A Denver is lenyomta a Torontót; LeBron James parádézott

Charlotte Hornets–Milwaukee Bucks 85–93

Ezt az MVP döntötte el. Idei egyik leggyengébb teljesítményét hozta csapatszinten a Milwaukee, a Khris Middletont végül még most is jegelő listavezető alig 40%-kal dobott mezőnyből, 23%-kal triplázott és különösen az első félidőben folyamatosan elszórta a labdákat, támadásban nagyon nem működött a gépezet. A győzelmet végül a jó védekezés és Jannisz Antetokunbo extrája azonban mégis meghozta nekik, a regnáló MVP ugyanis 41 ponttal, 20 lepattanóval és 6 gólpasszal zárt (karrierje első 40-20-as meccse volt ez), 17/28 dobása a gyűrűben landolt és egy ilyen szoros meccsen is +22-es +/- mutatót hozott a 35 perce alatt, vagyis amikor nem volt pályán, akkor csapata 14 ponttal kikapott. Ugyan a Bucks idén először nem érte el a 100 dobott pontot, de így is megszerezte az 52. győzelmét, igaz, ezért egészen a végjátékig kellett izgulni: még a hajrában is csak Antetokunbón múlt a siker, ő dobta csapata utolsó hét pontját, így az egyébként szoros küzdelmet sikerült a vendégek javára billentenie. Akárhogy is, de megvan, most pedig utaznak Miamiba, ahol ennél jobb csapatjátékra lesz szükségük a győzelmi széria folytatásához.

Helytállt a Hornets. A hazaiak végig nagyot harcoltak védekezésben, elvették a Bucks alapvető játékát, odaértek a triplákra, védték a gyűrűt, kényelmetlen helyzetbe hozták a vendégek játékosait, egyetlen emberrel nem tudtak csak mit kezdeni: Antetokunbóra bárkit tettek, bárhogy védték, ő megoldotta a szituációt. Ezzel együtt bőven volt esélye nyerni a Charlotte-nak, de a támadásra már nem maradt erő, 35%-kal dobtak mezőnyből, 23%-kal tripláztak és csak tíz büntetőt harcoltak ki, 85 dobott ponttal azért nem nagyon lehet megverni az NBA legjobb csapatát – egy kicsit kellett volna nagyobb tűzerő és összejöhetett volna a bravúr. James Borrego vezetőedző azért elmondta, hogy büszke a csapatára a védekezés miatt és bár a végét kicsit sajnálja, de ennél többet most nem tudtak tenni – 86–83 után jött a Jannisz-show utolsó felvonása, a záró két és fél percben szerzett hét pontja jelentette végül a különbséget.

A Hornets legjobb dobói: Graham 17/9, Rozier 13, Washington 12/3
A Bucks legjobb dobói: Antetokunno 41/3, B. Lopez 16/3, Hill 11/3

Minnesota Timberwolves–Dallas Mavericks 91–111

Még Doncic sem kellett. Simán hozta az idegenbeli kötelezőt a Dallas annak ellenére, hogy vezére, Luka Doncic végül nem tudta vállalni a játékot, ugyanis így is akadtak extra teljesítmények a csapatban, amelyek elégnek bizonyultak Minnesotában. Leginkább Kristaps Porzingis volt elemében, aki az utóbbi hetekben már felnőtt a korábbi szintjére és most is beszórt 38 pontot 13/25 dobásból, közte 6/14 triplával, e mellé pedig leszedett 13 lepattanót, kiosztott 4 gólpasszt, védekezésben pedig 5 blokkot tett a közösbe, ő abszolút dominálni tudott a Wolves ellen. Mellette ismét nagyot játszott Seth Curry (27 pont, 11/17 mezőnyből), hozta magát Tim Hardaway Jr. (19 pont, 6 lepattanó, 2 labdaszerzés), ráadásul most csapatszinten a védekezés is működött, úgyhogy a 15 ponttal megnyert második negyedben tulajdonképpen el is döntötték a küzdelmet. A fordulás után nagy dolgokat már nem kellett tenni, végül a triplaszázalékuk be is esett 30 alá, de ez sem számított, kényelmesen beosztották a tetemes előnyüket és kipipálták a győzelmüket – Porzingis teljesítménye pedig abszolút bizakodásra adhat okot, hiszen az utóbbi 11 meccsen 27.3 pontot, 10,9 lepattanót és 2 blokkot átlagol, egyúttal ő lett a második játékos ebben a szezonban Anthony Davis után, aki egy meccsen legalább 35 pontot, 10 lepattanót és 5 blokkot jegyzett egyszerre.

