Túlóra a Clippers–Celticsen, a Denver megfogta a Houstont

Washington Wizards–San Antonio Spurs 138–132

A Wizards nyerte a pontháborút. Éppen olyan mérkőzést játszottak a csapatok, mint amilyet vártunk tőlük, egyikük sem védekezett, mindketten próbálták túldobni a másikat és ebből végül a hazai pálya előnyét élvező Washington jött ki jobban. A nagyszünetben ugyan még a Spurs vezetett, de aztán a harmadik negyedben emelt a tempón Bradley Beal, csak ebben a játékrészben dobott 21 pontot 9/9-es mezőnymutatóval, itt bő öt perc alatt 22-3-at repesztettek a fővárosiak és innentől már ők voltak előnyben. A hazaiak végül 59%-os mezőnymutatóval, 60%-os triplázással és 37 gólpasszal zártak, azt csináltak, amit csak akartak és a gyengébb első félidő után az irányítást átvéve megnyerték a találkozót, az említett roham után már végig vezettek, a negyedik negyedben pedig egy 12-5-ös futással még inkább megléptek – a 33 pontos Beal mellett a padról 21-21 ponttal, összesen 7/11 triplával jelentkezett a Bertans-Smith páros, őket érdemes még kiemelni.

Nem változik semmi. Gregg Popovich egyszerűen fogalmazott a meccs végén, szerinte "ha dobsz 132 pontot, akkor nagyon jó esélyed van nyerni, de a rossz hír az, hogy ha kapsz 138-at, akkor nem fogsz nyerni" – hetek óta ugyanez a probléma a Spursnél, az első tizenöt meccs alatt ebből semmit sem sikerült megoldani. Az első félidőben ők dobtak jobban, így még ők tudtak vezetni, aztán a másodikban jött egy időszak, amikor túl sokat hibáztak és onnantól csak üldözték ellenfelüket, az 53%-os mezőnymutató, a 37.5%-os triplázás és a 32 gólpassz most nem volt elég a sikerhez. Popovich egyébként annyit változtatott, hogy idén először betette a kezdőbe Patty Millst, aki 6/6 jó dobással kezdett, de a védekezési problémákra ő sem jelentett megoldást – DeMar DeRozan 31 pontja szép, de a csapat már zsinórban hetedszer kapott ki, úgyhogy 5-10-zel Nyugat utolsó előtti helyét foglalja el.

A Wizards legjobb dobói: Beal 33/9, Smith 21/9, Bertans 21/12
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 31, Forbes 19/9, Gay 18/6

Philadelphia 76ers–New York Knicks 109–104

Simmons triplája volt az este „sztárja". Harmadik NBA-szezonjában, 172. alapszakasz-mérkőzésén történt meg az Ben Simmonsszal, amire régóta vártak már a csapatnál és az egész ligában: bedobta karrierje első hárompontosát. Simmons az első negyedben maradt üresen a sarokban, éppen a Philly kispadja előtt és úgy volt vele, hogy ez a passz olyan jól jött, én ezt eldobom – ez volt az idei első kísérlete és rögtön be is esett a gyűrűbe. A kommentátoroktól kezdve a csapattársakon át az arénáig mindenki úgy ünnepelte, mintha egy playoff-párharcot eldöntő dobás lett volna, pedig csak egy sima triplát láthattunk az első negyedben – Simmons az előszezonban is dobott már egyet, de azóta sem kísérletezett ilyesmivel. Az irányító egyébként jól játszott (18 pont, 7 lepattanó, 13 gólpassz, 7/9 mezőnyből), mellette Joel Embiid (23 pont, 12 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk) sem volt rossz, illetve a Harris-Ennis-Scott trió is tíz-tíz pont fölé jutott – mégis nagyon megszenvedtek azért, hogy hazai pályán behúzzák ezt a kötelező győzelmet. Viszont mivel végül megtették, így nyugodtan kezelhették az este sztárprodukciójaként azt a Simmons-hármast...

