Houstonban nyert rangadót a Bucks, ismét remekelt a Boston

Boston Celtics–Indiana Pacers 135–108

Tovább robog a Boston. A Pacersnek sem volt ellenszere a hatalmas formában lévő Celticsre, a hazaiak zsinórban ötödször is elérték a 30 kiosztott gólpasszt, 57 százalékkal céloztak mezőnyből, 44 százalékkal tripláztak és 135 pontjukkal szezoncsúcsot szórtak – ezúttal is abszolút ellenállhatatlan támadójátékot produkáltak. És mindehhez ezúttal sem kellett náluk egyéni extra, csak Tatum, Brown és Morris jutott 15 pont fölé, de még négyen dobtak 10-15 között, 22-nél többet pedig senki – igaz, ebben annak is volt szerepe, hogy Brad Stevens megint folyamatosan rotálta csapatát, a kezdőöötös 18-25 percet játszott, a padról pedig hatan kaptak legalább 12 percet. A győzelmükhöz összességében nem férhetett kétség, az első negyed után hat, félidőben tizenöt, a harmadik játékrész végén pedig huszonöt ponttal vezettek, fokozatosan, nagyobb döccenő nélkül növelték a különbséget – remek passzban utaznak el Miamiba, hogy tovább közelítsenek a Phillyhez és az Indianához.

Nem volt elég jó a Pacers. Egy back-to-back második felén léptek pályára a vendégek, ennek ellenére némileg meglepő, hogy a ligaelit védekezésük mennyire nem tudta lelassítani a Bostont – Victor Oladipo azt mondta a meccs után, hogy a Celtics mindig, mindenhol, mindenben megverte őket ezen az estén, Nate McMillan vezetőedző pedig a fáradtságot emelte ki. Eleinte valóban lassabbnak, tompábbnak tűnt az Indiana, aztán a hamar beszedett hátrány már rá is nyomta a bélyegét a játékra és az egész mérkőzés során képtelenek voltak igazán fordítani a dolgok menetén, komolyabb nyomást helyezni a Bostonra. A Turnert nélkülöző Pacers így a Toronto után újabb közvetlen rivális ellen kapott ki idegenben, most New Yorkban folytatja túráját.

A Celtics legjobb dobói: Morris 22/9, Brown 22/6, Tatum 20/6
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 20, Oladipo 17/9, Evans 15/6

Washington Wizards–Philadelphia 76ers 123–106

Back-to-back nem ment. Előző este otthon ízekre szedte a Washingtont a Sixers, az idegenbeli visszavágón azonban közel sem tudott ilyen könnyedén játszani Brett Brown csapata. A vendégek egyrészt meglehetősen gyengén dobtak (44 százalék mezőnyből, 30 százalék tripla), másrészt 24 labdát adtak el, ami borzasztóan sok, ezzel a támadójátékukat és a védekezésüket is elrontották - Brown is arról beszélt, hogy ez a két faktor együtt soknak bizonyult, főleg, hogy a kinti dobásokat tekintve csak a negyedik negyedben tudtak javulni, egészen addig 3/20-at szenvedtek össze. Joel Embiid (35 pont, 14 lepattanó, 3 blokk) és Ben Simmons (15 pont, 10 lepattanó, 8 gólpassz, 2 labdaszerzés) összesen 14 alkalommal veszítette el a játékszert, ami rengeteg, Jimmy Butler nem dobott igazán jól (23 pont, 9 lepattanó, 7/18 mezőnyből) és JJ Redick hiányában rajtuk kívül most csak Furkan Korkmazban (16 pont, 4/8 tripla) volt pont, máshoz nem tudtak nyúlni – zsinórban négy győzelem után kaptak ki, pedig megelőzhették volna az Indianát.