Most már a támadás sem ment. Az elmúlt időszakban rendre látványos, sokpontos meccseket vívott a Wolves és bár ezek túlnyomó részét elvesztette, de a támadójátékára nem lehetett panasz – egészen mostanáig, mert ezen az estén elöl is bajban volt a társaság. Rögtön egy 1/11-gyel kezdtek mezőnyből a hazaiak, majd később is voltak komoly hullámvölgyeik, a második negyedben is volt egy három és fél perces időszakuk, amikor nem találtak a gyűrűbe, majd egy ugyanilyen három és fél perces pontcsenddel kezdték a harmadik játékrészt is – ilyen lefagyások nem férhettek bele, pláne úgy, hogy védekezésben sem sikerült összeszedniük magukat. Ebben a formában nem lehetett esélyük a sikerre, teljesen sima vereséget szenvedtek, következőleg New Orleansban pedig aligha lesz könnyebb dolguk...

A Timberwolves legjobb dobói: Russell 16/6, Beasley 14/12, Hernangómez 12/6, Culver 12/6
A Mavericks legjobb dobói: Porzingis 38/18, Curry 27/9, Hardaway Jr. 19/6

Los Angeles Clippers–Philadelphia 76ers 136–130

Mindig előlépett valaki. Doc Rivers, a hazaiak vezetőedzője azt mondta a meccs után, hogy hálás azért, hogy a teljes kerete bevethető már, mert most mindenkire nagy szükségük volt – és valóban, a Sixers váratlanul nagy kihívás elé állította a Clipperst és Rivers csapatának most mindenki jó játéka nagyon kellett. Végül aztán négyen is eljutottak náluk legalább 24 pontig, ami még csak másodszor fordult elő a franchise történetében, Kawhi Leonard (30 pont, 10/20 mezőnyből), Paul George (24 pont, 8/13 mezőnyből, 4/8 tripla), Lou Williams (24 pont, 8 gólpassz) és Montrezl Harrell (24 pont, 9 lepattanó) sem okozott csalódást, négy ilyen teljesítménnyel pedig végül csak sikerült túldobniuk az ellenfelet: 59%-kal tüzeltek mezőnyből, 54%-kal tripláztak és több mint kétszer annyi büntetőt harcoltak ki, mint a Philly, így azért illett nyerniük. Pedig a meccs eleje nem így nézett ki, az első félidőben leginkább csak rohantak az eredmény után és csak a harmadik negyedben sikerült fölénybe kerülniük, amikor Leonard 11 pontjára építve össze tudtak rakni egy 18–5-ös rohamot – 89–89 után ezzel léptek meg és innentől már ők diktáltak. Ugyan a Sixers még egyszer visszajött 125–121-re, de Williams és Leonard egy-egy fontos dobásával sikerült megőrizniük az előnyüket és behúzniuk a mérkőzést, így továbbra is fej fej mellett haladnak a Denverrel a nyugati második-harmadik helyen.

