A Clipperset is oktatta, csaknem 30-cal nyerte a rangadót a Bucks

Cleveland Cavaliers–Orlando Magic 87–93

A negyedik is megvan. Sorozatban negyedszer győzött a formába lendülő Orlando, bár ezúttal nagyon meg kellett érte küzdenie és nem a csillogó támadójáték hozta meg a csapat sikerét. A mérkőzés szorosan alakult, egyik fél sem tudott igazán meglépni és egyik fél sem dobott jól, de az utolsó negyedet a magáévá tette a Magic: nyolc ponttal nyerték ezt a játékrészt a vendégek, itt fordítottak, az utolsó öt percben pedig már nem adták ki a kezükből a minimális, egy-három pontos előnyüket. Húsz másodperccel a vége előtt egy tökéletesen végrehajtott alapvonali bedobással tették fel a pontot az i-re, amikor Aaron Gordon belépett és zsákolt egyet a bepasszolt labdával, itt öt pontra növelték a fórjukat, innentől pedig már nem volt kérdés - Terrence Ross (21 pont, 4/10 tripla) és Evan Fournier (18 pont, 2/5 tripla) hozta a pontokat, úgyhogy a társaság idén először érte el az 50%-os mérleget, méghozzá egy ideje már Nik Vucsevics nélkül robogva.

Nincs kiút a Cavsnél. Kevin Love betegség miatt nem játszott, a hazai csapat pedig a biztató szezonkezdet óta a liga legrosszabb együttesei közé süllyedt, az utóbbi 12 meccséből ez volt a 11. veresége és nem igazán látni, hogy mivel tudna kitörni ebből a helyzetből - olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a játékosok nem elégedettek John Beilein vezetőedző stílusával, ami a szezon eleji "nagy család vagyunk" mentalitás után elég éles váltás. Most is hiányzott belőlük az átüterő, a 19 pontos Collin Sexton igyekezett, illetve Larry Nance Jr.-ral a pályán még +10-ben voltak, de aki a 90 pontot sem éri el hazai pályán, az maximum csak reménykedhet a győzelemben. A negyedik negyedben föléjük nőtt az Orlando és a végjátékban a pálya egyik oldalán sem voltak elég jók Thompsonék ahhoz, hogy fordítsanak.

A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 19/3, Osman 14/9, Porter Jr. 12/6
A Magic legjobb dobói: Ross 21/12, Fournier 18/6, Gordon 14

Detroit Pistons–Indiana Pacers 108–101

Drummond és Griffin intézte. A detroiti siker alapját Andre Drummond parádés játéka adta meg, a center 25 pontot és 22 lepattanót jegyzett, az ő dominanciája pedig kulcsfaktornak bizonyult: 25-2-re (!) nyert a Pistons a második esélyből szerzett pontokat tekintve, ebből pedig a negyedik negyedet 12-0-ra hozta, ami elengedhetetlen volt a győzelmükhöz. Drummond extrája mellett Blake Griffint is ki kell emelnünk, aki szintén beszórt 25 pontot, ráadásul veszélyes volt távolról és a mérkőzés utolsó percében be is vágott egy clutch triplát egál állásnál, erre pedig már nem érkezett válasz, a Pacers két hibáját két duplával büntette a Detroit, így ért véget a mérkőzés. Igazából egyetlen hullámvölgyük volt, a 15 ponttal elvesztett harmadik negyed, de azt túlélték, a negyedikben visszavágtak és végül fontos győzelmet arattak, ezzel az egymás elleni szériát 3-1-re meg is nyerték ebben a szezonban.

