Simán nyert a Bucks, de Antetokunmpo is megsérült

Detroit Pistons–Orlando Magic 115–98

Egyértelmű volt a helyzet. Szinte végig jobb volt ezen a mérkőzésen a Detroit, a rosszul zárt idegenbeli túra után otthon újult erővel futott ki a pályára Dwane Casey legénysége és kontrollálni tudta az eseményeket – védekezésben Nik Vucsevicset nagyon megfogták Andre Drummondék és Evan Fournier dobásait is elvették, közben pedig a túloldalon folyamatos mozgással sorra alakították ki a jó dobóhelyzeteket. Ezeket pedig könyörtelenül be is verték, Wayne Ellington 25 pontot és 7/13 triplát küldött a gyűrűbe, nem véletlen, hogy mindkét edző őt dicsérte, de a 20 pontos Blake Griffin is stabilan teljesített, Andre Drummond pedig úgy hozott parádés számokat (18 pont, 18 lepattanó, 9/10 mezőnyből, 4 gólpassz, 6 blokk), hogy Casey szerint nulla figurát játszottak rá. A nagyszünetben már 14 pontos előnyben volt a gárda és a fordulás után sem vett vissza, sőt, a harmadik negyedben jött Ellington igazi extrája, amikor egymaga 17 egységet szórt, úgyhogy itt eldöntötték a küzdelmet – ezzel a sikerrel visszavették a keleti hatodik helyet és zsinórban tizedik hazai mérkőzésüket nyerték meg.

A széria vége. Sorozatban hat győzelem után látogatott el erre a találkozóra a Magic, de ezúttal semmit sem tudott megvalósítani abból, aminek az eddigi sikereit köszönhette – elsősorban a védekezés nem működött, Steve Clifford vezetőedző szerint a Pistons játékosai folyamatosan el tudtak szakadni az embereitől és üres helyzetekből dobálhattak, pedig eddig éppen hátul voltak parádésak. Emellett támadásban sem hozták, amit kellett, Vucsevics 12, Fournier 13 pontot izzadt össze 15-15 mezőnykísérletből, összességében 40 százalék alatt maradtak mezőnyből és csak 25.8 százalékkal tripláztak, így nem vehették fel a kesztyűt a kiegyensúlyozott és hatékony Detroittal. Hiába a nagy széria, ezzel a vereséggel ismét lecsúsztak a playoff-helyekről, most pedig Indianában folytatják idegenbeli túrájukat.

A Pistons legjobb dobói: Ellington 25/21, Griffin 20/6, Drummond 18
A Magic legjobb dobói: Gordon 20/3, Augustin 18/6, Fournier 13/3

Philadelphia 76ers–Brooklyn Nets 123–110

Embiiddel nem bírt a Brooklyn. A hazaiak klasszis centere nagyon „éhesen” kezdte a mérkőzést, elég sokat vállalt már az elején, de jól tette, mert 5/7 pontos dobással, közte 3/3 triplával nyitott, csapata első 19 pontjából 14-et ő szerzett, a Philly pedig az első negyedet végül 15 egységgel nyerte az ő játékára építve. Embiid a folytatásban sem nagyon lassított és csak Brett Brown tudta megállítani azzal, hogy leültette a padra (29 percet játszott), ugyanis csökkentett játékideje alatt is beszórt 39 pontot, leszedett 13 lepattanót, kiosztott 6 gólpasszt és ellopott 3 labdát – ezen a poszton egyébként akkor is jót ment a Sixers, amikor ő nem volt fent, mert Boban Marjanovics (18 perc, 16 pont, 6/8 mezőnyből) is dominálni tudott. A korán megszerzett előnyét végig beosztotta a társaság, a kezdeti 8/10 jó triplának (!) köszönhetően már húsz ponttal vezettek az első félidőben, úgyhogy a kezdőben az Embiid-Simmons-Redick trió kapott is némi pihenőt és összességében sima győzelemmel javítottak a két idegenbeli vereség után.

