Miami Heat–New Orleans Pelicans 111–98
Butler kiesése is belefért. Kicsit beragadt a rajtnál a Miami, ugyanúgy nem találta a ritmust Erik Spoelstra csapata az első percekben, ahogy a szezonnyitón, azonban előbb Duncan Robinson tripláival, majd a gyűrűig vezető út felfedezésével szépen elkapták a fonalat a floridaiak. A gyengébb kezdés egy nyolcpontos hátrányt eredményezett, azonban bő 13 perc alatt 52 (!) pontot dobtak ezt követően és itt gyakorlatilag átrohantak a New Orleanson: még a nagyszünet előtt 23 (!) pontos előnybe kerültek, 13 (!) triplát bombáztak be eddig, ebből Robinson karácsonyi félidei rekordot jelentő hatot vállalt, gyönyörű játékkal semmisítették meg a Pelicanst. Azonban Jimmy Butler (16 perc, 4 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz) egy bokasérülés miatt a nagyszünet után már nem tért vissza, a harmadik negyedben elfogytak a triplák és bár kicsit lassult a játék, de elkezdett fogyni az előny és bizony a záró etap során ez egészen hat pontig zsugorodott. Viszont mielőtt igazán égett volna a ház, jött a jól debütáló Avery Bradley (12 pont, 4 gólpassz, fontos dobások), a kezdő irányító posztot tanuló Tyler Herro és főleg Goran Dragic (18 pont, 9 gólpassz, 4 labdaszerzés), aki néhány oktatófilmbe illő megmozdulással megnyugtatta övéit és a Miami pillanatok alatt megint elhúzott 17–19 pontra – ez pedig a meccs érdemi részének végét jelentette. Jól mozgott Adebayo, jól játszott az újonc Achiuwa, Robinsonról már szóltunk – a győzelemmel együtt minden rendben volt a Heatnél, ha Butler sérülése nem lesz komolyabb.
Kevés volt a két fiatal. Zion Williamson és Brandon Ingram volt az, aki a hátán vitte a New Orleanst, Williamson sokszor „figura nélkül", a "szemétből" megélve büntette a Miamit, Ingram pedig rengeteg nehéz dobást megoldott, nagy triplákat vert be a védője arcába a támadóidő lejárta előtt – az erőcsatár végül 32 pontig és 14 lepattanóig jutott, Ingram pedig 28 pontot szórt 4/8 hármassal és ketten együtt 26 büntetőt harcoltak ki. Azonban egyrészt mellettük eltűntek a többiek (a Bledsoe-Ball-Redick trió például 5/25-öt dobott mezőnyből), másrészt a záró etapban, élesebb helyzetben, a keményebb Heat-védekezés ellen már ők is megszenvedtek – sorra adták el a labdákat, hibázták el a dobásokat és főleg Williamson volt az, aki nem tudott mit kezdeni a "sűrűbb" ellenféllel és rendszeresen elrontotta a helyzeteit. Összességében a gárda a remek kezdés után végig azon dolgozott, hogy meccsben maradjon és hogy valahogy felzárkózzon, de a záró etap második felére elfogyott a lőszer támadásban, így maradt a vereség – nem tudták megismételni az első mérkőzésen mutatott játékukat.
A Heat legjobb dobói: Robinson 23/21, Dragic 18, Adebayo 17
A Pelicans legjobb dobói: Williamson 32, Ingram 28/12, Hart 12/6
Milwaukee Bucks–Golden State Warriors 138–99
Gálaelőadás. Már az első félidőben is egyértelmű volt, hogy megállíthatatlan a Milwaukee, de ott még túl sokat hibázott a gárda könnyű helyzetekben, így nem tudta eldönteni a küzdelmet – aztán a fordulás után még tovább emeltek a tempón a hazaiak és itt gyakorlatilag szétlőtték a Warriorst. A nagyszünetben még csak tíz pont volt közte, a harmadik negyedet viszont már 24 pontos előnnyel zárták, az utolsó játékrészben pedig ugyan már pihenőt kaptak a sztárok, de a cseresort is megihlette a karácsonyi meccs és sorra bombázták be a triplákat - csapatszinten végül kereken húsz alkalommal köszöntek be távolról és összesen 13 játékosuk szerzett pontot. Giannis Antetokounmpo most leginkább csak "utas" volt (4/14 mezőnyből, 0/3 tripla, 7/15 büntető), a klasszisteljesítményt Khris Middleton hozta (31 pont, 10/15 mezőnyből, 6/8 tripla 26 perc alatt), jól játszott a Holiday-DiVincenzo hátvédpár és a padról is tényleg mindenki hozzá tudott tenni - most elmennek egy hárommeccses túrára, ami vasárnap New Yorkban kezdődik.