A lepattanók nagyon fájtak. Nem kell túl sokáig mennünk, ha a Pacers vereségének okait keressük, az ő dobásaik után ugyanis 88%-ban szerezte meg a lepattanót a Detroit, míg a saját kihagyott kísérletei után 33%-ban - már ezek is nagyon magas számok, a negyedik negyedben viszont ráadásul 90-60-ra emelkedtek ezek az értékek. Myles Turner nagyon eltűnt (1/8 mezőnyből, 3 lepattanó) és csak Domantas Sabonis tudott ötnél több lecsorgót megkaparintani náluk, annyira pedig nem dobtak jól, hogy ez beleférjen - a harmadik negyedben közel 60%-kal céloztak, ott le is dolgozták addigi hátrányukat, sőt, előnybe kerültek, de ezt természetesen nem tudták végigvinni. Az utolsó percben kulcsszituációban Malcolm Brogdon eladta a labdát, majd kihagytak egy fontos dobást is, ezzel elvesztették a mérkőzést és nem tudták utolérni a tabellán a Philadelphiát.

A Pistons legjobb dobói: Griffin 25/9, Drummond 25, Kennard 15/6
A Pacers legjobb dobói: Warren 26/3, Brogdon 21/6, Sabonis 18

Charlotte Hornets–Brooklyn Nets 104–111

A második félidőben már jobb volt a Nets. Az első két negyedben még túl sokat hibázott a vendégcsapat, így szinte végig párpontos hátrányban volt, a nagyszünet után azonban sikerült feljavulnia és elöl-hátul fölénybe kerülnie. Támadásban nem a dupla-duplázó Spencer Dinwiddie-t, hanem a 6/8 triplát berámoló Joe Harrist kell elsősorban kiemelnünk, aki kinyitotta a pályát a társaknak és végül hatan is tíz pont fölé jutottak náluk úgy, hogy 35 gólpasszt osztottak szét - 48%-kal céloztak mezőnyből és 40%-kal távolról, tényleg jól működtek elöl. Hátul pedig a cserék tettek hozzá pluszt, a negyedik negyed elején a Shumpert-Nwaba duó pörgette fel a ritmust és szedte le a Hornets játékosait, miközben a palánk alatt DeAndre Jordan repkedett, Kenny Atkinson vezetőedző is ezt a három embert emelte ki a meccs végén - ott stabilizálták az előnyüket és a folytatásban már "csak" beosztották azt, így arattak újabb fontos győzelmet. A Nets ezzel folytatta remek szériáját, az utóbbi hat idegenbeli meccséből ötödször nyert, összességében kilencből hétszer örülhetett, úgyhogy 12-10-re javult és továbbra is menekül a Magic elől.

Hiába volt megint jó a hátvédpár. A Hornetsnél ezúttal is a két kezdő hátvéd, Terry Rozier és Devonte' Graham játszott úgy, hogy érdemes legyen őket kiemelni, előbbi 24 ponttal, 5/7 triplával és 4 gólpasszal, utóbbi pedig 29 ponttal, 6/11 triplával és 8 gólpasszal zárt, ők szállíthatták volna a hazai győzelmet. A második félidőben azonban ők is akadoztak, csapatszinten nem dobtak olyan jól, különösen a festékből, ráadásul a 19 eladott labda volt számukra igazán fájdalmas: ez nem jellemző rájuk, 15 fölé nem nagyon szoktak menni, most viszont ezekből több mint 30 pontot ajándékoztak ellenfelüknek, amit nem tudtak ellensúlyozni. James Borrego vezetőedző emiatt csalódott is volt a meccs után, következőleg az Atlanta ellen muszáj lenne javítaniuk.

A Hornets legjobb dobói: Graham 29/18, Rozier 24/15, Zeller 17/3
A Nets legjobb dobói: Harris 22/18, Prince 16/6, Jordan 16