Kijavította a hibákat a Wizards. Az előző esti problémáit többé-kevésbé korrigálni tudta a fővárosi alakulat és még jobban csinálta azt, amiben egyébként sem volt rossz – 54 százalékkal dobott mezőnyből és 48 százalékkal triplázott, a 16 labdaszerzés pedig mindenképpen extra adatnak számít. Amellett, hogy Bradley Beal (34 pont, 6/11 tripla) villogott, a többiek is csipkedték magukat, a Porter, Ariza páros 40 pontot tett hozzá, Satoransky 11 gólpasszt osztott ki, Mahinmi a 8 lepattanója mellé 5 labdát is szerzett, jól működött a játék - ugyan a negyedik negyedben a 24 pontos előnyüket 12-re faragta le a Philly, de ekkor Beal kiharcolt egy támadófaultot Embiiden, majd egymaga dobott zsinórban 14 pontot, ezzel végleg eldöntötte a küzdelmet. Wallék kiesése óta 4–3-ra állnak és valamelyest elindultak felfelé, bár még mindig három meccsre vannak a playoff-helyektől.

A Wizards legjobb dobói: Beal 34/18, Porter 23/3, Ariza 17
A 76ers legjobb dobói: Embiid 35/3, Butler 23, Korkmaz 16/12

Brooklyn Nets–Atlanta Hawks 116–100

Mélyről állt fel a Brooklyn. Eléggé bealudt a mérkőzés elején a hazai együttes, az első 15 percben 46 pontot engedélyezett ellenfelének és 19 egységnyi hátrányt szedett össze – majd a következő 25 percben összesen 37 pontot kapott és végül 16-tal megnyerte a találkozót. Spencer Dinwiddie szerint semmi különös nem történt, csak a második negyed közepén elkezdtek olyan energiát beletenni a játékba, amit mindig is kellene, sokkal-sokkal agresszívebben védekeztek és sokkal tudatosabban, keményebben támadtak – ez pedig annyit jelentett, hogy a Hawks teljesen lefulladt, míg ők lendületbe jöttek és néhány perc alatt eltüntették a hátrányukat. A második félidőben már végig ők diktáltak és bár nem dobtak igazán jól, a remek védekezésüknek köszönhetően tulajdonképpen magabiztosan hozták a kötelező győzelmet - ezzel kicsit leképezték az elmúlt időszakukat is, hiszen két éve 20 győzelmet arattak az egész szezon során, most január 10-én 21-nél tartanak és a keleti hatodik helyen állnak.

Megérezték a back-to-backet. A vendégek rámutattak a mérkőzést követően, hogy a remek rajtjuk után azért elkezdték érezni az előző esti torontói csatát is, amelyet az utolsó pillanatban vesztettek el – Lloyd Pierce vezetőedző viszont azt is hozzátette, hogy az ott megszerzett önbizalom és lendület miatt kezdték ilyen jól ezt az összecsapást, majd elfogyott az erő, nagyjából így nézett ki az estéjük. Egyénileg John Collins (30 pont, 14 lepattanó) remek teljesítményét azért érdemes kiemelni, illetve Vince Cartert ebben a csarnokban is videós megemlékezéssel köszöntötték - ez már csak azért is furcsa, mert mindenki úgy kezeli (előző este Torontóban is megkapta ezt), mintha utolsó szezonját töltené, holott ő maga kijelentette, hogy egyelőre nem törődik a visszavonulással...

A Nets legjobb dobói: Russell 23/3, Carroll 17/6, Harris 16/12, Dinwiddie 16
A Hawks legjobb dobói: Collins 30/3, Young 17/6, Lin 16

Houston Rockets–Milwaukee Bucks 109–116

Egy hullámvölgy elvitte a Houston meccsét. Egyébként sem dobott most igazán jól a Rockets, de nagyrészt így is vezetni tudott a harmadik negyed hajrájáig, amikor egyrészt szétcsúszott a társaság védekezése, másrészt lassú egy-egyezésekbe fulladt a támadójátéka – itt hosszú percekig képtelenek voltak a gyűrűbe találni a hazaiak mezőnyből, a Bucks pedig egy 15–0-s futással megnyugtató előnybe került. A texasiak innen még egyszer megrázták magukat és a végjátékot szorossá tették, 109–106-ig közelítettek, de James Harden zsinórban négy triplát hibázott el kulcsszituációban, ezeket pedig megbüntették a vendégek, így Mike D'Antoni csapata vereséget szenvedett. Harden (42 pont, 13/30 mezőnyből, 6 gólpassz, 9 eladott labda) ponterős, de elég felemás meccset játszott, viszont ennél is nagyobb gond, hogy a többiek is rendkívül pontatlanok voltak: Clint Capela 4/16-ot hozott mezőnyből, a legutóbb parádézó Tucker-Green kettős csak 5/17 triplát tett a közösbe és csapatszinten alig 37 százalékos mezőnymutatóval zártak. D'Antoni kiemelte a Milwaukee magasainak védekezését, szerinte ez komoly problémát okozott csapatának, a gyenge dobóforma pedig megpecsételte a sorsukat – elvesztették a rangadót, a nyugati hatodik helyről folytathatják a szezont.

