Érthetetlen Dallas-gála a Golden State otthonában

Charlotte Hornets–Boston Celtics 124–117

Hatalmas Hornets-roham. Már-már eldőlni látszott az összecsapás bő nyolc perccel a vége előtt, a Boston ugyanis itt 18 pontos előnyben volt és kézben tartotta a dolgokat, a hátralévő időben viszont hihetetlen fordítást produkált a Charlotte. A vendégcsapat az utolsó húsz labdabirtoklásából kétszer tudott pontot szerezni, míg a Hornets 19-ből 12-szer, az összecsapás egy 30-5-ös (!) hazai futással zárult, melyből Kemba Walker egymaga 18 pontot vállalt – így lett a 94–112-ből 124–117 és az utolsó percben Walker (36 pont, 11 lepattanó, 9 gólpassz) nagy dobásai mellé Marvin Williams 4/4 jó büntetője is nagyon kellett a Charlotte számára. Egy félig már elvesztett meccset nyert meg tehát James Borrego alakulata, ráadásul Tony Parker, Cody Zeller, Nic Batum és Michael Kidd-Gilchrist nélkül, ezzel továbbra is van esélye bekerülni a keleti rájátszásba.

Érthetetlen bostoni összeomlás. Kyrie Irving azt mondta a meccs után, hogy „a mérkőzés eldőlt a negyedik negyed elején és levettük a lábunkat a gázról”, ezzel pedig egész jól összefoglalta, hogy mi történt, bár nem tért ki arra, hogy amikor égett a ház, akkor sem tudott már váltani a vendégcsapat. Brad Stevens ugyan nélkülözte Al Horfordot, Aron Baynest és Gordon Haywardot is, de szerinte az utolsó nyolc percben szinte mindent pontosan úgy csináltak, ahogy a nagy könyvben meg van írva a „hogyan veszíts el egy megnyert meccset” fejezetnél – pedig Irvingre most sem lehetett panasz (31 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz), Jaylen Brown is remek számokat hozott (29 pont, 5/6 tripla, 4-4 lepattanó és gólpassz, 2 blokk), a hajrában viszont ők is maximálisan becsődöltek. Ez már csak azért is fájdalmas számukra, mert sorozatban harmadszor kaptak ki és továbbra sem tudják utolérni a zuhanó Indianát, ráadásul most nagy meccsre készülhetnek a Spurs ellen.

A Hornets legjobb dobói: Walker 36/18, Bridges 20/9, Williams 13/3, Monk 13/9
A Celtics legjobb dobói: Irving 31/12, Brown 29/15, Morris 15/9

Washington Wizards–Miami Heat 108–113

A Heat akarta jobban. Továbbra is remek formában van a Miami, a Bucks elleni vereség másnapján, egy back-to-back második felén tudta magát annyira felszívni Erik Spoelstra csapata, hogy néhány perc alatt felálljon a második negyedben beszedett 13 pontos hátrányból, majd az utolsó játékrészben a maga javára döntse el a küzdelmet. Jól játszott Dion Waiters (19 pont, 4/9 tripla), Josh Richardson (18 pont, 5 gólpassz) és Bam Adebayo (16 pont, 11 lepattanó, 8 gólpassz, 4 blokk) is, de az igazi vezér megint Dwyane Wade volt, aki 20 pontjából 11-et a negyedik negyedben szerzett, megtoldotta ezt 9 lepattanóval, 5 gólpasszal és clutch helyzetben a vendégcsapat élére állt – voltak fontos dobásai, gólpasszai és labdaszerzése is, Spoelstra pedig természetesen ismét ki is emelte visszavonulás előtt álló sztárját. A floridaiak hét nap alatt öt meccset játszottak, ebből négyet megnyertek és 3-1-re állnak idegenbeli túrájukon, úgyhogy továbbra is őrzik a keleti nyolcadik helyet.