Miami Heat–Washington Wizards 112–103

Végül hibátlan maradt a Miami. Az első félidőben alaposan megszenvedett a Heat, idén először került hazai pályán kétszámjegyű hátrányba, a védekezése nagyon nem akart összeállni, úgyhogy csak futott az eredmény után Erik Spoelstra csapata. A nagyszünetben viszont rendbe tudták szedni magukat a floridaiak, a harmadik-negyedik negyedben összesen 38 pontot engedélyeztek a Washingtonnak és fordítottak, majd a clutch időszakban Jimmy Butler hozta nekik a meccset: a hajrában dobott két clutch triplát és egy duplát, illetve nagyon fontos pillanatban kiosztott két gólpasszt, ezzel eldöntötte a küzdelmet. Butler egyébként is tripla-duplázott (28 pont, 11 lepattanó, 11 gólpassz, 2 blokk, 9/16 mezőnyből), abszolút ő volt a vezér, mellette Bam Adebayo (24 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz) és a padról beszálló újonc Tyler Herro (22 pont, 7 lepattanó, 10/18 mezőnyből) is remekelt, plusz Nunn és Olynyk is elérte a tízpontos határt - a második félidőben már nagyjából úgy kosárlabdáztak, ahogy várhattuk tőlük, úgyhogy továbbra is hibátlanok otthon, 9-0-ra állnak saját csarnokukban.

Talán elfáradt a Wizards. Egy nehéz back-to-backet teljesítettek a vendégek, előző este még a Philadelphia ellen arattak bravúrgyőzelmet és talán ez is benne volt abban, hogy a második félidőre összeesett az addig jól működő támadójátékuk. Most Bradley Beal sem tudott igazán megőrülni (23 pont, 7/17 mezőnyből, 8 gólpassz, 6 eladott labda), a kispad sem hozta a megszokott extrát, végül csak 43%-kal dobtak és gyengén tripláztak, ez pedig náluk nem nagyon szokott beleférni, úgyhogy végül nem tudták ismét borítani a papírformát. Baj nincs, nem állnak igazán rosszul az elvárásokhoz képest, holnap este a Clipperst fogadják saját közönségük előtt.

A Heat legjobb dobói: Butler 28/6, Adebayo 24, Herro 22/6
A Wizards legjobb dobói: Beal 23/12, Wagner 19/3, Bertans 19/15

Chicago Bulls–Golden State Warriors 98–100

Újabb blama. Bő egy hét alatt másodszor sikerült kikapni a ligautolsótól a Chicagónak, mindkét alkalommal száz dobott pont alatt maradt a társaság, úgyhogy hiába nyerték meg az előző két meccsüket és tűnt úgy, hogy elindulhatnak felfelé, ez most egy újabb nagyon fájdalmas pofon a csapat számára. A csapatszinten kiharcolt öt büntető elég "érdekes" hazai pályán, kaptak viszont három technikait, miközben védekezésben a GSW alapjátékaival sem igazán tudtak mit kezdeni - mindezt megkoronázták azzal, hogy az utolsó negyedben 15 pontot tudtak dobni, ott leadták a kilencpontos előnyüket és végül el is vesztették a mérkőzést. Az utolsó bő egy percben Zach LaVine előbb kihagyott egy büntetőt 98-98-nál, majd 98-100-nál egy duplát, aztán egy triplát is mellélőtt, miközben engedtek egy nagyon fontos támadópattanót, úgyhogy ezek a hibák egyszerűen nem férhettek bele. Jim Boylen vezetőedző nyilvánosan mégsem akadt ki, azt mondta, hogy sajnos nem tudnak 48 percen keresztül jól játszani, de ez még a fejlődésük része, ennyi.

A Bulls ellen nagyon megy. Az utóbbi kilenc mérkőzéséből csak a Chicago elleni kettőt tudta megnyerni a Warriors, de nem mondhatjuk, hogy érdemtelenek lettek volna ezek a sikerek, most is nagyot harcolt Steve Kerr csapata és a végjátékban sokkal pontosabb volt, mint ellenfele. A negyedik negyedben a kilencpontos hátrány tudatában sem roppant meg a társaság, felállt, Draymond Green dobásával egyenlített, majd megvívott egy kiélezett végjátékot és meg is nyerte azt: a győztesnek bizonyuló dobást végül Green alley-oop passzából Glenn Robinson III rántotta be, aki egyébként is jól mozgott (20 pont, 7 lepattanó, 8/12 mezőnyből) és nem sokkal később ő szedett le egy clutch támadópattanót is. A Warriors sem volt jó támadásban, D'Angelo Russell összesen 7 pontot tudott szerezni, de most még ezt is elbírták és ezzel a sikerrel egy kicsit közelebb zárkóztak mindenki máshoz a tabella alján.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 22/12, Markkanen 20/12, White 14/12
A Warriors legjobb dobói: Robinson 20/6, Burks 14/3, Paschall 13