Triplák nélkül is eredményes volt a Bucks. A vendégek kinti dobásai ezúttal 30 százalék alatti hatékonysággal estek be, erre kevésbé tudtak építeni, a festéket viszont maximálisan uralták, amivel a maguk javára döntötték el a derbit. A gyűrű alatti területről 70–24-re (!) verték meg ellenfelüket, a leindításból szerzett pontokat tekintve 19–2-re nyertek, a stabilitást Giannis Antetokounmpo (27 pont, 21 lepattanó) adta meg, de Malcolm Brogdon is hozzátett 24 egységet, rajtuk kívül még négyen elérték a tízet, Brook Lopez pedig meglepően jól védte a gyűrűt – megkeserítette Capela életét, ellopott két labdát és kiosztott négy blokkot is, óriási érdemei voltak a sikerben. A Rockets játékát eléggé lebontotta Budenholzer-legénység így nagy skalpot gyűjtött be és továbbra is fej fej mellett halad a liga élén a Torontóval, következőleg pedig Washingtonban lép pályára.

A Rockets legjobb dobói: Harden 42/18, Capela 18, Green 16/9
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 27, Brogdon 24, Middleton 15/6

Memphis Grizzlies–San Antonio Spurs 96–86

Nem volt önmaga a Spurs. Most már jó ideje a remek támadójáték jellemezte a San Antoniót, ezen a mérkőzésen viszont ebből szinte semmit sem láthattunk – sok volt a hiba, a pontatlanság, a figyelmetlenség, a húzóemberek pedig egyértelműen betliztek ezen az estén. DeMar DeRozan 4/15-ös mezőnymutatóval kapart össze kilenc pontot négy gólpassz mellett, főleg az ő játéka maradt el az elvárásoktól, de LaMarcus Aldridge (13 pont, 4/12 mezőnyből) sem hozta azt, amit kellett volna, a kiegészítők pedig a két fő playmaker gyengélkedése miatt nem tudtak igazán sokat hozzátenni - csapatszinten csak 36 százalékkal céloztak a vendégek, a 86 dobott pont pedig negatív szezoncsúcsnak számít náluk. Pedig a második félidőben egy fokkal már jobban néztek ki, a nagyszünetig összesen 31 pontot préseltek ki magukból, így természetesen kétszámjegyű hátrányt szedtek össze, majd a záró etapban, közte 16-nál Gregg Popovich úgy érezte, hogy ezt nincs értelme tovább erőltetni – levitte a kezdőjátékosait és elengedte a találkozót. Ezen már túl is kell lépniük, jön az OKC elleni hazai ütközet...

Marc Gasol morcos lett. Az elmúlt meccseken nem ment a játék a Grizzlies centerének, ezúttal viszont nagyon agresszíven, energikusan kosárlabdázott és Mike Conley meg is jegyezte, hogy amikor csapattársa ilyen üzemmódba kapcsol, az az arcán és minden mozdulatán látszik. Gasol most kulcsfontosságú volt a Memphis sikeréhez, egyrészt védekezésben újra vezér tudott lenni, másrészt támadásban folyamatosan büntette a Spurs hibáit, 9/16 dobását a gyűrűbe küldte, közte 3/5 triplával és 26 pontos, 14 lepattanós dupla-duplát gyártott. A hazaiak egy hatmeccses vereségszériát törtek meg ezzel a győzelemmel, úgyhogy nagyon nagy szükségük volt már rá, következőleg Miamiban bizonyíthatják, hogy ez nem csak egy „anomália” náluk.