Kicsúszik a playoffból a Nets? Néhány héttel ezelőtt szinte biztosnak tűnt a Brooklyn playoff-részvétele, azóta azonban előbb belassult a gárda, majd brutálissá változott a sorsolása, közben pedig a riválisok mindegyike most kapcsolt extra üzemmódba – előbb a Pistons, majd a Heat, aztán a Magic, most pedig a Hornets lendült bele, úgyhogy rezeg a léc D'Angelo Russelléknél. Az nem meglepő, hogy ezen az összecsapáson nem volt sok keresnivalójuk, egy hétmeccses idegenbeli túra utolsó állomásaként kissé már „térden jártak”, Russellnek nagyon nem ment a játék, Jarrett Allent kilenc perc után kiültette Kenny Atkinson és egyáltalán nem tudták megszorítani ellenfelüket. Azt azért ők is tudják, hogy ennél több kell, el is mondták, hogy muszáj javulniuk, de a hátralévő sorsolásuk sem könnyebb: a Bostonnal, a Torontóval, az Indianával, a Miamival és oda-vissza a Milwaukee-val találkoznak még az alapszakaszban...

A 76ers legjobb dobói: Embiid 39/9, Redick 18/12, Simmons 16, Marjanovics 16/3
A Nets legjobb dobói: Harris 22/12, Hollis-Jefferson 19, LeVert 18/6

Miami Heat–Dallas Mavericks 105–99

Egy kis Szlovénia Floridában. Elképesztően sok szlovén drukker volt a Miami csarnokában, akik azért jöttek, hogy megnézzék nemzetük jelenlegi két legjobb játékosát egymás ellen – az eddigi kedvencet, Goran Dragicot az új hős, Luka Doncic ellen, Erik Spoelstra, a hazaiak vezetőedzője úgy is fogalmazott, hogy úgy érezte magát, mintha Ljubljanában lenne. Ezt a párharcot most Dragic nyerte, az „öreg” ugyanis 23 ponttal, 12 lepattanóval és 11 gólpasszal tripla-duplázott, az utolsó negyedben kilenc pontot szórt és győzelemre vezette sokáig hátrányban lévő csapatát – a Heat 30-17-re nyerte az utolsó negyedet és clutch játékokat bemutatva nagyon fontos sikert könyvelhetett el. Doncic kicsit felemás estét hozott (19 pont, 6/18 mezőnyből, 8 lepattanó, 7 gólpassz, 6 eladott labda), úgyhogy a Dallas újabb vereséget szenvedett, persze a szlovén szurkolókat ez különösebben nem érdekelte, a két sztár pedig a találkozó után mezt cserélt egymással – Doncic azt is bevallotta, hogy kicsit ideges volt mindez miatt a meccs előtt, de különleges este volt ez számára.

Fontos Heat-győzelem. A kintről sokkal veszélyesebb Mavs a találkozó jelentős részében vezetett és a triplákkal hadilábon álló Miami próbált rohanni az eredmény után, az első félidei 11 pontos hátrányt csak minimálisan sikerült csökkenteni a negyedik negyed kezdetéig. Itt azonban feljebb tudtak kapcsolni a hazaiak, elöl-hátul javultak, ledolgozták a hátrányt és kiegyenlítetté tették a végjátékot, ahol az utolsó négy percben (!) nem kaptak már mezőnykosarat, csak három büntetőt - közben a túloldalon Dwyane Wade-nek volt egy clutch középtávolija, két büntetője, egy labdaszerzése és abból még egy duplája, ezzel ő volt a mérleg nyelve a hajrában. A Heat ezzel a fontos sikerrel visszaelőzte az Orlandót és ismét nyolcadik Keleten, a hátralévő sorsolás azonban Dragicék számára sem egyszerű: oda-vissza játszanak még a Bostonnal, megmérkőznek a Torontóval, Philadelphiával, Brooklynnal és a maradék hét meccsükből ötöt idegenben játszanak le.