Oklahoma City Thunder–Minnesota Timberwolves 139–127 – hosszabbítás után

Az ilyen meccsekkel szolgálja meg az árát CP3. Chris Paul egyrészt parádésan játszott ezen az estén, 30 pontját hibátlan büntetőzéssel és 50% feletti mezőnymutatóval szerezte, 7 gólpasszára egyetlen eladott labda sem jutott, de mindezt megtetézte még a rendes játékidő utolsó pillanataiban, amikor vesztett állásnál észrevette, hogy a pályára lépő Jordan Bellnek nincs jól betűrve a meze - szólt a játékvezetőnek, ezzel egy extra technikait harcolt ki a játék késleltetésére hivatkozva. Emiatt a Thundernek elég volt egy duplát dobnia azért, hogy megmeneküljön, a Minnesota pedig érthetetlenül nem figyelt az alapvonalról ellőtt lézerpasszra, amit Steven Adams juttatott el Dennis Schröderhhez, így a német irányító a dudaszó pillanatában hosszabbításra mentett. Ez akkora pluszt adott a hazaiaknak és annyira megtörte a vendégeket, hogy a ráadás már tulajdonképpen simán alakult, Shai Gilgeous-Alexander egymaga 11 pontot szerzett ebben az öt percben, míg a Minnesota összesen ötöt, úgyhogy a már biztosnak tűnő vereség helyett óriási győzelmet aratott a Thunder.

Erről könyvet írhatnának a Wolvesnál. A "hogyan veszítsünk el egy megnyert meccset egy másodperc alatt" cím adja magát a vendégeknél, akik Karl-Anthony Towns (30 pont, 5 lepattanó, 8 gólpassz, 5/9 tripla, 0 eladott labda) és Jeff Teague (32 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 4/5 tripla) parádés játékával tulajdonképpen a Thunder fölé nőttek Andrew Wiggins nélkül is és bár volt egy hullámvölgyük, de a hajrában a maguk javára fordították a meccset. Az utolsó öt percben tízpontos hátrányt dolgoztak le, majd Towns kosarával vezetéshez jutottak és az OKC elrontott játékai után megnyerhették volna a mérkőzést: az utolsó négy másodpercben azonban három büntetőt is kihagytak 121-119-es előnyben, majd jött az említett érthetetlen technikai, végül pedig az, hogy a Thunder időkérés nélkül, alapvonalról indulva, 1,1 másodperc alatt képes volt nekik kosarat dobni. Az már nem is lényeges, hogy mennyire megzavarodtak a hosszabbításra, ezt a meccset egyszer már gyakorlatilag megnyerték a rendes játékidő végén, de olyan hibákat követtek el, amelyért az U14-ben is fejvesztés jár...

A Thunder legjobb dobói: Paul 30/3, Gilgeous-Alexander 29/3, Schröder 25/3
A Timberwolves legjobb dobói: Teague 32/12, Towns 30/15, Covington 15/3

Boston Celtics–Denver Nuggets 108–95

Egyértelmű volt. A végeredményt már csak a negyedik negyedben kozmetikázta szorosabbra a Nuggets, egyébként a pihentebb Boston kérdés nélkül nyerte meg ezt a rangadót: az első negyed végén hét, a nagyszünetben nyolc, a harmadik játékrészt követően pedig 21 egységgel vezetett, míg a legnagyobb előnye 23 pont volt ezen a találkozón úgy, hogy egy pillanatig sem volt hátrányban. Egyénileg Jayson Tatum (26 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz, 4/8 tripla), Jaylen Brown (21 pont, 7 lepattanó, 7/15 mezőnyből) és Kemba Walker (19 pont, 8/16 mezőnyből, 2-2 labdaszerzés és blokk, 29 perc) volt a fő húzóerő, 54%-kal tüzeltek mezőnyből csapatszinten, emellett pedig a védekezést is magas fokon művelték: teljesen levették a pályáról a Nuggets kinti embereit és három negyed alatt összesen 64 pontot engedélyeztek a vendégeknek, mielőtt az utolsóban már hátradőltek. Az újabb meggyőző produkció és az újabb megnyert rangadó után a Celtics 9-0-ra áll saját közönsége előtt, összességében pedig kissé szilárdabbá tette a keleti második pozícióját.

