Charlotte Hornets–Minnesota Timberwolves 113–106
Fiatalít a Charlotte. James Borrego vezetőedző megelégelte csapata gyenge formáját és előtérbe helyezte a fiatalokat, az újonc Miles Bridges mellett Dwayne Bacon is bekerült a kezdőbe Nic Batum helyett, míg a kispadról Malik Monk, Devonte Graham és Willy Hernangomez is több játékpercet kapott – ez maradéktalanul azért nem vált be, de a fiatalok igyekeztek, Bridges például NBA-karrierje első dupla-dupláját jegyezte. Rajtuk kívül persze nagyon kellett Kemba Walker 31 pontja, de összességében minimális különbséget tudott csak kialakítani a Hornets, az első negyed egállal zárult, a nagyszünetben három pont volt közte, a harmadik játékrészben sem nagyon változott a helyzet, majd csak a záró etapban sikerült kicsit meglógniuk a hazaiaknak – ott a negyed közepén meglett a közte tíz és ez volt az a pont, ahonnan ezen a napon nem volt visszaút. Összességében semmi különös nem történt, egy kicsit pontosabb, kicsit harcosabb volt az alapvetően motiváltabb hazai csapat, így pedig ha nem is igazán jó játékkal, de hozta a győzelmet és a matematikai esélyeit életben tartotta a rájátszásra.
Már csak ennyi van a Minnesotában. A Hornetshez képest mezőnyből nem dobott rosszabbul a Teague, Rose, Deng, Covington, Gibson sort nélkülöző Wolves, de egyrészt elvesztette a lepattanózást (15 támadót engedett), másrészt több volt az eladott labdája, harmadrészt pedig elrontott kilenc büntetőt is – önmagában egyik se lenne végzetes, de mindegyik éppen annyi hátrányt jelentett, hogy pár ponttal (sorozatban ötödször) elbukjon a gárda. Karl-Anthony Towns próbálkozott (21 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk), de a Charlotte sokszor három védővel vette körbe, úgyhogy nem volt egyszerű dolga, bár saját bevallása szerint számított valami hasonlóra, hiszen körülötte a fél csapat kidőlt már, ő pedig 30 pont, 13 lepattanó és 4 gólpassz körül átlagol az elmúlt két hónapban. Egy fontos dolgot egyébként most is feljegyezhettünk vele kapcsolatban: megelőzte Kevin Love-ot a franchise örök pontlistáján, ezzel feljött a negyedik helyre.
A Hornets legjobb dobói:Walker 31/3, Monk 14/12, Williams 13/9, Lamb 13
A Timberwolves legjobb dobói:Towns 21/6, Wiggins 20/3, Saric 15/6
Washington Wizards–Denver Nuggets 108–113
A kiegyensúlyozottság mindenek előtt. Ha nem is játszott kiemelkedően, de a Mike Malone vezetőedző által vizionált „másnaposságot” leküzdötte a Denver és nem zavarta meg nagyon az, hogy hosszú idő után újra biztosan ott lesz a playoffban, hanem próbálta hozni a saját játékát. Ennek megfelelően a kilenc pályára lépő játékosból nyolc is elérte a tízpontos határt, ebből öt egyaránt tizenötöt dobott, csapatszinten pedig 53 százalékos mezőnymutatóval, 47 százalékos triplázással és 30 gólpasszal zártak Nikola Jokicsék idegenben, ami megsüvegelendő teljesítmény. Könnyen viszont nem jött a győzelem, a félidei nyolcpontos előnyből hamar 14 lett a harmadik negyed elején, aztán következett egy mély hullámvölgy és egy 32–8-as (!) washingtoni futás, úgyhogy hirtelen megfordult a meccs és már a Wizards vezetett tíz egységgel. Itt viszont rendezték a sorokat a vendégek, visszajöttek, majd a kiélezett végjátékban ők kerekedtek felük – Murray és Barton is clutch dobással jelentkezett, majd a legvégén, hárompontos fórban Gary Harris ugyan mindkét büntetőjét kihagyta, de leszedte a saját támadópattanóját és másodjára már eldöntötte a meccset a vonalról. A Nuggets zsinórban ötödik győzelmével továbbra is a Warriors „szélárnyékában” mozog, most pedig New Yorkban folytatja idegenbeli túráját.