A Grizzlies legjobb dobói: Gasol 26/9, Conley 15, Jackson Jr. 12/6, Green 12/6
A Spurs legjobb dobói: Forbes 14/9, Belinelli 14/9, Aldridge 13, Mills 13/9

New Orleans Pelicans–Cleveland Cavaliers 140–124

A végére már gálázott a Pelicans. Gyengébben kezdték a meccset a hazaiak és az első negyedet 13 ponttal elvesztették, ami elég nagy blamának számított - innentől kezdve viszont összeszedték magukat, előbb a Cavs elfogyó kinti dobásai miatt zárkóztak fel, majd a második félidőben elképesztő támadójátékot mutattak be. A nagyszünet után összesen 81 pontot rakott fel a táblára Alvin Gentry legénysége, ebben az időszakban 67.6 százalékkal dobott mezőnyből és 26/27 büntetőt küldött a gyűrűbe, így kereken húsz pontot vert a – Anthony Davis egymaga 38 ponttal, 13 lepattanóval, 7 gólpasszal, 2 labdaszerzéssel és 4 blokkal zárta az estét, Frank Jackson 4/4 triplával szállt be a padról, míg a sérülésből visszatérő Nikola Mirotic is hozzátett 4/7 hármast és 17 pontot. A New Orleans közel két hónap (november 16-19-e) után tudott sorozatban három mérkőzést megnyerni, jó formában várhatja a minnesotai ki-ki meccset.

Ihletett rajt a Cavstől. Nem volt véletlen a Cleveland kezdeti nagy előnye, ugyanis már-már nevetséges dobóformával nyitott a liga egyik leggyengébb támadójátékával rendelkező vendégcsapat: az első negyedben 8/8 triplát bombázott be a gárda, ennek köszönhetően lépett meg 13, majd 16 ponttal. A következő három negyedben aztán már csak 6/22 hármast küldött a gyűrűbe a társaság, de ez még mindig várakozáson felüli eredmény volt, mint ahogy a 124 dobott pont is az – heten érték el náluk a tízpontos határt, a nemrég megszerzett Cameron Payne is 16 ponttal, közte 3/5 triplával jelentkezett, a helyén volt a játékuk elöl. Védekezni viszont nem maradt már erő, ez pedig a Pels ellen nem férhet bele – dobópárbajt náluk sokkal-sokkal ponterősebb csapatok se nagyon tudnak nyerni New Orleansban, „természetesen” nekik sem sikerült.

A Pelicans legjobb dobói: Davis 38/3, Jackson 19/12, Holiday 18
A Cavaliers legjobb dobói: Clarkson 21/6, Burks 17/6, Dellavedova 17/9

Dallas Mavericks–Phoenix Suns 104–94

Megvan a kötelező. A fáradtabb és egyébként is jóval gyengébb mérleggel rendelkező Suns ellen muszáj volt nyernie a rossz formában lévő Dallasnak, ezt pedig ha nem is könnyedén, de végül teljesítette az együttes. Az első félidőben még nem igazán talált megoldást Rick Carlisle alakulata, de a harmadik negyedben sikerült összeraknia a védekezést és az elöl parádézó Luka Doncic (30 pont, 4/9 tripla, 6 lepattanó, 5 gólpassz) vezérletével, látványos megoldásaival tíz pont körüli előnyt épített fel – ezt pedig már nem rontotta el a folytatásban, ha nem is brillírozva, de hozni tudta a kötelezőt. A Dennis Smith Jr.-t nélkülöző hazaiak szezoncsúcsnak számító 45 büntetőt harcoltak ki, viszont ebből 13-at el is rontottak, nagyrészt emiatt nem tudták magabiztosabbá tenni a sikerüket – ez persze már nem számít, a lényeg számukra a győzelem, de ennél azért jobb játékra lesz szükségük a következő meccsükön, Minnesotában.

