Elfogyni a félidőben. Annak ellenére, hogy erősen pontatlanul, 30 százalékos hatékonyság alatt dobott a vendég gárda, mégis a félidőben két egységgel a Mavs járt előrébb. A fordulás után viszont állva hagyták Nowitzkiékat, akik sorra kapták az indításkosarakat, végül összesen 20 pontot nyeltek be így. Egyedül Felton (6/12 mezőnyből) játszott elfogadhatóan, Matthews, Williams, és Nowitzki viszont egyaránt csak szenvedtek támadásban. Ennek tükrében nem csoda, hogy a második félidőt 34–62 arányban elvesztették a vendégek, akik legutóbbi négy találkozójukból harmadik alkalommal hagyták el vesztesen a pályát.
Ellis jókor ébredt. Az első félidőben még csak kereste játékát a hazai együttes, aztán rátalált és ízekre szedte ellenfelét. Ellis korábbi csapata ellen 0/8-as mezőnymutatóval kezdett, majd vett egy 180 fokos fordulatot és 7/9-es mérleget hozott a nagyszünet után. A szintén jól termelő George (7/18, 7 lepattanó) mellé fellépett a padról érkező Miles (7/13) és Stuckey (5/11), s bátran kijelenthető, hogy valósággal átgázolt ellenfelén a Pacers.
A Pacers legjobb dobói: Miles 20/9, Ellis 19/9, George 19/6
A Mavericks legjobb dobói: Felton 16/9, Nowitzki 13/3, Villanueva 9/3
Orlando Magic–Charlotte Hornets 113–98
A betliző kezdők. Az eltiltását töltő Jefferson nélkül játszó Hornets alapjáraton is nehéz helyzetben van, de ma a negatívumok fokozódtak azzal, hogy Williams, Batum, és Walker sem találta igazi önmagát a támadó oldalon. Hárman együtt 8/26-os mezőnymutatót hoztak össze, s jóval előbb elúszhatott volna a meccs számukra, ha nincs Lamb (7/10 mezőnyből, 4 lepattanó, 5 gólpassz, 4 szerezett labda), aki a gárda legjobbja volt. A vendégek játékát alapvetően meghatározta, hogy az első negyedben 7 (!), összességében 16 eladott labdát vétettek, s ezekből 25 pontot írt az eredményjelzőre a Magic.
Jót húzott Scott Skiles. A hazaiak mestere 11 mérkőzés elteltével állította újra a kezdőcsapatba Frye-t (5/7 tripla), aki meghálálta a bizalmat. A szezoncsúccsal záró magasember ihletett dobóformája jó hatást gyakorolt a csapattársakra is, az Orlando mezőnyből szezonbeli rekordot jelentő 55.8 százalékkal, a triplavonalon túlról pedig 58.3 százalékos pontossággal dobott. Ilyen mutatókkal nem lehetett más a mérkőzés kimenetele, mint hazai siker. A Magicnél heten jutottak el legalább tíz pontig, benne a teljes kezdőcsapattal. Már az első játékrészben nagy nyomást helyeztek Paytonék a Hornetsre, s végig kontroll alatt tartották a mérkőzés alakulását.
A Magic legjobb dobói: Frye 17/15, Fournier 15/9, Vucsevics 14
A Hornets legjobb dobói: Lamb 16/3, Hairston 14/9, Walker 12
Brooklyn Nets–Miami Heat 98–104
Végig tapadt a Brooklyn. Az első negyedben szétszedte a Miami védekezését a Nets, majd a másodikban fordítottak a vendégek – félidőben öt ponttal vezetett Erik Spoelstra csapata. Innentől szinte végig egy-két pontos előnyben játszott a Heat, de a Brooklynnak mindig volt válasza, két nagy rohanást is véghezvittek, amivel kétszer is visszajöttek tízpontos hátrányból. A 28 pontig jutó Wade-et azonban ma nem lehetett tartani, az utolsó negyedben beszórt tíz egységet és a döntő kosarakat kivétel nélkül ő süllyesztette el – 13/17 dobása jó volt, védekezésben pedig három blokkot osztott ki.
