Lejátszotta a GSW-t a Pacers, kulcsmeccset nyert a Denver

Indiana Pacers–Golden State Warriors 126–106

Impresszív Indiana. Benne volt a pakliban a hazai győzelem, de az talán kevésbé, hogy így lejátssza ellenfelét a Pacers – márpedig Nate McMillan legénysége a második negyed közepétől végig vezetett, sőt, a nagyszünetet követően mindig kétszámjegyű volt a különbség. Az extra támadójáték volt az alap, 50 százalék felett triplázott a társaság, Bojan Bogdanovic (28 pont, 6/7 hármas) és Victor Oladipo (21 pont, 7 gólpassz) vezetésével alaposan megszórták a Warriorst, kiosztottak 32 gólpasszt és rendkívül agresszíven mentek át Durantéken – 29–10-re (!) nyertek a leindításból szerzett pontokat tekintve, illetve 56–40-re a festékben, sokkal hatékonyabban támadták a gyűrűt. Emellett azért védekezésben is megtették a magukét és kellően megnehezítették a vendégek dolgát, így a két középső negyedben 19 pontot vertek a Golden State-re és meglepően sima győzelmet arattak a címvédő ellen – ezzel még harcban vannak az elsőkörös pályaelőnyért és érdekesség, hogy idén 2–0-ra legyűrték a GSW-t az alapszakaszban, míg a Clevelandet háromszor is megverték, jól ment nekik a tavalyi döntősok ellen.

Ennél több kell. Egyszerűen gyenge volt ezen az estén a Curryt, Iguodalát, McCaw-t és Casspit nélkülözőWarriors, sem támadásban, sem védekezésben nem tudta felvenni a kesztyűt az Indianával és alig bő egy negyeden keresztül tudta csak tartani a lépést – a második félidőben már végig komoly hátrányban volt Steve Kerr csapata és képtelen volt változtatni a dolgok menetén. Támadásban eléggé erőlködött a gárda és egyetlen jó dobóteljesítmény sem akadt, ugyan Durant beszórt 27 pontot, de ehhez szüksége volt 23 mezőnykísérletre, rajta kívül pedig csak Thompson és Cook érte el a tíz egységet – mindössze kilenc hármast süllyesztettek el 31 százalékkal és egyszerűen nem védekeztek, sima védőlepattanók után is átrohant rajtuk a Pacers. Van min javítaniuk, hétvégén a szintén nagyon motivált New Orleanst fogadják.

A Pacers legjobb dobói:Bogdanovic 28/18, Oladipo 21/9, Young 16
A Warriors legjobb dobói:Durant 27/6, Thompson 16/12, Cook 12/6

Cleveland Cavaliers–Washington Wizards 119–115

Nagyon mélyről jött vissza a Cavs. Az első negyedben még remekeltek a hazaiak, de ezt követően elég komoly gödörbe kerültek és a záró etapotnyolcpontos hátrányból kezdték, hét és fél perccel a találkozó vége előtt pedig már 17 pont volt közte, nem úgy tűnt, hogy fordíthat még ebből a gárda. Jött azonban LeBron James (33 pont, 9 lepattanó, 14 gólpassz), innentől egymaga beszórt 13 egységet és kiosztott négy gólpasszt, csapata futott egy 10–0-t és szűk két perccel a vége előtt ki tudott egyenlíteni, a sírból hozta vissza az esélyeit. Ha pedig már idáig eljutott, akkor meg is nyerte a találkozót, a végén ugyan James két büntetőt is kihagyott, de kiválóan védekezett a Cleveland és az utolsó három Wizards-támadást megúszta pont nélkül, míg a túloldalon a büntetők révén fordítani tudott – Green egy vitatható fújás után juttatta előnyhöz csapatát, majd két másodperccel a vége előtt Cedi Osman labdaszerzése és két egypontosa döntötte el az összecsapást. Óriásit küzdött az érdekes szerkezetben (James-Hood-Osman-Green-Love) kezdő Cavs, amely ezen a találkozón visszakapta vezetőedzőjét, Tyronn Lue-t és március 17-e óta 10–1-re áll - most viszont döntő ütközet következik számára, back-to-back elutazik a fő riválisnak számító Philadelphiához.

Wall kiváló volt, egészen a meccs végéig. Ezúttal érezte a ritmust a Wizards irányítója, a visszatérése után harmadik mérkőzését játszó karmester 28 ponttal és 14 gólpasszal zárt, 50 százalékkal dobott mezőnyből, 40 százalékkal triplázott, nem hibázott büntetőt, ő volt a fővárosiak vezére. Irányításával nagyon közel is állt már a sikerhez a Washington, de a Cavs feltámadására nem reagáltak jól Bealék, Wall pedig a végén elfogyott: 59 másodperccel az órán még dobott egy duplát, amellyel 115–113-ra vezettek, innentől viszont már csak hibázott. A következő támadásnál elerőlködött egy rossz távoli helyzetet, fordított a Cavs, majd kilenc másodperccel a vége előtt elrontott még egy duplát és hiába volt még egy utolsó esélye, két másodperccel az órán eladta a labdát, amellyel az összecsapást is eldöntötte. A Wizards így lépéshátrányba került a Miamival szemben, szombat hajnalban viszont az Atlantát fogadja, igaz, a tervek szerint Wall nélkül.

