Indiana Pacers–Cleveland Cavaliers 100–104
Most átvészelte a hullámvölgyet a Cleveland. Ezúttal is kiválóan játszott az első félidőben a Cavs, beszórt hatvan pontot a nagyszünetig és vezetett tíz egységgel, de ezúttal is elfogyott a lendület a fordulás után és bajba, sőt, a záró etapban hátrányba került a társaság. Ám LeBron James (32 pont, 13 lepattanó, 7 gólpassz, 2 blokk, 1 eladott labda) és a rutinos Kyle Korver (18 pont, 4/9 tripla) átérezte a helyzet súlyát és megmentette az együttest: a Cavaliers utolsó 13 pontjából 12-t ők szereztek és 93–91-es Pacers-vezetés után egy 10–2-es rohammal juttatták döntő előnyhöz csapatukat. Ezen már csak kozmetikázni tudott az Indiana, így végül a gyengén dobó, a lepattanózást elvesztő és Kevin Love-tól csupán öt pontot kapó Cleveland kulcsfontosságú győzelmet aratott, hiszen egyrészt egyenlített a párharcban, másrészt visszavette a még az első meccsen elvesztett pályaelőnyét és jóval nyugodtabban utazhat vissza Clevelandbe.
Most egy vezér hiányzott. Leginkább egyetlen stabil, megbízható egyéni teljesítmény kellett volna ahhoz, hogy az Indiana 3–1-es előnyhöz jusson a párharc során, ezen az estén ugyanis senki nem akadt, aki igazán meghatározó lett volna támadásban: Oladipo 5/20-at, Collison 5/14-et, Bogdanovic 4/13-at hajított mezőnyből, ez pedig a végjátékban egyszerűen nem fért bele. Hiába védekeztek megint jól a hazaiak a második félidőben, hiába járatták jól a labdát, az utolsó szűk négy percben kellett volna valaki, aki felvállalja és meg is oldja a clutch helyzeteket – ilyen játékosuk viszont most nem volt, 2/8-at dobtak mezőnyből és mivel védekezésben sem tudtak mit kezdeni a James-Korver párossal, fájó vereséget szenvedtek.
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 19/3, Oladipo 17/9, Turner 17/9
A Cavaliers legjobb dobói: James 32, Korver 18/12, Smith 12/12, Clarkson 12/6
A párharc állása: 2–2
Milwaukee Bucks–Boston Celtics 104–102
Antetokounmpo kosarával egyenlített a Milwaukee. Az első félidőt maximálisan uralták a hazaiak, nagyon aktívan védekeztek és csupán 35 pontot engedélyeztek a Bostonnak – ennek köszönhetően magabiztos előnyben voltak, vezettek már húsz ponttal is, a nagyszünetben 16-tal jártak előrébb. A fordulás után azonban éppen a védekezésük esett szét és ennek köszönhetően leadták a komoly fórjukat, a negyedik negyed már gyakorlatilag végig szorosan alakult, sőt, az utolsó perc elején úgy tűnt, hogy a Celtics felé billenhet a mérleg nyelve. Az utolsó negyven másodpercből azonban megint a Bucks jött ki jobban, előbb Middleton blokkolta Brownt, majd Brogdon triplájával visszavették a vezetést, aztán Horford egyenlítő büntetői után Antetokounmpóé volt az utolsó szó: öt másodperccel a vége előtt leszedett egy clutch támadópattanót és visszatette azt a gyűrűbe, ezzel előnyhöz juttatta csapatát. A Bostonnak volt még egy lövése, de a Milwaukee kivédekezte a hátralévő másodperceket, így bár kiélezett végjáték lett a simának indult meccsből, végül nyerni tudott Joe Prunty alakulata, ezzel pedig 0–2-ről felállva kiegyenlítette a párharcot.
