Az 1980-as évek domináns csapata, a San Francisco 49ers Joe Montana vezetésével uralta a ligát, a nagyszerű irányító klubja négy sikeréből háromszor a döntő legértékesebb játékosa címet is elhódította.
Az első bajnoki címüket megelőző NFC-döntőhöz kötődik az NFL egyik legismertebb jelenete. A Dallas elleni mérkőzés hajrájában – hatpontos, 27–21-es Cowboys-vezetésnél – a saját 11 yardos vonaláról vezethetett támadást a 49ers, amely a vendégek 6 yardos vonalánál harmadik kísérletre kényszerült. Az ifjú Montanát már-már utolérték a Cowboys védői, ám az utolsó pillanatban el tudta engedni a labdát, amelyet a célterület végén Dwight Clark húzott le mesterien, kialakítva a 28–27-es hazai győzelmet, amely után a Super Bowlban a Cincinnati Bengalst is megverte a San Francisco.
„Az elkapás” és a 49ers-dinasztia kialakulása
Az NFL világa megemlékezett a kiváló játékosról, köztük az előző idény legjobbjának megválasztott Tom Brady is.
„Dwight Clark volt az egyik gyerekkori példaképem. Volt szerencsém kint lenni azon a meccsen, amelyen a hősöm, Joe Montana tökéletes helyre dobta a labdát a győztes passz/elkapás során Dwightnak a célterület sarkában, ezzel megverve a Cowboyst. Négyéves voltam, és az egész első félidőben azért sírtam a szüleimnek, mert nem láttam a pályát, amikor a felnőttek felállva szurkoltak a 49ersnek. Volt szerencsém találkozni vele San Mateóban, ahol ugyanaz volt a fogorvosunk, és az egyik alkalmat csak azért szabotáltam, hogy vele kezet rázhassak. Hihetetlenül szívélyes volt velem gyerekként, és sohasem felejtem el azt a hatást, amit rám gyakorolt. Szomorú vagyok, hogy az ALS következében távozott az élők sorából, de tudom, hogy most már végre nyugodtan megpihenhet a sokévnyi bátor küzdelem után. Köszönöm a nagyszerű emlékeket és nyugodj békében” – írta Tom Brady az Instagram-oldalára.
Az első bajnoki címüket megelőző NFC-döntőhöz kötődik az NFL egyik legismertebb jelenete. A Dallas elleni mérkőzés hajrájában – hatpontos, 27–21-es Cowboys-vezetésnél – a saját 11 yardos vonaláról vezethetett támadást a 49ers, amely a vendégek 6 yardos vonalánál harmadik kísérletre kényszerült. Az ifjú Montanát már-már utolérték a Cowboys védői, ám az utolsó pillanatban el tudta engedni a labdát, amelyet a célterület végén Dwight Clark húzott le mesterien, kialakítva a 28–27-es hazai győzelmet, amely után a Super Bowlban a Cincinnati Bengalst is megverte a San Francisco.
„Az elkapás” és a 49ers-dinasztia kialakulása Az NFL világa megemlékezett a kiváló játékosról, köztük az előző idény legjobbjának megválasztott Tom Brady is.
„Dwight Clark volt az egyik gyerekkori példaképem. Volt szerencsém kint lenni azon a meccsen, amelyen a hősöm, Joe Montana tökéletes helyre dobta a labdát a győztes passz/elkapás során Dwightnak a célterület sarkában, ezzel megverve a Cowboyst. Négyéves voltam, és az egész első félidőben azért sírtam a szüleimnek, mert nem láttam a pályát, amikor a felnőttek felállva szurkoltak a 49ersnek. Volt szerencsém találkozni vele San Mateóban, ahol ugyanaz volt a fogorvosunk, és az egyik alkalmat csak azért szabotáltam, hogy vele kezet rázhassak. Hihetetlenül szívélyes volt velem gyerekként, és sohasem felejtem el azt a hatást, amit rám gyakorolt. Szomorú vagyok, hogy az ALS következében távozott az élők sorából, de tudom, hogy most már végre nyugodtan megpihenhet a sokévnyi bátor küzdelem után. Köszönöm a nagyszerű emlékeket és nyugodj békében” – írta Tom Brady az Instagram-oldalára.
223.2k Likes, 1,602 Comments - Tom Brady (@tombrady) on Instagram: "Dwight Clark was one of my idols growing up in San Mateo. I was lucky enough to be at the game..."