Még a tisztes helytállás sem sikerült. Az első félidőben még sikerült látótávolságon belül maradnia a Draymond Greent megint nélkülöző Warriorsnak, a harmadik negyedtől viszont szétnyílt az olló és mivel iszonyatosan gyors volt a játék, így percek alatt 20, 30, majd 40 pont lett a két csapat közötti különbség. A GSW végül nem hogy nem tudta megszorítani a Milwaukee-t, de finoman szólva is kiütéses vereséget szenvedett: az NBA történetének második legnagyobb pofonja volt ez a karácsonyi meccsek tekintetében, ez azért jelzi, hogy miről is van szó. A Warriorsnál Steph Curry csinált szép dolgokat, de még nem a régi önmaga a hosszú kihagyás után, Andrew Wiggins (6/18 mezőnyből, 12 pont, 0 gólpassz) és Kelly Oubre Jr. (1/10 mezőnyből) értékelhetetlen teljesítményt nyújtott, csapatként borzasztóan messze vannak egyelőre az elfogadhatótól – az első két meccsükön 65 ponttal (!) kaptak ki aktuális ellenfeleiktől, ami szintén az NBA történetének második legrosszabb mutatója. Az egyetlen fénylő pont náluk az újonc James Wiseman, aki szép dolgokat csinált, főleg támadásban és végül 18 pontot szórt atletikus palánk alatti befejezésekkel, 3/4 triplával, leszedett 8 lepattanót és kiosztott 3 blokkot úgy, hogy csak 25 percet játszott – már csak egy csapat kéne köré...
A Bucks legjobb dobói: Middleton 31/18, Antetokounmpo 15, DiVincenzo 13/9, Augustin 13/9
A Warriors legjobb dobói: Curry 19/6, Wiseman 18/9, Wiggins 12
Boston Celtics–Brooklyn Nets 95–123
Irving és Durant ezt is intézte. Eddig parádésan működik a Brooklyn új sztárpárosa, az első mérkőzésen mindketten elképesztő tempóban kezdtek és hamar el is döntötték a győzelem sorsát, most pedig ismét ők jelentették a különbséget. Kyrie Irving végig oktatott (37 pont, 7/10 tripla, 6 lepattanó, 8 gólpassz) és abszolút megállíthatatlan volt Marcus Smarték számára, Kevin Durant pedig hatékonyan dobott (29 pont, 9/16 mezőnyből, 3/4 tripla) és a harmadik negyedben ő "ütött" egy nagyot: egymaga szórt zsinórban kilenc, összességében pedig 16 pontot ekkor, amellyel megfordította a meccset, az addigi kisebb hátrányból előnyt csinált a Nets számára. A záró etapban aztán a gárda akkor is futott egy 9–0-t, amikor a két klasszis a padon ült, ez volt az igazán döntő momentum, de azért az beszédes, hogy rajtuk kívül senki nem jutott tíz pont fölé a csapatukban – az első két meccsükön megállíthatatlanok voltak, a Brooklyn pedig a GSW 26 pontos legyőzése után az egyik rivális otthonában is nyert 28-cal, nem lehet oka panaszra Steve Nash-nek.
Egy félidő volt a Bostonban. A Bucks ellen megnyert rangadó után most is hasonlóban reménykedett a Celtics, de a gárdánál ezúttal egyetlen félidőre volt elég a puskapor – az első negyedet elvesztették, de a másodikban Jayson Tatum (itt 12 pont, az első játékrészben 0) vezetésével visszavágtak és a nagyszünetben ők vezettek három ponttal. A fordulás után azonban jött a Durant-show, még jobban felpörgött a Nets, a Bostonnál pedig Tatum ismét visszaesett – most 22 dobásból kapart össze 20 pontot, Jeff Teague a legutóbbi remeklés után ezúttal nem dobott kosarat, a két magas sem célzott jól, így pedig egyszerűen nem volt kihez nyúlni. Jaylen Brown most is igyekezett (27 pont, 8 lepattanó, 11/25 mezőnyből), de a második félidőben már egyértelműen a Brooklyn diktált, összesen 72-41-re vesztette el a harmadik-negyedik negyedet Brad Stevens alakulata – elég eltérő képet mutattak az első két meccsükön, meglátjuk, hogy Indianában melyik úton haladnak tovább.