Kevés volt a tűzerő. Devin Booker ezúttal sem léphetett pályára a Phoenixnél, de a legjobb dobó mellett Deandre Ayton pontjai is nagyon hiányoztak a vendégcsapatnál – a center nagyon nem találta a helyét, az első félidőben vonalat dobott, végül 1/7-es mezőnymutatóval, 6 ponttal és 5 faulttal zárt. Így pedig a back-to-backet vívó társaságnak túl sok reménye nem lehetett a sikerre, pedig a Dallas egyáltalán nem tűnt verhetetlennek, de egyszerűen nem volt bennük elég pont ahhoz, hogy győzzenek – Ayton azt mondta, hogy elnézést kér a társaitól a szörnyű meccse miatt, az viszont érdekesség, hogy a Suns 1–13-ra áll a back-to-back meccsek bármelyik felén idén.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 30/12, Barnes 17/3, Matthews 14/6
A Suns legjobb dobói: Warren 20/6, Jackson 17/3, Holmes 16

Utah Jazz–Orlando Magic 106–93

Ugyanaz a lemez újra és újra. Lassan már előre is megírhatnánk a Magic meccseinek összefoglalóit, mert mindegyik ugyanazon forgatókönyv szerint játszódik: remek kezdés, 15-20 pont körüli előny, majd érthetetlen összeomlás és vereség – zsinórban negyedik találkozóját vesztette el pontosan ugyanígy a társaság. Most is parádésan kezdtek Augustinék, 13 ponttal nyerték az első negyedet, 21-gyel vezettek a másodikban, aztán a harmadikban 5/21-et dobtak mezőnyből, eladtak hat labdát és a második félidőt összesen kereken harminc egységgel veszítették el úgy, hogy pontosan harminc pontot tudtak felrakni a táblára. Egyetlen pozitívumnak örülhetnek: ezzel véget ért hosszú idegenbeli túrájuk, következőleg már otthon léphetnek pályára, igaz, a Boston lesz az ellenfél.

Jó úton a Jazz? Az előző négy meccséből hármat is megnyert a Utah és az utóbbi időben a vereségei során sem játszott olyan rosszul, mint korábban, úgyhogy a nyugati kilencedik helyen áll és talán sikerült többé-kevésbé stabilizálnia magát. Ezt a mérkőzést Ricky Rubio nélkül is hozni tudta az együttes, bár a sztori főleg a Magic újabb hatalmas hullámzásáról szólt, de ehhez persze a hazaiak is kellettek – a festékben átvették a hatalmat és 52-30-ra nyertek onnan, egyénileg pedig Donovan Mitchell (33 pont, 4/7 tripla, 7 gólpassz) remek játékát kell kiemelnünk. Az irány jó, következőleg az éppen előttük álló Lakers ellen kell bizonyítani.

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 33/12, Ingles 16/12, Gobert 12
A Magic legjobb dobói: Augustin 23/9, Vucsevics 20/9, Gordon 18/6

Portland Trail Blazers–Chicago Bulls 124–112

Félgőzzel is sima győzelem. A Portland arra koncentrált, hogy szinten tartsa a támadójátékát, ehhez pedig megvolt a kellően mély rotáció: a kispadról Seth Curry 17, Collins 16 ponttal jelentkezett, Leonard és Stauskas is veszélyt jelentett, a második vonaltól összességében 56 egység érkezett. A Blazers így elbírta, hogy Mo Harkless ismét hiányzott, Jusuf Nurkic mindössze 21 percet játszhatott faultgondok miatt, Damian Lillard pedig 4/12-es mezőnnyel szedett össze 16 pontot, ráadásul kisebb kézsérülést is elszenvedett. Lillard a játékszervezésben már komolyan hozzátett, 10 gólpasszt adott, CJ McCollum pedig 10/14-gyel szórt be 24 egységet, vele nem nagyon tudtak mit kezdeni a chicagói védők – jól járt a labda, sok lábon állt a Portland, és ez ilyen kötelező győzelmek nagyon kellenek, hogy ott tartsák magukat a nyugati élmezőny mögött.