Nem volt sima. A kiegyenlített első félidőben egyik csapat sem tudott fölénybe kerülni, a nagyszünetben két ponttal vezetett a Sixers, majd a harmadik negyedben a Knicks tudott pontosabban játszani, fordított és ötpontos előnybe került. A Phillynél égett a ház, hiszen kötelező volt a győzelem és az utolsó játékrészben azért fel is szívta magát a társaság, 82-82-nél egy Embiid-zsákolással kiegyenlítettek, volt 2+1-e Harrisnek, dobott fontos hármast Scott, de végül csak az utolsó két percben tudták a maguk javára fordítani a meccset – 96-95-ös előnyben jött még egy Scott-hármas, a következő támadásból pedig Embiid is becsengetett kintről, ez volt a döntő ütés. A Knicks egészen eddig tartotta magát és teljesen reális esélye volt a győzelemre, a trash-talkban és játékban (22 pont, 13 lepattanó, 6 gólpassz, 4/7 tripla) is sokat melózó Marcus Morris vezetésével egy-két clutch játékra voltak attól, hogy újabb meglepetést okozzanak – nem jött össze, így végül ha nem is egyszerűen, de érvényesült a papírforma.

A 76ers legjobb dobói: Embiid 23/3, Simmons 18/3, Harris 14/6
A Knicks legjobb dobói: Morris 22/12, Randle 17/6, Ntilikina 17/6

Toronto Raptors–Orlando Magic 113–97

Van nagyobb baj is a vereségnél. Három győztes meccs után érkezett meg Torontóba a Magic, az első negyedet még egálra is hozta, megint jól működött a támadójáték, aztán a második játékrésztől minden rosszra fordult. Előbb ugyanis bokasérülést szenvedett Aaron Gordon, amikor blokkolni próbálta OG Anunobyt, majd nem sokkal később szintén bokasérüléssel vált ki Nik Vucsevics is, aki ugyanúgy védekezni próbált, miközben az eset történt – egyikőjük sem tudott visszatérni, sőt, Gordon egy, Vucsevics pedig két mankóval hagyta el az öltözőt, nagyon nem nézett ki jól a helyzet. Ezt a második negyedet már el is vesztették tíz ponttal a vendégek és bár Evan Fournier (21 pont, 3/6 tripla), illetve Jonathan Isaac (16 pont, 13 lepattanó, 3 blokk) jó játékával próbálták tartani magukat, de innentől nem sok esélyük volt a győzelemre – nem is jött össze, tulajdonképpen simán kikaptak, de ennél most fontosabb, hogy mi van a két meghatározó játékosukkal.

Otthon továbbra is hibátlan a Raptors. Hatból hatodszor is győzni tudott hazai pályán a Toronto és bár ehhez most kellettek a Magic sérülései is, ez nem von le semmit a kanadaiak érdemeiből. Fred VanVleet (24 pont, 7 gólpassz, 10/19 mezőnyből) továbbra is remekül irányítja a csapatot, Pascal Siakam ha nem is dobott jól, de hozta, amit kellett (18 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 7/18 mezőnyből), a padról 19 pontot szórt Terence Davis, de még Powell és Boucher is elkerülte a tízes határt – csapatszinten 50% felett dobtak mezőnyből és a második negyedtől kezdve kézben tartották az eseményeket. További jó hír számukra, hogy hat mérkőzés után a hétvégén elvileg visszatérhet Serge Ibaka, bár a szintén hat meccs óta maródi Kyle Lowryról egyelőre semmi ilyesmit nem tudni.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 24/3, Davis 19/9, Siakam 18/3
A Magic legjobb dobói: Fournier 21/9, Isaac 16, Ross 14/9

Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 127–135

Csak a végét tette szorossá az Atlanta. Csak kozmetikázni tudott az eredményen ezen az estén a Hawks, a nyolc ponttal elvesztett első negyed után egyszer már kihasználták a hazaiak a Bucks lazaságát a másodikban, ám a 16 ponttal elbukott harmadik játékrészben gyakorlatilag elvesztették a meccset – mégsem adták fel és a Milwaukee újabb könnyelmű percei miatt a végén visszajöttek tízen belülre, 19 egységnyi hátrányukból hétre kapaszkodtak fel. Ennél közelebb azonban nem jutottak, hiába volt jó Trae Young (25 pont, 8 gólpassz), hiába szórt 27 pontos karriercsúcsot De'Andre Hunter (8/12 mezőnyből, 3/3 tripla, 11 lepattanó), hiába dobott szintén 3/3 triplát a másik újonc, Cam Reddish és hiába jutott rajtuk kívül tíz pontig még Parker, Carter és Crabbe is – végül nem kaptak ki nagyon, a 44 pontos utolsó negyedükkel ezt elkerülték, de reális győzelmi esélyeik ezúttal sem voltak, sorozatban negyedszer szenvedtek vereséget.

