Női vízi Eb: Garda Krisztina volt az ötödik helyen végző válogatottunk legjobbja – értékelés

A Budapest–Párizs távolság légvonalban 1244 kilométer – a magyar női vízilabda-válogatottnak viszont az elmúlt másfél hétben kicsit távolabb került a francia főváros... A tavaly nyári vb után a szombaton befejeződött eindhoveni Európa-bajnokságon sem sikerült megszereznie az olimpiai kvótát, így az utolsó szalmaszálba kell belekapaszkodniuk a mieinknek, akik már a februári világbajnokságra készülnek.

Fukuokában még Bíró Attila irányította a csapatot, tavaly szeptemberben viszont Cseh Sándor és Mihók Attila vette át a kormányrudat. Mindketten határozott elképzelésekkel érkeztek, de tudvalevő volt, hogy versenyt kell futniuk az idővel, vagyis nem kezdhettek fokozatos építkezésbe, gyorsan kellett megvalósítaniuk, amit elterveztek. Ha már gyors tempó: a szakemberek az Európa-bajnokság előtt hangsúlyozták, a kiválasztásnál nagy hangsúlyt helyeztek az úszósebességre, szerették volna elkerülni, hogy a riválisok leforduljanak rólunk. Nem is kaptunk sok megúszásgólt, viszont támadásban nem sikerült úgy kamatoztatni a gyorsaságunkat, ahogy vártuk, a fontos mérkőzéseken meg kellett szenvednünk a gólokért. Amikor Garda Krisztina, Leimeter Dóra, Keszthelyi Rita vagy más előhúzott egy-egy váratlan megoldást a cilinderből, rendszerint azonnal válaszolt az ellenfél, amikor meg fegyelmezettebbé vált a védekezés, elöl bőkezűen bántunk az emberelőnyökkel.

A nyitányon két negyedig a görögök diktálták a tempót, s bár a záró szakaszra fordulva már vezetett válogatottunk, az utolsó nyolc percben öt gólt kapott, és 14–12-es vereséggel kezdte el a kontinenstornát. A reakciókból úgy tűnt, a ­rossz rajt nagyon megviselte a lányokat, a világbajnok Hollandia ellen pedig bravúr kellett volna ahhoz, hogy egyenes ágon a nyolc közé juthassanak a mieink. A házigazda szekerét a játékvezetők is megtolták, ám arról nem ők tehettek, hogy két kihagyott fórral kezdett a magyar válogatott, amely már 5–1-es hátrányban is volt. Látszólag felemésztette a játékosok energiáját, hogy mélyről kellett kapaszkodniuk, aztán amikor a végjátékban egy gólra zárkózhattunk volna, VAR-döntés után megadott holland és ezáltal elvett magyar találattal háromra nőtt a különbség. Ennyivel is kaptunk ki, 14–11 lett a vége, Mihók Attila a görögök elleni találkozóhoz hasonlóan sokallta a kapott gólok számát, és hiányolta a blokkokat.

A két csoportkörös vereség után a várakozásnak megfelelően simán, 17–2-re legyőztük a horvátokat, de így is a nehezebb úton kellett folytatnunk a tornát, a csehek elleni nyolcaddöntő négy nap alatt már a negyedik mérkőzésünk volt. A papíron meglévő osztálykülönbség a vízben is megmutatkozott, 27–4-es győzelemmel hoztuk a kötelezőt – gondolatban viszont már bizonyára mindenki az olaszokra készült. Merthogy minden tornán a negyeddöntő a legfontosabb mérkőzés, ráadásul olyan csapattal találkoztunk, amely a mieinkhez hasonlóan az egyetlen Eindhovenben kiosztott olimpiai kvótára pályázott. A tét nagyobb volt, mint a torna első szakaszában, a kezdés viszont hasonló, két elrontott emberelőny után a rivális szerzett vezetést. A folytatásban többször is közel kerültünk az olaszokhoz, ám nem elég közel, és miután az utolsó támadásunkból nem sikerült egyenlítenünk, elúszott a hajó – rajta az érmekkel és a kvótával. Noha a számok ritkán hazudnak, és a lehető legkisebb különbséggel, 12–11-re kaptunk ki, fórban hatékonyabban játszottak, pontosabban lőttek, és megérdemelten nyertek az olaszok. Az utolsó negyedre összeállt a magyar védekezés, de már késő volt...

