ERDÉLYI BALÁZS, a válogatott szélsője: „Nem álltunk le, amikor egy-két góllal vezettek, hanem vissza tudtunk jönni, és ez nagyon jó. Lehet, hogy jobban jött ki nekünk a vihar miatti pihenő, de nem ezen múlt, pont annyi tapasztalatunk van e téren, mint a spanyoloknak. Nincs olyan játékos, aki ne hagyott volna ki ötöst, ezért nem gondolkodtam azon, hogy Kanada ellen kimaradt, úgy voltam vele, új helyzet, ezt a meccset kell megnyerni. A japánok ellen nem is feltétlenül ez a siker ad lendületet – bár ennek is adnia kell –, hanem az, hogy a kedden lerombolt renoménkat helyrerakjuk.” | |
KARDOS GERGELY, a válogatott kapusa: „Szerencsére sikerült két ötöst védenem, de ez csapatjáték, mindenki hozzátette a magáét a győzelemhez, úgyhogy elismerésem a társaknak, mert nélkülük nem sikerült volna. Nagyon jó érzés – főleg a keddi mérkőzés után –, hogy remek Spanyolországot múltunk felül ennyire fiatal kerettel. Nem volt könnyű a vereség után, főleg fejben kellett összeszednünk magunkat, mert tudtuk, mi ennél sokkal többre vagyunk képesek, és ha megmutatjuk, akkor jó meccset tudunk játszani Spanyolországgal. Szerencsére sikerült." |
Miközben kedd este még csak távolról sajnáltuk a szerbeket és az ausztrálokat, akiknek a mérkőzését villámlás szakította meg, szerdán a magyarok is megtapasztalták, milyen, ha a belgrádi Tasmajdan uszoda felett „rákezd” az ég. No de, haladjunk sorban.
A Kanadától elszenvedett 10–9-es vereség után az Európa-bajnoki ezüstérmes spanyolok ellen szállt vízbe a magyar válogatott a világliga nyolcas döntőjében. A 15 fős keretből ezúttal is kimaradt Dőry Farkas, hozzá Gyárfás Tamás csatlakozott a lelátón, tehát Várnai Kristófot nevezte Märcz Tamás szövetségi kapitány.
Akárcsak Kanada, az Európa-bajnoki ezüstérmes Spanyolország is 3–1-re lépett el az első negyedben, ám az egyetlen balkezesünknek, Kállay Márknak köszönhetően nem zárult nagy hátránnyal a felvonás (2–3). Még a szünet előtt erőteljesen csepegni kezdett az eső, de ez legfeljebb a sajtótribünön helyet foglalókat űzte fedett helyre, no meg néhány stábtag vett kabátot. Különben is, mi volt ez ahhoz az égiháborúhoz képest, amely a kedd esti szerb–ausztrál partit szakította meg. Akkor még nem tudtuk, ez csak amolyan „előzetes”...
Pásztor Mátyás a 9. percben a meccs első akciógóljával egyenlített (3–3), ám Blai Mallarach duplájával megint a spanyolok lógtak meg. Kétgólos hátrányban, fórban kért előnyt a magyar kapitány, aztán mégis lövés nélkül ért véget a támadás. Kicsivel később ugyanakkor Jansik Dávid beköszönt, igaz, Alberto Barroso sem maradt adós, de három másodperccel a vége előtt Nagy Ádám a nevéhez méltó lóbálás után kettős előnyben megint egy gólra csökkentette a hátrányt, ráadásul hátul is blokkolt (5–6).
A harmadik nyolc percben Pásztor-gólokkal és Bátori-bombával tartott a lépést a csapat, két találattal többel egyszer vezetett az ellenfél. Az igazi izgalmak a negyed végén kezdődtek, mert tíz másodperccel a vége előtt olyan csattanás rázta meg az uszodát, mintha az Armageddon jött volna el – a vihar volt az, amely miatt a negyed vége után húszperces szünetet rendeltek el. Szerencsére, hiszen utána kezdett csak igazán tombolni az ég, és bár az újságírószakmában szokás mondani, minden akadályozó tényező csak alegységprobléma, azért megosztanánk olvasóinkkal, hogy nem csak odakint ömlött az eső. A Tasmajdan bemelegítő-medencéje is beázott egy helyütt, kicsivel később pedig a sajtómunkatársak rebbentek szét ijedt madarakként a sajtóközpontban, miután leszakadt a plafon, és két csőből ömlött a víz az elektronikus vezetékekkel teli helyiségben. Eközben a két ellenfél passzolgatott, úszott az olykor villódzó fények között, míg mások türelmesen, a parton ülve várták a folytatást.
