Magabiztos sikerrel rajtolt a vizes vb-n a férfi pólóválogatott

VIZES VILÁGBAJNOKSÁG, DOHA
Vízilabda, férfiak
D-csoport, 1. forduló
MAGYARORSZÁG–ROMÁNIA 15–8 (5–2, 4–2, 2–3, 3–1)
Doha. V: Buch (spanyol), Dervieux (francia)
MAGYARORSZÁG: Vogel Soma – Fekete G. 1, MANHERCZ 2, Nagy Ádám 2, Kovács P., VÁMOS 3, JANSIK SZ. 2. Csere: Bányai (kapus), ZALÁNKI 3, Angyal 1, Német T. 1, Vigvári Vince, Tátrai. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
ROMÁNIA: Tic – FULEA 2, GEORGESCU 2, Prioteasa 1, Vancsik, Neamtu 1, Oanta. Csere: Dragusin (kapus), Lutescu 1, Colodrovschi 1, Tepelus, Belényesi, Vranceanu. Szövetségi kapitány: Bogdan Rath
Emberelőny-kihasználás: 8/3, ill. 4/1
Gól – ötméteresből: 3/3, ill. 3/1
Kipontozódott: Nagy Ádám (29. p.), Angyal (32. p.)
MESTERMÉRLEG
Varga Zsolt: – Voltak nagyon jó megoldásaink védekezésben, de azért hibáztunk is, talán kicsit még feszültebbek voltak a srácok, elvégre ez volt az első mérkőzésünk a vébén. Fokozatosan sikerült felőrülnünk a románokat, akadtak olyan periódusok, amelyek tetszettek. Az volt a legfontosabb, hogy elkezdjünk játszani, működjenek a mechanizmusok, a tanulságokat leszűrve lépésről lépésre igyekszünk fejlődni, és kevesebb gólon tartani az ellenfeleinket.

191 nap telt el azóta, hogy Jansik Szilárd a magasba emelte a világbajnoki trófeát Fukuokában, és a magyar férfi vízilabda-válogatott ismét világbajnoki mérkőzést játszott. Teljes őrület az idei versenynaptár, elvégre januárban már túlestünk az Európa-bajnokságon, júliusban pedig jön az olimpia, de ez van – ha szeretni nem is kell, alkalmazkodni hozzá igen. Például úgy, hogy a tizenötös keret nyolc tagja kihagyta a zágrábi Eb-t, így kevésbé kifacsartan várta a következő megméretést. A mieink a címvédés igényével és az olimpiai kvóta birtokában vágtak neki az újabb világbajnokságnak, az utóbbiért több nagy rivális küzd még.

Varga Zsolt szövetségi kapitány a nyitányon még nem számíthatott Varga Dénes játékára, aki a fülgyulladása miatt egyelőre nem utazott el Dohába, az időközben felépülő és a csapathoz a tervek szerint szerdán csatlakozó klasszisunk mellett Pohl Zoltán nem kapott szerepet a románok elleni mérkőzésen. Az esélyesek nyilván a mieink voltak, akik gyakorlásra és a meccsrutin megszerzésére szerették volna felhasználni az összecsapást az olaszok elleni csoportrangadó előtt.

A férfiak első játéknapjának utolsó mérkőzése úgy kezdődött, ahogyan azt vártuk, a magyar válogatott elhozta a labdát, Vámos Márton lóbált egyet, lóbált kettőt, aztán a kapuba zúdított. A románok némi meglepetésre két akciógóllal válaszoltak, de ekkor vezettek először és utoljára. Német Toni kiharcolt előbb egy ötméterest, majd egy emberelőnyt, az előbbit Zalánki Gergő, az utóbbit maga Német váltotta gólra, és máris helyreállt a világ rendje. Meg a védekezés is, a jobbkezes Nagy Ádám a jobb szélről a rövid sarokba lőtt, a slusszpoént Vámos lefordulása jelentette, aki elsüllyesztette a kapust, mielőtt a kapuba helyezett.

A második negyed elején megint villantak kettőt a románok, Silvan Colodrovschi centerakicógólja élményszámba ment volna, ha nem mi kaptuk volna. A centereink szépen dolgoztak, előbb Kovács Péter, majd Német harcolt ki büntetőt (Nagy Ádám és Manhercz Krisztián volt a két ítélet-végrehajtó), a kettő között az alkalmi center, Jansik Szilárd akciógólt lőtt. Vogel Soma a miheztartás végett kivédett egy ötméterest, kapusunk ott folytatta, ahol a fukuokai döntőben abbahagyta. Az előző világbajnokság legjobb játékosa, Zalánki is hintett kettőt, így a második szakaszt is 5–2-re nyerte meg a magyar válogatott. A félidőben 10–4 volt az állás, a mérkőzés gyakorlatilag el is dőlt.

Az addig sem túl magas iram vissza is esett a térfélcsere után, a románok annak ellenére is behúzták a harmadik szakaszt, hogy Fekete Gergő élményszámba menő centergólt szerzett, a 150. válogatott mérkőzését játszó Angyal Dániel a kapuba simított egy végre jól megjátszott emberelőnyt, Vogel pedig újabb büntetőt védett. Egyet azért belőttek neki, de ha minden harmadik ötöst engedi be Dohában, akkor azzal kibékülünk.

A negyedik negyedre beállt a magyar kapuba Bányai Márk, így Kovács Péter és Tátrai Dávid után a harmadik világbajnoki újoncunk is bemutatkozott. Jól is védett a mieink 13-asa, csak egy gólt kapott a kissé elfáradó románok ellen. A mieink erre hármat lőttek válaszul, Vámos egy végtelennek tetsző támadás végén lőtte szét a kaput, Manhercz éles szögből mattolta az ellenfél kapusát, míg a szabadulóművész-magánszám előadása közben sapkáját vesztő Jansik állította be a 15–8-as végeredményt. Érdekesség, hogy a decemberi E.ON-kupán pontosan ugyanez lett a két csapat összecsapásának az eredménye.

A mieinken látszott, hogy nem erre a meccsre készültek, és még javában dolgoznak, a játékon pedig azt lehetett felfedezni, hogy az alapokon kívül semmi különlegesre sem törekedett a csapat, a lényeges taktikai variációkat elrejtve a szerdai ellenfél, az olasz válogatott tagjainak szeme elől. Varga Zsolt együttese így is magabiztosan győzött, belakta az uszodát, mindenki elegendő időt játszott és pihent, és az sem lényegtelen, hogy nem sérült meg senki.

A védekezésen még lehet és kell is javítani, a nyolc kapott gól – azon belül az akciógólok száma – sem kevés, az emberelőnyös helyzetek kihasználása sem volt az igazi, de kezdésnek bőven jó volt ez a meccs, elvégre Fukuokában sem a japánok elleni nyitányon nyertük meg a világbajnokságot. Egyébként akkor 16–8-ra győztünk, most egy góllal maradtunk el ettől az eredménytől. Ennél nagyobb bajunk ne legyen, főleg, ha utána ugyanúgy megnyerjük a csoportrangadót.

A csoport másik meccsén
Olaszország–Kazahsztán 33–3 (6–1, 10–1, 8–1, 9–0)

PERCRŐL PERCRE