Tükörsimán kapott ki Torontóban, egyre mélyebben van a Boston

New York Knicks–Orlando Magic 108–103

A cseréknek nem szóltak a tankolásról. A Knicks próbálná minél lejjebb egerészni magát a tabellán, hogy a lehető legjobb esélye legyen az 1/1-es draftcetlire, erre teljesen érthetetlen módon az utóbbi négy meccsből a harmadik győzelmét aratta a társaság, amellyel jelentősen rontott az esélyein. Pedig a kezdőcsapat megértette a feladatot, senki sem dobott még tíz pontot sem, a cserék azonban kissé túllelkesedték az ügyet és parádés teljesítményeket raktak le az asztalra: Mitchell Robinson (17 pont, 14 lepattanó, 3 labdaszerzés, 6 blokk), Emmanuel Mudiay (19 pont, 8 lepattanó), Allonzo Trier (18 pont, 3 labdaszerzés) és Herny Ellenson (13 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 2 labdaszerzés) is nagyszerűen szállt be, Dave Fizdale vezetőedző pedig hagyta is őket érvényesülni. A gyenge kezdés, majd a szintén gyenge harmadik negyed ellenére ez a sor a második játékrészben egyszer már felállt, majd a negyedikben valósággal lejátszotta a pályáról a playoffért hajtó, bombaformában lévő Orlandót: az utolsó etapot 30–13-ra (!) nyerték a hazaiak és az utolsó három percben megfordították a mérkőzést. A hangulat jelenleg egész más a New Yorknál, mint mondjuk az All Star-gála előtt, Robinson statisztikáit pedig újoncként utoljára egy másik Robinson, egy bizonyos David szállította – védekezésben szenzációs dolgokra képes, lehet, hogy az ő kinevelése lesz a szezon bónusza a jó draftcetli mellé.

Csalódás volt a Magic. A papírforma egyértelmű vendégsikert ígért és az Orlandónak muszáj lett volna nyernie ezt a találkozót, az első negyedben pedig úgy tűnt, hogy nem is lesz ezzel gond, 34–20-ra vitte a játékrészt a társaság. A folytatásban azonban nem tudtak mit kezdeni a hazai cseresor lendületével, Aaron Gordon úgy fogalmazott, hogy a Knicks-játékosoknak nincs veszítenivalójuk és ahogy beestek a dobásaik, összejöttek a dolgaik, úgy rendkívül magabiztossá váltak, ez pedig döntőnek bizonyult. Hiába dobott jól maga Gordon (26 pont, 8/16 mezőnyből, 9/12 büntető) és Nik Vucsevics (26 pont, 12/19 mezőnyből, 11 lepattanó, 6 gólpassz, 3 blokk), hiába szervezett jól az Augustin-Fournier hátvédpár (28 pont, 14 gólpassz) és hiába volt megint remek Jonathan Isaac (4/6 tripla, 3 blokk), a teljes cseresor összesen hét pontot tett hozzá, ami a Knicks kispadjával szinte összehasonlíthatatlan. A negyedik negyedet rögtön egy 11–1-gyel nyitotta a New York és a Magic nem tudta elállítani a vérzést, úgyhogy a meccs utolsó négy és fél percét 12–3-ra vesztette el, így nem érte utol a keleti nyolcadik Charlotte-ot.

A Knicks legjobb dobói: Mudiay 19, Trier 18/3, Robinson 17
A Magic legjobb dobói: Gordon 26/3, Vucsevics 26/6, Isaac 16/12

Toronto Raptors–Boston Celtics 118–95

A félidőre eldőlt. A szorosabb első negyed után a másodikban átgázolt riválisán a Toronto, Nick Nurse csapata egy 18–0-s rohammal szedte szét a Bostont és épített fel tekintélyes előnyt – ezzel pedig fejben is megtörte a vendégcsapatot és a harmadik játékrészben már harminc (!) pont fölé hízott a különbség. A kanadaiak 14 kosarat szereztek az említett második negyedben, amelyből 11-et gólpassz előzött meg, összességében pedig előkapták azt az agresszív védekezést, amelyre majd a playoffban is számíthatunk – Kyrie Irvinget teljesen levették a pályáról Lowryék, miközben támadásban mindenkinek tökéletesen megvolt a szerepe. Kawhi Leonard (26 perc, 21 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) és Pascal Siakam (25 pont, 8 lepattanó, 4/5 tripla) is könnyedén lebontotta a bostoni védekezést, Lowry 11 gólpasszt osztott szét, Ibaka 20 perc alatt 14 pontot szedett össze, a padról pedig szintén mindenki tette a dolgát – Lin lendületet, Powell 3/4 triplát, Gasol pedig 8 gólpasszt dobott a közösbe. Összességében uralta ezt a találkozót a Raptors, úgyhogy 2–2-re hozta az egymás elleni párharcot, miközben továbbra is látótávolságon belül van a ligaelső Milwaukee-hoz képest.