Nagyjából hetven perc után újraindult a játék – a pólósok már rég a „startvonalnál” sorakoztak, amikor a szervezők még életet próbálták lehelni az órákba, viszont az eredményjelzőtől így is elbúcsúztunk. És a spanyol vezetéstől: a Kanada ellen ötöst hibázó Erdélyi Balázs ezúttal bevágta a Német Toni által kiharcolt büntetőt (9–9). Noha a spanyolok emberelőnyből megint vezetést szereztek, Várnai Kristóf szépen megjátszott fórból egyenlített. Ráadásul kettős előnyből Pásztor már-már önkívületi állapotban betalált, így két perccel a vége előtt először vezetett a válogatott! Bár a spanyolok nem éltek a kettős fórral, Granados nem tétovázott a 45 másodperccel a rendes játékidő vége előtt megítélt büntetővel, ráadásul végleg cserével az egyik legjobb magyartól, Pásztortól is elköszöntünk. Az utolsó másodpercben Jansik Dávid majdnem bekotorta a győzelmet érő gólt, s talán bent is volt, de ezt hiába reklamálta fennhangon a társaság.
Szóval, ha eddig nem volt elég kaotikus, akkor jöhetett az ötméterespárbaj, amelyben Kardos kétszer is hárított, így győzött a válogatott, s két pontot szerzett.
Csütörtökön Japán ellen zárja a csoportkört a társaság.
– Hogy sikerült így felpörögni a vihar okozta szünet után? – A csapatjátékra törekvésnek köszönhető, hogy a spanyolok többszöri vezetésekor is higgadtak tudtak maradni? – A két kemény meccs után mennyi erő marad Japán ellen? |
FÉRFI VÍZILABDA VILÁGLIGA-SZUPERDÖNTŐ, BELGRÁD
CSOPORTKÖR, 2. FORDULÓ
A-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–SPANYOLORSZÁG 11–11 (2–3, 3–3, 3–3, 3–2) – ötméteresekkel 4–1
Belgrád, Tasmajdan uszoda, 100 néző. V: Margeta (szlovén), Peris (horvát)
MAGYARORSZÁG: KARDOS G. – Jansik D. 1, Erdélyi 1, Bátori 2, NÉMET T., Kállay 1, Kovács G.. Csere: NAGY Á. 1, Gór-Nagy, Bedő, PÁSZTOR 4, Várnai 1. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás
SPANYOLORSZÁG: López Pinedo – G. García, GRANADOS 4, Perrone 1, De Toro 1, Larumba, Cabanas. Csere: MALLARACH 3, Munarríz 1, Tahull, Bustos, Barroso 1. Szövetségi kapitány: David Martín
Gól – emberelőnyből: 12/6, ill. 11/7
Gól – kettős emberelőnyből: 2/2, ill. 2/1
Gól – ötméteresből: 2/2, ill. 1/1
Kipontozódott: Munarríz (21. p.), Gór-Nagy (26. p.), Bustos (28. p.), Nagy Á. (29. p.)
Kiállítva (végleg, cserével): Pásztor (32. p.)
MESTERMÉRLEG
Märcz Tamás: – A Kanada elleni mérkőzés volt érthetetlen, ott akadtak problémák az egyéni teljesítményekben, és csapatként is sok helyen csődöt mondtunk, talán nem pörögtünk eléggé. Ez viszont az a meccs, az a teljesítmény, amit láttunk a srácoktól az elmúlt héten. Nem mondom, hogy a realitás, most nagyon jól játszottunk a roppant komplett, Európa-bajnoki ezüstérmes spanyolok ellen. Nagy fegyvertény, hogy így beleálltunk a mérkőzésbe, fej fej mellett haladtunk, és nekünk volt labdánk a győzelemhez. Elismerésem a csapatnak, mert ez óriási előrelépés a borzasztó keddi délutánból.
David Martín: – Ezúttal nem játszottunk túl jól, nem ment úgy, mint Japán ellen, a magyarok viszont nagyot pólóztak. Fontos viszont, hogy szereztünk egy pontot, mert csütörtökön a Kanada elleni mérkőzéstől függ minden. Nem könnyű ilyen időjárásban játszani, de egyik csapatnak sem volt az, a magyarok a leállás után nagyon erősek voltak.
A MÁSIK MÉRKŐZÉSEN
Japán–Kanada 17–7 (6–2, 2–2, 8–2, 1–1)
Az állás: 1. Spanyolország 4 pont, 2. Japán 3 (27–25), 3. Kanada 3 (17–26), 4. Magyarország 2
A B-csoport történéseiről és a szerb–horvát rangadóról ide kattintva olvashat!
Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítják: ROSKA EMESE BOGLÁRKA (riport), TUMBÁSZ HÉDI (fotó).
TOVÁBBI KÉPEK A ZUHÉRÓL