Bánhatja a Celtics. Igazából ezúttal sem játszottak jól a vendégek, amit a Bucks 14 kiosztott blokkja (franchise-rekord) is mutat, különösebb megoldást nem találtak a Milwaukee játékára – viszont Jaylen Brown (34 pont, 13/24 mezőnyből, 5/8 tripla) extra teljesítményére építve így is jobbnak bizonyultak a második félidőben. Ekkor már el tudták venni a Bucks leindításait, megnyerték a lepattanózást (a 16-2-es támadópattanózással tudtak feljönni és fordítani) és a hazaiak hibát kihasználva meg is volt az esélyük a győzelemre, Brad Stevens szerint a végén eljutottak olyan dobóhelyzetig, amilyenig akartak, csak Morris nem dobta be. Bánhatják, mert az extra pattanózás és Brown remek teljesítménye miatt reális esélyeik lettek annak ellenére, hogy lejátszották őket Middletonék egy bő félidőn keresztül, végül mégsem tudtak vele élni – úgy mehetnek vissza Bostonba, hogy már csak a pályaelőny miatt állnak jobban, de az ellenfél van lendületben.
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 27, Middleton 23/9, Parker 16/6
A Celtics legjobb dobói: Brown 34/15, Tatum 21/6, Horford 13, Morris 13/3
A párharc állása: 2–2.
San Antonio Spurs–Golden State Warriors 103–90
Elkerülte a söprést a Spurs. Ugyan a továbbjutásra továbbra is minimális esélye mutatkozik a San Antoniónak, a 4–0-s kiesést elkerülte a társaság, remek védekezéssel és kiváló kinti dobóformával ugyanis megverte a címvédő Warriorst. A gárda végig nagyszerűen teljesített hátul, Ettore Messina határozottan irányította csapatát és az első félidőben messze ellenfelük fölé is nőttek Gasolék: a nyitó játékrészt nyolc, a második negyedet további hat ponttal nyerték meg, magabiztosan vezettek a nagyszünetben. A fordulás után azért voltak gondjaik, a harmadik negyedben szokás szerint összekapta magát a GSW, de menedzselni tudták a helyzetet, a záró etapban pedig előkerült Manu Ginobili: a veterán argentin (aki közel húsz éve volt Messina játékosa Bolognában) egymaga tíz pontot szórt ebben a periódusban 3/4-es mezőnymutatóval és nagy szerepet játszott abban, hogy meg tudta nyerni a meccset a Spurs. Az ő játéka mellett emeljük ki, hogy kintről egészen extra dobóformát fogtak ki a hazaiak, 15/28 hármast süllyesztettek el, gyakorlatilag mindenki jól célzott kintről - ráadásul volt ebben palánkról, mázlival beeső dobás is, ezúttal tényleg úgy alakultak a dolgok, ahogy a texasiak szempontjából kellett. A győzelmük ezzel együtt teljesen megérdemelt, 90 ponton tartották a Warriorst és elkerülték a kiesést, következőleg Oaklandben tehetik érdekessé a szériát egy hasonló teljesítménnyel.
Nagyon nem találta a ritmust a Warriors. Az egész mérkőzés során szenvedett támadásban a Golden State, nem volt meg a ritmus, nem ültek a dobások, végig erőlködött Steve Kerr csapata – Kevin Durant (34 pont, 12/28 mezőnyből) kiemelhető, de rajta kívül csak Thompson (12) és Livingston (10) érte el a tízpontos határt, így pedig nem lehetett sok keresnivalójuk. A 37.8 százalékos mezőnymutató és a 7/28-as triplamutató is jelzi, hogy hol volt gond, pedig az akarattal nem akadt probléma: 61-34-re (!) nyerték a lepattanózást a vendégek, 24-7-re hozták a támadópattanózást és a Durant-Thompson-Green trió játszott is 41-42 percet, egyáltalán nem vették könnyedén az összecsapást. Nyerni viszont ezúttal nem tudtak, ugyan a harmadik negyedben felszívták magukat és szorosabbá tették a küzdelmet, az utolsó percekben Aldridge és Ginobili kosaraival visszaverte a rohamokat a Spurs, így elsőre nem tudta lezárni a szériát a címvédő.