Valamit tenni kell. Az utóbbi hét meccsből ez volt az ötödik veresége a Bostonnak, az All Star-gála óta 0–3-ra áll a gárda és bár Milwaukee-ban becsülettel helytállt, most nem beszélhetünk ilyenről, tükörsimán, sansztalanul kapott ki Brad Stevens csapata. Irving mindössze hét pontot szerzett, ilyenre utoljára októberben volt példa, de mást sem tudunk pozitívan kiemelni, csapatszinten 40 százalék alatt maradtak mezőnyből, 20 százalékkal tripláztak, a második negyedben pedig annyira elvesztették a fonalat, hogy ott összesen négy mezőnykosarat tudtak dobni, miközben nyolc labdát adtak el. Irving meglehetősen elégedetlennek is tűnt a kispadon (mert hogy mindkét edző pihentette a legjobbjait a második félidőben, figyelt a játékpercekre), Stevens és Marcus Smart ismét arról beszélt, hogy nem jó a kémia, a csapatösszhang, ez a fő problémájuk egy ideje, Irving pedig nem nagyon akart erre reagálni – egyébként sorozatban nyolcadszor kaptak ki Torontóban, 2015 áprilisa óta nem tudtak itt nyerni.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 25/12, Leonard 21/3, Ibaka 14/6
A Celtics legjobb dobói: Morris 17/3, Tatum 11/3, Rozier 11/3

Denver Nuggets–Oklahoma City Thunder 121–112

Jokics és a Denver bizonyult jobbnak. Sokáig uralta ezt a mérkőzést a Nuggets, a szorosabb első negyed után a másodikban meglépett a gárda és a nagyszünetig 13 pontos előnyt épített fel, bár ez korábban volt már 18 egység is – kiválóan védekeztek, elvették Paul George dobásait, eladott labdákba kergették Russell Westbrookot, elöl viszont az ő húzóembereik hozták magukat. A záró etapban aztán jött egy hullámvölgy a részükről, leadták a teljes előnyüket, sőt, hátrányba is kerültek, de még idejében elállították a vérzést, futottak egy 8–1-et, amivel visszavették a vezetést, innentől pedig kiváló büntetőzéssel, clutch védekezésekkel megoldották a végjátékot, úgyhogy érvényesítették a hazai pálya előnyét. Mindenképpen kiemelendő a hajrában is vezérré váló, egyébként is parádézó (36 pont, 9 lepattanó, 10 gólpassz, clutch kosár és clutch büntetők) Nikola Jokics, de mellette a Barton, Murray páros (43 pont, 10 gólpassz) is remekelt, úgyhogy idén harmadszor is megverték az OKC-t, növelték az előnyüket üldözőjükkel szemben, ráadásul egyetlen meccsre megközelítették a nyugati éllovas Golden State-et.

Hiába a nagy hajrá. Elég mélyről kaparta össze magát a Thunder, amikor Billy Donovan végre talált egy olyan ötöst, amely igazán jól működött védekezésben – hat labdabirtoklásból ötször is elvették a játékszert a Denvertől, ezzel a periódussal jöttek vissza, majd vették át nagyon hosszú idő után a vezetést. Ahogy azonban szigorított a Nuggets, úgy kerültek ismét bajba, az utolsó három percben háromszor vesztették el a labdát és nagyon leegyszerűsödött a támadójátékuk, amely kicsit sem vezetett eredményre, ráadásul közben Jokics folyamatosan megtalálta a gyenge pontjaikat – a hazaiak centere abszolút az ő vezéreik fölé tudott nőni Ezúttal sem George (25 pont, 7/24 mezőnyből, 8 lepattanó, 7 gólpassz, 6 labdaszerzés), sem Westbrook (22 pont, 14 lepattanó, 9 gólpassz, 7 eladott labda) nem tudott igazán „őrült” módba kapcsolni, a végjátékban mindketten gyengék voltak, úgyhogy már csak egy meccsel vezetnek a Portland előtt és a Nuggets elleni 0–3-as mérleg miatt sem lehetnek túl nyugodtak.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 36/12, Barton 23/3, Murray 20/12
A Thunder legjobb dobói: George 25/9, Westbrook 22/6, Grant 21/6

NBA, ALAPSZAKASZ
New York Knicks–Orlando Magic 108–103 (20–34, 36–27, 22–29, 30–13)
Toronto Raptors–Boston Celtics 118–95 (30–32, 36–13, 29–23, 23–27)
Denver Nuggets–Oklahoma City Thunder 121–112 (29–26, 35–25, 27–27, 30–34)