A Cavaliers legjobb dobói:James 33/6, Green 21/6, Love 16/12
A Wizards legjobb dobói:Wall 28/6, Beal 19/12, Porter 18

Houston Rockets–Portland Trail Blazers 96–94

Óriási fordulat után döntött Chris Paul. Hatalmas előnyben volt, mégis kis híján elvesztette a meccset a Houston, hiszen az első két negyed során földbe döngölte a Damian Lillardot nélkülöző Blazerst: az első játékrészt 36–17-re (!) nyerték Hardenék és még a másodikban is ők bizonyultak jobbnak, húsz pont feletti előnyben voltak a nagyszünetben. Ezt követően viszont jött az érthetetlen fordulat, a Rockets a teljes második félidőben összesen 30 (!) pontot tudott szerezni és főleg az utolsó bő három perc volt ijesztő a texasiak számára – 94–77-re vezetettek, lesimázták a meccset, de innentől futott egy 17–0-t a Portland és nyolc másodperccel a vége előtt kiegyenlített. A teljes összeomlás után azonban maradt még egyetlen jó játék a ligaelsőben és Chris Paul (27 pont, 11/19 mezőnyből) 0,8 másodperccel az órán feltette a győzelmet jelentő közelit, így végül hatalmas fordulat után, de behúzta a meccset Mike D'Antoni legénysége.

Lillard nélkül is felállt a Blazers. Azt nem mondjuk, hogy nem érezte meg legjobb játékosa hiányát a vendégcsapat, mert 45 percen keresztül esélye sem volt a Houstonnal szemben, de a végén egy varázslatos rohammal így is kis híján meglepetést okozott. Pedig itt már olyanok voltak pályán, mint Jake Layman, Wade Baldwin IV, Georgios Papagiannis, Caleb Swanigan és Pat Connaughton, ez volt a Portland felzárkózó ötöse és a Rockets szörnyű hibáit (eladott labdák, 0/2-es büntetőzés, támadóhibák) kihasználva ki is egyenlítettek – balszerencséjükre hiába, az utolsó másodpercben mégis vereséget szenvedtek. Ennek ellenére két meccs előnyük van a Jazz-zel szemben és már csak három mérkőzést játszanak, rossz helyzetben tehát nincsenek, lehet, hogy fontosabb Lillard bokájának kikúrálása, mint egy-egy győzelem.

A Rockets legjobb dobói:Paul 27/9, Harden 24/9, Capela 11
A Trail Blazers legjobb dobói:McCollum 16/6, Baldwin 14/6, Nurkic 14

Milwaukee Bucks–Brooklyn Nets 111–119

Szétdobta ellenfelét a Nets. Ezen a találkozón mindegy volt a vendégeknek, hogy üres helyzetet kell elvállalni, vagy ott van egy védő az arcukban, úgy tüzeltek kintről, mintha nem lenne holnap – ihletett formában céloztak, 19 hármast pörköltek be 48.7 százalékos hatékonysággal. A Russell-Crabbe hátvédpáros járt élen a jó példával, ők ketten 9/20-szal zártak a vonalon túlról, de Harris, Acy, Dinwiddie és LeVert is bevert legalább kettőt, ez a tűzerő pedig elsöpörte a Milwaukee-t – főleg, hogy Allen és Hollis-Jefferson kiosztott még kilenc blokkot is, ami szintén nagyon komoly teljesítmény. A különbség ugyan nem lett nagy a végére, többször vezetett is a Bucks, de mindig jött egy-egy olyan időszak a Netsnél, amikor több hármas is beesett, ez pedig döntőnek bizonyult: 103–102-es hazai vezetés után sorozatban három támadást fejeztek be triplával Harrisék, majd Hollis-Jefferson betakarta Antetokounmpót, így rögtön megvolt a hatpontos vendégelőny. Több fordulat már nem történt, így látványos játékkal aratott bravúrgyőzelmet a Brooklyn és Crabbe szerint bár mindenki azt mondja, hogy nincs miért játszaniuk, ők mégis küzdenek azért, hogy minél több győzelemmel zárják az alapszakaszt.

Lépéshátrányban a Bucks. Ez egy kötelező győzelem lett volna a Milwaukee számára, de előjött egyik nagy hiányosságuk, a kinti dobások levédése, ezt pedig nem tudták ellensúlyozni a festékben – hiába nyertek ott 63–38-ra és hiába adott el húsz labdát a Nets, ez nem volt elég a hazai győzelemhez. Giannis Antetokounmpo betöréseit eléggé el tudták venni Hollis-Jeffersonék, a görögnek 21 mezőnykísérletre votl szüksége ahhoz, hogy eljusson 19 pontig és ezzel a vereséggel bizony egy meccsnyi hátrányba kerültek a Heathez képest – igaz, sokak szerint itt már taktikázni is lehet, mert a playoffban egyelőre kérdőjeles Raptors, az Irving nélküli Boston, vagy a nagy formában lévő, LeBron Jamesszel felálló Cavs közül kerülhetki az elsőkörös ellenfél...