Nagyon azért nem látszott a back-to-back. Talán fáradtabb Washingtonra számíthattunk azok után, hogy előző este hosszabbításos vereséget szenvedett a gárda, úgyhogy extra terhelés után extra rövid pihenő következett, de ebből a szempontból bírták az iramot a hazaiak. Az való igaz, hogy a tripláik nem ültek (30 százalék alatt), de mezőnyből összességében így is 50 százalékkal dobtak, amit 20/21 büntetővel egészítettek ki, egyénileg pedig többen is jó teljesítménnyel jelentkeztek: Bradley Beal (25 pont, 8 gólpassz, 3 labdaszerzés), a kezdőbe hosszú idő után visszakerülő Thomas Bryant (22 pont, 8 lepattanó, 2 blokk, 9/11 mezőnyből), Bobby Portis (18 pont, 8 lepattanó, 6/11 mezőnyből) és Tomás Satoransky (16 pont, 10 gólpassz, 5/7 mezőnyből) is szép számokkal zárt. Ami viszont nagyon szembeötlő volt, az a rövid kispad, a cseresorból összesen tizennégy egység érkezett, míg a Denver olyan mélynek bizonyult, hogy csak Jokics és Millsap érte el a harminc játékpercet, mert a cserék is bőven hozzá tudtak tenni – a harmadik negyed nagy washingtoni rohama után így törvényszerű volt a visszaesés, a végjátékban pedig hiányoztak az igazi clutch játékok. A playoffjuk gyakorlatilag elment, Beal is azt mondta, hogy szeretne optimista lenni, de ő most inkább realista, hat meccset nem nagyon lehet ledolgozni ennyi idő alatt.
A Wizards legjobb dobói:Beal 25/6, Bryant 22, Portis 18/9
A Nuggets legjobb dobói:Millsap 15/6, Jokics 15/6, Murray 15/3, Harris 15/3, Craig 15/9
Atlanta Hawks–Utah Jazz 117–114
Elbukott a Jazz. A back-to-back második felén nem tudott igazán kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani a Utah, az első félidőben eléggé akadozott a játék, majd a harmadik negyedet nagyon megnyomta a gárda és megnyerte 37–21-re, de ez a lendület nem tartott ki a végéig. A negyedik negyedben kicsit jelentkezett a fáradtság, az utolsó öt percnek még nyolcpontos előnnyel ment neki a társaság, de a hátralévő időt 19–8-ra elveszítette és a végén is becsúsztak fájó hibák – az utolsó játéknál, hárompontos hátrányban például Kyle Korver faultot harcolt ki tripladobás közben, de mint kiderült, rálépett a vonalra, úgyhogy nem maradt esélye kiegyenlíteni. Nem voltak rosszak sem, ám az igazi átütőerő most hiányzott Gobert-ékből, Donovan Mitchell 34 pontjához például 32 mezőnykísérletre volt szükség, a játékosok pedig elmondták, hogy ez elég fájdalmas vereség, mert annyira szoros a nyugati playoffharc, hogy ez megint helyezésekbe került nekik – sorozatban öt győzelem után kaptak ki, most pedig Chicagóban folytatják keleti túrájukat.
