Vízilabda: két pontot érhetnek a távoli gólok

Megnyert ráúszás, néhány passz után távoli gól átlövésből – 2–0-s előny. Nem az eredményjelző romlott el, a kezelője sem felejtett el számolni, csupán az egyik új szabályjavaslatot alkalmazták a Komjádi-kupa hétvégi selejtezőjében. A régi motorosok emlékezhetnek a kétpontos gólokra, mert az 1990-es évek első felében már próbálkoztak az újítással, és bár az atlantai olimpia előtt elvetették, három évtizeddel később a szerbek bedobták a kalapba az ötletet.

A magyar szövetség a világon elsőként teret engedett a tesztelésnek, a rangos utánpótlástorna mérkőzésein a hét méternél távolabbról szerzett gólok kettőt értek, továbbá a horvátok emberelőnyös javaslatát is kipróbálták élesben. A kiállított játékos a kötelek közé tempózott, és már jöhetett is vissza – vagy ha az edző úgy döntött, egy másik mezőnyjátékos érkezett helyette. A módosítások hatására még több gólt láthattak a nézők: az Eger például 32–14-re verte meg a Debrecent, a BVSC 27–17-re a Szolnokot.

Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke:

„Magyarország olyan szereplője a világ vízilabdázásának, amelyiknek kötelessége a sportági reformok élére állni. A Komjádi-kupa több tesztnek is terepe volt, mint ahogy két éve már huszonötös medencében rendeztük a Magyar Kupát is. Nem baj, ha az elsők között tapasztaljuk meg, az esetleges újítások milyen hatással vannak a játékra.”

„A Magyar Vízilabda-szövetség az elmúlt tíz évben mindig élen járt a tesztelésben, felhasználta a versenysorozatait, hogy segítsen megtalálni a megfelelő irányt a sportág elöljáróinak – mondta a Nemzeti Sport érdeklődésére Molnár Tamás, a World Aquatics vízilabda technikai bizottságának (TWPC) elnöke. – Korábban az új kétméteres szabályt és a huszonöt méteres pályát teszteltük, Madaras Norbert elnökkel arra jutottunk, a mostani javaslatokról is megmutatjuk, milyen változásokkal járnak a játék képében. Nagyon érdekes meccseket játszottak a csapatok, meglepően sok gól született hét méteren túlról, a kétpontos szabály következtében nem arra épült a játékuk, hogy beadják a labdát centerbe és kiállítást harcoljanak ki. Felvetődött, hogy a hét méterről elvégzett büntetők is kettőt érjenek, támogattuk az ötletet.”

A kétpontos szabály egyelőre a jövő, a 25 méteres pálya viszont már a jelen: a bukaresti világkupa-selejtezőn kisebb volt a játéktér, ezzel együtt a támadások és az emberelőnyök is rövidültek. A korábbinál jóval többször kerültek lövőhelyzetbe a csapatok, így a négy-öt gólos vezetés sem jelentett biztos előnyt, ugyanakkor előfordult, hogy a megszokottnál nagyobb különbség alakult ki a felek között.

„Van olyan szakértő, aki úgy véli, az új szabályok még jobban elmélyítik a különbséget a válogatottak között, de szerintem még mindig jobbak a húsz tízes, mint a tizenöt hármas mérkőzések – hangsúlyozta Molnár Tamás. – Amikor a nemzetközi szövetség fél éve szabályváltoztatásba kezdett, a huszonöt méteres pályaméret volt a sarokpont. Ennek hozadékaként jött a javaslat, hogy a támadóidőt, a második támadások és az emberelőnyök idejét is át kellene gondolni. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha ugyanolyan helyzeteket szeretnénk látni a kapuk előtt, mint eddig, az öt méter leúszásához szükséges idővel csökkenteni kell a korábbi harminc másodpercet. Az egyéb ötleteket egyelőre nem vettük be a módosítások közé, hogy ne borzoljuk tovább a kedélyeket – ezek hosszabb elemzést igénylő javaslatok.”

A technikai bizottság első embere szerint nem szabad kapkodni, a következő időszak szabályaival kapcsolatos döntés március közepére várható. Molnár Tamás úgy véli, hosszú távon a közönség dönt, de a szabályalkotók azért a szövetségi kapitányok véleményét is kikérték Bukarestben. „Minket már nem kell megszólítani, mert szeretjük a sportágat. A legfontosabb, hogy a laikusoknak jobban tetszik-e a mostani vízilabda, mint amit az olimpián láttak” – ecsetelte a sportvezető.

S ha már az olimpia: a párizsi magyar–olasz negyeddöntő négyperces kiállítása nagy visszhangot váltott ki vízilabdás berkekben. Azóta bevezették az edzői challenge intézményét, amely igazságosabb döntéseket eredményezhet, de a videózás folyamatán mindenképpen szükséges gyorsítani.

„Az olimpia óta különösen nagy nyomás van a játékvezetőkön a VAR-döntések, főleg a brutalitás megítélése miatt – mondta Molnár Tamás. – Érthető, hogy nem szeretnének hibázni, de a párizsi tapasztalatok alapján még hosszú visszajátszás után is előfordulhat tévedés. A vízilabda természetes velejárója a testi kontaktus, nem eshetünk át a ló túloldalára, hogy ész nélkül videózunk. Igyekszünk a lehető leghatékonyabbá tenni a rendszert, hogy feleslegesen ne tördeljük a játékot.”

Merthogy az elsődleges szempont a közérthetőség és a látványosság: a szabályalkotók az utolsó pillanatig izgalmas, fordulatos mérkőzéseket szeretnének. Pontos lövésekből speciel eddig sem volt hiány – jöhetnek a kétpontosok?

A VILÁGKUPÁBAN BEVEZETETT SZABÁLYMÓDOSÍTÁSOK

1. Rövidebb, 25 méteres pálya a férfiaknál is
2. Csökkentett támadóidő (25 mp), rövidebb kiállítások (15 mp)
3. Edzői VAR-challenge szándékos ütésnél, rúgásnál, ötméteresnél és sarokdobásnál
4. Kapus nélküli játék hét mezőnyjátékossal