Való igaz, elöl többen is felnőhettek volna az osztályzataink alapján a torna legjobb magyar játékosának megválasztott Garda Krisztina, a társgólkirálynő Keszthelyi Rita vagy a rosszkéz-oldalon villogó Leimeter Dóra mellé, lehetett volna ötletesebb és hatékonyabb a támadójátékunk, ám nem tudunk vitatkozni Mihók Attilával, aki szerint a védekezés volt a mieink gyenge pontja a tornán. Amikor a centerekre ügyeltünk, az élcsapatok klasszis lövői megtalálták a zónánk ellenszerét, ha meg a külső körre figyeltünk, középen tudtak érvényesülni. Annak alátámasztására, hogy mennyire fontos a hátsó stabilitás, álljanak itt az éremmeccsek eredményei: Görögország–Olaszország 7–6, Hollandia–Spanyolország 8–7. A görögök tehát hét lőtt góllal szereztek kvótát, a hollandok nyolccal lettek Európa-bajnokok – azért, mert a fegyelmezett védekezéshez, a blokkokhoz és a labdaszerzésekhez kimagasló kapusteljesítmény társult. A mieinknél a rangadókon többnyire Magyari Alda kapott szerepet, Neszmély Boglárkának csupán két és fél perc jutott az olaszok ellen, de a helyosztókon megmutatta, hogy nagy potenciál van benne.

A magyar válogatott pedig bizonyította, hogy képes túllépni a csalódáson, úgy tűnt, a kudarc összekovácsolta a társaságot. A britek (21–5) és a franciák (14–3) elleni fölényes sikerrel becsületből odaért az ötödik helyre, és már Eindhovenben elkezdett a februári világbajnokságra készülni – taktikailag és mentálisan egyaránt. Hogy utóbbi szempont mennyire fontos, a holland vízilabda első emberével, Arno Havengával készített interjúnk alátámasztja, és Mihók Attila is úgy véli, elsősorban lelki tényezőkből adódik a különbség a görögökhöz és az olaszokhoz képest. Utóbbiak a mieinkhez hasonlóan kerülőúton, Dohán át juthatnak el Párizsba, rajtuk kívül várhatóan a kanadaiakkal kell versengenünk a maradék két kvóta valamelyikéért. Mielőtt ráhúznánk a vizes lepedőt női válogatottunkra, azért emlékezzünk vissza 2022-re, amikor a vb-n szerzett ezüstérem után két hónappal az Eb-n némileg megfiatalított csapattal ötödikek lettünk. Ha akkor fordult a kocka, ezúttal is fordulhat – remélhetőleg úgy, ahogy mi szeretnénk.

KAPUSOK
Magyari Alda
Sokkal többre képes annál, amit Eindhovenben láttunk tőle. Voltak fontos védései, de a döntő pillanatokban nem tudott tartást adni a csapatnak, különösen az olaszok elleni negyeddöntőben hiányoltuk tőle a bravúrokat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem kapott kellő segítséget a mezőnyből, sokszor elcsúsztak a blokkok, amikor a külső körről próbálkoztak a riválisok.
Játszott perc: 112
Védett lövés/kapura lövés: 26/70 (37%)
Akcióból: 8/23 (35%)
Emberhátrányból: 11/24 (46%)
Ötméteresből: 0/4
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.25

Neszmély Boglárka
Kellemes meglepetést jelentett a teljesítménye – azoknak, akik eddig kevésbé követték a pályafutását, elvégre már évek óta alapembere a Ferencvárosnak. A válogatottba is átmentette a jó formáját, és bár elsősorban a könnyebb meccseken kapott lehetőséget, végig jól koncentrált, biztos pont volt a kapuban. A negyeddöntőhöz nem tudott hozzátenni, de csak néhány perc jutott neki.
Játszott perc: 103
Védett lövés/kapura lövés: 34/44 (77%)
Akcióból: 18/24 (75%)
Emberhátrányból: 6/7 (86%)
Ötméteresből: 1/1
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.13

BEKKEK
Szabó Nikolett
Mindössze négy mérkőzésen került be a keretbe, támadásban nem ültek a megoldásai, és védekezésben sem játszott tökéletesen, viszont három fontos blokkja is volt. A kontinenstornán mutatott teljesítménye alapján kaphatott volna egy osztályzattal rosszabbat is, de nem véletlenül hívták be a válogatottba, bőven vannak biztató jelek a játékában – folytatnia kell a fejlődést.
Játszott perc: 44
Gól/lövés: 1/7 (14%)
Labdaszerzés: 0
Blokk: 3
Gólpassz: 0
Személyi hiba: 6
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.22