Tapasztalatszerzés. A Bulls szépen lassan kitakarítja az oda nem illő elemeket, Justin Holidayt már elcserélték, Jabari Parker ma sem kapott lehetőséget, Robin Lopez is mindössze hét percet töltött a pályán, ismét a Dunn, LaVine, Hutchison, Carter, Markkanen ötössel álltak fel, mindenki kapott is 29–33 percet, hogy összeszokjanak. A padról ehhez csatlakozott a jól játszó, de perclimiten lévő Bobby Portis, illetve Antonio Blakeney, összességében nem mozgott rosszul a társaság, és most az a fő cél Chicagóban, hogy rendezzék a sorokat, kialakítsák a rotációt. A mai meccs egy lépés volt a jó irányba – a Bulls egyébként most összerázódhat, hiszen ötmeccses túrájuk első állomását tudták le, még négy mérkőzésig „össze lesznek zárva”.

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 24/6, Nurkic 18, Curry 17/9
A Bulls legjobb dobói: Carter Jr. 22/3, LaVine 18/6, Portis 15/9, Dunn 15/3

Los Angeles Lakers–Detroit Pistons 113–100

Kyle Kuzma elit alakulatban. A kisebb sérülését feledő, másodéves kiscsatár-erőcsatár karriercsúcsa határozta meg a mérkőzés alakulását, 41 pontját az első három negyedben szedte össze, ilyet ebben a szezonban csak Curry, Thompson, Harden és James szállított – kintről, bentről, lerohanásból is folyamatosan eredményesnek bizonyult, a Lakers pedig erre az extrára építve a második negyedben átvette a program irányítását, és szinte végig 10 pont felett vezetett a fordulás után. A harmadik-negyedik negyed fordulóján aztán segített a padról jövő trió: az édesanyja halála miatt hosszú heteket kihagyó Michael Beasley (19 pont, 4 gólpassz, 2 blokk), illetve Caldwell-Pope (15 pont) mellett Ivica Zubac (11 pont, 9 pattanó) is remekelt, hamar húsz pont fölé tornázták a differenciát, onnantól pedig nem volt kérdés a győzelem. Kuzma extrája mellett egyébként a védekezéssel nyert a Los Angeles, szenzációsan limitálták Blake Griffint, simán nyerték a pattanózást, kiosztottak 6 blokkot, a 8/23-as triplázás is belefért – zsinórban másodszor nyertek, bent vannak a playoff-helyeken, és önbizalommal telve mehetnek a közvetlen rivális, mögöttük álló Jazzhez.

Blake Griffin „szégyene”. Egy többszörös All-Star magasemberrel igen ritkán esik meg a csúfság, hogy nem szed lepattanót, márpedig Griffin karrierje során először így járt, ráadásul támadásban sem tudott vezérré válni (16 pont, 6 gólpasszra 4 eladott labda), így gyakorlatilag kódolva volt a Pistons veresége, mert Griffin extrája nélkül ritkán nyernek, pláne úgy, hogy a center Drummond 2/12-vel céloz. A Detroit végig teljesen esélytelenül kereste a jó megoldást Kuzmára, hogy legalább védekezésben méltó partner legyen – ha nincs Langston Galloway kisebb megőrülése (5 tripla) és Luke Kennard jó dobóformája (12 pont), ez a meccs még ennél is csúnyábban végződhetett volna. Zsinórban háromszor, az utóbbi hét meccsből hatodszor kapitulált a Detroit, és már a playoff-határ alatt foglal helyet, ráadásul most megy back-to-backre Sacramentóba, majd visszatér LA-be a Clippershez, ilyen játékkal finoman fogalmazva sem ők az esélyesek.

A Lakers legjobb dobói: Kuzma 41/15, Beasley 19/3, Caldwell-Pope 15/3
A Pistons legjobb dobói: Griffin 16/6, Galloway 15/15, Jackson 15/9

NBA, ALAPSZAKASZ
Boston Celtics–Indiana Pacers 135–108
Washington Wizards–Philadelphia 76ers 123–106
Brooklyn Nets–Atlanta Hawks 116–100
Houston Rockets–Milwaukee Bucks 109–116
Memphis Grizzlies–San Antonio Spurs 96–86
New Orleans Pelicans–Cleveland Cavaliers 140–124
Dallas Mavericks–Phoenix Suns 104–94
Utah Jazz–Orlando Magic 106–93
Portland Trail Blazers–Chicago Bulls 124–112
Los Angeles Lakers–Detroit Pistons 113–100