozatot, de fáradtság miatt egyelőre ez elmaradt  – vallotta be az ötletgazda. – Karácsony után azonban biztosan jelentkezünk ilyen videókkal, főleg majd a buborékból, hiszen oda senki sem jöhet be, így viszont megmutathatjuk, hogyan telnek a napjaink. Elsősorban azért készült a videó, hogy feldobja a hangulatunkat, de nagyon sok helyről kaptunk pozitív visszajelzést, aminek szintén örültünk.”

A válogatott eredetileg a minden fronton címvédő amerikaiakkal készült volna közösen, de a pandémia miatt az edzőpartner visszamondta az utazást. Így aztán a KSI és az UVSE fiú serdülőcsapata ugrott be a felkészülésre.

„Az amerikai válogatott távolmaradását természetesen sajnáltuk, hiszen a világ legjobbjaival nagy élmény lett volna együtt dolgozni  – mondta az Európa-bajnoki bronz-

érmes játékos.  – A KSI és az UVSE utánpótláscsapatának nagyon hálásak vagyunk a beugrásért, sokkal jobb volt velük edzeni, mintha csak magunk között gyakoroltunk volna. Más ellenük játszani, mint a női csapatok ellen, az például nekünk kedvez, hogy hamarabb reagálunk bizonyos szituációkra, ugyanakkor hiába veszünk észre hamarabb egy lefordulást, a fizikai különbség miatt pillanatokon belül utolérnek minket. Sokkal több energiára van szükség egy egyszerű faulthoz is, egy kilencven-száz kilós embert nem könnyű lenyomni a víz alá. Szerintem ez is előnyünkre válik majd a tornán, amelyen az első két meccsen visszaszokhatunk ahhoz, milyen lányok ellen játszani.”

Triesztben egyetlen mérkőzésen, az elődöntőn múlik a kvótaszerzés, lényegében mindegy, hogy előtte és utána mi történik. Az biztosra vehető, hogy az ominózus meccsen a hollandok vagy az olaszok lesznek a mieink ellenfelei.

„Január 23-át piros betűvel írtuk be a naptárba  – mondta a válogatott alapembere. – Nincs kimondott preferenciám, aki szembejön az elődöntőben, azt kell megverni. Csapatként a hollandokat erősebbnek tartom, de az olaszok otthon lesznek, és tudjuk, hogy ez a sportdiplomácia miatt nem mindegy. Semleges helyszínen jobban örülnék az olaszoknak, de így mindegy, hogy kivel játszunk, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Az adott napon a jobb csapat nyer majd, és az a miénk lesz. Vagyunk annyira rutinosak, hogy bárkit meg tudjunk verni, és az egész csapat így áll hozzá a mérkőzéshez. Jól ismerjük egymást, sokat játszottunk egymás ellen, sok újdonságot egyikünk sem tud mutatni a másiknak. Kiélezett meccsekre számítok, nagyon meglepődnék, ha bármelyik elődöntőben nagy lenne a különbség. Én azonban pont az ilyen kiélezett meccsekért játszom, azt szeretném, hogy így dőljön el, hogy nekünk igenis helyünk van az olimpián. Ha így harcoljuk ki a szereplés lehetőségét, az hatalmas magabiztosságot adhat nekünk Tokióban.”