Nehezen indult a találkozó, a felek az első negyedben nem tudtak ellépni egymástól, ám az FTC támadásban nem remekelt, ami miatt a második negyedben már hárommal vezetett a Marseille (5–2). A harmadik játékrészben sikerült visszajönni egyre, a záró negyedben pedig a magyar csapat megfordította a találkozót, és 14–11-re legyőzte ellenfelét, egyúttal megnyerte az Európai Szuperkupát.
A zöld-fehérek 1978, 1980 és 2018 után negyedik alkalommal hódították el a rangos kupát.
Varga Zsolt vezetőedző a találkozó után arról beszélt, csapatát „kétarcúság” jellemzi.
„Ez elég izgalmas volt, izgalmasabb, mint talán kellett volna. Bár pontosan tudtuk, hogy a Marseille kétarcú csapat, és sokkal jobban játszik itthon, mégsem tudtunk erre igazán jól reagálni az elején, amit meg is értek, hiszen két hete egy nagyon sima meccsen vertünk meg őket a BL-ben. Ilyenkor hiába készülünk úgy, hogy ez más lesz, a tudatalattit nehéz befolyásolni. A második félidőben viszont már azt játszottuk, amit tudunk – ebben a szezonban minket is ez a kétarcúság jellemez, néha eléggé hullámzóan teljesítünk, bár eddig inkább a jó kezdés utáni visszaesés volt a jellemző. Épp ezért örülök annak, hogy sikerült ilyen jól visszajönni – ez a meccs arra mindenesetre biztosan jó volt, hogy lássuk, még sok mindenen kell dolgoznunk, igaz, ez még az a része a szezonnak, amikor ez nem is nagyon lehet másként.”
Marc Amardeilh, a Marseille trénere már azt ecsetelte, mennyire nagy csapat az FTC.
„Meg akartuk mutatni, hogy ez teljesen más meccs lesz, mint két héttel ezelőtt. Kőkeményen, lendületesen kezdtünk, talán egy picit meg is leptük ezzel a Ferencvárost, az első félidő minden várakozásunkat felülmúlta. Viszont a Ferencváros épp azért olyan nagy csapat, mert volt válasza. Mi talán jobban elbizonytalanodtunk, nem tudtunk időben taktikát váltani, sem az emberelőnyöknél, sem az emberhátrányos védekezésben, de ezt majd videón kell kielemeznünk, ez egyértelmű.”
Ioannisz Funtulisz: „Ismét kiderült, hogy az egymeccses döntőkön nincs favorit és nincs esélytelen csapat. Pontosan tudtuk, hogy a Marseille teljesen másként játszik hazai pályán, ezt azonban nem tudtuk rögtön lereagálni, jól játszottak, agresszíven, pontosan. Viszont újból megmutattuk, hogy a csapatunk igazi győztes mentalitást képvisel, azaz nincs olyan helyzet, amelyiket ne lennénk képesek megfelelően kezelni. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt egy ilyen mérkőzésen is tudtuk bizonyítani, ennek köszönhetően tudtuk ezt a kupát megnyerni.”
„Bármennyire is akartuk, nem tudtunk úgy belemenni a meccsbe, ahogy itt kellett volna, talán egy kicsit meg is leptek minket, mennyire jól sikerült nekik az első félidő. Hogy mi változott a másodikban? Nos, először is jóval agresszívebben jöttünk vissza, és nem csak hátul, támadásban is éreztettük minden egyes mozdulattal, hogy innentől más lesz a meccs. Én is áttéptem magam az első gólom előtt, és azért ez a hozzáállás, ez a változás adott helyzetben úgymond helyre tudja tenni a másik csapat játékosait. A másik, hogy amikor elvben te vagy az esélytelenebb, akkor az elején működik ez a nincs mit veszíteni mentalitás, ám ha ezzel előnybe kerülsz, akkor jön az, hogy meg is kellene tartani, be kellene fejezni a meccset – és ez már sokkal nehezebb, pláne, ha az erősebb csapat teljesen más mentalitással kezd játszani, ráadásul eredményesen. Ez jelentette a különbséget a két félidő között” – vélekedett Varga Dénes.
VÍZILABDA
EURÓPAI SZUPERKUPA, MARSEILLE
CN Marseille (francia)–FTC-Telekom 11–14