Beal visszafogott volt. Azt már többször láthattuk az elmúlt időszakban, hogy a Washingtonnak vagy extra védekezésre, vagy Bradley Beal nagy meccsére van szüksége ahhoz, hogy nyerni tudjon, most pedig egyik sem érkezett meg, így otthon kapott ki egy jóval fáradtabb csapattól. A védekezésen már meg sem lepődünk, Bealnek viszont most meglehetősen kis hatása volt az eseményekre, a 16 pont, 3 gólpassz egyáltalán nem a tőle megszokott szint, úgyhogy hiába dominált lepattanózásban (21 támadó) a gárda, ez nem volt elég az üdvösséghez. Egyénileg leginkább a padról 25 ponttal beszálló Jeff Greent lehet kiemelni, összességében viszont nem játszottak jól a fővárosiak annak ellenére, hogy a második negyedben egyszer tíz pont feletti előnybe kerültek, úgyhogy zsinórban negyedszer is kikaptak és ha így folytatják, az Atlanta még utolérheti őket...

A Wizards legjobb dobói: Green 25/9, Bryant 17/3, Beal 16/6
A Heat legjobb dobói: Wade 20/6, Waiters 19/12, Richardson 18/6

Atlanta Hawks–Philadelphia 76ers 129–127

Trae Young dobása döntött. Újfent remek mérkőzést produkált az Atlanta újonc irányítója, ezúttal végül 32 pontig jutott 11/20-as mezőnymutatóval, 4/9 triplával, amelyet kiegészített 6 lepattanóval és 11 gólpasszal is – ezzel már ötödször hozott legalább 30 pontos és 10 gólpasszos meccset, újoncként ennyiszer csak Oscar Robertson (24), valamint Michael Jordan és Steph Curry (5-5) volt erre képes. Mindezt ráadásul megfejelte a győztes dobással is, a szorosan alakuló összecsapáson a hazaiak végig tartották a lépést, a hajrában oda-vissza jöttek a clutch játékok, majd a Sixers hibája után bő három másodperce maradt még a Hawksnak arra, hogy 127–127 után nyerjen – a labda Younghoz került, aki megverte Jimmy Butlert, majd finom mozdulattal a gyűrűbe küldte a győztes duplát. A gárda ezzel idén háromból kétszer legyőzte a Phillyt és a Jazz elleni siker után újabb bravúrt mutatott be, jó úton jár a fiatal társaság.

Elhitte a Sixers. Jimmy Butler szerint a vendégek úgy léptek pályára, hogy „jó csapat vagyunk, bármit megtehetünk” és mivel nem volt komolyabb baj a mérkőzés során, nem is zökkentek ki ebből egészen az utolsó pillanatig – Young győztes dobása aztán nem esett nekik túl jól, Joel Embiid hosszú ideig ült még az öltözőben és próbálta összeszedni magát. Az egyéni számok rendben voltak, Embiid (27 pont, 12 lepattanó, 7/11 mezőnyből, 14 kiharcolt büntető), Butler (25 pont, 13/13 büntető) és Ben Simmons (21 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz, 4 labdaszerzés, 2 blokk) is hozta magát, de csapatszinten nem nagyon szakadtak meg, az első félidőben kapott 74 pont negatív szezoncsúcs számukra és a végén sem vették még igazán komolyan a helyzetet – az utolsó támadásuknál lejárt az idejük, ebből alakulhatott ki Young dobása. A hajrában egyébként megint Butler volt a vezér, úgy fest, hogy azt eldöntötték, hogy a kulcshelyzetekben ő a megoldóember, az utóbbi meccseken jó formába is lendült, de most hat győzelem után ismét szembesültek vele, hogy a bab mégsem hús – igaz, a tabellán ez nem jelent gondot, a többiek messze vannak tőlük, ráadásul a Boston is kikapott.