A Heat legjobb dobói: Dragic 23, Waiters 17/9, Whiteside 12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 19/9, Jackson 14/6, Nowitzki 13/9, Brunson 13/6

New York Knicks–Toronto Raptors 92–117

Csak le kellett tudni. Kawhi Leonard és OG Anunoby nélkül sem lehetett kérdés a Raptors győzelme és a vendégcsapat könnyedén érvényesítette is a papírformát, hiszen az első negyedet rögtön 12 ponttal nyerte, a nagyszünetben 19 pontos előnyben volt, de a fordulás után ezt hamar húsz fölé növelte úgy, hogy igazából nem kellett megszakadnia. A befejezéseknél sokszor támaszkodtak az ismét nagyot játszó Pascal Siakamra (31 pont, 11/19 mezőnyből, 5-5 lepattanó és gólpassz), kintről pedig Danny Green (5/8 tripla), Fred VanVleet (4/8 tripla) és Norman Powell (3/4 tripla) is alaposan megszórta magát, csapatszinten 20 hármast küldtek a gyűrűbe. Nick Nurse egy ilyen meccsen értelemszerűen nem terhelte túl játékosait, csak Siakam és VanVleet érte el a 30 játékpercet, hiszen a második félidőben 15 pontnál egyszer sem volt kisebb a különbség (járt viszont 30 felett) – a kanadaiak ezzel a győzelemmel gyakorlatilag bebetonozták magukat a keleti második helyre, a hátralévő hat meccsen nagyjából se előre, se hátra nem mozoghatnak már.

Csak a szokásos Knicks. Ismét nehéz mit írni a New Yorkról, mert ahogy már egy-két kivételtől eltekintve régóta, úgy ezúttal is csak edzőpartnernek volt jó a társaság, hogy a vendégek ne egymás között gyakoroljanak. A kezdőből egyedül Emmanuel Mudiay érte el a tíz pontot és összességében csak Mitchell Robinson (19 pont, 21 lepattanó, 2 blokk) számait érdemes kiemelni, rá nem lehetett panasz, de mindez a világon semmire nem volt elég – kocogva is 30 volt közte a Raptors javára, így 1–13-ra állnak ebben a hónapban, összességében pedig 14–61-gyel továbbra is masszívan őrzik a ligautolsó pozíciót.

A Knicks legjobb dobói: Robinson 19, Allen 18/3, Mudiay 11
A Raptors legjobb dobói: Siakam 31/6, Green 15/15, VanVleet 12/12, Lin 12/3

Houston Rockets–Denver Nuggets 112–85

Dominált a Houston. Kiváló meccset játszottak a hazaiak, elsősorban a parádés védekezésüknek köszönhetően, amely teljesen szétzilálta a Nuggets játékát és sem kintről, sem bentről nem engedte érvényesülni a vendégcsapatot. Az első negyedben még voltak gondok a Rockets oldalán, hét ponttal a Denver vezetett, de aztán szigorított a gárda, a második játékrészt 40–19-re (!) nyerte meg és innentől nem lehetett kérdés – kis túlzással mozdulni is alig tudtak a vendégek, Mike D'Antoni alakulata pedig szépen növelte a különbséget és végül kiütéssel nyert. Egyénileg ismét James Hardent (38 pont, 10/22 mezőnyből, 5/11 tripla, 6-6 lepattanó és gólpassz) kell kiemelnünk, de a 4/6 triplás Eric Gordon, a kevés hibával játszó Chris Paul és a főleg az első félidőben villogó Clint Capela (17 pont, 15 lepattanó, ebből 13-11 a nagyszünetig) is dicséretet érdemel, D'Antoni pedig most a percekre is figyelt, csak Harden lépte túl a harmincat – ezzel a sikerrel ismét utolérték a nyugati harmadik Portlandet, következőleg a Sacramentót fogadják.

Gyenge volt a Denver. Nem tudott mit kezdeni a Houston védekezésével a Nuggets, a vendégek 4/24 triplája (és 37 százalékos mezőnymutatója) nem férhetett bele egy ilyen rangadón, most Paul Millsap sem tudott érvényesülni és a kispadról is csak Monte Morris szólt hozzá érdemben – hiába Nikola Jokics (25 perc, 16 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) jó számai, ez ellen a Rockets ellen ez most kevés volt. A második negyedben teljesen szétestek, ott a védekezésük sem működött, annyi pedig nem volt bennük, hogy felálljanak a nagyobb hátrányból, úgyhogy nagyon sima vereséget szenvedtek, egy meccsre eltávolodtak a Golden State-től, most pedig back-to-back utaznak tovább Oklahoma Citybe.