A Milton-parádé sem volt elég. Ha más haszna nincs a Sixersnek az Embiid, Simmons páros sérüléséből, csak az, hogy Shake Milton ilyen formába lendült, már az is fontos nyereség lehet a rájátszásra, hiszen éppen egy ilyen shooterre lett volna szükségük eddig is. A fiatal hátvéd óriási formában van most már meccsek óta, egyre nagyobb szerepet is kap, most pedig minden eddigi teljesítményét túlszárnyalta: már az első félidőben bevert 26 pontot, amelynél többet senki nem jegyzett eddig egy félidő alatt idén a Phillyben, majd végül 39 egységig jutott (természetesen karriercsúcs) és elsüllyesztett 7/9 triplát. Az ő parádéja azonban végül nem volt elég az idegenbeli bravúrhoz, mellette csak Tobias Harris (25 pont, 11/21 mezőnyből) volt igazán ponterős és mivel védekezésben nem nagyon volt válaszuk, így ehhez a dobópárbajhoz egyszerűen kevés volt a „segédjük" – ezzel együtt most a két hiányzó All Star és az idegenbeli forma ellenére biztató volt a teljesítményük, csak a győzelmek is kellenek, mert most megint utolérheti őket a Pacers.

A Clippers legjobb dobói: Leonard 30/6, George 24/12, Harrell 24, Williams 24/9
A 76ers legjobb dobói: Milton 39/21, Harris 25/9, Burks 15/9

Denver Nuggets–Toronto Raptors 133–118

Ez most egy másik Denver volt. A Clippers ellen legutóbb kiütéses vereséget szenvedett a Nuggets, azt követően pedig Mike Malone vezetőedző, illetve a játékosok is kimondták, hogy keményebben kell játszaniuk, ami most abszolút látszott is a pályán, sokkal-sokkal agresszívebben, intenzívebben, koncentráltabban kosárlabdáztak. Ez ráadásul párosult egy jó dobóformával is, hiszen rögtön 9/9 (!) triplával kezdték a meccset, nem véletlenül dobtak 40 pontot már az első negyedben és az első félidőben összességében 60%-kal céloztak mezőnyből, igaz, a védekezésük azért nem volt rendben, így igazán meglépni nem tudtak ellenfelük elől. A szorosabb találkozó aztán a záró etapban dőlt el, amikor a hazaiak a kétpontos különbségből tizenegy pontos távolságot csináltak rövid időn belül, ezt az előnyt már magabiztosan tudták menedzselni és a végén igazából egyértelmű győzelmet arattak – egyénileg főleg Nikola Jokicsot (23 pont, 18 lepattanó, 11 gólpassz) emelhetjük ki, de edzője szerint a legnagyobb hatással Jerami Grant volt a játékra, aki óriási energiával és kevés hibával dolgozott ezen az estén. A fontos hazai győzelmet behúzták a rangadón, mehetnek tovább, most a Warriors ellen kötelező lesz nyerniük.

Így rövid a Toronto. Gasol, Ibaka és VanVleet nélkül nincs meg a kellő tűzerő és mélység a Raptorsban ahhoz, hogy egy ilyen jól játszó Denverrel tartani tudja a lépést és bár OG Anunoby karriernapjával (32 pont, 12/16 mezőnyből, 7 labdaszerzés) sokáig így is ott volt ellenfele nyakán a társaság, de végül vereséget szenvedett. A legnagyobb különbség a kinti dobóformában volt, a vendégek 30% alatt céloztak távolról, míg a hazaiak 50% felett, ezt nem nagyon lehetett ellensúlyozni és a negyedik negyedre bizony kicsit el is fáradtak Lowryék – nem meglepő, hogy kikaptak, három alapemberük nélkül is abszolút helytálltak, viszont tény, hogy sorozatban harmadszor maradtak alul, úgyhogy nagyon fontos lesz a következő, phoenixi fellépésük.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 23, Murray 22/18, Craig 17/9
A Raptors legjobb dobói: Anunoby 32/9, Powell 24/3, Lowry 17/6