Élvezetes volt a Whiteside–Lopez csata. Chris Bosht teljesen levették a pályáról a hazaiak (7 pont, 1/7 mezőnyből), de a két center nagy harcot vívott a palánk alatt. Whiteside 20 pontot és 13 lepattanót, Lopez 25 pontot és 6 lepattanót gyűjtött, a lecsorgók közti különbség pedig döntőnek bizonyult – ezt 45–35-re nyerte a Heat, így a festékben is minimum partiban volt a kintről ismét veszélytelen Brooklynnal. Jarrett Jack 22 ponttal és 10 gólpasszal húzta övéit, de a túloldalon Dragic, Green és Winslow is hozzátette a magáét, Wade klasszisa pedig eldöntötte a derbit – mindegy, hogy ki volt vele szemben, sorra dobálta a középtávolikat.
A Nets legjobb dobói: Lopez 25, Jack 22/3, Ellington 12
A Heat legjobb dobói: Wade 28/3, Whiteside 20, Dragic 16/3
Detroit Pistons–Boston Celtics 119–116
Őrült hajrá volt. Az első három negyed fordulatokban gazdag volt, a Boston nyolc, a Pistons 14 ponttal vezetett egy ponton, de a záró játékrész felülmúlta mindet: ezt végül 34–33-ra hozták a hazaiak. Eddigre már egyértelmű volt, hogy a védekezésre egyik fél sem alapozhat, így nagy rohanásba vágtak a felek és hiába tűnt úgy, hogy már megvan a meccs a Detroitnak, Turner egy 2+1-gyel 114–113-ra alakította az eredményt 19 mp-cel a vége előtt. Innentől azonban 6/6 büntetőt értékesítettek a hazaiak, miközben ugyan Thomasban volt még egy tripla, Jerebko ziccert hibázott – őrült hajrában hozta a találkozót a Pistons.
Caldwell-Pope belendült, Thomas megőrült. A szezont borzalmasan kezdő dobóhátvéd az utóbbi mérkőzéseken ismét megtalálta dobását, ezen a találkozón pedig abszolút túlteljesítette az elvárásokat: 31 ponttal karriercsúcsot hintett 10/16-os mezőnymutatóval, 3/4 triplával és 8/8 büntetővel, ráadásul az utolsó negyedben is lehetett rá számítani. Szükségük is volt rá a hazaiaknak, mert Andre Drummondot nagyon megfogta a Celtics, a center az első félidőben mintha pályán sem lett volna, igaz a fordulás után azért eljutott dupla dupláig – és beszórta karrierje második tripláját is. A Celtics ezzel együtt simán nyert a festékben és Isaiah Thomas elképesztő estéjére alapozva (38 pont) tartotta magát, de egy fecske nem csinált nyarat: a tarthatatlan hátvéd mellé egyedül Sullinger tudott valamennyi fellépni, ezt pedig csapatszinten túldobta a Pistons.
A Pistons legjobb dobói: Caldwell-Pope 31/9, Jackson 23/3, Drummond 16/3
A Celtics legjobb dobói: Thomas 38/9, Sullinger 17/3, A. Johnson 11/3
New York Knicks–Minnesota Timberwolves 107–102
Nem tudta ledolgozni hátrányát a Wolves. Az első félidő abszolút Arron Afflalóról szólt, a dobóhátvéd már a nagyszünetig 17 pontot szórt be és vezérletével 33–14-re nyerte a második negyedet a Knicks. A 22 pontosra nőtt előnyét nem tudta végig megtartani a hazai csapat, Rubio és Towns egy nagy Wolves-rohamot vezényelt le, ám ez végül rövidnek bizonyult – a 29 egységgel záró Afflalo és a 20-ig jutó Anthony révén menedzselte a különbséget a Knicks. Ha már Anthony: tőle szokatlan mezőnymunkával leszedett 15 lepattanót és kiosztott 9 (!) gólpasszt, határozottan jól működött a New York gépezete.
