Ismét Hollandia jött ki jobban a szétlövésből, női pólóválogatottunk a hetedik helyért játszhat a sydney-i vk-döntőben

Ugyanez a két együttes alig kevesebb mint fél évvel ezelőtt a női vízilabda Európa-bajnoki aranyéremért csapott össze Madeirán – a sydney-i világkupadöntőn az 5–8. helyért folyó küzdelem maradt a csapatoknak. Magyarország a negyeddöntőben az olimpiai bajnok Spanyolországgal szemben maradt alul szoros mérkőzésen 8–7-re, ezzel elesett attól, hogy sorozatban másodszor is döntőt játszhasson a vk-fináléban. Míg a kontinenstornát megnyerő Hollandiát, az elmúlt kiírás bronzérmesét a visszatérő orosz válogatott lépte le 11–6-ra.

Az első holland támadásnál Lendvay Zoé szerzett labdát, az ebből induló magyar attak végén hozzá került a labda, be is talált Laura Aartsnak. Az első két gólt egyaránt ejtésből a kapás hátsó pozíciójából kaptuk, Pien Gorter, majd Lieke Rogge volt ekképp eredményes, nemsokára emberfórból szerzett centergólt Noa de Vries Nina ten Broek passzából. Három és fél perc után Cseh Sándor időt kért – a negyed végéhez közeledve Vályi Vanda a rosszkéz szélről lőtt éles szögből gólt, majd Varró Eszter, akit kevésszer látunk bekként játszani, ezúttal távolról volt eredményes.

Ráéreztek a hollandok az ejtésekre, a második nyolc perc kezdetén Ten Broek labdája hullott Golopencza Szonja kapujába – egy elveszített holland challenge után jött egy eladott holland labda, a gyors ellentámadásból Varró zseniális svédcsavarral talált be. Nemsokára ismét centergólt kaptunk, a labda útja újfent Ten Broek, De Vries volt, majd miután egy Sümegi Nóra-lövést Aarts a kapufára tolt, nem zárt vissza jól a magyar csapat, Lola Moolhuijzen passza után Vivian Sevenich senkitől sem zavartatva, egy az egy ellen lőhetett gólt. Garda Krisztina gólra váltotta az első emberfórunkat a második negyed közepén, ám a túloldalt Maxine Schaap is betalált hat az öt ellen, Lieke Rogge jó ötméterese után már hárommal vezetett az ellenfél – Cseh Sándor ugyan visszanézette az esetet, de a játékvezető helybenhagyta a Szilágyi Dorottya ellen ítélt büntetőt. Marit van der Weijden ejtését hárította Golopencza, ám a következő támadásban két lövésünket is védte a holland kapus emberhátrányban – jobb volt az ellenfél helyzetkihasználása két negyed után, vezetett is 8–5-re.

Szépen kijátszott támadással kezdtük a második félidőt, a rosszkéz szélről Vályi remekül vette észre a kapu előterében üresen lévő Hajdú Katát, a kapus is az ellenkező oldalon ragadt – zárkózott a magyar válogatott. Nem úsztuk meg azonban az újabb centergólt, Moolhuijzen találta meg középen Kitty Lynn Joustrát. Türelemmel kijátszott magyar emberfór következett, Tiba adta át a kapásoldalon közelebb húzódó Keszthelyi Ritának, és amíg Horváth Zsófi lekötötte az őrzői figyelmét, csapatkapitányunk szabadon találhatott be. Nemsokára lehetett volna csupán egygólos is a magyar hátrány, ám a játékvezetők úgy látták, Garda már a támadóidő lejárta után eresztette el a lövést. Megjegyzendő, hogy a harmadik negyedben hat percen át nem kapott gólt a magyar csapat, erre Pien Gorter fél perccel a negyed vége előtt csak visszaállította a háromgólos holland előnyt, pechünkre az ő lövésénél csak akkor szólalt meg a duda, amikor a labda már Neszmély Boglárka kapujában pihent. A spanyolok ellen, és ezúttal is többször lőttünk kapufát, a rivális 10–7-es vezetésről várhatta a záró szakaszt.