A Spurs legjobb dobói: Aldridge 22/9, Ginobili 16/9, Gay 14
A Warriors legjobb dobói: Durant 34/12, Thompson 12/6, Livingston 10
A párharc állása: 3–1 a Warriors javára.
Washington Wizards–Toronto Raptors 106–98
Wall megoldotta a végét. Hullámzó meccset játszottak a felek, az első félidőben ismét olyan fölényben volt a Toronto, mint a párharc első két összecsapásán és még a harmadik negyed elején is vezetett 14 ponttal, de aztán szépen lebontotta ellenfele játékát a Washington és felzárkózott, majd ki is egyenlített. Az újabb fordulat öt perccel a vége előtt, 92–92-nél következett be, amikor a nagyszerűen játszó (32 perc, 31 pont, 10/19 mezőnyből, 5/7 tripla) Bradley Beal egy véleményes faulttal kipontozódott és úgy tűnt, hogy ezt kamatoztatni tudja a Raptors, de a hátvéd elvesztése inkább a Wizards-játékosokat, különösen John Wallt (27 pont, 14 gólpassz) tüzelte fel: az irányító csapata utolsó 14 pontjából 10-ben volt benne közvetlenül (vagy ő dobta, vagy ő adta a gólpassz), miközben védekezésben leradírozták a Torontót és Beal kiválása után egy 14-6-os rohammal megnyerték a mérkőzést. Ezzel a reménytelen idegenbeli szereplés után két hazai győzelemmel kiegyenlítették a párharcot és úgy utazhatnak vissza Kanadába, hogy válaszolni tudtak a Raptorsnak, igaz, a hazai pálya mindkét fél számára sokat jelent, ebből a szempontból pedig továbbra is hátrányban vannak a fővárosiak.
A végére szétesett a Toronto. Elég sok olyan dolgot csináltak most a vendégek, amiket máskor nem igazán szoktak, kezdve a 18 eladott labdával, amelyre Dwane Casey külön felhívta játékosai figyelmét a mérkőzés előtt - legutóbb is komoly gondjaik voltak ezzel és most sem tudtak kellően vigyázni a játékszerre. DeMar DeRozan is sok rossz dobást vállalt, de benne legalább volt pont (35 pont, 10/29 mezőnyből, 14/18 büntető, 6 gólpassz), rajta kívül viszont csak Kyle Lowry (19 pont, 4/6 tripla) jelentett komolyabb veszélyt a washingtoni gyűrűre, a hajrában pedig egyre frusztráltabbá vált a gárda. Beal kipontozódása esélyt adott nekik arra, hogy döntő előnybe kerüljenek a szériában, de nem tudták kihasználni, sőt, inkább ők maguk zavarodtak meg a helyzettől, így bőven lesz mit kijavítaniuk a következő összecsapásra – ott a hazai pálya előnyében bízhatnak, de taktikailag is reagálniuk kell egy-két dologra.
A Wizards legjobb dobói: Beal 31/15, Wall 27, Porter 12/6, Gortat 12
A Raptors legjobb dobói: DeRozan 35/3, Lowry 19/12, Valanciunas 11
A párharc állása: 2–2
NBA, RÁJÁTSZÁS
FŐCSOPORT-NEGYEDDÖNTŐK, NEGYEDIK MÉRKŐZÉSEK
KELETI FŐCSOPORT
Indiana Pacers–Cleveland Cavaliers 100–104 (24–30, 26–30, 28–20, 22–24)
Az összesített állás: 2–2
Milwaukee Bucks–Boston Celtics 104–102 (24–17, 27–18, 24–32, 29–35)
Az összesített állás: 2–2
Washington Wizards–Toronto Raptors 106–98 (22–30, 18–21, 40–29, 26–18)
Az összesített állás: 2–2
NYUGATI FŐCSOPORT
San Antonio Spurs–Golden State Warriors 103–90 (30–22, 26–20, 21–29, 26–19)
Az összesített állás: 3–1 a Golden State javára
A párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak.