CHICAGO A JÓ DÖNTÉS
Steve Kerr pályafutása első sarkalatos pontjának az 1986-os spanyolországi világbajnokság bizonyult, amikor még az Arizona egyetem játékosaként nyert aranyérmet az amerikai válogatottal. Már ekkor sem volt nehéz megjósolni, szép NBA-karriert futhat be. Remek döntést hozott, amikor 1993-ban áttette székhelyét Orlandóból Chicagóba. A sikerek azt követően találták meg a szeles városban, hogy Michael Jordan otthagyva önkéntes száműzetését és a baseballpályákat, 1996 és 1998 között hármas nyerőszériába került a Bullsszal. Kerr megtalálta a helyét a csapatban, bár elcsépelt a kifejezés, ő tényleg vajkézzel dobálta a hármasokat, és azt is elfogadta, hogy Jordanék mellett keveset lesz kezében labda. Legemlékezetesebb pillanata az 1997-es nagydöntőben esett meg, amikor a Utah elleni sorozat hatodik mérkőzésén 86–86 után övé lett a győztes dobás, a Bulls pedig besöpörte a bajnoki címet.
MÉG MINDIG REKORDER
És tudják milyen rekordot tart azóta is Kerr az NBA-ben?
Ő a leghatékonyabb triplavető (45.4 százalék) azok között, akik legalább 250 alkalommal találtak be a triplavonalon túlról. Kis túlzással minden második hármasát beverte, nem csoda, hogy edzői szerették használni fegyverként.
SZÍNRE LÉP AZ ÚJÍTÓ
Amikor arról értekeztünk, milyen tulajdonságokkal rendelkezett a szőke irányító játékosként, az alázatot felsoroltuk. Nos, ezt edzőként is szem előtt tartotta, a legnagyobbaktól vett leckéket, Phil Jackson, Gregg Popovich, Lute Olson, Lenny Wilkens és Pete Carroll módszereit tanulmányozta, ezeket aztán saját elképzeléseivel ötvözte. Még véletlenül sem akart egy az egyben stílusokat, iskolákat másolni, inkább azoknak az általa vélt jó tulajdonságait próbálta egybegyúrni.
Hogy ezt milyen sikerrel tette, arról már néhány hónap után a Warriors szezonrajtja árulkodott: Kerr az első újonc edző lett az NBA-ben, aki 19 győzelemmel és csupán 2 vereséggel nyitott. A csapat a későbbiekben sem lassított, a franchise történetének legjobb mérlegével (67–15) zárta az alapszakaszt, a leghatékonyabb védő- és a második leghatékonyabb támadójátékot bemutatva. A csapat bázisát igazi nehéztüzérek, Stephen Curry, Klay Thompson, Harrison Barnes és Draymond Green adták, utóbbi Andre Iguodalával, Andrew Boguttal a védekezés nagymesterének is bizonyult.
Ekkor már kirajzolódott Kerr filozófiája: többségében villámgyors, jó kezű, kreatív játékosok a parketten, kiegészülve egy-egy klasszikusnak mondható, azonban nem nélkülözhetetlen centerrel.
Igen, beköszöntött a small ball korszaka, és dominanciája.
„A ligában egyre alacsonyabb az átlagmagasság, és a játék folyamatosan gyorsul. A régi iskolákban divatos hagyományos posztok immár dinoszaurusznak számítanak. Muszáj, hogy legyenek tripladobóid a csapatban, muszáj, hogy az irányítód betörjön, váltson, ha kell. Minden feladat megváltozott” – elmélkedett egyszer az új stílusról Kerr.
Az újonc vezetőedző elképesztő dominanciával söpörte be a bajnokságot 2015 júniusában, majd a következő szezon alapszakaszában rekordot rekordra halmozott, végül nem tudta megvédeni a címét, amiben talán első számú támasza, sztárja Stephen Curry rájátszásbeli sérülése is közrejátszott.
PEDAGÓGIÁBÓL JELES
De Kerr a fiaskót követő nyáron nagyot húzott, a csapathoz csábította a liga egyik legnagyobb ászát, Kevin Durantet is, és nem félt attól, hogy a sok dudás először csak hamisan játszik, aztán esetleg össze is tűz egymással az egyik legkiválóbb csárdában.
Nem is volt probléma, mert Kerr ereje pedagógiai érzékében, empátiájában is rejlik: elképesztően sokat beszélget játékosaival, igyekszik mindenkivel egy hullámhosszra kerülni és megértetni, hogy kinek mi a pontos szerepe, feladata. Az igazi edzőegyéniségek pedig ettől jók: nemcsak szakmailag tökéletesen felkészültek, hanem olyan újítók, akik az egész öltözőt maguk mögé állítják, és kristálytiszta hierarchiában sorakoztatják fel a vezéreket, tiszteket, közkatonákat.
Az eredmény? A Golden State a 2016–2017-es alapszakaszban, utána még inkább a rájátszásban végigsöpört a mezőnyön, és a vezetőedző három szezon után már két bajnoki címnek örülhetett.
Egyetlen dolog miatt aggódhat Steve Kerr: krónikus hátfájása miatt az előző szezonban több alkalommal sem tudta a pálya mellől irányítani a csapatát. Ha ez a probléma a továbbiakban nem befolyásolja jelentősen edzői karrierjét, akkor menthetetlenül legendává válik, és ki tudja, hány bajnoki címnél áll meg, mint újító.