Pontosabb volt az Atlanta. A hazai csapat ugyan belecsúszott egy gödörbe (főleg védekezésben) a harmadik negyedben, de aztán ki tudta rángatni ebből saját magát, Kent Bazemore sorozatban három triplát dobott még a játékrész végén, hogy aztán a záró etapban megint fel tudják magukat szívni – az első félidőben még ők diktáltak és vezettek is 11 ponttal, de a végjátékra emelniük kellett a tempón. Ezt viszont meg tudták tenni, Trae Young (23 pont, 11 gólpassz) és Dewayne Dedmon (18 pont, 9 lepattanó, 3 blokk, 3/3 tripla) is nagyot játszott, a kispadról hárman is elérték a tízpontos határt, a hajrában pedig ők hozták a clutch játékokat – főleg Young villogott, a kulcsfontosságú dobásai mellett több gólpasszt is kiosztott az utolsó öt percben, de Dedmonnak is volt öt nagyon fontos pontja ebben az időszakban. Összességében ők bizonyultak pontosabbnak és higgadtabbnak, a csapatszinten beszórt 19 tripla pedig elég jól mutat – Young el is mondta, hogy bár számukra nincs már tét idénre, de szeretnének a lehető legjobb szájízzel elmenni a nyárra, hogy minél jobb hangulatban kezdhessék meg a következő szezont.
A Hawks legjobb dobói:Young 23/3, Dedmon 18/9, Huerter 14/6
A Jazz legjobb dobói:Mitchell 34/6, Rubio 17/6, Favors 15
Phoenix Suns–Detroit Pistons 98–118
A végén döntött a Detroit. Egészen az utolsó negyedig nem tudta megtörni ellenfelét a vendégcsapat, mert ezúttal sem Blake Griffin (4/17), sem Andre Drummond (7/18) nem dobott jól mezőnyből, a meccs elején még a védekezés sem volt az igazi, úgyhogy hátrányból kellett fordítania az együttesnek – ez a harmadik negyedben már sikerült, de igazán csak a záró etapban tudtak meglépni Luke Kennardék. Ennek elején rögtön kétszer is megtalálták Drummondot, mindkettőből zsákolás lett, az ötpontos különbség nem egészen két perc alatt 13 egységnyire hízott és itt mintha el is engedte volna az estét a Suns – a folytatásban már nem volt kérdés, csak az, hogy mennyi lesz a végeredmény, az utolsó negyedet 31–18-ra nyerte Dwane Casey csapata. A Detroitnál ki kell emelnünk a 6/10 triplát elsüllyesztő Wayne Ellingtont, ő alapozta meg a gárda remek kinti dobóformáját, illetve ha Drummondnak nem is ment a dobás, de 11 (!) támadópattanót szerzett meg, ami szintén döntő faktor volt ezen a találkozón. Tehát ha nem is brillírozva, de hozta a kötelezőt a Pistons, ezzel megerősítette keleti hatodik helyét, most pedig Portlandben folytathatja idegenbeli túráját.
Egy félidő volt a Sunsban. A hazaiak a nagyszünetig tudtak úgy játszani, hogy érdemi esélyük legyen a sikerre, Devin Booker addig húsz, azt követően már csak hat pontot szerzett, Deandre Aytonnál ez az arányszám tizennégy-hat volt, ráadásul a harmadik negyedben bokasérülés miatt elvesztették Josh Jacksont – Tyler Johnson, Kelly Oubre Jr. és TJ Warren egyébként is hiányzott, úgyhogy itt már nem voltak könnyű helyzetben. A második félidőt összességében 22 ponttal bukták el és ebben a két negyedben mindössze 38 pontot tudtak feltenni a táblára az addigi hatvan után, úgyhogy elég jelentős volt a visszaesés, a záró etap első perceiben pedig fejben is feladták a küzdelmet – meglepetés nincs, újabb vereség van, ezzel továbbra is utolsó előttiek a ligában.
