Indiana Pacers–Cleveland Cavaliers 91–92
Ez nem az a Pacers volt. Zsinórban hét győzelemmel, a liga egyik legjobb védekezésével, bombaformában érkezett meg erre a találkozóra az Indiana, de ezúttal szinte minden hiányzott a társaságból, amivel a sikereit elérte – semmi szenvedély, semmi intenzitás és botrányosan sok hiba, nagyjából ez jellemezte a hazaiak játékát. A 40 százalék alatti mezőnymutató és a 4/22 tripla mindent elmond Nate McMillan alakulatáról, amely igazából egyszer sem tudott meglógni ellenfele elől, egyszer sem tudta ráerőltetni akaratát, egyénileg sem teljesített igazán jól senki, Doug McDermott szerint nem voltak elég élesek és éhesek. Ezzel együtt egyébként megnyerhették volna a mérkőzést, de a végjátékban még megkoronázták addigi teljesítményüket...
Nance első győztes kosara. A végig kiegyenlített meccsen hat ponttal vezetett a Pacers néhány perccel a vége előtt, majd tíz másodperccel az órán 91–90-nél büntetőzhetett Victor Oladipo. A hazaiak hátvédje azonban mindkét kísérletét elrontotta ebben a clutch helyzetben, a túloldalon Rodney Hood vállalta el a győztesnek szánt dobást és bár az lejött a gyűrűről, ott volt a nagyot játszó Larry Nance Jr. (15 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz, 3 labdaszerzés, 1 blokk), aki Oladipót „eltakarítva” leszedte, majd a dudaszó pillanatában vissza is tette a támadópattanót – ez volt karrierje első győztes kosara, a Cavs pedig csak harmadik idegenbeli sikerét húzta be ezzel idén. A hazaiak faultot reklamáltak, de McMillan azt is tudta, hogy nem szabadott volna odáig jutniuk a Cleveland ellen, hogy ez számítson...
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 17, Bogdanovic 14, Young 13
A Cavaliers legjobb dobói: Hood 17/3, Nance Jr. 15/3, Burks 14/3
Atlanta Hawks–Washington Wizards 118–110
Egyben volt az Atlanta. Meglepően stabil volt ezen az összecsapáson a Hawks, védekezésben egészen koncentráltak és fegyelmezettek voltak a hazaiak, támadásban pedig türelmesek és nem mentek bele a kapkodásba, igyekeztek jó döntéseket hozni. Jeremy Lin szerint egyébként talán ez volt az idei legjobb meccsük a védekezést tekintve, ennek is köszönhetik a sikert. Összességében nagyon erősen kezdtek és 35–24-re nyerték az első negyedet, John Wallt leradírozták a pályáról, majd a Washington nagyot küzdve visszajött innen és a harmadik játékrészben kiegyenlített, de a záró etapban előkerült az említett Lin: a cserehátvéd egymaga 12 pontot szórt ebben az időszakban, több látványos megmozdulása is volt és ő hozzátette azt a pluszt az Atlanta játékához, amivel ismét fölénybe tudtak kerülni. A hazaiaknál heten is elérték a tízpontos határt, 49–37-re megnyerték a lepattanózást, győzni tudtak a festékben, a meccset pedig annak ellenére húzták be, hogy 24 labdát adtak el.
Ez a Wizards nem állhat hozzá így. A fővárosiak saját bevallásuk szerint is könnyedén vették ezt a meccset és sima győzelemre számítottak, de hogy egy 12–18-cal érkező csapat miért így áll hozzá bármilyen meccshez, főleg idegenben, ahol csak 4–12-t hozott, az rejtély. Mindenesetre a legutóbbi 40 pontos, 14 gólpasszos teljesítménye után Wall 0/6-os mezőnymutatóval és 0 ponttal állt még félidőben, faultgondokba került, de rajta kívül Satoransky és Mahinmi is ugyanezzel küzdött, Morris pedig 17 perc alatt ki is pontozódott. Így támadásban nem voltak az igaziak, gyakorlatilag csak a Hawks eladott labdáiból tudtak érdemben eredményesek lenni, miközben a védekezés és a lepattanózás a már-már „megszokott” módon borzasztó volt. Ez egy kissé érthetetlen produkció volt Scott Brooks együttesétől, de legalább egy dolognak örülhetnek: Trevor Ariza négy év után visszatért és rögtön nagyon aktív volt, dobott 19 pontot (6/17 mezőnyből, 4/11 tripla), leszedett 8 lepattanót, kiosztott 4 gólpasszt és ellopott 6 labdát, de most ő sem tudott segíteni.