Megállíthatatlan a Milwaukee. Szenzációs formában van a tavalyi alapszakaszgyőztes, amely ligaelit támadójátékával sorra hozza a mérkőzéseit és egyelőre meg sem érezte azt, hogy a papíron második legjobb játékosa, Khris Middleton hetekre kidőlt – Mike Budenholzer alakulata úgy áll 11-3-mal holtversenyben Kelet élén, hogy eddig tíz meccset játszott idegenben és csak négyet otthon. Most is egyértelmű volt a helyzet, Giannis Antetokounmpo 14-ből 14-edszer is dupla-duplázott, ebből kilencedszer tette ezt meg legalább 30 ponttal és 10 lepattanóval (33 pont, 12/17 mezőnyből, 11 lepattanó, 4 gólpassz), mellette alig 25 perc alatt 28-at szórt Eric Bledsoe, megint jól játszott Brook Lopez, illetve Donte DiVincenzo, a csapat pedig a harmadik negyedben eldöntötte a küzdelmet – a sztárokat ki is vette a meccsből Budenholzer, bár a végén, amikor rohamozott a Hawks, Antetokounmpót még visszaküldte. A Bucks ezzel lezárta idegenbeli túráját és most négy hazai mérkőzés következik számára, sőt, karácsonyig fordul a sorsolás, az eddigi idegenbeli túlsúlyt abszolút hazai dominancia váltja fel a menetrendben.

A Hawks legjobb dobói: Hunter 27/9, Young 25/3, Reddish 17/9
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 33/3, Bledsoe 28/9, B. Lopez 12/6

Miami Heat–Cleveland Cavaliers 124–100

Robinson franchise-rekordot döntött. Bekerült a Heat történelemkönyveibe Duncan Robinson, az idei szezon egyik floridai felfedezettje ugyanis 9/15 triplát bombázott be és ebből hét a második negyed során érkezett – ez franchise-rekord, ráadásul az ő parádéjával a Miami 75 pontig jutott az első két játékrész során, amivel az erre vonatkozó klubcsúcsot is beállították. A döbbenetesen jól játszó Heat így a nagyszünetig el is döntötte a mérkőzés kimenetelét, 27 ponttal vezetett Erik Spoelstra csapata ekkor, úgyhogy a folytatásban már nem kellett megszakadni, tükörsimán hozták az újabb kötelező győzelmet úgy, hogy közben maximálisan kiszolgálták a közönségüket is. A 29 pontos karriercsúccsal záró Robinson mellett a 22-t szóró újonc Tyler Herro is kiemelendő, a 13/13 büntetővel operáló Jimmy Butler kiosztott négy blokkot, minden a helyén volt, úgyhogy továbbra is olyan számokat hoznak, amelyek a LeBron James-korszakban fordultak elő utoljára: 10-3-ra állnak összességében, 6-0-ra otthon és mindössze fél meccs a hátrányuk a keleti első helyhez képest.

A Cavs nem tehet mást, mint hogy kalapot emel. Nem volt esélye ezen a mérkőzésen a vendégcsapatnak, hiába tért vissza és játszott jól Kevin Love (25 pont, 13 lepattanó, 5/9 tripla), hiába szórt 19 pontot Collin Sexton, egyszerűen nem lehetett közük az ihletett napot kifogó Heathez. Az első félidőben amúgy a Sexton-Garland-Osman trió egy kőkemény 2/17-es mezőnymutatót hozott össze, úgyhogy a nagyszünet után mindhárman a padon maradtak, de csak Sexton tudott javítani a folytatásban, a többieket nem nagyon volt értelme pályára küldeni – sorozatban 17. (!) alkalommal kaptak ki egyébként ebben a csarnokban, utoljára 2010 januárjában tudtak itt nyerni, azóta hat edzőt fogyasztottak el, miközben Miamiban továbbra is Spoelstra ül a padon.