Jokics egyedül maradt. Nagyon fáradtnak és erőtlennek tűnt a back-to-backet játszó Nuggets annak ellenére, hogy előző este edzőmeccs-jellegű győzelmet aratott, most egyedül Nikola Jokics ütötte meg a kívánt szintet: a center végre kellően agresszív volt és ment is neki a játék (30 pont, 13/21 mezőnyből, 10 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk, 1 eladott labda), de annyira egyedül maradt, hogy kidobhatták a kukába az ő jó teljesítményét. Rajta kívül senki nem jutott tíz pont fölé a Denvernél, Jamal Murray, Will Barton, vagy Paul Millsap is közel értékelhetetlen produkciót nyújtott támadásban, a kispadról sem érkezett segítség, csapatszinten 5/30 triplával zártak, úgyhogy végig egyértelmű hátrányban voltak és a harmadik negyedben el is engedhették a meccset, onnantól nem volt már esélyük. Továbbra is ott vannak a nyugati élmezőnyben, de ezzel így nem tudták kihasználni a Clippers hibáját, most pedig mennek tovább Brooklynba, majd Philadelphiába, nem egyszerű ez a keleti túra...

A Celtics legjobb dobói: Tatum 26/12, Brown 21/9, Walker 19/9
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 30/3, Murray 10, Porter Jr. 9/3

Milwaukee Bucks–Los Angeles Clippers 119–91

Rangadó helyett pusztítás. Két bajnokesélyes csapat összecsapásaként harangozhattuk be ezt a derbit, ám a Milwaukee tett róla, hogy ez ne így legyen: Mike Budenholzer csapata úgy lépett át a nyugati másodikon, mintha egy tankoló csapat lett volna az ellenfél. A hazaiak parádés védekezéssel nyitottak, már az első negyedben futottak egy 14-0-t és 15 pontos előnyt építettek ki, a folytatásban pedig előbb pihentek egyet, majd a harmadik játékrészben még egyszer letarolták a Clipperst - a második félidőben 41 (!) ponttal is vezettek már, mielőtt mindkét oldalon befejezték a meccset a kezdők. A Bucksnál a 25. születésnapját ünneplő Giannis Antetokounmpo (27 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 11/20 mezőnyből) volt a vezér, mellé Khris Middleton (17 pont, 7/9 mezőnyből, 3/3 tripla, 6 lepattanó, 5 gólpassz) nőtt fel leginkább, 58-38-ra nyertek a festékben és közben leradírozták a pályáról a Los Angelest - még csak nem is dobtak különösebben jól, így is megsemmisítették ellenfelüket. A Milwaukee sorozatban 14. győzelmét jegyezte ezzel a váratlan kiütéssel, kiélezett meccs helyett ismét jó pár percet megspóroltak a játékidejükből, úgyhogy 20-3-mal fogadhatják legközelebb a Magicet. A közönség egyébként a második félidőben már folyamatosan ünnepelt és hol a "boldog születésnapot" rigmust skandálta Giannisnak, hol pedig a "túl-ér-té-kelt" szót a Clippersnek...