Rybanska Natasa
Kerülhetett volna többször helyzetbe, de a hatékonysága elsőrangú volt, az olaszok ellen lélektanilag nehéz helyzetben váltott gólra egy emberelőnyt, amivel életben tartotta a reményeinket. Levegőhöz is alig hagyta jutni a centereket, a személyi hibák számán viszont faragnia kell, ráadásul rengeteg kontrát ítéltek ellene, ami a gyorsabb vetélytársak ellen nem fért bele.
Játszott perc: 79
Gól/lövés: 6/9 (67%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 4
Gólpassz: 1
Személyi hiba: 14
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.64

Tiba Panna
Nem elírás, 16, azaz tizenhat évesen játszhatott felnőtt Európa-bajnokságon – miközben kortársai az iskolából hazaérve a másnapi dolgozatra tanultak, ő világklasszis centerekkel birkózott. Kétségkívül sokat kell még erősödnie, de egyáltalán nem vallott szégyent, néhány hibát leszámítva éretten játszott. Blokkjai és labdaszerzései mellett minden második lövéséből eredményes volt.
Játszott perc: 71
Gól/lövés: 5/10 (50%)
Labdaszerzés: 4
Blokk: 3
Gólpassz: 0
Személyi hiba: 5
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.36

CENTEREK
Mahieu Geraldine
A csoportkörben a mieink szerezték a legkevesebb gólt középről, és bár a torna végére jelentősen javítottak ezen a mutatón, azért maradt bennünk hiányérzet a centerjátékot illetően. Mahieu hozta a kiállításokat, de támadásban több kellett volna tőle a fontos mérkőzéseken: a görögök és az olaszok ellen nem volt próbálkozása, míg a hollandok ellen egy lövésből nem szerzett gólt.
Játszott perc: 107
Gól/lövés: 6/9 (67%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 1
Gólpassz: 0
Személyi hiba: 3
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.81

Parkes Rebecca
Hasonlót írhatunk, mint a másik honosított centerünkről, ő sem pazarolta bőkezűen a lehetőségeit, viszont kevesebb idő alatt több gólt szerzett, sok mozgással játszott, és védekezésben is voltak jó megoldásai. Úgy tűnik, a játékvezetők is kezdenek megbarátkozni a stílusával, éppen ezért lehetne még fontosabb láncszem a gépezetben, képességeire bátran építhetünk jobban.
Játszott perc: 86
Gól/lövés: 8/13 (62%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 3
Gólpassz: 1
Személyi hiba: 1
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.91

BALSZÉLSŐK
Faragó Kamilla
Volt már jobb világversenye is, mint az eindhoveni Eb, a befejezései általában nem úgy sikerültek, ahogy eltervezte. Pedig technikás játékos, nagy repertoárja van, amiből ezúttal keveset tudott megmutatni, ugyanakkor néhány megoldásával ismét bizonyította, hogy hosszú távon meghatározó játékosa lehet a válogatottnak. Pontosabban kell játszania, nem pazarolhat el ennyi lehetőséget.
Játszott perc: 93
Gól/lövés: 8/18 (44%)
Labdaszerzés: 0
Blokk: 1
Gólpassz: 2
Személyi hiba: 5
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.47

Gurisatti Gréta
Nehéz értékelni a teljesítményét, mert nem tudjuk, mire lett volna képes, ha a horvátok ellen nem szenved sajnálatos szemsérülést. A legfontosabb, hogy nem kellett kórházban maradnia, a következő mérkőzésen már a helyszínen szurkolt a társainak – nem véletlenül vezér a vízben és a parton is. A csoportkörben nem játszott kimagaslóan, de nagy szükség lett volna rá a negyeddöntőben.
Játszott perc: 31
Gól/lövés: 3/7 (43%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 1
Gólpassz: 0
Személyi hiba: 2
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.13

Keszthelyi Rita
Világklasszis, akit akarva-akaratlanul saját szintjéhez mérünk, és ő is többre képes – elismerésre méltó, hogy még mindig folyamatosan fejlődni akar. Vezéregyéniségként ezúttal is rengeteget vállalt, úgy lett 21 góllal az Eb társgólkirálynője, hogy végig szorosan őrizték a nagycsapatok – ezért kellene többet vállalniuk a társaknak. Többször jelentkezett tökéletes ejtéssel a végjátékban.
Játszott perc: 152
Gól/lövés: 21/44 (48%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 2
Gólpassz: 2
Személyi hiba: 4
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.16