Sacramento Kings–Detroit Pistons 106–100

Megoldotta a Kings. Kötelező volt nyernie ezt a mérkőzést a Sacramentónak, de nagyon bealudt az elején a hazai csapat és az első negyedet rögtön elvesztette 15 ponttal, onnantól kész tények elé állították saját magukat Bogdan Bogdanovicsék. A második negyedben azonban a cserék visszahozták a meccsbe a gárdát, 18–1 és 27–6 után a nagyszünetben már csak egyetlen pont volt a hátrányuk, majd a harmadik negyedben sikerült átvenniük a vezetést, a negyedikben pedig De'Aaron Fox egymaga beszórt 11 pontot, így meg tudták őrizni az előnyt – mentek már 13 egységgel is, de a Detroit nem adta fel és még egyszer visszajött egy nagyobb futással. Összességében azért megoldotta a feladatot a Kings, hozta a kötelezőt, sorozatban ötödször nyert otthon, így a Pels, Spurs párossal holtversenyben nyugati 9–11., három meccsre van a nyolcadik Memphistől. Luke Walton vezetőedző egyébként azt mondta, hogy nem lepte meg a szörnyű kezdés, mert késve értek vissza az idegenbeli túrájukról, nem volt idejük edzeni sem a landolás óta, úgyhogy számára érthető volt a bealvás, így még értékesebb a győzelmük.

Rose nélkül maradtak a triplák. Az egyébként is megfogyatkozott Detroitnál az első negyedben kidőlt egy bokasérüléssel Derrick Rose, úgyhogy nem maradt túl sok fegyvere a vendégcsapatnak, de jól dobták a triplákat, így próbáltak erre építeni: Brandon Knight 5/10, Szvi Mihailjuk 4/9, Tony Snell 3/6 dobását küldte a gyűrűbe távolról, összességében 18-szor köszöntek be 43%-kal a vonalon túlról, ezzel igyekezték megnyerni a meccset. Nem is voltak ettől messze, de a parádés kezdés után azért rájuk erőltette akaratát a Sacramento és igazából egyértelmű volt, hogy melyik a jobb csapat, annyi, hogy a végén még volt bennük egy futás, így fél perccel az órán visszajöttek három pontra, de ezúttal ennyi volt tőlük a maximum. Meglepetés nincs, újabb vereség van, nem mondják ugyan ki, de minden bizonnyal nagyon várják már a szezon végét...

A Kings legjobb dobói: Fox 23, Hield 19/9, Bogdanovics 15/9
A Pistons legjobb dobói: Wood 20/3, Knight 16/15, Mihailjuk 14/12

New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 114–122

Javított a Lakers. Egy nagyon enervált játékkal, tükörsimán elvesztett memphisi meccs másnapján, back-to-back érkezett meg erre a találkozóra a Los Angeles, méghozzá Anthony Davis nélkül, a klasszis magasember most pihenőt kapott. Ennek ellenére fontos győzelmet aratott a nyugati éllovas, LeBron James folyamatosan húzta a csapatát (34 pont, 12 lepattanó, 13 gólpassz, 14/21 mezőnyből), a kezdőbe kerülő Kyle Kuzma 20 pontot szórt, a Green, Bradley páros 20 pontot és 4/10 triplát tett hozzá, JaVale McGee 6 blokkot osztott ki, a padról pedig Caldwell-Pope, Howard és Morris is hozzászólt –összességében 50% felett dobtak mezőnyből, Davis nélkül is rendben volt a játék. A sokáig szoros (egyik fél sem vezetett soha két számjegyű különbséggel) mérkőzésen aztán a negyedik negyedben sikerült ellenfelük fölé kerekedniük, ahelyett, hogy elfáradtak volna a back-to-back miatt, inkább itt tudták összerántani a védekezésüket és bár a benti területen nem nagyon bírtak Zion Williamsonékkal, de ezt ellensúlyozták máshol: egy 11–0-s futással fordították a maguk javára a meccset, majd a Pels egyenlítése után egy 12–4-gyel végleg el is döntötték a küzdelmet. A nagyon értékes győzelemmel továbbra is 5.5 meccs az előnyük Nyugat élén és már csak 23 találkozót kell lejátszaniuk, ha nem lesz komolyabb hullámvölgyük, akkor nagyon jó esélyük van a konferencia első helyére.