Nem tűnt élcsapatnak a Clippers. A vendégek egyszerűen nem voltak egy súlycsoportban a liga jelenlegi top2-es csapatával, amellett, hogy védekezésben képtelenek voltak előhúzni a korábban néha már megvillantott szintjüket, ezúttal támadásban is nagyon szenvedtek: csak 35%-kal dobtak mezőnyből és főleg a 25%-os triplázás az, ami semmiképp nem férhet bele a Bucks ellen. Egyénileg Kawhi Leonard (17 pont, 5/14 mezőnyből, 4 gólpassz, 5 eladott labda) és Paul George (13 pont, 5/12 mezőnyből, 0 gólpassz, 5 eladott labda) is elveszett, most Lou Williams sem tudott segíteni, így Montrezl Harrell sem tehetett csodát, úgyhogy nagyjából semmi sem működött - leckét kaptak abból, hogy mi is a liga legteteje most, ha egy csapat összeszokottan és olajozottan működik. A vereség mikéntje intő jel lehet számukra, egy bajnokesélyest nem szokás 30-40 pontokkal elpáholni, ráadásul az idegenbeli 3-6-os mérlegük is aggasztó, főleg hogy most éppen egy nagyon hosszú túrát kezdtek meg.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 27/3, Middleton 17/9, Ilyasova 13/3, Connaughton 13/6
A Clippers legjobb dobói: Leonard 17/3, Zubac 14, George 13/9

San Antonio Spurs–Sacramento Kings 105–104 – hosszabbítás után

Elképesztő bénázást mutatott be a Kings. Marvin Bagley még egyelőre nem játszhatott a Spurs ellen, Bogdan Bogdanovics viszont visszatérhetett, de nem igazán érezte még a ritmust (4/12 mezőnyből, gólpassz nélkül), és az első félidőben mindössze 42 pontot rakott a táblára a Sacto. Fordulás után aztán igencsak felpörgették a védekezésüket, 30-17-re gázolták le ellenfelüket a harmadik negyedben, és 1:50-nel a vége előtt, kilencpontos előnynél biztos győztesnek tűntek – Harrison Barnes és Richaun Holmes dupla-duplázott, a padról Ariza három triplával, Yogi Ferrell 17 ponttal jelentkezett, sok lábon álltak. Ami viszont ezután történt, arra nem nagyon van magyarázat, 89-98 után összesen két Barnes-büntető érkezett tőlük, Cory Joseph 15 másodpercen belül két labdát is eladott, támadópattanót engedtek Aldridge-nak, Barnes támadóhibát követett el, majd 4.1 másodperccel a vége előtt végignézték, ahogy a triplaspecialista Marco Belinelli teszi a dolgát és egy hármassal kiegyenlít. A hosszabbításban aztán hiába kaptak csak öt pontot, ha ők mindössze négyet szereztek, az utolsó támadásuk pedig már kabaréba is beillett volna – négy (!) potenciális meccsnyerő dobást hagytak ki néhány másodpercen belül...

Több szempontból is hihetetlen meccset nyert meg a Spurs. A hazaiak az első félidőben kőkemény munkával építettek ki tízpontos előnyt, amit aztán simán el is dobtak a harmadik negyedben, és bár a negyedikben egyszer felálltak hétpontos hátrányból, utána kaptak egy 9-0-t, és úgy tűnt, hogy megint kikapnak. Itt azonban mindenki összekapta magát, Murray és Mills labdaszerzéseivel, Aldridge támadópattanójával, majd Belinelli triplájával kikaparták a hosszabbítást, ahol egyrészt szerencséjük is volt, másrészt meg is harcoltak ezért a sikerért. A fentiek mellett azért is volt nagyon érdekes a meccs, mert náluk senki nem érte el a 20 pontot, viszont a távoli kísérletektől „irtózó” DeMar DeRozan ugyanannyi triplát (3) dobott, mint a másik négy kezdő összesen – utoljára másfél éve, még Toronto-játékosként dobott be legalább ennyi hármast... A kezdő egyébként nem működött, Derrick White nullázott, Gay és Forbes sem volt faktor a két korábbi All-Star mellett, a padról viszont Dejounte Murray, Patty Mills, az 5/5-ös mezőnnyel záró Jakob Pöltl és a parádés hármast szóró Marco Belinelli is 10 pont felett végzett. Borzasztó csúnya győzelem volt ez a mai, de ez alighanem a legkevésbé sem érdekli a playoffért kapaszkodó San Antoniót, akik ráadásul most 5 teljes napot pihenhetnek, majd fogadják a nem megoldhatatlan feladatnak számító Cavalierst.