Megvillantak az újoncok. Towns végig csapata egyik legjobbja volt, amit 25 pontos, 10 lepattanós dupla duplája és két triplája is bizonyít – félelmetes hatékonysággal játszik már most, első szezonjának elején. A túloldalon Porzingisnek nem ment a dobás (4/14), de védekezésben megmutatta, mire képes: hét (!) blokkot osztott ki, ebbe pedig a rivális Towns betakarása is belefért. Összességében egyébként a triplák hiányoztak a vendégeknél, Rubio (9 pont, 10 pattanó, 12 gólpassz, 8 szerzett labda) zseniálisan játszott, de összesen négy hármast süllyesztett el a Wolves, melyből egyet ő, kettőt pedig Towns vállalt – nekik nem elsősorban ez a feladatuk. A kezdőbe Martin helyére visszakerült Prince, a pihenő Garnettet Dieng váltotta, ám ezzel együtt sem javult a gárda védekezése.
A Knicks legjobb dobói: Afflalo 29/9, Anthony 20/3, Thomas 14/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 25/6, Wiggins 23, LaVine 19/3
Atlanta Hawks–Philadelphia 76ers 127–106
Csak a látvány. A védekezéssel különösebben egyik fél sem törődött, ezt mutatja a 127–106-os végeredmény is – a Hawks 61.5 százalékkal dobott mezőnyből, 32 gólpasszt osztottak szét a hazai játékosok és 28 percnél többet senki nem töltött pályán. Ennek ellenére végleg csak a harmadik negyed hajrájában tudták eldönteni a meccset, mert a Philly is jól használta ki a védelem hibáit, így 10-14 pont körüli hátrányban volt „csak" – ekkor azonban még egy nagy futással bebiztosította sikerét az Atlanta.
Idei legjobbját hozta a Philly. Támadójátékban „soha nem látott" formát hoztak a vendégek, hiszen 106 pontjukat 52 százalékos mezőnymutatóval és 46 százalékos triplázással hozták – ezzel együtt persze végig rohantak az eredmény után. Canaan 24 pontos (6/8 triplával) szezoncsúcsa mellett hatékonyan dolgozott Okafor is, az irányító poszton pedig folyamatosan rotált Brown – hiába nyerték meg azonban a lepattanózást, nem tudták megszorítani az Atlantát.
A Hawks legjobb dobói: Millsap 21/3, Teague 18/6, Horford 17/3, Schröder 17/6
A 76ers legjobb dobói: Canaan 24/18, Okafor 19, Holmes 12/3, Wroten 12/3
Chicago Bulls–Memphis Grizzlies 98–85
A fordulás után elfogyott a Memphis. A nagyszünetben még három ponttal előrébb jártak a vendégek, de a második félidőre elfogyott a tűzerő: váltott védekezésben a Bulls, a harmadik negyedben csupán 13 pontot szerzett a Grizzlies és a záró etapban sem volt meg az lendület, amivel megfordíthatták volna a meccset Conley-ék. Az 5/19-es triplamutató sosem jó ómen, főleg úgy, hogy a magasemberektől sem érkeztek a pontok, ezzel szemben védekezésben nagyon gyengék voltak a periméteren, amit ki tudott használni a Chicago.
Nem villogtak Gasolék. A testvérek most is fontos szerepet játszottak csapataikban, de nem róluk szólt a találkozó – Pau 10 ponttal és 14 pattanóval, Marc pedig 8 ponttal, 7 pattanóval és 7 gólpasszal zárta az estét. Sokkal inkább a periméter dominált, ahol fölényben volt a Bulls: Rose-nak is sokat engedtek a vendégek, aki ezt kihasználta (19 pont), de főleg Jimmy Butlerrel nem tudtak mit kezdeni, aki szinte folyamatosan támadta a gyűrűt. A túloldalon csak Courtney Lee volt hatékony a hátvédek közül, Conleyt (3/14 mezőnyből, 1/8 tripla) teljesen leszedte a pályáról a Bulls, így a Memphisnek esélye sem volt ledolgozni hátrányát.