Szilágyi Dorottya
Alighanem ő bánta a legjobban, hogy az olaszok elleni negyeddöntő utolsó magyar támadásánál nem választott jobb megoldást… Ezúttal nem tudott kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, pedig nagyon jó játékos, akiben benne van az „x-faktor”. Nagy akarással játszott, sokat próbálkozott, de a befejezésbe olykor hiba csúszott, elsősorban hatékonyságban kell javulnia Doháig.
Játszott perc: 133
Gól/lövés: 11/24 (46%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 3
Gólpassz: 3
Személyi hiba: 7
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.26

JOBBSZÉLSŐK
Garda Krisztina
A magyar válogatott legjobbja volt az Európa-bajnokságon, elképesztő erejű átlövéseinél retteghettek a pókok a sarokban. Olyan pillanatokban villant meg, amikor a legnagyobb szükség volt a klasszisára, és az utolsó másodpercig szívvel-lélekkel játszott, de ezt már megszokhattuk tőle. Hármat lőtt a görögöknek és a hollandoknak, négyet az olaszoknak, nagyon jó tornája volt.
Játszott perc: 110
Gól/lövés: 16/27 (59%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 1
Gólpassz: 4
Személyi hiba: 4
A Nemzeti Sport osztályzata: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.47

Kuna Szonja
Megérdemelte, hogy bizalmat kapjon a kapitánypárostól, és úgy láttuk, többnyire élt is vele. A blokkok azért nála is hiányoztak, védekezésben tehetett volna többet a közösbe, támadásban pedig a gyorsaságát kellene jobban kamatoztatnia. Hibái ellenére nem kérdés, hogy nagy potenciál van benne, ha folytatja a fejlődést, idővel nemzetközi szinten is meghatározó játékossá válhat.
Játszott perc: 98
Gól/lövés: 6/12 (50%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 0
Gólpassz: 2
Személyi hiba: 0
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.41

Leimeter Dóra
Jót tett neki, hogy némileg új szerepkörben játszott, támadásban az egyik motorja volt a válogatottnak. Nem a gólszerzés az elsődleges feladata, mégis sokszor elsült a balosa, ráadásul a helyzetkihasználást illetően ő volt a leghatékonyabb játékosunk. Védekezésben viszont joggal várhatunk többet tőle, mert sokkal jobb teljesítményre képes, kellenek a blokkok és a labdaszerzések is.
Játszott perc: 125
Gól/lövés: 13/19 (68%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 0
Gólpassz: 1
Személyi hiba: 7
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.39

Vályi Vanda
Ezúttal is szinte verhetetlen volt ráúszásban, 26-ból 24-szer hozta el a labdát – amikor meg nem, a következő támadásból megúszásgólt szerzett. Az ő gyorsaságára is jobban lehetne építeni, lőhetett volna több gólt, mert nagyon jó keze van. Érdemes kiemelni, hogy milyen komplex játékos, szinte minden mutatóban hozta a szintet, gólpasszokban pedig nem volt nála jobb a válogatottban.
Játszott perc: 78
Gól/lövés: 9/18 (50%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 4
Gólpassz: 9
Személyi hiba: 3
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.52

SZÖVETSÉGI KAPITÁNY
Cseh Sándor és Mihók Attila
Összességében sikeres korszak zárult le, amikor tavaly szeptemberben a Cseh Sándor, Mihók Attila kettős váltotta a női válogatott éléről nyolc év után távozó Bíró Attilát. Arról még korai lenne értekezni, hogy az új seprők miként sepernek, mindenesetre a bemutatkozás nem sikerült jól: a kötelezőket hozta, de mindhárom fontos mérkőzését elveszítette a magyar csapat. Nagy fába vágták a fejszéjüket a társkapitányok, mert rövid idő alatt kell megvalósítaniuk elképzeléseiket, sajnos Eindhovenben még nem volt tökéletes az összhangjuk a játékosokkal. A szándék megvan, az Eb-n is látszott, hogy a gyorsaságra szeretnének építeni a mieink, ám a sebességünk nem kamatozott úgy, ahogy a szakmai stáb várta, és védekezésben is voltak hiányosságok.
A Nemzeti Sport osztályzata: 5