A Spurs legjobb dobói: Aldridge 19/3, DeRozan 15/9, Murray 14.
A Kings legjobb dobói: Hield 23/9, Barnes 21, Ferrell 17.

Portland Trail Blazers–Los Angeles Lakers 113–136

Rodney Hood sérülése átírta a meccs forgatókönyvét. A Portland legutóbbi öt meccséből négyet megnyert, a szintén topformában lévő Lakers ellen látványos összecsapásra volt kilátás, megspékelve azzal, hogy LeBron James és Carmelo Anthony hosszú idő után találkozhatott a parketten, össze is pacsiztak. Potyogtak a pontok, ám az első negyed hajrájához közeledve a Portland kezdőhátvédje, Rodney Hood a lábához kapott és ölben kellett levinni a pályáról – még a meccs közben tudatta is a csapat a médiával, hogy sajnos Achilles-szakadást szenvedett. Az addigi egál körüli mérkőzésen teljesen felborult ezzel a Blazers játéka, az első félidő végén 77-62-re vezetett a Lakers, és a másodikban is csak felvillanásokra futotta a sokkból ébredező hazaiaktól – a játékvezetőkkel nem elégedett Terry Stotts a harmadik negyedben ki is állíttatta magát (először küldték le közel évtizedes vezetőedzői pályafutása alatt). Lehetne itt beszélni arról, hogy McCollum és Anthony dobásain, illetve a csapatvédekezésen ment el a Portland győzelme, de az első kilenc perc alapján Hood sérülése döntött – Lillardék kisebb szerencséje, hogy karácsonyig nyolc meccsükből hatot otthon játszanak, talán könnyebben tudják megtalálni a megoldást Hood pótlására.

Rajon Rondo nélkül is megoldották a második félidőt. Szokás szerint Anthony Davis (39 pont, 9 pattanó, 3 blokk, 2 szerzett labda) és LeBron James (31 pont, 7 pattanó, 8 gólpassz) repítette a zsinórban 11. idegenbeli (!) meccsét nyerő Los Angelest, kettejük parádés játéka (Davis még faultos saroktriplát is vágott) miatt az is belefért, hogy a második vonal vezére, Rondo a második félidőt kiülje kisebb combhajlító probléma miatt. A kezdőben JaVale McGee majdnem hibátlanul célozva szedett össze 13 pontot, a kispadról a két triplát vágó Rondo mellett Kyle Kuzma és Troy Daniels is háromszor csengetett kintről, Dwight Howard lekapott 10 pattanót – új szezoncsúcsot értek el a 136 ponttal, ismét mindenki jól végezte a saját munkáját, mindez egy újabb sima győzelemmé konvertálódott. Most fogadják a Minnesotát, utána viszont ötmeccses keleti túra következik, benne egy Miamival, Indianával és Milwaukee-val, kemény menet lesz karácsony előtt...

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 29/6, Whiteside 17, McCollum, Simons 15/9-15/9, Anthony 15/3.
A Lakers legjobb dobói: Davis 39/6, James 31/12, Kuzma 15/9.

NBA, ALAPSZAKASZ
Charlotte Hornets–Brooklyn Nets 104–111
Cleveland Caveliers–Orlando Magic 87–93
Detroit Pistons–Indiana Pacers 108–101
Boston Celtics–Denver Nuggets 108–95
Chigaco Bulls–Golden State Warriors 98–100
Miami Heat–Washington Wizards 112–103
Oklahoma City Thunder–Minnesota Timberwolves 139–127 – h.u.
Milwaukee Bucks–Los Angeles Clippers 119–91
San Antonio Spurs–Sacramento Kings 105–104 – h.u.
Portland Trail Blazers–Los Angeles Lakers 113–136