A Bulls legjobb dobói: Butler 24/3, Rose 19, McDermott 17/12
A Grizzlies legjobb dobói: Lee 18/6, Jeff Green 11/3, Ja. Green 11
Oklahoma City Thunder–Portland Trail Blazers 106–90
Durant megnyugodott. Ahogy a legutóbbi mérkőzésen, úgy most is idegesen, frusztráltan kezdett a korábbi MVP, technikait kapott, támadófaultot vétett, dobásokat hibázott. A fordulás után azonban ismét összeszedte magát, a harmadik negyedben egymaga beszórt 15 pontot, majd a negyedikben már nem is nagyon játszott – így is 24 egységgel zárt. Ezúttal Westbrooknak nem ment (13 pont, 5 gólpassz), ráadásul az OKC csapatszinten csak 2/14 (!) hármast süllyesztett el, de ezzel együtt simán nyerte a meccset: három negyed után 21 pont volt a hazai előny.
Lillard: egy félidő csillogás, egy félidő szenvedés. A Portland irányítója szinte egymaga tartotta meccsben csapatát a nagyszünetig, hiszen már eddigre megdobta húsz pontját – ugyan ekkor is kontrollálta a meccset a Thunder, kinti dobásokkal közel tudtak maradni a vendégek. Az irányító bokája azonban megsérült egy védekezésnél és a második félidőt már így játszotta le, ennek pedig egy pont nélküli 0/9-es teljesítmény, illetve sima vereség lett a vége – más nem tudott érdemben fellépni ebbe a szerepkörbe.
A Thunder legjobb dobói: Durant 24/3, Waiters 18/3, Westbrook 13, Ibaka 13
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 24/12, Lillard 20/12, Plumlee 14
San Antonio Spurs–Washington Wizards 114–95
A harmadik negyedben lépett meg a Spurs. Tim Duncan hiányában komoly gondok akadtak a védekezéssel a San Antoniónál, az első negyedben parádézott a Washington – egészen Boban Marjanovics beállásáig, az óriás jól védte a gyűrűt. Az áttörésre azonban a harmadik negyedig várni kellett, ekkor kelt ki magából igazán Gregg Popovich – a védekezés itt összeállt, tíz pont fölé nőtt a hazai előny, ezt pedig gond nélkül tartották meg a meccs végéig. Ezúttal a támadójátékuk dominált inkább, a 27 pontos Kawhi Leonard mellett még négyen érték el a tíz egységet és 53 százalékkal dobtak mezőnyből – ezzel sorozatban 23. hazai meccsét nyerte meg a gárda, ami franchise-rekord.
Védekezz! Természetesen nem San Antonióban kell nyernie a Washingtonnak a playoffba jutásért, de azért az beszédes, hogy a támadásban mérsékelt Spurs is 110 pont felett dobott John Walléknak – ezt lehetetlen túldobni egy-két meccstől eltekintve, főleg Bradley Beal nélkül. Ezúttal sem sikerült, hiába dobtak 60 százalékkal az első negyedben, utána fokozatosan veszett el a lendület, ahogy összekapta magát a San Antonio hátul – a fővárosiak jelenleg csak a Milwaukee-t, a Brooklynt és a Philadelphiát előzik meg Keleten.
A Spurs legjobb dobói: Leonard 27/12, Aldridge 14, Mills 11, Ginóbili 11/3
A Wizards legjobb dobói: Wall 20/3, Gortat 20, Oubre Jr. 18/6
Utah Jazz–New Orleans Pelicans 94–104
A negyedik negyedben lerohanta ellenfelét a Pelicans. Ugyan a Jazz kezdhette előnyből a záró etapot, az addig is meglepően fizikálisan védekező New Orleans még keményebbre váltott és egy 23–10-es rohammal megfordította a találkozót. Támadásban ezúttal sem klappolt minden, de eloszlottak a labdák, Ryan Anderson remekelt (karriercsúcsot jelentő 13/13 büntetőt értékesített), ültek a triplák, hátul pedig idei talán legjobbját hozta a gárda – ez rögtön győzelmet is ért. Az utolsó negyedet végül 31–15-re nyerte a Pelicans és ahogy Quin Snyder, a hazaiak vezetőedzője fogalmazott: „a New Orleans keményebben játszott, mint mi".