Hiába Zion remeklése. A tavalyi 1/1-es Zion Williamson kihasználta Davis hiányát és rengetegszer verte meg az őt fogó Kuzmát, de dobott pontokat Jamesről is és végül 35 egységgel zárta az estét, vele nem igazán tudott mit kezdeni a Lakers – 12/16 dobása jó volt, volt 13 kiharcolt büntetője, a palánk alatt lepattantak róla az emberek. A baj az volt a Pels szemszögéből, hogy mellé ezúttal nem nőttek fel a társak, Brandon Ingram csak 5/23-at dobott mezőnyből és a befejezésekből Jrue Holiday sem igazán tudta kivenni a részét, úgyhogy bár nagyon, 65-44-re nyerték a lepattanózást, 15–6 volt a támadópattanók aránya a javukra és 33 büntetőt harcoltak ki a Lakers tíz szabaddobásával szemben, de ez sem volt elég: csak 22%-kal tripláztak és 33 pontot kaptak gyors indításból. A végére kicsit meg is állt a tudomány, ahogy élesedett a helyzet, úgy kerültek gödörbe, a negyedik negyedben már a rutinosabb Lakers akarata érvényesült, úgyhogy idén negyedszer is kikaptak az arany-liláktól és távolabb kerültek céljaiktól – egy lépés azért még egyértelműen hiányzik ahhoz, hogy igazán jó csapat legyenek.

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 35, Ball 19/3, Ingram 15/3
A Lakers legjobb dobói: James 34/9, Kuzma 20/6, Caldwell-Pope 13/3

Golden State Warriors–Washington Wizards 110–124

Két extra elég volt a Wizards sikeréhez. Abszolút kötelező volt nyernie a sereghajtó otthonában a playoffért hajtó Washingtonnak és ha a kiütés el is maradt, de a győzelmet sikerült behúzni különösebb probléma nélkül. Ehhez két kiváló teljesítményre volt szüksége a csapatnak, Bradley Beal (34 pont, 8 gólpassz, 5 labdaszerzés, 7/9 tripla) "szokásos" estéje mellett ugyanis 29 pontot és 8/10 triplát rámolt be a padról érkező Davis Bertans, ők ketten simán szétdobták a Warriorst és olyan előnyt jelentettek a fővárosiaknak, amely elég volt a sikerhez. A Wizards végül kereken 20 bedobott triplával zárt 67%-os hatékonysággal, Beallel kapcsolatban pedig megint előjöttek az All Star-hangok, hiszen az utóbbi öt meccsén 42.8 pontot átlagol, az egész szezont tekintve pedig 30,4-nél jár jelenleg, ami a második legjobb ligaszinten - kivesézték már a témát, de Scott Brooksék még mindig nehezen tudják megemészteni...

Most ennyi jutott. Egy ritka győzelem másnapján, back-to-back lépett pályára a Warriors, ugyanúgy nyolc játékossal, ugyanúgy a Lee, Wiggins, Toscano-Anderson, Chriss, Bender kezdővel és a Paschall, Poole, Mulder cseresorral, ami minden bizonnyal az NBA leggyengébb rotációjának számít. Nem is tudták megismételni a bravúrt, tartották magukat, amennyire lehetett, Andrew Wiggins beszórt 27 pontot, Chriss dupla duplázott, a padról pedig mindhárom játékos egyaránt 17-17 egységig jutott, de a motiváltabb, frissebb, jobb Washingtont ennyivel most nem lehetett megverni – túl sok látnivaló nincs, várják, hogy mikor vethetik be Steph Curryt, a ligautolsó helyük kicsit sem „forog veszélyben".

A Warriors legjobb dobói: Wiggins 27/3, Paschall 17/3, Poole 17/6, Mulder 17/9
A Wizards legjobb dobói: Beal 34/21, Bertans 29/24, Hacsimura 15/3

A tabella IDE KATTINTVA tekinthető meg.