A Heat legjobb dobói: Robinson 29/27, Herro 22/12, Butler 21/6
A Cavaliers legjobb dobói: Love 25/15, Sexton 19/3, Nance Jr. 16/6

Brooklyn Nets–Charlotte Hornets 101–91

Elkezdett védekezni a Nets. A szezon eddigi részében a Brooklyn legnagyobb problémáját a szörnyű védekezés jelentette, ezen az estén viszont úgy kapartak hátul a hazaiak, ahogy kell: 40% alatt tartották ellenfelüket mezőnyből, szezoncsúcsot döntöttek (de nagyon...) a kapott pontokat tekintve, elloptak tizenegy labdát, kontrollálták a lepattanózást és ezzel megalapozták a győzelmüket. Támadásban Kyrie Irving nélkül eléggé limitáltak voltak most, de azért Spencer Dinwiddie (20 pont, 8 gólpassz), Taurean Prince (20 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 4/9 tripla) és Jarrett Allen (22 pont, 17 lepattanó, 28 perc) remeklése elégnek bizonyult ahhoz, hogy nyerni tudjanak – a negyedik negyed elején így is gödörbe kerültek, de a parádés védekezés megmentette őket, ennek köszönhetően nem adták ki a kezükből a vezetést akkor sem, amikor öt perc alatt csak két pontot tudtak dobni. A következő percekben aztán stabilizálták magukat és a meglévő előnyüket tovább növelve behúzták a győzelmet, így magabiztosabban mehetnek bele a szombat hajnali, Sacramento elleni derbibe.

Nem tudott „szabadulni" a Charlotte. Egy pillanatig sem tudott kényelmesen támadni a vendégcsapat, minden dobásért nagyon meg kellett izzadnia a társaságnak, ez pedig egyáltalán nem ízlett neki, illetve talán az ehhez kellő egyéniségeik sincsenek meg – védekezésben ők is igyekeztek felvenni a kesztyűt, de támadásban még egy fokkal gyengébbek voltak, mint a Brooklyn. A kezdőben konkrétan senki sem dobott náluk jól, villanásaik voltak, de vezérük egyáltalán nem és bár kintről még csak-csak betaláltak, de a palánk alatt egyértelműen kikaptak, úgyhogy egy pillanatig sem tudták ők irányítani a találkozót. Zsinórban második vereségükkel 6-9-re állnak, most mennek tovább Washingtonba, ott azért valószínűleg könnyebben tudnak majd pontot szerezni, de jóval több is kell tőlük, ha nyerni akarnak.

A Nets legjobb dobói: Allen 22, Prince 20/12, Dinwiddie 20/6
A Hornets legjobb dobói: Rozier 18/6, Graham 17/12, Monk 13/3

Dallas Mavericks–Golden State Warriors 142–94

Ismét bemutatózott a Luka Doncic-cirkusz. Elképesztő szezont fut eddig a Dallas szlovén zsenije, a legutóbbi 42 pontos tripla-duplája után most olyan szinten uralta a pályát a ligautolsó ellen, ahogy arra csak nagyon kevesen képesek még egy ilyen ellenféllel szemben is. Doncic végül alig 26 percet töltött parketten a kiütéssel záruló összecsapás során, ez alatt pedig 11/18 jó dobással, közte 6/10 triplával egy 35 pontos, 10 lepattanós, 11 gólpasszos tripla-duplát produkált és ismét elkápráztatta a közönséget – a Hardaway-Lee páros 8/8 triplával, Jalen Brunson 6/6-os mezőnymutatóval, Kristaps Porzingis egy dupla-duplával egészítette ki a vezért, a Mavs csapatszinten 57%-kal tüzelt mezőnyből és a triplavonalon túlról is, a 44-16-ra nyert első negyedben pedig el is döntötte már a mérkőzés kimenetelét. Doncic egyébként az első félidőben már 33 pontot szerzett 10/11 jó dobással, 6/7 triplával, egyetlen ponttal maradt el Dirk Nowitzki franchise-rekordjától, a fordulás után pedig már csak az idei hetedik tripla-duplája volt kérdéses, de az sem sokáig – ez utóbbival egyébként vezeti a ligát és a PER-listán is üldözi az Antetokounmpo-Harden párost.

