Vízilabda: Készen állok a feladatra! – Madaras Norbert

– Első nekifutásra határozatképes közgyűlésen, egyetlen jelöltként, gyakorlatilag egyhangúlag választották meg elnöknek. Mit szól ehhez a nagymértékű bizalomhoz?
– Köszönettel tartozom azoknak, akik eljöttek, ritkán fordul elő, hogy már az első közgyűlés határozatképes. Egyál­talán nem bánom, hogy így alakult, mint ahogyan az egységet sem, amivel megválasztottak. Talán jobb lett volna, ha van ellenjelölt, de ez nem az én dolgom, mostantól már nem is ezzel kell foglalkoznom, hanem a jövővel és a munkával – mondta a kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert, akit szombaton megválasztottak a Magyar Vízilabda-szövetség elnökének.

– A kluboknak korábban már elküldte a szakmai programját. Melyek voltak a fő sarokpontok?
– Két mondatban nehéz összefoglalni, de összességében átlátható, támogató, szolgáltató szövetséget szeretnék, amely segíti az egész vízilabdát. Talán még nem is volt ilyen a sportágunkban, de meg kell határoznunk, hogy hol vagyunk most, és hová szeretnénk eljutni. Meg kell néznünk, hol látjuk a magyar vízilabdát tíz éven belül, és mindent alárendelve úgy is kell dolgoznunk, hogy elérjünk oda. Legyen szó versenyeztetésről, versenyrendszerről, oktatásról, továbbképzésről, a bizottságok munkájáról. Nagyon fontos, hogy a jövő érdekében hozzunk meg minden döntést.

– Eddig is rendszeresen beszélt a sportág láthatóvá tételéről. Ez is kiemelt figyelmet kap a jövőben?
– Ez is nagyon fontos. Bár nem szívesen beszélünk róla, látnunk kell, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a sikerek ellenére is több csapatsportág megelőzött minket. Oka ennek az is, hogy egyszerűen látványosabbak a vízilabdánál, de nyilván nem csak ezen múlik. Ezen is el kell kezdeni dolgozni, hogy húsz vagy harminc év múlva is legyen vízilabda. Ez most a mi felelősségünk is, nem feltétlenül a játékosoké, hanem mindenki másé, aki a sportágban dolgozik, és tehet ezért. Én most olyan helyen leszek, hogy tehetek.

– Amikor kétezertizenkilenc nyarán megválasztották a szövetség alelnökének, érzékletes hasonlattal a karján mutatta meg, mennyi van ön mögött játékosként, és mennyi sportvezetőként. Azóta jóval hosszabb lett az utóbbi szakasz is. Mennyit segíthet a Ferencváros szakosztályának élén töltött négy év?
– Nagyon sok előnyöm lehet belőle. Nagy klubot vezettem négy éven át, így belelátok abba, milyen napi gondokkal és feladatokkal küzdenek a klubok. Tudom, mivel tudjuk segíteni a munkájukat, hiszen ahogy mondtam, a szövetségnek ez is a feladata. Nagy segítség nekem ez a tapasztalat, még ha sokkal nagyobb feladat is vár rám, és kicsit a másik oldalra is kerültem. Ennek a négy évnek köszönhetően úgy érzem, készen állok.

– A megválasztása egyben azt is jelenti, hogy távozik a Ferencvárostól?
– Így van, át kell adnom a feladataimat, amit egyébként nagyon sajnálok, de nem lehet a két szerepkört egyszerre betölteni. Fizikailag is képtelenség, és nem is lenne tisztességes. Köszönettel tartozom a klubnak, nagyon szép időszakot töltöttem ott, és rengeteget tanultam. A Fradiban is a maximumot adtam, és úgy gondolom, jól is alakult ez a négy év. Fájó szívvel, de ki kell lépnem a Népliget kapuján, nyilván néhány hétig még eltarthat az átadás-átvétel, mert mondjuk úgy, eléggé kézben tartottam a dolgokat... Most azonban új időszak kezdődik az életemben.

– Mivel indul ez az új időszak?
– Ugyancsak az átadás-átvétellel, aztán kialakítok egy ütemtervet, hogy legkésőbb januárra lássam, a ciklusom alatt mit tudunk egyáltalán elkezdeni. Nem olyan hosszú időszakról beszélünk, hiszen jó másfél évre választottak meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem foghatunk bele bizonyos átalakításokba.