Mihók Attila: Nem lehet probléma az együttműködés

– Egymásra hangolódtak már Cseh Sándorral?
– Mivel ezt megelőzően sosem dolgoztunk együtt, ezt még nem jelenthetem ki, de meggyőződésem, hogy ez erős felállás – mondta a Nemzeti Sportnak Mihók Attila, akit hétfőn Cseh Sándorral együtt társkapitánynak neveztek ki a női vízilabda-válogatott élére. A két egyenrangú félként dolgozó szakember között csupán az jelenti a különbséget, hogy Mihók Attila meccsel majd. – A beszélgetéseink alapján biztos vagyok benne, hogy Sanyi csak erősíteni tudja a válogatottban végzett munkát, és azt a teljesítményt, amit akár magamtól is elvárok. Persze beszélgetésből sem volt még sok, szorított minket az idő, ez olyan bungee jumping, ami előtt nem feltétlenül tudtuk ellenőrizni, hogy jól be vagyunk-e kötve. A belső hang alapján huszonnégy órás gondolkodás után mégis mindketten egyértelműen igent mondtunk. Ugyanis elmondtuk egymásnak, ki miért van itt, kinek mi ezzel a célja, és mivel ezek egyirányba mutattak, nem lehet probléma az együttműködés.

– Elképesztően zsúfolt a versenynaptár, az idő pedig nagyon szűkös, hiszen januárban jön az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság, majd rögtön utána a világbajnokság. Mikor találkoznak először a játékosokkal?
– Le kellett adnom egy tervezetet, amelyben egy szeptember végi időpontot jelöltem meg. Biztosan meg kell várnunk a Bajnokok Ligája-selejtezőket, hiszen a csapatoknak erre mindenképpen fel kell készülniük. A válogatott játékosok nagyjából egy hete szivárogtak vissza az edzésekre, nagyjából hatvan százalékos állapotban lehetnek, és most lesz két hetük arra, hogy felkészüljenek a Bajnokok Ligájára. Közvetlenül utána viszont szeretnénk leülni a játékosokkal, és addigra kialakítani egy konkrét menetrendet és egy határozott koncepciót. Tulajdonképpen le kell fektetnünk a játékszabályokat, ezeket a lehető legérthetőbben kell megalkotnunk a lehetőségekhez, az időhöz, a külső és belső körülményekhez képest.

– Mindenki tiszta lappal indul a játékosok közül?
– Hogy egy extrém példával éljek, attól még, hogy Keszthelyi Rita fölé lövi az ötméterest a Mataróban, még nem kérdőjeleződik meg a vezető szerepe ebben a csapatban. Vannak fix pontok, kell is, hogy legyenek ilyenek, és fontosnak tartom ezek kijelölését. Mivel mindenki ugyanazt akarja, ez nem jelenti azt, hogy bárki hátradőlne a székben, és azt várja, hogy mikor megyünk az olimpiára, mert egyelőre még nem úgy állunk, hogy megyünk, még meg kell váltanunk a repülőjegyet.

– Mire számíthatunk az önök által irányított válogatottól?
– Egy biztos: elképzelhetetlennek tartom, hogy a nevemet adjam akár egyetlen olyan játékoshoz is, aki a saját képességeinek nem legalább a száz százalékán van. Értem ezalatt a fizikai felkészültséget, a mentális állapotot, és bizony még a sérülések is idetartoznak. Persze ne úgy képzelje ezt el, hogy ha valakinek van egy kisebb sérülése, ami néhány napon belül helyrejön, emiatt kimarad a csapatból, de aki nem tud részt venni a felkészülésen, az a világversenyen sem játszhat. Miközben úgy tűnik, hogy vannak pótolhatatlan tagjai a csapatnak, valójában nem lehetnek ilyenek. Mindenre meg kell találnunk az alternatív megoldást, a csapatba kerülést majdnem mindenkinek újra ki kell vívnia.

– Hová helyezi a magyar válogatottat a nemzetközi mezőnyben?
– Most hatodik lett a világbajnokságon, ennél nem kell nekem okosabbnak lenni. Tavaly második lett a vébén és ötödik az Eb-n, ez meg is mutatja ennek a csapatnak a lehetőségeit. A nagyon jó eredmény is benne van, de mint az elmúlt világversenyeken kiderült, olykor ki is tud kapni. Az elmúlt években voltak kellemes és kellemetlen meglepetések is vele kapcsolatban, jó lenne a teljesítményingadozást kisebb amplitúdójúvá tenni. Ezt a csapatot összességében oda helyezem, hogy ki kell jutnia az olimpiára – a többiről majd utána beszélgethetünk.

– Főállású kapitányként dolgozik, vagyis most megszakad a huszonöt éve tartó dunaújvárosi munkája?
– Igen, ez most megszakad, nyilván gondoskodnom kell arról, hogy megoldódjon az edzőkérdés Dunaújvárosban, és hasonló minőségben folytatódjon a munka. Azért az elmúlt években próbáltam úgy kialakítani a dunaújvárosi stábot, hogy mindenki mindenre fel legyen készülve, és nem a kapitányságra gondolva, hanem az eltelt huszonöt év miatt. Szeretném a lehető legnagyobb gondossággal, biztos kezekbe átadni a csapatot, de lehet, hogy ez olyan új impulzus lesz, ami jót tehet az együttesnek. Fél év múlva erről is beszélhetünk...

(Cseh Sándorral szerdán olvashatnak interjút.)