A Hawks legjobb dobói: Young 32/12, Prince 23/12, Dedmon 17/6
A 76ers legjobb dobói: Embiid 27/6, Butler 25, Simmons 21

Chicago Bulls–Utah Jazz 83–114

Nem volt kérdés. Az Atlanta elleni vereség kellően feltüzelte a Jazzt ahhoz, hogy ezt a mérkőzést maximálisan komolyan vegyék Ricky Rubióék, az első perctől kezdve elszívták a levegőt a Bulls elől védekezésben és valósággal megsemmisítették ellenfelüket. A 33–18-ra megnyert első negyed már megadta az alaphangot, aztán a nagyszünetben már 70–36 volt az állás, úgyhogy innentől lehetett pihenni – 26–27 percnél végül senki sem játszott többet, nem volt értelme erőltetni a kulcsembereket. A 31 pontos végső különbség három ponttal elmaradt a Jazz szezoncsúcsától, de ezt talán nem bánják a vendégek, parádés játékkal és 3–1-gyel zárták idegenbeli túrájukat, ezzel teljes egálban vannak a Thunderrel és a Clippersszel, következőleg pedig a Suns ellen lépnek pályára otthon.

Ma nem volt képben a Bulls. Két győzelem után, Otto Porter és Zach LaVine nélkül, a borzasztó agresszív Jazz-védekezés ellen egyszerűen nem tudott mit kezdeni a hazai alakulat, pillanatok alatt átrohant Robin Lopezéken a vendégcsapat és egyáltalán nem tudtak változtatni – a második negyed közepén már nem is volt miről beszélni, úgyhogy inkább ők is pihentettek, készültek a következő feladatokra. A 18 pontos, 10 lepattanós Lauri Markkanent érdemes megemlíteni, de csapatszinten kettő (!) darab triplát tudtak elsüllyeszteni, ez mindent elárul a teljesítményükről – nincs is mit ragozni ezen, most mennek Torontóba, ott össze kell szedniük magukat.

A Bulls legjobb dobói: Markkanen 18/3, Lopez 10, Blakeney 10, Felicio 10
A Jazz legjobb dobói: Gobert 21, Mitchell 16/6, Ingles 13/6, Favors 13

Memphis Grizzlies–Minnesota Timberwolves 99–112

Fáradt volt a Memphis. Előző este egy hosszabbításos meccset játszott a Grizzlies, nagyon sok perc volt a hazai kezekben-lábakban-fejekben, leszámítva az akkor pihenő Mike Conley-t, a Minnesota pedig a második félidőben már olyan nyomást helyezett Valanciunasékra védekezésben, amelyet nem bírtak el – nem tudták megoldani a helyzeteket, jöttek az eladott labdák, a rossz dobások és elvesztették a mérkőzést. A harmadik negyedben volt egy időszakuk, amikor 3/14-et dobtak mezőnyből, itt elúszott számukra a győzelem azok után, hogy a nagyszünetben még ők vezettek egy ponttal, az utolsó játékrészben már nem nagyon volt közük az eseményekhez – a 23 pontos Conley és a dupla-duplázó Valanciunas (20 pont, 14 lepattanó, 3 blokk) hiába csipkedte magát, most több energia volt a Wolvesban.

Megtört a Minnesota szériája. A vendégek sorozatban öt vereség után tudtak újra mérkőzést nyerni, kihasználták a Memphis fáradtságát és bár ismét rengeteg hiányzójuk volt, aki pályára lépett, arra nem lehetett panasz. A vezér természetesen ismét a tarthatatlan Karl-Anthony Towns volt, aki bődületes szezont fut és ezúttal is beszórt 33 pontot 12/20 jó dobással, 4/7 triplával, valamint leszedett 23 lepattanót is, vele nem lehetett mit kezdeni, de Andrew Wiggins (22 pont, 9/15 mezőnyből), Tyus Jones (12 pont, 9 gólpassz) és Josh Okogie (17 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) is hozzátette a magáét – a harmadik negyedben futottak egy 19–4-et, itt léptek meg, a folytatásban pedig már kézben tartották az eseményeket.

