Férfi vízi ob I: Hatalmas munka és teljesítmény van a siker mögött – Varga Zsolt

– A legfontosabbal kezdjük: hogy van?
– Köszönöm, ebben a pillanatban azt mondhatom, minden rendben van – válaszolta Varga Zsolt, a bajnok FTC-Telekom férfi vízilabdacsapatának vezetőedzője, aki a döntő első mérkőzését visszatérő szívritmuszavara miatt kihagyta, majd rutinműtéten esett át, és a finálé második összecsapására tért vissza a kispadra. – Óriási segítséget kaptam a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, Merkely Béla professzor és dr. Szegedi Nándor nélkül biztosan nem tudtam volna ilyen gyorsan visszatérni. A döntő első meccse előtt nagyon nehéz éjszakám volt, és nagyon nehéz döntést is kellett meghoznom, de úgy gondoltam, az a jó megoldás, ha minél előbb elvégzik a szükséges beavatkozást. A játékosokat már a probléma megjelenésekor beavattam, mindenkit megnyugtattam, hogy ha esetleg nem leszek ott a meccsen, Sünivel (Nyéki Balázs másodedző – a szerk.) mindent megbeszélünk, és ő helyettesít. Így aztán nem találták magukat váratlan helyzetben, fel tudtak rá készülni. Süni maximálisan helytállt ezeken a mérkőzéseken, köszönettel tartozom neki a segítségéért, a jelenlétéért és a szeretetéért.

– A döntő második mérkőzésének elején az OSC nekiugrott a csapatának. Minek köszönhetően tudták visszaverni a támadást?
– Számítottunk rá, hogy az OSC igyekszik mindent egy lapra feltenni, azt hangsúlyoztam, hogy ha megpróbáljuk magunkat az ellenfél helyzetébe képzelni, akkor kezdhetjük megfelelő mentális állapotban a mérkőzést. Nagyon sokat segített nekünk a múlt heti, Brescia elleni Bajnokok Ligája-mérkőzés, amely nagyon nehéz volt, de valahogy felépítettük magunkat, és hozni tudtuk a három pontot. Az a szenvedős siker helyre tette a játékosokat a döntő első mérkőzésén aratott nagy különbségű győzelem után. Ezúttal kellett a jó mentalitás, a nagyszerűen védő Vogel Soma, a rengeteg blokk, a jó emberhátrányos védekezés és az egész idénybeli fejlődés.

– Milyen volt az útja a keretnek, amely a múlt nyáron jelentősen átalakult?
– Az idény első fele várakozáson felül sikerült, bár az is tény, hogy a Radnicski elleni BL-meccsen kiengedtük a kezünkből a győzelmet. Mégis fontos mérkőzés volt, mert ott értettem meg néhány dolgot a csapattal kapcsolatban, változtattam, és utána kezdtünk el igazából jól játszani. Januárban és februárban volt egy mélypontunk, de minden évben van mélypont, az a fontos, hogy ez lehetőség szerint ne a legfontosabb mérkőzések idején jöjjön. Akkor tényleg mélyre mentünk, vereséget szenvedtünk Splitben, kaptunk egy hatalmas pofont a Barcelonetától és nehéz találkozóink voltak a bajnokságban is. Varga Duminak egészségügyi problémája volt, a csapat nagy részén végigment a koronavírus, de amikor mindenki visszatért és tudtunk egy kicsit dolgozni, újra elkezdtünk jól játszani. Hatalmas bravúrokat értünk el a BL-ben, nyertünk Belgrádban és Athénban, a Radnicskit ha nehezen is, de megvertük itthon, és a végén a Bresciát is elcsíptük. Ezek tényleg nagy teljesítmények voltak, nem is vártam az idény elején, hogy ennyire ott leszünk a csoport elején a BL-ben.

– Mire jött rá azon a bizonyos Radnicski elleni idegenbeli BL-meccsen?
– Kicsit konzervatív módon kezeltem a csapatot, azokra a játékosokra támaszkodtam, akik már letettek valamit az asztalra, régóta a keret tagjai és ezért ismerem őket. Viszont éppen ők fáradtak el annyira azon a meccsen, hogy elkezdtek hibázni. Megértettem, hogy bár a fiatal játékosok nem feltétlenül állnak készen az ilyen terhelésre, nincs más út, mint beterelni őket, hogy fontos részévé váljanak a csapatnak, mert az idősebbek nem fogják bírni és kiégnek, ha minden meccsen három és fél negyedet játszanak. Onnantól kezdve a fiatalok akkor is vízben voltak, ha nem játszottak jól. Úgy voltam vele, hogy ennek az idény végére kell működnie. Fantasztikusan nagy öröm volt, hogy már az évad közben is sokszor jól működött.

– Még három meccsen működnie is kell, mert hátravan a BL nyolcas döntője.
– Nyilván mindenekelőtt pihenünk néhány napot, a játékosoknak is szükségük van arra, hogy lazuljanak és feltöltődjenek. Utána ráfordulunk a munkára, amelyben óriási segítséget jelent, hogy kétkapuzunk a válogatott azon részével, amely nem mi vagyunk – mással nem is tudnánk gyakorolni, hiszen mindenki leállt már az idény végére. Hál' istennek, azért ebben már van némi rutinunk. Nem szeretném, hogy az elmúlt évek jó szereplése rányomja a bélyegét a mostani nyolcas döntőre, de jól tudjuk, hogy ha már ott vagyunk, bármi megtörténhet. Az elsődleges célunk, hogy megverjük a Jug Dubrovnikot a negyeddöntőben, csak ez lebeg a szemünk előtt.