Steve Kerr viccesre vette a figurát. A meccs végi értékelésében a GSW vezetőedzője azt mondta, hogy „Nem jó 48 ponttal kikapni, de csak apróságokon múlt, hogy nem lett 42", majd kis szünet után hozzátette, hogy „Senki sem értette a szarkazmust? Próbáltam vicces lenni..." Ennél többre valóban nem is futhatta a vendégek részéről, komolyan értékelni elég nehéz lenne a teljesítményüket, úgyhogy inkább mi sem tesszük meg, elég annyi, hogy nem tudták borítani a papírformát egy nappal azután, hogy meglepetésgyőzelmet arattak Memphisben.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 35/18, Hardaway 20/12, Brunson 15/3
A Warriors legjobb dobói: Paschall 22/3, Bowman 16/6, Burks 11/3, Spellman 11/9, Chriss 11, Poole 11

Chicago Bulls–Detroit Pistons 109–89

Valami nagyon nem működik a Pistonsnál. A szezon elején a sérülésekre még lehetett fogni a gyengébb eredményeket, ahhoz képest annyira nem is voltak gyengék, de azóta már javulnia kéne a Detroitnak, főleg ezen a meccsen, amely előtt négy teljes napjuk volt pihenni és felkészülni. Mégsem működött semmi, hiányzott az energia, a felkészültség sem látszott, védekezésben katasztrofálisak voltak, támadásban pedig még inkább, Andre Drummond hat ponttal szállt ki faultok miatt, sem Blake Griffin, sem Derrick Rose nem hozott megváltást, csapatszinten minden szempontból csődöt mondtak – Dwane Casey vezetőedző szerint is kínos volt ez a produkció és elmondta, hogy jelenleg nagyon mély gödörben vannak. 33%-os mezőnymutatóval még ez a 20 pontos vereség sem "erős", hogy hogyan találnak ki innen, az pedig jó kérdés – következőleg a Hawks elleni hazai meccsen javíthatnak.

Markkanen magára talált. A szezon első meccsén dobott 35 pontja óta először játszott jól támadásban a Bulls magasembere, aki azóta nem érte el a húszpontos határt sem – ezúttal viszont a meccs elején volt pár agresszív megmozdulása, ami bejött, onnantól pedig megvolt az önbizalma és végül 24 ponttal csapata legeredményesebb játékosaként zárt. Mellette Carter Jr. és Harrison is dupla-duplázott, Satoransky és White is tíz pont fölé jutott, úgyhogy LaVine valószínűtlenül gyenge napját (5 pont, 2/11 mezőnyből) is elbírták és főleg a második félidőben nőttek a letargikusan játszó Detroit fölé – fontos hazai győzelmet arattak, ezzel minden gondjuk ellenére alig másfél meccsre vannak jelenleg a keleti playoff-helyektől.

A Bulls legjobb dobói: Markkanen 24/9, Harrison 15/3, Satoransky 15/9
A Pistons legjobb dobói: Rose 18, Griffin 16/3, Kennard 14/6

Minnesota Timberwolves–Utah Jazz 95–103

Bogdanovic és Mitchell elintézte a végén. Pár napja Utahban tréfálta meg a Jazzt a Minnesota és a hét hármast beverő Karl-Anthony Towns, a „visszavágón” így kettőzött erővel hajtottak a vendégek, már az első negyedben bevitték az első ütést, mindössze 19 ponton tartották a hazaiakat, és szinte végig kordában is tudták tartani Townsék támadójátékát. A második negyedes megingástól eltekintve végig ők jártak picivel előrébb, és ezúttal nem Towns, hanem Bojan Bogdanovic (30 pont) és Donovan Mitchell (26 pont, 5/10 tripla) gyógyszere gurult el a negyedik negyedben: mindketten három hármast küldtek a helyére, ez az extra pedig pont elégnek is bizonyult. A vendégek Mitchell meglepően jó triplázása és a kisebb dobóhullámvölgyből kilábaló horvát kiscsatár-erőcsatár játéka mellett annak is örülhetnek, hogy Jeff Green sokkal jobban mozgott a nagyot melózó Rudy Gobert (12 pont, 15 pattanó, 5 blokk) pihenőidejében, és Mike Conley is kiegyensúlyozottan játszott (16 pont, 6 pattanó, 8 gólpassz, 6/12 mezőnyből). Quin Snyder vezetőedző el is mondta a meccs után, hogy alulról már megkarcolták azt a játékot, amire képes a társaság – legközelebb a Warriors ellen építkezhetnek tovább.