A Grizzlies legjobb dobói: Conley 23/6, Valanciunas 20/3, Wright 12/6
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 33/12, Wiggins 22/3, Okogie 17/3

Golden State Warriors–Dallas Mavericks 91–126

Erre nincs magyarázat. A szezon legérthetetlenebb meccsét produkálta a két csapat, a Warriors és a Mavericks teljesítményére is csak a karunkat tudjuk széttárni. A címvédőnél ugyan hiányzott Steph Curry, Shaun Livingston és Andrew Bogut, de ez még nem ok arra, hogy a liga egyik legrosszabb formában lévő csapata ellen, otthon kikapjon 35 ponttal, főleg hogy a győzelem egyébként kellett volna, mert így fél meccsel visszacsúszott a társaság a Denver mögé, a nyugati második helyre. Klay Thompson és Draymond Green is értékelhetetlen estét produkált, Kevin Durant sem volt jó, de ő legalább képes volt kosarakat szerezni (25 pont, 9/25 mezőnyből), a csapatszinten beszórt 4/30 tripla is vállalhatatlan, de Steve Kerr vezetőedző sem tudott sokat mondani erről – annyit tett csak hozzá, hogy ezt a meccset le kell húzni a wc-n és továbblépni, nem tehetnek mást. A tizenöt ponttal elvesztett első negyed után is képtelenek voltak összeszedni magukat, úgyhogy a nagyszünetben már a harmincat közelítette a különbség, innen pedig nem lehetett felállni, úgyhogy Kerr inkább le is ültette a kulcsembereket, felesleges lett volna kockáztatni a sérülést. Most ráadásul back-to-back lépnek pályára a Pistons ellen, azonnal javíthatnak...

A múlt és a jövő. A Warriors vállalhatatlan teljesítménye mellett a nagy különbséghez az is kellett, hogy a Mavs teljesen váratlanul ennyire jól játsszon, hiszen Rick Carlisle csapatánál csak a Knicks volt rosszabb az utóbbi hetekben, idegenben pedig 6–30-as mérleggel érkezett meg erre az összecsapásra. Most viszont legalább annyira érthetetlen volt a vendégek teljesítménye, mint a hazaiaké, az első félidőben például 65 százalékkal dobtak, míg a GSW 30 alatt, ebből jött össze a nagy különbség – ráadásul közben a franchise múltja, Dirk Nowitzki (21 pontos szezoncsúcs, 5/8 tripla 26 perc alatt) és remélt jövője, Luka Doncic (23 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz 27 perc alatt) egyszerre oktatott a jelenben, ami külön pikantériát adott az összecsapásnak. Magyarázat nincs, a tény viszont az, hogy a Dallas nemes egyszerűséggel kiütötte a címvédőt annak hazai pályáján...

A Warriors legjobb dobói: Durant 25, Cousins 19/3, Looney 12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 23/12, Nowitzki 21/15, Broekhoff 17/6

Portland Trail Blazers–Detroit Pistons 117–112

McCollum nélkül is menetel a Portland. CJ McCollum kidőlése óta is sorra nyeri a meccseket a Blazers és ezúttal is fontos hazai győzelmet pipálhatott ki Terry Stotts csapata. Damian Lillardtól ismét kellett a jó játék (28 pont, 6/10 tripla, 6 lepattanó, 9 gólpassz), de ezúttal is nagy szükség volt a kiegészítőktől érkező extrákra, Seth Curry például csereként 16 pontot tett hozzá, a kezdőben pedig Al-Farouq Aminu tudott döntő faktor lenni – 22 pontig jutott, ebből kilencet a negyedik negyedben szerzett és folyamatosan megbontotta a detroiti védekezést labda nélkül, rengeteget mozgott, zárt, dolgozott, nélkülözhetetlen volt a sikerhez. A csapat egyébként alapvetően a ligaelső támadójátékával hasít az All-Star óta, de ezen az estén amikor nagyon kellett, előkapták a védekezést is, a sorsdöntő negyedik negyedben jó négy percig nem engedtek pontot a Pistonsnak, itt tudtak fordítani, majd másfél perccel a vége előtt Lillard egy 3+1-es játékkal robbantotta fel a csarnokot. Erre nem tudtak válaszolni a vendégek, Nurkic zsákolt egyet és itt igazából el is dőlt a mérkőzés, a Blazers kiváló negyedik negyeddel, jó csapatteljesítménnyel aratott újabb győzelmet, ezzel pedig lassan-lassan be is biztosítja az elsőkörös pályaelőnyét – tíz meccset játszik még, két és féllel vezet az üldözői előtt, de csak féllel van elmaradva a Houstontól.