A Suns legjobb dobói:Booker 26/6, Ayton 20, Bridges 13/6
A Pistons legjobb dobói:Ellington 23/18, Griffin 17/6, Drummond 16, Kennard 16/6
Sacramento Kings–Dallas Mavericks 116–100
A Kings tudott sebességet váltani. Mindkét csapat pontatlanul, sok hibával játszott az első félidőben, nem is alakult ki nagy különbség, de aztán a pihentebb hazai együttes ki tudott törni ebből a ritmusból: De'Aaron Foxnak volt két nagy védekezése, ami feltüzelte a többieket ésa csarnokot, ráadásul mindkettőből sima zsákolás lett, úgyhogy itt kicsit szétnyílt az olló. A hirtelen kialakult tizenöt pontos távolságról még egyszer közelíteni tudott a Dallas, sorozatban három triplával visszajöttek látótávolságon belülre a vendégek, de aztán a negyedik negyedben Buddy Hield (29 pont, 7/13 tripla), Marvin Bagley (22 pont, 12 lepattanó, 4 blokk) és az említett Fox (15 pont, 9 gólpassz, 4 blokk) vezetésével ismét jött egy sacramentói futás és itt már egyértelmű volt a hazai fölény – mellettük a szezont még Dallasban kezdő Barnes 16 pontot szórt, Cauley-Stein pedig 18 lepattanót húzott le, úgyhogy mindenki hozzátette a magáét. A legutóbbi, 25 pontos előnyből elszenvedett vereség után most a végét sem rontotta el a Kings, de ezzel a győzelemmel együtt is 6.5 meccsre van a playofftól – tankolni nincs értelme, viszont a fiatalok fejlesztése mellett az 50 százalékos mérleg reális cél lehet.
Nincs változás. Az utóbbi 17 meccsből ez volt a Dallas 15. veresége, jól csinálja a tankolást Rick Carlisle együttese, ráadásul most egy back-to-back második felén, idegenben egyébként sem nagyon lehetett keresnivalója. Az első félidőben még tartották magukat a texasiak, amíg a Kings is kereste a játékát, de a fordulás után már csak kisebb rohamokra futotta, Luka Doncic gyengén játszott (13 pont 19 mezőnykísérletből) és igazából csak az ex-sacramentói Justin Jackson dicsérhető – ő először kezdett a Dallasnál, mióta idecserélte a Kings és 19 pontjával ő lett a gárda legeredményesebb játékosa. Jelenleg a hatodik legrosszabb mérleg az övék, ezen pedig ha lehet, szeretnének tovább rontani a szezon végéig.
A Kings legjobb dobói:Hield 29/21, Bagley 22/9, Barnes 16
A Mavericks legjobb dobói:Jackson 19/3, Powell 14/3, Doncic 13/6, Broekhoff 13/12
Golden State Warriors–Indiana Pacers 112–89
Nem lett rangadó. A Pacers nem nagyon tudott felnőni a feladathoz ezen az estén, a vendégek sorozatban negyedszer léptek pályára idegenben és ezúttal sem volt bennük elég tűzerő ahhoz, hogy igazán megszorítsák ellenfelüket. A kezdőben most már csak Thad Young érte el a tízpontos határt és addig volt keresnivalójuk, amíg elég kemények tudtak lenni védekezésben és amíg a GSW nem alkalmazkodott ehhez – az első negyed 19–19-cel zárult, aztán ahogy hátul csökkent a „hatásuk”, elég hamar eldőlt a találkozó. Csúnyább is lehetett volna a vége, ha nem hoz a padról húsz pontot Tyreke Evans, de így sem érték el a kilencven egységet, amellyel nem nagyon lehetett esélyük – 0–4-gyel zárták idegenbeli túrájukat és bár most hazatérhetnek, a Nuggets ellen ott is pokoli nehéz dolguk lesz.
Könnyedén. Nem nagyon kellett megizzadnia a Golden State-nek, az is belefért, hogy Klay Thompson 0/7-tel kezdett mezőnyből és az is, hogy senki se érje el a húszpontos határt, Steve Kerr úgy forgatta játékosait, hogy mindenki harminc játékperc alatt maradt. Kiemelendő a visszatérő DeMarcus Cousins (19 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk), de Steph Curry és Kevin Durant is remekül játszott és a többiek is hozzátették a magukét, úgyhogy könnyed, sima győzelmet aratott a bajnok – három negyed után 26 pont volt közte, így továbbra is vezeti Nyugatot a gárda, következőleg pedig szintén kötelező lesz számára a siker a Dallas ellen.
A Warriors legjobb dobói:Cousins 19, Thompson 18/3, Durant 15/3, Curry 15/15
A Pacers legjobb dobói:Evans 20/3, Young 18/6, Holiday 13/9