Női pólósaink győztek a Kanada elleni kétkapuzáson

Negyedik hete dolgozik már az olimpiára készülő női válogatottunk, eljött hát az ideje, hogy megméresse magát nemzetközi rivális ellen. Csütörtökön kora este a margitszigeti Széchy uszodában Kanada volt az ellenfél médianyilvános kétkapuzáson. A medence felé tartva Cseh Sándor társ-szövetségi kapitánytól megtudtuk, számolják az eredményt, lehetnek kipontozódások, minden olyan lesz, mint egy hivatalos mérkőzésen, mert mégiscsak azt próbálják modellezni – az igazi ebből a műfajból viszont szombaton esedékes, este hét órakor Gödöllőn játszunk ugyancsak Kanadával, azt az összecsapást már a nagyközönség is megnézheti, sőt, ajánlott neki.

Háromnegyed hat körül az utolsó hobbiúszók is befejezték a tempózást és elkezdték előkészíteni a terepet a fél hétkor kezdődő találkozóra. Válogatottunk tagjai maguk hozták előre a kispadot, aztán egy perccel később, bő félórával a kezdés előtt be is ugrottak a vízbe – kicsit irigyeltük őket a partról a harminc fokban, de legalább a tűző napot eltakarta néhány felhő.

A hangulat tökéletesen felhőtlen volt ugyanakkor a medencében, játékosaink egy része kapura lőtt, a többiek a kapu mögött úsztak. Kanada egyébként csoportellenfelünk lesz Párizsban, noha eredetileg az egyetlen olyan ország lett volna, amely igazán ütőképes együttesként lemarad a játékokról, azonban Dél-Afrika visszalépése az észak-amerikaiak segítségére volt.

Ahogy elkezdődött a mérkőzés, tökéletesen hallhattuk, hogyan kommunikálnak egymással védekezésben a mieink, de ez a támadásokra is igaz volt. Csapatunk nem kapott gólt az első emberhátrányából, ugyanakkor belőtte az első emberelőnyét, majd a következőt is (Keszthelyi Rita ejtett finoman a kapuba), noha a kanadai szövetségi kapitány, David Paradelo kifejezte elégedetlenségét a játékvezetői ítélettel kapcsolatban. Egyenlő létszámos centergóllal egalizált a látogató, sőt, vezetéshez is jutott.

„Dorka, bátrabban egy kicsit” – kérte Mihók Attila, a cikkünkben harmadikként felsorolt szövetségi kapitány Szilágyi Dorottyától az egyik emberelőnyös szituációban, amelynek zárásaként újabb magyar találatnak örülhettünk. Négy-négy után hat-négyre elléptünk a második negyedben, előbb kihasználtuk, hogy a kanadai center nehézkesen úszott vissza, Gurisatti Gréta kezén megszáradt a labda, mielőtt bevette volna a kanadai kaput, majd ötméteresből is eredményesnek bizonyult csapatunk.

Hét-néggyel kezdtük a második félidőt, na nem mintha különösebben fontos lett volna az eredmény egy ilyen gyakorláson. Mihók Attila szakszerűen dobálta be a labdát a kapusunknak, Torma Lucának a kanadaiak célt tévesztett próbálkozásai után, miközben alkalomadtán kifejezte elégedetlenségét csapata támadásbefejezései miatt. A védekezésre sok panasza nem lehetett, hosszú-hosszú perceken át nem találtak be a vendégek, konkrétan a teljes harmadik negyed kimaradt nekik, aztán a záró felvonás legelején ismét bevették a kapunkat (8–5).

„Hagyjuk már ezt a csapkodást centerben” – kérte Mihók mester, de inkább csak maga elé mondta. Baksa Vanda kétszer is betalált egymás után rosszkézről, a 11–6-os végeredményt Gurisatti ötméterese állította be.

„Elég fáradtak vagyunk, talán jól jött ki a program, hogy most kerültünk szembe Kanadával, amely markáns ellenfél. Ebben a fizikai állapotban is igyekszünk a lehető legjobb teljesítményünket nyújtani, és közel is voltunk ezen a napon az elfogadhatóhoz, nagyon fegyelmezetten vízilabdáztak a lányok. Minden helyzetben próbáljuk a saját játékunkat játszani, olyan nincs, hogy csinálunk valami ötletszerűt. A játékosok közül mindenki szeretne a csapatba kerülni, legalább az Amerikába utazó keretbe, így a stábnak is nagyon komolyan kell vennie ezeket a mérkőzéseket – így Mihók Attila.

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS, BUDAPEST, SZÉCHY USZODA
Magyarország–Kanada 11–6 (3–3, 4–1, 1–0, 3–2). A magyar csapat gólszerzői: Gurisatti 3, Baksa 2, Faragó 2, Keszthelyi 2, Hajdú, Parkes