Wiggins még rosszul célzott kintről. Egy családi gyász, majd influenza hátráltatta a szezont extra formában kezdő hátvédet, de nagyon játszani akart – végül nem volt rossz, a triplavonalon belülről hatékonyan játszott, védekezésben is jól mozgott, ám ezúttal az 1/10-es hármasozás nagyon nem fért bele. Rudy Gobert vezetésével a Jazz alaposan kiszorította a periméterre a Wolves támadójátékát, és bár Towns ezúttal is kiválóan dobott kintről (4/7), ezt leszámítva gyakorlatilag nem volt a kezében a labda, a többiek pedig inkább csak tüzeltek, de nem találtak be. Towns hátul sem találta helyét, ha nincs a második negyedben a javarészt a kispad által levezényelt nagyobb futás, akkor sokkal hamarabb is eldőlt volna már ez a mérkőzés – így a negyedik negyedig szoros maradt az állás, a végén azonban a jobban játszó gárda nyert. A Wolves vereségével kicsit leszakadni látszik a nyugati élmezőnytől a Phoenix-szel együtt – minő véletlen, éppen őket fogadják vasárnap hajnalban.

A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 22/3, Towns 14/12, Teague 12/3
A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 30/18, Mitchell 26/15, Conley 16/6

Denver Nuggets–Houston Rockets 105–95

Jokics és a Denver védekezése kicsit beárazta Houstont. Mike Malone vezetőedző elmondta a meccs után, hogy James Harden ellen nem elegek az alapsémák, különleges védekezési felállások is kellenek, hogy le lehessen lassítani – ezt mutatta be nagyon magas fokon a Nuggets. Folyamatosan változtatták a védőjét, kiszámíthatatlanul jöttek a csapdázások, mindezzel pont azt érték el, amit akartak: nem tudta játszani a saját játékát olyan intenzitással, ahogyan az kellett volna a győzelemhez. A nyolcas győzelmi szériából érkező, a meccs előtt ligaelső, 119.5 pontot átlagoló csapat vezére ugyan 50 százalékkal célzott, szedett 7 pattanót és adott 7 gólpasszt, de a 27 pont és a 16 mezőnykísérlet már kevés. A Denver elbizonytalanította, sokszor kergette rossz döntésekbe (8 eladott labda), Russell Westbrook ellen pedig előkapták a mindenki által ismert receptet: ráküldtek egy pióca védőt (Torrey Craig), aki felidegesítette, majd időnként hagytak neki egy kis helyet, hogy elkezdjen „alkotni” – ebből jött ki egy 8/22-es mezőny, azon belül 2/9-es triplamutató, végképp lefagyasztva ezzel a houstoni támadásokat. Hiába Clint Capela emberfeletti védekezése (12 pont, 21 lepattanó), a Denvert nem lehetett túlvédekezni, a szezon során először maradt 100 pont alatt a Rockets – ráadásul egy közvetlen rivális ellen vesztettek, és nagyjából a várakozásoknak megfelelő módon. Van min gondolkodniuk és gyorsan kell reagálniuk, mert következőleg a védekezésben szintén brutális Clippershez látogatnak.

Jokics ragyogott. Bár a szerb center a passzokkal ezúttal hadilábon állt (4 gólpasszra 7 eladott labda), védekezésben elképesztően jól tömte be a lyukakat (sőt még Hardenre is kisegített, végképp megzavarva a Houstont), támadásban pedig több volt, mint hasznos: 12/19-es mezőnymutatója kiváló, ráadásul Capeláék mellett 5 támadópattanót is lehúzott, folyamatosan nyomás alatt tartotta az ellenfelet. A gárda azt is elbírta, hogy a másik vezér, Jamal Murray dobásai besüljenek (4/16 mezőnyből), mert Murray emellett 9 gólpasszt és 6 szerzett labdát jegyzett, óriási mezőnymunkát végzett. Ez utóbbi gyakorlatilag mind a 10 pályára lépő játékosra igaz, a nyugati második helyüket megerősítő denveriek védekezése óramű pontossággal működött, így történhetett meg, hogy kilenc bedobott triplával és mindössze 8/15 büntetővel is simának mondható győzelmet arattak – legközelebb a Boston ellen is hasonló kőkemény játékra lesz szükségük.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 27/6, Barton 15/3, Millsap 11.
A Rockets legjobb dobói: Harden 27/12, Westbrook 25/6, Capela 12.