A Bucks legjobb dobói:Middleton 31/6, Antetokounmpo 19, Bledsoe 18/6
A Nets legjobb dobói:Crabbe 25/15, Russell 22/12, Harris 17/9

Utah Jazz–Los Angeles Clippers 117–95

Nem adott esélyt a Utah. Hiába volt komoly a tét, hiába küzdött az életéért a Clippers, nem volt kérdés ezen az összecsapáson, a Jazz teljesen simán hozta a győzelmet – az első negyed után tíz, a második után tizenhat, a harmadik után pedig huszonhét pont volt közte, hatalmas fölényben volt Quin Snyder alakulata. Pedig az egyéni extrák azért nem záporoztak, sőt, Ricky Rubio alig nyolc perc után megsérült és nem is tért vissza a parkettre (többet nem tudni, de a hírek szerint pihennie kell és lehet, hogy befejezte az alapszakaszt), de ez sem számított: a védekezésük teljesen szétzilálta a Clippers játékát, elöl pedig mindenki hozzátette a magáét, megtalálták a legjobb megoldást. Közben Joe Ingles bedobta a 200. tripláját is a szezonban, amellyel az elsőJazz-játékos lett, akinek ez sikerült, a társaság pedig továbbra is előnyben van a riválisaival szemben és jelen állás szerint pályaelőnyben lesz az első körben.

Ennyi volt? Nagyon úgy fest, hogy ezzel a vereséggel elszálltak a Clippers érdemi esélyei a rájátszásra, mert két-két meccs a hátránya a Denverrel és a Minnesotával szemben is és már csak három találkozó van hátra, így alighanem elköszönhet az utószezontól Doc Rivers csapata. Ezen a találkozón esélyük sem volt, amellett, hogy támadásban képtelenek voltak feltörni a Jazz védekezését, a túloldalon is csak nyomozták a labdát, a Utah zárás-leválásai megoldhatatlan feladat elé állították őket – tegyük hozzá, hogy Teodoszics és Gallinari sem játszott, Jordanhez el sem jutott a labda és a Harris-Williams kettőst is levette a pályáról a Jazz. Hétvégén megküzdenek még a Denverrel, ha ott nyernek és a Minnesota ismét kikap, akkor lehet még valamennyi reményük.

A Jazz legjobb dobói:Mitchell 19, Favors 16, Gobert 15
A Clippers legjobb dobói:Rivers 19/6, Harrell 17, Williams 12

Denver Nuggets–Minnesota Timberwolves 100–96

Jokics felszabadult a végére. Óriásit küzdött egymással a két magasember, Nikola Jokics és Karl-Anthony Towns, folyamatos volt köztük a birkózás, mentek a faultok és a könyökösök is ide-oda – Jokics (16 pont, 6/20 mezőnyből, 14 pont, 9 lepattanó) borzasztóan szenvedett a dobásával és úgy tűnt, hogy Towns (26 pont, 10/16 mezőnyből, 13 lepattanó) kerül ki győztesen a csatából. Ám a Wolves vezére 1:46-tal a vége előtt kipontozódott és bár az ötfaultos Jokicsot folyamatosan ki-be cserélte Michael Malone, a szerb magasember bő négy másodperccel a vége előtt leszedett egy támadópattanót és visszatette azt a gyűrűbe, ezzel eldöntötte a mérkőzést – hiába Towns extrája, ezt a csörtét így Jokics nyerte. A végig kiélezett küzdelemben egyébként egyik csapat sem dobott jól, a Nuggets a 40 százalékot sem érte el mezőnyből, a Wolves pedig mindössze hat triplát tudott elsüllyeszteni, de az egylabdás végjátékból most a hazaiak jöttek ki jobban, ezzel pedig óriási lépést tettek a rájátszás felé.

Mi lesz a vége? Jelen állás szerint egálban van egymással a nyugati nyolcadik-kilencedik helyen a Nuggets és a Wolves, de mivel Wigginsék 2–1-re vezetnek az egymás elleni párharcban, így még ők állnak bejutó helyen. A Minny most elutazik a Lakershez, aztán fogadja a Memphist, míg a Denver a Clippershez látogat, aztán a Portlandet fogadja – mindezek után pedig stílszerűen egymás ellen, Minnesotában zárják az alapszakaszt az utolsó játéknapon. Ráadásul még ne vegyük ki az egyenletből a többieket sem, hiszen a Pelicans csak fél meccsel előzi meg ezt a kettőst, de a Spurs és az OKC is csak egy-egy találkozóval jár előrébb és plusz adalék lehet, hogy Jimmy Butler már nagyon közel van a visszatéréshez, ma hajnalban ott ült a padon...

A Nuggets legjobb dobói:Murray 22/9, D. Harris 20/15, Jokics 16/3
A Timberwolves legjobb dobói:Towns 26/6, Gibson 17, Teague 15