Női vízi: „Bátor és jó döntésnek éreztem a javaslatot” – Cseh Sándor

– Mi mozdult meg önben, amikor felvetődött a neve a női válogatott lehetséges szövetségi kapitányaként?
– Két gondolat fogalmazódott meg bennem. Az egyik, hogy milyen szerencsésnek érezhetem magamat. Tíz évig dolgozhattam egy férficsapattal, amelyik aztán a világ egyik, ha nem a legjobb csapata lett, aztán öt éven keresztül az egész magyar utánpótlás első számú szakmai vezetője lehettem, ami ugyancsak nagyszerű eredménnyel zárult. És ha ráadásként a női válogatottnál dolgozhatok, tanulhatok – vagy bárhogy fogalmazhatok –, az fantasztikus – mondta a Nemzeti Sportnak Cseh Sándor, akit hétfőn Mihók Attilával együtt társ­kapitánynak neveztek ki a női vízilabda-válogatott élére. – A másik gondolatom az volt, hogy megtisztelő, milyen sokan jó ötletnek tartották, amikor felvetődött a nevem – nem szeretnék senkit sem nevesíteni, de többen kapacitáltak a Magyar Vízilabda-szövetségből és az elnökségből is. Ez a kettő együtt nekem már bőven elég volt.

– Milyenek voltak az első egyeztetések Mihók Attilával?
– Kétszer beszélgettünk, de már az első után eldöntöttem, hogy belevágok. Attila ízig-vérig női edző, aki szerintem nagyon megérdemelte, hogy megkapja a lehetőséget. Néhány nappal ezelőtt felhívott telefonon, és rögtön éreztem, hogy nagyon komolyan gondolja. Azt mondta, számít a segítségemre, és nagyon szeretné, ha részt vennék a munkában, én pedig nagyon bátor és jó döntésnek éreztem a javaslatot. Így kezdődött, akkor még szerepekről sem beszélgettünk, azt éreztette velem, hogy bármilyen felállásban is dolgozunk, ketten együtt jobbak lehetünk, mint bármelyikünk egyedül.

– Mikor tudják pontosan tisztázni, hogy kinek mi lesz a szerepe?
– Szerintem nem kell tisztázni. Négyszemközt megbeszéltük, amit rögtön a bemutatkozó sajtótájékoztatón is elmondtunk: tulajdonképpen ketten kaptuk meg a feladatot, de mindketten tudjuk a több évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött, hogy vannak olyan pillanatok, amikor ez nem működik. Mihi fog meccselni, ilyen szempontból ő a vezetőedző, én társedző vagyok, pontosan tudom, hogy mi a feladatom.

– Milyen alapelvek szerint kezdik el a munkát?
– Nagyon mélyen még nem mennék bele, hiszen nem csak az én dolgom, hogy kitaláljam, sőt… Gondolom, azzal nagy újdonságot nem mondok, hogy ha valakit elnyomnak fizikailag, akkor csak a tudásának egy bizonyos százalékát képes kijátszani magából. Vállalom, hogy közhelyekkel fogok dobálózni, de talán ezek a legfontosabb közhelyek jelen pillanatban: a mentális és fizikai erő, valamint a lábtempó mindennek az alapja. Minél magasabb szinten vannak ezek, annál magasabb szinten kezdődik el a csapatmunka. Amit még szeretnék kiemelni, hogy nemcsak a válogatott edzéseken és mérkőzéseken, hanem a hétköznapokban is sokat kell tenni ezért. Nem véletlen, hogy Attilával mindkettőnknek az volt az első mondata, hogy élsportolókra van szükségünk, akik tizenhat éves koruk óta ennek megfelelően élnek és képezik magukat.

– Mit jelent a különböző feladataira nézve, hogy főállású kapitány lesz?
– Annyira friss ez az egész, hogy még meg kell beszélnem azokkal, akikre elsősorban tartozik. Az OSC rögtön szóba jön, az első egy-két év nagyon szép időszak volt Varga Dani mellett, amikor még „kezdő” edző volt. Továbbra is nagyon közel állunk egymáshoz, és mindennap beszélünk telefonon, de a negyedik évét kezdi a csapat élén, így már nem kell „tanácsokat osztogatnom”. Tudtam, hogy előbb-utóbb eljöhet az idő, hogy más munkát vállalok, éppen ezért ennek megfelelően igazítottam a körülményeket az OSC-ben. Nem véletlen, hogy már Kovács Robi és Kardos Pipi is Varga Dani segítője lett, és egyébként már tárgyalunk valakivel, aki szakosztályvezetőként részt vesz a csapat életében, ő is beleillik ebbe a társaságba. Úgy alakítottam mindent, hogy ha nekem egyik napról a másikra valamiért ki kell lépnem ebből, akkor – az érzelmi tölteten kívül – ne okozzon törést. A szövetség alkalmazottjaként több projektben is benne vagyok, nyilván a szövetség megmondja, hogy ezek esetében mi a teendő.

– Mihók Attila egyértelműen kimondta, hogy a magyar válogatottnak ott kell lennie az olimpián…
– Teljes mértékben egyetértek vele.

– Mennyire lesz nehéz feladat a kvótaszerzés?
– Nagyon nehéz lesz, de ezen a szinten egymás után jönnek a nehéz feladatok. Azért vállaltuk el, mert képesnek érezzük magunkat a megoldásukra.