Los Angeles Clippers–Boston Celtics 107–104 – hosszabbítás után

Először játszott együtt Leonard és George. A nyáron érkező két extraklasszis végre valahára egyszerre léphetett pályára a Clippers színeiben, rögtön egy nagyon éles meccsen a keleti éllovas Boston ellen. Az látszott, hogy még egymásra és a csapatra kell hangolódniuk, mert George ugyan bevert 25 pontot, de azért akadtak gondok a játékában (4/11 tripla, 8 gólpasszra 5 eladott labda), míg Leonard kifejezetten rozsdásnak tűnt, már ami a dobásokat illeti (7/20 mezőnyből). Amiben viszont egyáltalán nem lógtak ki, az a csapatvédekezés, Leonard 3 szerzett labdával és 2 blokkal, George +17-es mutatóval zárt – ebben a szegmensben a hátvéd Patrick Beverley is villogott (16 lepattanó, 7 gólpassz, 3 szerzett labda, 2 blokk), ám a győzelemhez elengedhetetlen volt Lou Williams, aki 27 pontot szórt a padról beszállva. A negyedik negyedben 10 pontos hátrányt dolgozott le segítségével a Clippers, a végjátékban triplát szórt, majd labdát szerzett és bedobta a büntetőket – ekkor még Leonard kezében maradt a győztes dobás, a ráadásban viszont előbb George és Beverley extráival lépett el a LAC, majd az utolsó támadásnál jött Leonard, aki blokkolta Kemba Walker triplakísérletét. Elsőre még akadozva, messze nem olajozottan játszott a „komplett” Los Angeles, de „tehetségből” ezt is megoldották, most pedig jöhet a Houston és Westbrook, akire Beverley már nagyon feni a fogát...

Nem bírta ki végig a nyomást a Boston. A vendégeknél Jayson Tatum volt ma a csapat vezére, 50 százalékos pontossággal vert be 30 pontot, a rendes játékidő végén is ő egyenlített ki egy hármassal, mellé viszont csak a Brad Wanamaker vezette kispad tudott felnőni, ami kevésnek bizonyult. A kezdőben a Kemba Walker, Jaylen Brown és Marcus Smart alkotta agytröszt védekezésben rendben volt, támadásban viszont borzalmas: a trió 14/51-es mezőnyt (közte 5/28-as triplázást) tudott felmutatni, összesen hétszer állhattak büntetővonalra, szépen lassan felőrölte őket a Clippers betonkemény védekezése, ez pedig ma nem fért bele. A harmadik negyedben még rendeztek egy kisebb triplafesztivált, onnantól kezdve viszont nem róluk szólt a mérkőzés. Összességében azért a Celtics emelt fővel távozhat és készülhet a Denver elleni csatára, utána pedig végre hazatérhetnek ötmeccses nyugati túrájukról – ideje is, mert a keleti tabella élén utolérte őket a Bucks és a Heat.

A Clippers legjobb dobói: Williams 27/9, George 25/12, Leonard 17/9
A Celtics legjobb dobói: Tatum 30/15, Smart 15/3, Wanamaker 14/6

NBA, ALAPSZAKASZ
Philadelphia 76ers–New York Knicks 109–104
Washington Wizards–San Antonio Spurs 138–132
Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 127–135
Brooklyn Nets–Charlotte Hornets 101–91
Dallas Mavericks–Golden State Warriors 142–94
Miami Heat–Cleveland Cavaliers 124–100
Toronto Raptors–Orlando Magic 113–97
Chicago Bulls–Detroit Pistons 109–89
Minnesota Timberwolves–Utah Jazz 95–103
Denver Nuggets–Houston Rockets 105–95
Los Angeles Clippers–Boston Celtics 107–104 – hosszabbítás után