A Hawks legjobb dobói: Collins 20/3, Young 19/9, Lin 16
A Wizards legjobb dobói: Beal 29/6, Ariza 19/12, Wall 15/9
Brooklyn Nets–Los Angeles Lakers 115–110
Megállíthatatlan a Nets. Erre a találkozóra is kitartott a Brooklyn lendülete, a hazai csapat ezúttal is nagyon sokoldalú, sok szereplőre építő, eredményes támadójátékot mutatott be, különösebb törés, vagy hullámvölgy nélkül hozta le a meccset a remeklő kispadnak köszönhetően, így pedig a Lakers gyengébb időszakaiban rendre meg tudott lépni – a harmadik negyedben például már 14 ponttal is vezetett Kenny Atkinson legénysége. A Los Angeles folyamatosan visszazárkózott minden ilyen periódus után, a meccs hajrájában is rohamoztak a vendégek, de a Netsnél mindig hozzá tudott szólni valaki clutch pillanatban: Jared Dudley háromszor is villant 100–97 után, Dinwiddie-nek is volt egy betörése, 110–107 után pedig D'Angelo Russell süllyesztette el a Lakerst megtörő triplát 22 másodperccel a vége előtt. Az irányító egyébként is nagyszerűen játszott korábbi csapata ellen (22 pont és karriercsúcsnak számító 13 gólpassz), összesen hatan jutottak náluk tíz pont fölé, vigyáztak a labdára és 41 százalékkal tripláztak, úgyhogy egy nagy csapat ellen szerezték meg zsinórban hatodik győzelmüket – legközelebb Chicagóba utaznak egy back-to-backre, de az erőviszonyokat tekintve kötelező számukra a siker.
James feljavult, de ez sem volt elég. Legutóbb a szezon leggyengébb meccsét produkálta LeBron James és ez a találkozó sem indult számára jól, mert Jarrett Allen rögtön egy borzalmasan nagy blokkal fogadta – utána viszont azért elkapta a fonalat a Lakers szupersztárja és végül 36 ponttal, 13 lepattanóval, valamint 8 gólpasszal zárta 41 játékpercét. Ez is kevés volt viszont az üdvösséghez, a Brooklyn rotációja sokkal hosszabb és kiegyensúlyozottabb volt, a vendégeknél akadtak hullámvölgyek, ráadásul Rondo, Ingram és McGee nélkül kevesen is voltak. Öten játszottak 34–43 perc között, még ketten átlépték a tízes határt, a többiek igazából épphogy csak pályára kerültek, ráadásul a meccs több mint felét klasszikus magasember nélkül kellett megoldaniuk. Plusz abból a kevésből sem záporoztak a jó teljesítmények, James mellett csak Ball (23 pont, 5/9 tripla) és Kuzma (22 pont, 11 lepattanó) jutott nyolc pont fölé, a végjátékban pedig szintén nem volt bennük annyi, hogy megfordítsák a küzdelmet – zsinórban másodszor kaptak ki, most a Pelicans elleni hazai mérkőzésen már nyerniük kellene.
A Nets legjobb dobói: Russell 22/12, Harris 19/9, Dinwiddie 18/6
A Lakers legjobb dobói: James 36/6, Ball 23/15, Kuzma 22/6
Denver Nuggets–Dallas Mavericks 126–118
Most a támadójáték volt előtérben. Az utóbbi időben a feltörhetetlen védekezéssel hozta a győzelmeit a Nuggets, ezen az estén viszont a látványos, gyors, hatékony támadójáték jelentette a siker receptjét – a Pepsi Center közönsége ezt nem bánta, kicsit felidézte ez a játék a korábbi évek Denverjét. A vezér megint Nikola Jokics (32 pont, 16 lepattanó, 4 gólpassz) volt, aki pusztított a palánk alatt mindenféle szerkezet ellen, de Jamal Murray is remekelt, hiszen amellett, hogy karriercsúcsot jelentő 15 gólpasszt osztott szét, a negyedik negyedben a befejezésekből is kivette a részét, 22 pontjából 10-et szerzett ekkor. Rajtuk kívül egyébként még öten jutottak náluk tíz pont fölé, 55 százalékkal dobtak mezőnyből, kiosztottak 33 gólpasszt, nagyon működött a gépezet, a harmadik negyedben egy 14–0-s futással kerültek előnybe és fölénybe, ezt pedig már meg tudták tartani a végéig – a záró etapban megszigorították a védekezésüket is, amellyel kordában tudták tartani a Dallast. Sorozatban negyedik győzelmükkel továbbra is vezetik Nyugatot, erre pedig a szezon ilyen szakaszában utoljára 1977-ben volt náluk példa, ráadásul az első 30 meccset tekintve ezzel a 21–9-cel beállították a franchise történetének legjobb mérlegét is.
Idegenben nem tud nyerni a Mavs. Az elmúlt meccsekhez képest jobban játszott most a Dallas, de a győzelmet ezúttal sem tudta behúzni, ami bár jelen esetben papírforma eredménynek számít, mégis 2–11-es idegenbeli mérleget eredményez, ami finoman szólva sem ideális. Pedig most Harrison Barnes (30 pont, 5/8 tripla) és Luka Doncic (23 pont, 10/12 büntető, 6 lepattanó, 12 gólpassz, 1 eladott labda) remeklésével sokáig pariban volt a társaság, annak ellenére, hogy Dennis Smith Jr. nem játszott (JJ Barea visszatérhetett), Wesley Matthews is bevert 4/5 triplát, de a 47–36-ra elvesztett lepattanózás, illetve a nagyon puha védekezés újabb vereséget eredményezett számukra – zsinórban harmadszor kaptak ki és jelenleg nincsenek playoff-helyen.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 32/6, Murray 22/3, Lyles 16/9, Morris 16/6
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 30/15, Doncic 23/9, Matthews 14/12