A legrosszabbkor fagyott le a Detroit. A vendégeknek is megvoltak a maguk rohamai, égtek már tizenegy ponttal is, de Blake Griffin (27 pont, 10/18 mezőnyből, 6 gólpassz), Reggie Jackson (24 pont, 4/8 tripla) és Andre Drummond (19 pont, 11 lepattanó) vezetésével fordítani tudtak, a harmadik negyedben nagyszerűen játszottak és úgy tűnt, hogy jó úton járnak a győzelem felé. Négy és fél perccel a mérkőzés vége előtt még 109–103-ra vezettek, de innentől gyakorlatilag csak hibáztak elöl-hátul és legközelebb már 109–115-nél, fél perccel az órán találtak be – hiába, jött Aminu egy támadópattanóval és egy duplával, amellyel lezárta a találkozót. A Detroitot ezzel utolérte a Brooklyn a keleti hatodik-hetedik helyen, ráadásul Griffinék most a felpaprikázott Warriors ellen folytatják idegenbeli túrájukat, az sem lesz egyszerű.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 28/18, Aminu 22/6, Curry 16/3
A Pistons legjobb dobói: Griffin 27/9, Jackson 24/12, Drummond 19

Sacramento Kings–Phoenix Suns 112–103

Buddy Hield rekordot döntött. Parádés szezont fut a Kings fiatal dobógépe, aki ezen az estén is hozta magát, beszórt 25 pontot és a gyűrűbe küldött 7/14 hármast, amellyel komoly mérföldkőhöz ért: 245 bedobott triplánál jár ebben az idényben, amellyel megdöntötte Peja Stojakovic 2003–2004-ben felállított 240-es franchise-rekordját. Hield egyébként idén 21 pontot átlagol és meccsenként nyolc triplát emel rá 43%-os hatékonysággal, amik parádés számok és már most, a harmadik szezonjában is a liga legjobb kinti dobói között tartják számon. A Sacramento ígéretes fiataljai közül ezúttal ő volt a legjobb, de Marvin Bagley (16 pont, 11 lepattanó) és De'Aaron Fox (13 pont, 9 gólpassz) sem mozgott rosszul, a kevésbé fiatalok közül pedig ki kell emelnünk Harrison Barnes (25 pont, 5/8 tripla) és Nemanja Bjelica (13 pont, 17 lepattanó, 5 gólpassz) teljesítményét is – hozták a kötelezőt a hazaiak, ezzel hivatalosan még mindig nem dőlt el, hogy lemaradnak a rájátszásról.

Egy futás volt a Sunsban. Az első negyedben nagyon elkapta a fonalat a Phoenix és egy 19-0-s futást produkált, ezzel komolyabb előnybe került, de ezt követően egyértelmű volt, hogy melyik a jobb csapat – fokozatosan fogyott a vendégek előnye, a harmadik játékrész közepén pedig már vezetett is a Sacramento. Devin Booker (32 pont, 10 gólpassz, 10/27 mezőnyből) és Deandre Ayton (19 pont, 11 lepattanó) is hozta a jó statisztikákat, az NBA-be visszatérő Jimmer Fredette is beszállt pár percre, de ezen felül túl sok érdekesség nem történt a Suns oldalán – nem kaptak ki nagyon, de győzni sem tudtak, így továbbra is utolsó előttiek a tabellán.

A Kings legjobb dobói: Barnes 25/15, Hield 25/21, Bagley 16
A Suns legjobb dobói: Booker 32/6, Ayton 19, Daniels 16/12