Minden maradék erejét összeszedte a Cseh-csapat, bár több fórunkat kivédekezte a rivális, a magyarok játéka is jobban összeállt hátul, illetve a hollandok is meg-megcélozták a kapufát. Jött egy 3–0-s magyar sorozat: Garda két rakétájára sem volt ellenszer, majd a beforduló Hajdú Katát húzta vissza Fleurien Bosveld – a büntetőt is Garda váltotta gólra. Két perc maradt hátra – Joustra a falból lőtte rá, Neszmély bal kézzel hozzáért, de valahogy becsorgott a labda. Az utolsó szó azonban mégis a miénk volt a rendes játékidőben, 11 másodperccel a vége előtt Tiba néhány lóbálás után beküldte a jobb alsóba, a túloldalon pedig Ten Broeknek védett Neszmély – így 11–11 után még maradt egy kis dolga a feleknek, csakúgy, mint az Eb-fináléban.

Két-két kísérlet után Tiba középre lőtte az ötméterest, de Aarts nem mozdult. A hollandok negyedik lövésére visszatért Golopencza, Van der Weijden ugyan betalált, viszont a bírók szerint nem egyetlen, folyamatos mozdulattal lőtte rá, így elvették a gólt. 4–4 után a sorozat újrakezdődött, de Garda bal felsőbe tartó kísérletét a beszálló Sarah Buis kiszedte, a visszatérő Neszmély pedig nem érhette el Schaap balra küldött mindent eldöntő kísérletét. Így ezt a szétlövést is Hollandia nyerte meg a mieink ellen, és a hetedik helyért játszhatunk Sydney-ben Kína ellen, amely válogatott 11–10-re kapott ki Olaszországtól.

VÍZILABDA
VILÁGKUPA, SZUPERDÖNTŐ, SYDNEY
NŐI TORNA
AZ 5–8. HELYÉRT
HOLLANDIA–MAGYARORSZÁG 11–11 (3–3, 5–2, 2–2, 1–4) – szétlövésben: 5–4
Sydney. V: Golikov (orosz), Márquez (spanyol). 
HOLLANDIA: AARTS – Moolhuijzen, GORTER 2, Van der Weijden, JOUSTRA 2, TEN BROEK 1, Bosveld. Csere: Buis (kapus), DE VRIES 2, Schaap 1, B. Rogge, Sevenich 1, L. ROGGE 2, Jutte. Szövetségi kapitány: Evangelosz Dudeszisz
MAGYARORSZÁG: Golopencza Sz. – Lendvay 1, Hajdú K. 1, Alaksza, VARRÓ 2, KESZTHELYI 1, Tiba 1. Csere: NESZMÉLY (kapus), Szilágyi D., VÁLYI 1, GARDA 4, Dömsödi, Sümegi, Horváth Zs. Szövetségi kapitány: Cseh Sándor
Emberelőny-kihasználás: 9/4, ill. 11/5
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 1/1
MESTERMÉRLEG
Cseh Sándor: – Én mindig azt mondom, amit érzek, és most azt mondom, hogy nagyon-nagyon elégedett vagyok a csapat teljesítményével, nemcsak most, hanem az elmúlt két héttel. Ezt el is mondtam a játékosoknak, hiszen ebben a két hétben az olimpia négy elődöntősével játszottunk, az amerikaiakkal, az ausztrálokkal, a spanyolokkal és a hollandokkal – náluk is vannak átalakítások, de nálunk hat játékos van itt a párizsi csapatból, ennek fényében szerintem igenis nagy értéke van annak, hogy mindegyik meccsen jó szintet hoztunk. Ezúttal a hollandok ellen olyan játékosoknak jutott kulcsszerep, mint Lendvay Zoé, Alaksza Kinga vagy Horváth Zsófi, akik még a keretben sem voltak a januári Eb előtt, vagy Hajdú Kata, aki a döntőre nem volt beírva. Nyilván szomorú, hogy ezúttal csak a hetedik helyért játszhatunk, hiszen úgy jöttünk ide, hogy elsők akarunk lenni a világkupán, mert nem állhatunk soha másképp egy versenyhez. Én azt szeretném, hogy legyen tíz perc szomorúság, ha kikapunk, de a játékosoknak is érezniük kell, milyen szinten tudnak teljesíteni, mind a négy meccsen egyenlő ellenfelek voltunk, ebből három csapat játssza most az elődöntőt. Összességében úgy fogalmaznék: inkább most jöjjenek ki az apróbb hibák, most ne legyen szerencsénk, mint egy év múlva a budapesti világbajnokságon – azaz a történtek ellenére azt mondom: van min dolgozni, de nagyon előremutató volt, amit láttam a csapattól.

Olaszország–Kína 11–10 (4–2, 4–2, 1–4, 2–2)

ELŐDÖNTŐ
Egyesült Államok–Ausztrália 10–6
Spanyolország–Oroszország 10–10 – szétlövéssel 5–3