A Rockets legjobb dobói: Harden 38/15, Gordon 18/12, Capela 17
A Nuggets legjobb dobói: Murray 20, Jokics 16, Morris 15/3

Milwaukee Bucks–Los Angeles Clippers 128–118

Sima Bucks-győzelem, de... Bár a végeredmény „csak” tízpontos hazai sikert mutat, ez az este sokkal simábban alakult ennél a Milwaukee számára, a ligaelsőnél Giannis Antetokounmpo (34 pont, 10/18 mezőnyből, 9 lepattanó, 5 gólpassz) és Khris Middleton (39 pont, 16/25 mezőnyből, 9 lepattanó, 5 gólpassz) is teljességgel foghatatlan volt, ezzel pedig nem tudta felvenni a kesztyűt a Clippers. A Bucks a szorosabb első negyed után elrohant a meccsel a második játékrészben, a nagyszünetben már húsz pont felett járt a különbség és a rengeteg sérülés miatt lerövidült rotáció ellenére nagyobb gond nélkül tartotta is előnyét az együttes egészen az utolsó negyedig – azt 14 egységgel elvesztették Bledsoe-ék, de a végeredmény a játék képének tükrében tulajdonképpen másodlagos. Főleg úgy, hogy bő hét perccel a vége előtt egy zsákolás után Antetokunmpo a bokájához kapott és itt véget ért számára a meccs, úgy néz ki, hogy vár rá ezzel némi pihenő – múlt héten kihagyott vele már két meccset, azóta félsérülten vállalta a játékot, de most már muszáj kezdeni vele valamit, még a playoff előtt. Valaki megátkozta a Milwaukee-t az utolsó hetekben?

Most nem volt keresnivalója a Clippersnek. Sorozatban hat, összességében tizenkettőből tizenegy győzelemmel a háta mögött érkezett meg a listavezetőhöz a Los Angeles, de egyrészt ez már az idegenbeli túra utolsó meccse volt Gallinariék számára, másrészt Patrick Beverley mellett Lou Williams is pihenőt kapott és nem lépett pályára - mindez elég volt ahhoz, hogy igazából esélytelenül kapjon ki Doc Rivers csapata. A végén ugyan kozmetikáztak az eredményen, Shai Gilgeous-Alexander (21 pont, 8/15 mezőnyből, 2 blokk) dicsérhető, a kinti tűzerőt pedig hozta Wilson Chandler (5/6 tripla), JaMychal Green (4/8) és Landry Shamet (4/6), de hiába az 51 százalék feletti triplázás, nem tudták tartani a tempót a Milwaukee-val. Gond persze nincs, ez egy papírforma vereség számukra, így is hatodikak Nyugaton, a hátralévő hat meccsükből pedig már csak egyet játszanak idegenben.

A Bucks legjobb dobói: Middleton 39/12, Antetokounmpo 34/6, Bledsoe 15/9, Brown 15/9
A Clippers legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 21/3, Green 16/12, Chandler 15/15

New Orleans Pelicans–Sacramento Kings 121–118

Pontgazdag tét nélküli. Egyik csapat sem küzd már semmiért ebben a szezonban, úgyhogy nem volt tétje ennek az összecsapásnak, ehhez képest egészen látványos és szoros küzdelmet produkáltak a csapatok még akkor is, ha össze azért nem törték magukat védekezésben. Összességében azért inkább a Pelicans vezetett, 7–6 után legközelebb 65–64-nál járt előrébb a Kings, majd a záró etap már abszolút kiélezetten alakult, oda-vissza változott, hogy éppen ki állt jobban és jó két és fél perccel a vége előtt még 114–114 állt az eredményjelzőn. Itt aztán Ian Clarknak volt egy nagy triplája, majd egy gólpassza, az oda-vissza hibák után pedig Julius Randle állította be a végeredményt egy nehéz kettessel kilenc másodperccel az órán – erre Buddy Hield még válaszolhatott volna, de a triplája kimaradt, így a nagyon gyenge formában lévő, nagyon tartalékos, de most 50 százalék felett dobó hazaiak szerezték meg a győzelmet.

