Férfi vízilabda: Zalánki Gergő vezéregyéniség lenne

Vágólapra másolva!

2022.01.07. 07:30

Címkék

A nyáron a világ talán legerősebb csapatába, a Pro Reccóba szerződő Zalánki Gergő nagyszerűen érzi magát feleségével az olasz kisvárosban, ahol minden valószínűség szerint a legtöbb időt fogja eltölteni pályafutása során ugyanazon klub játékosaként. A válogatott egyik vezéregyéniségévé szeretne válni, és kettős érzéssel várja a májusi világbajnokságot.

– Fél év után hogy érzi magát Reccóban?
– Nagyon kényelmes és nyugodt a kinti élet. Körülbelül egyperces sétára lakom az uszodától, így dugókban sem kell állnom, nincs rohanás. Csak a vízilabdával és a családommal foglalkozom. Nagyon élvezzük az életet!

– Néhány hónapja lapunknak elmondta, ami a beilleszkedést illeti, szinte mindenben kellemesen csalódott.
– Az első külföldi csapatom a Pro Recco, így kicsit tartottam tőle, vajon milyenek lesznek a csapattársaim, hogyan fogadnak. Mindenki kedves volt, a kezdeti nyelvi hiányosságok ellenére is. Volt, aki elmondta, csak olaszul fog hozzám beszélni, hogy minél hamarabb megtanuljam a nyelvet, és tényleg így tett. A társaim szinte mindennap tanítanak új szavakat, bár sokszor csak hülyeséget... Természetesen korábbi csapattársam, Aaron Younger is sokat segített a beilleszkedésben.

– Dabrowski Norbert Egerben volt az edzője. Évekkel ezelőtt azt mondta, hogy a saját útját kell járnia ahhoz, hogy felnőjön. Ott tart ezen az úton, ahol szeretne?
– Norbi indított el az utamon, azóta meg sem álltam, kétévente klubot váltottam. Most három évre írtam alá, úgyhogy lehet, Olaszországban több időt töltök. Recco kifejezetten családbarát környezet; mindenki ismer mindenkit, alig használnak autót, főleg motorokkal közlekednek az emberek – tényleg egy kis mesebeli város! Abszolút el tudnánk itt képzelni a születendő gyermekünk első néhány évét.

– A város nyugalmát mintegy ellenpontozzák a szakmai elvárások.
– Valóban, de hasonló nyomás alatt vízilabdáztam Egerben, Szolnokon és a Ferencvárosban is, szóval hozzászoktam. Magamtól pedig még többet várok. Előfordulhat, hogy a klub elégedett a teljesítményemmel egy háromgólos meccsem után, de ha én úgy érzem, még egy találatot szerezhettem volna, marad bennem kis tüske, és emiatt még többet készülök, hogy a következő alkalommal tudjak javítani. Összességében jófajta egyensúly, hogy a város nyugodt, míg a csapat nagy elvárásoknak megfelelve maximálisan pörög a rengeteg meccs és a sok utazás miatt.

– Közeledik a világbajnokság, amely ráadásul a távoli Fukuokában lesz. Hogyan alakul egy élsportoló élete egy világesemény alatt, amikor éppen az első gyermeke születik?
– Nagyon szomorú szituáció lesz. A gyermekünk egy-másfél hónapos lesz, amikor el kell mennem egy hónapra... Szerintem kétszer akkora lesz, mire visszaérek. Nyilván nehéz, ám Fruzsival tudtuk, mire vállalkozunk. Tényleg borzasztóan sajnálom, de ilyen az élsportolói élet. Úgy vagyok vele, hogy néhány év múlva – amikor már ő is emlékezni fog, illetve amikor már a televízióban láthat – ezek az áldozatok megtérülnek.

– Korábban előfordult a Pro Reccónál, hogy egyes játékosok csak a Bajnokok Ligájában, mások kizárólag a bajnokságban szerepeltek. Most is így van?
Olaszországban négy idegenlégiós szerepelhet egy klubban, a nevüket fél évre előre le kell adni, ezért Alekszandar Ivovics csak a BL-ben játszik.

– Milyen hatással lesz a válogatottban betöltött szerepére, hogy a világ legjobbjaival szerepel egy külföldi klubban?
– Az olasz bajnokság sokkal gyorsabb és dinamikusabb, mint a magyar, több lábmunkára van szükség. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy sokat kondizzunk, inkább a dinamikára fekszünk rá az edzéseken. A válogatottban is talán egyfajta előrelépés lehet, hogy dinamikusabban játsszunk – védekezésben, támadásban egyaránt. Célom, hogy Reccóból vezéregyéniségként jöjjek haza az alakuló, fiatal válogatottba, megosszam a tapasztalataimat, és akár példát tudjak mutatni a fiataloknak.

VÉLEMÉNY
Jansik Szilárd, a válogatott bekkje „Az idén rengeteg az új arc, mondhatni, jelentős vérfrissítés indult el. Nekik még nehéz, hiszen nincsenek húszévesek, de nagyon akarnak, szépen küzdenek, és egyre jobb teljesítményt nyújtanak a klubjukban, amit idővel a válogatottban is megmutathatnak. Van, akinek már ebben az évben is lesz esélye bekerülni a keretbe, de azért készülnek velünk ilyen sokan, mert a jövőt építjük, és a többieknek néhány év múlva lesz ez reális cél – pláne Párizs után, amikor többen is abbahagyják a vízilabdát. Azt veszem észre, hogy már én is inkább a rutint képviselem, pedig néhány éve még én vittem le edzésre a labdákat – gyorsan telik az idő... A klubomban és a válogatottban is irányítom a fiatalokat, főleg védekezésben. Van, aki megérti, van, aki szekálásként éli meg, de ez az ő fejlődésüket szolgálja, és ezáltal természetesen a csapat lesz erősebb. Örülök, hogy egyre stabilabb helyem van a válogatottban – amit meg szeretnék tartani hosszú évekig, ha a szervezetem is bírja –, és bízom benne, hogy ott tudok lenni az idei világ- és Európa-bajnokságra utazó keretben is. A következő olimpia sincs már messze. Több világversenyt rendeznek addig, úgyhogy sokat tudunk fejlődni az előttünk álló két és fél évben.”
Fekete Gergő, a válogatott bekkje „December végén ki akartam tűnni a „kisválogatottban”, meg akartam megmutatni, mit tudok, hogy végül a „nagycsapatba” is bekerüljek – ez sikerült, aminek nagyon örülök, és természetesen nagy motivációt ad a későbbiekre. Élvezem, hogy itt lehetek, ugyanakkor érzem, sokat kell még fejlődnöm. A kezdeti időszakban a Ferencvárosban nehéz volt, hogy világsztárok vesznek körül, de az így megszerzett tapasztalat sokat segít, hogy kezelni tudjam a helyzetemet a válogatott edzésein. Ferencvárosi csapattársaim segítenek a játékban és a beilleszkedésben is. Kis időre van szükségem, hogy mindent megszokjak, de remélem, lesz még lehetőségem rá. Konkrétan nem beszéltünk még a stábbal arról, milyen poszton számolnak velem, de ott fogok bizonyítani, ahol számítanak rám. Rövid távú céljaim között szerepel, hogy minél több meghívót kapjak, illetve az FTC-vel szeretnénk bekerülni a nyolcas döntőbe a Bajnokok Ligájában és megnyerni a magyar bajnokságot. Hosszabb távon stabil kerettag szeretnék lenni a nemzeti csapatban is.”