Ismét irányító nélkül a Jazz. Azt már a szezon előtt lehetett sejteni, hogy az egyes poszton bukhat el a Utah és ez beigazolódni látszik: sem Trey Burke, sem Raul Neto nem kezdő szintű egyes, méghozzá olyannyira nem, hogy ismét inkább a Burks, Hood, Hayward trióval kezd Snyder, holott egyikük sem irányító. Ezúttal azonban csak Hayward játszott jól, két társa sok hasznos dolgot nem tett hozzá és bár Favors remekelt (10/15 mezőnyből) Anthony Davis ellen, ez végül kevésnek bizonyult a sikerhez – nem volt meg a kellő tűzerő a hazai csapatban.
A Jazz legjobb dobói: Favors 22, Hayward 20/9, Burke 12/3
A Pelicans legjobb dobói: Anderson 24/3, Gordon 19/12, Davis 17
Golden State Warriors–Phoenix Suns 128–103
Ne rángasd az oroszlán bajszát. A gyengébb hazai kezdés után pár ponttal a Suns vezetett az első negyed végén, de már a másodikban (amit 33–18-ra hoztak Curry-ék) érezhető volt, hogy a vendégek nem tudják lekövetni a GSW ritmusváltását – ami azonban a harmadik játékrészben történt, arra talán ők sem számítottak. Klay Thompson 27 pontot termelt be ebben a 12 percben, szezonrekordot jelentő 46-ig meg sem állt a bajnok, és kerek 40 ponttal vezetett a záró negyed előtt. Innen már csak némi kozmetikázásra futotta a Phoenix erejéből – lehetne elemezni a vereség okait, de mindig oda lyukadnánk ki, hogy a mai GSW-t senki nem tudta volna megverni.
Splash Brothers, Green tripla-dupla – csak a szokásos. Stephen Curry szűk 30 perc alatt jutott el 25 pontig parádés dobásokkal, mellé kiosztott 7 gólpasszt, Klay Thompson pedig bő 30 perc alatt pörkölt be 43 egységet (közte nyolc triplával). Ehhez hozzácsaphatjuk az erőcsatár-mindenes Draymond Green szolid statisztikai bravúrját (16 pont, 11 pattanó, 10 gólpassz, 5 labdaszerzés), ilyen napokon látszik, hogy nem a szél fújta össze a 25-1-es mutatójukat.
A Warriors legjobb dobói: Thompson 43/24, Curry 25/6, Green 16/6.
A Suns legjobb dobói: Teletovic 24/9, Warren 19, Knight 17.
Los Angeles Clippers–Milwaukee Bucks 103–90
Jordan kiállítása sem zavarta meg a Clipperst. A hazaiak az 1–7-es kezdés után magukhoz ragadták a kezdeményezést, villámgyorsan átvették a vezetést, és többet nem is adták vissza. Chris Paul és JJ Redick jó ritmusban támadott, a padról több kisebb hasznos teljesítmény jött, így a csapat simán elbírta Griffin gyengébb napját (15 pont, 5/13 mezőnyből), illetve Jordan kiállítását is. A center a 3. negyed közepén egy lepattanóért vívott harc kapcsán volt erősen elégedetlen a játékvezetők működésével – két villámgyors technikaival ki is írta magát a meccsről. Ekkor azonban már 14 ponttal járt előrébb a LAC, a társak lemenedzselték a hátralévő időt.
Monroe nagyon hiányzik. Hetekig arról szólt a történet, hogy nincs igazi irányítója a Bucksnak, de a center sérülés miatti hiányzása megszépíti azokat az időket. A vendégeknek szinte semmilyen mélységi játékuk nem volt, a 15 támadópattanóból igyekeztek második esélyeket teremteni, kevés sikerrel. Henson (10 pont, 8 pattanó, 3 blokk) védekezésben jól pótolta Monroe-t, de az 5/16-os triplamutató és a mindössze 11 kiharcolt büntető alapján nehéz hetek következnek Milwaukee-ban.
A Clippers legjobb dobói: Paul 21/9, Redick 19/9, Griffin 15.
A Bucks legjobb dobói: Mayo 17/9, Carter-Williams 17, Middleton 15/3.