A festékben nyert a Pels. A New Orleans sikerének alapja a palánk alatt keresendő, hiszen 74 pontot szerzett a festékből a társaság, Dave Joerger, a vendégek vezetőedzője pedig azt mondta erről, hogy ez két meccsre is sok, nem hogy egyre – hozzátette, hogy hetek óta megverik őket lábbal, nem tudják egy-egyben megfogni a labdás embert, folyamatosan kapják a kosarakat közelről, vagy betörés-kiosztásból. Hiába hozott náluk jó számokat Buddy Hield (27 pont, 11/21 mezőnyből) és De'Aaron Fox (25 pont, 12 gólpassz), a túloldalon Julius Randle 34 pontot szórt 10 lepattanó mellett, Christian Wood pedig továbbra is élete formájában van: mióta megérkezett a Pelshez, felszabadult, ez volt a harmadik meccse, de karriercsúcsokat hozott 25 pontjával, 9 lepattanójával és 3 labdaszerzésével. Az eddig nagyrészt a G-League-ben és a Bucks rotációjának legvégén szerepet kapó Wood 25-30 percet játszik a kiürült New Orleansban és egyelőre él vele, ő megpróbálja megcsinálni a karrierjét a hátralévő mérkőzéseken.

A Pelicans legjobb dobói: Randle 34/9, Wood 25, Payton 16
A Kings legjobb dobói: Hield 27/3, Fox 25/3, Cauley-Stein 18

San Antonio Spurs–Cleveland Cavaliers 116–110

Ginobili adott extra energiát a Spursnek. A San Antonio ezen az estén vonultatta vissza argentin legendája, Manu Ginobili 20-as mezét, úgyhogy ünnepi hangulatban telt a találkozó, főleg hogy a szünetekben is videós megemlékezéseket vetítettek az arénának. A gyengébb első félidő után talán ez adott némi plusz erőt a lassan kezdő hazaiaknak, akik a második negyedben szerzett 17 pontra kereken negyvenet pakoltak rá a harmadikban és ebben a periódusban 70 százalék felett dobtak mezőnyből – itt fordították meg a találkozót és innentől az ő kezükben volt a dolog. A legvégén ehhez clutch megmozdulások is kellettek, 14 másodperccel az órán DeRozan kiosztásából bombázott be egy nagyon fontos triplát Patty Mills, előtte Marco Belinelli is a legjobbkor talált be, mindenki hozzátette a magáét. A Spurs így ha nem is könnyen, de végül hozni tudta a kötelezőt, megünnepelte Ginobilit és az utolsó hat mérkőzésen megpróbál a lehető legjobban helyezkedni - jelenleg nyolcadik Nyugaton, de az ötödik Jazz csak másfél mérkőzéssel áll jobban, a SAS sorsolása pedig egészen barátinak tűnik.

Kevés hiányzott a bravúrhoz. Jól játszott ezen a mérkőzésen a Cleveland, a harmadik negyedben volt egy rossz periódusa a vendégcsapatnak, főleg védekezésben, ott rengeteg volt a hiba, de összességében közel 50 százalékkal dobott mezőnyből és 40 százalék felett triplázott a társaság, abszolút tartani tudta a lépést. Egyénileg az újonc Collin Sexton (24 pont, 10/17 mezőnyből) és Kevin Love (18 pont, 8 lepattanó, 7/13 mezőnyből) próbálta húzni a szekeret, de összességében hatan is elérték náluk a tízpontos határt és a végén Larry Drew vezetőedző szerint egyszerűen nem tudták végrehajtani a játékokat a legfontosabb pillanatban – 114–110-nél két triplát is elrontottak, ezzel úszott el végleg minden esélyük. Szégyenkezniük nincs miért és egyébként áprilisban otthon még egyszer visszavághatnak a Spursnek ezért a vereségért.

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 25, Forbes 19/9, Belinelli 16/6
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 24/9, Love 18/6, Knight 14/6