A Celtics legjobb dobói: Brown 27, Tatum 20/6, Smart 13/9
A Nets legjobb dobói: Irving 37/21, Durant 29/9, LeVert 10
Los Angeles Lakers–Dallas Mavericks 138–115
Ellenállhatatlan volt a Lakers. A Clippers ellen még tompábbnak, lassabbnak tűnt a bajnok, erre a mérkőzésre viszont felszívták magukat, Anthony Davis szerint a büszkeségük hajtotta őket, hogy ne kapjanak ki egymás után kétszer. Ennek megfelelően gyakorlatilag végig vezettek és az első pillanattól kezdve agresszíven, határozottan és pontosan kosárlabdáztak: ízekre szedték ellenfelüket a palánk alatt (53–27 a lepattanózás, 17–3 a támadópattanózás), kiosztottak 33 gólpasszt, 56%-kal dobtak mezőnyből és 19 triplát süllyesztettek el. Már a nagyszünetben tíz pont felett járt az előnyük, majd bár a harmadik negyedben Doncicék még kapaszkodtak annyira, hogy ne dőljön el végleg a mérkőzés, de a záró etapban már nem volt pardon, újabb 39 pontot rakott fel a táblára Frank Vogel együttese és nagyszerű játékkal nyerte meg a rangadót. Egyénileg az említett Davis (28 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz, 10/16 mezőnyből, 3/5 tripla) mellett LeBron James (22 pont, 7 lepattanó, 10 gólpassz), a padról óriási energiával beszálló Montrezl Harrell (22 pont, 10/13 mezőnyből, 5 támadópattanó), a 18 pontos, 6 gólpasszos Dennis Schröder, illetve a 3/4 triplás Kyle Kuzma is dicsérhető – következőleg a Minnesotát fogadják majd.
Nem tudta tartani a lépést a Mavs. Luka Doncic szerint úgy nem lehet mérkőzést nyerni, hogy 35-0-ra elvesztik a második esélyből szerzett pontok csatáját és ha győzni akarnak, akkor ki kell zárniuk a lepattanóknál - valóban ez volt a legnagyobb problémájuk ezen az estén, Kristaps Porzingis nélkül nagyon súlytalanok voltak a palánk alatt, ami a Lakers kifejezetten magas és azokon a posztokon erős szerkezete ellen még inkább kidomborodott. Maga Doncic 27 ponttal és 7 gólpasszal zárt, de az első félidőben neki sem ment, a harmadik negyedben javult fel kicsit, de ez már csak arra volt elég, hogy csapatát látótávolságon belül tartsa egy ideig - Trey Burke és Josh Richardson is dobott 17-17 pontot, de egyszerűen nem volt bennük annyi tűzerő, hogy a nagyon határozott Los Angelest túl tudják dobni és ellensúlyozzák a palánk alatti gondjaikat. Összességében így két vereséggel kezdték a szezont, ráadásul most maradnak LA-ben, hogy találkozzanak a Clippersszel is, az sem lesz egyszerű feladat...
A Lakers legjobb dobói: Davis 28/9, James 22/9, Harrell 22
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27/6, Richardson 17/6, Burke 17/12
Denver Nuggets–Los Angeles Clippers 108–121
Megint remekelt a Clippers. A Lakers elleni győzelem után most megint nagyon jól nézett ki Tyronn Lue csapata, volt koncepció támadásban, parádésan dobtak kintről és megoszlottak a terhek, mindenki hozzá tudott tenni - ezt jól jelzi, hogy Paul George 23 ponttal lett a legjobb dobójuk, viszont öten is dobtak 11 felett és még hárman jutottak el 8–9-ig. Az említett George (5/9 tripla, 9 gólpassz) és Kawhi Leonard (21 pont, 7 gólpassz, 4 labdaszerzés) is remekül osztogatott, most nem volt szükségük „igazi" irányítóra, mert ez a páros szétszórta a labdákat, nagyon hatékony volt Serge Ibaka és végre hasznosnak tűnt (13 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz) Nic Batum is – csapatszinten 55.4 százalékkal tüzeltek és 50 százalékkal süllyesztettek el 19 triplát, úgyhogy gyakorlatilag simán nyerték az idegenbeli rangadót. A végeredmény már inkább a Denverre nézve hízelgő, volt 24 pont is a Clippers előnye, de a záró etapban kicsit visszavett a gárda, ráadásul a hajrában Leonard már nem is játszhatott, mert belenézett Ibaka könyökébe - komolyabb gond talán nincs, de vérzett a szája, így nem tért vissza a pályára.
Most nem tudott hajrázni a Nuggets. Az előző szezon PO-jában a Denver 3–1-es hátrányból jött vissza és ejtette ki a Clipperst, ráadásul úgy, hogy nagyon komoly lemaradásokból állt fel az utolsó meccseken - talán volt, akiben most is felrémlett 24 pontos LAC-vezetésnél, hogy még nincs vége, de ezúttal csak egy "közepes" rohamra futotta Mike Malone alakulatától. A Nuggets egy 11–0-lal ijesztett rá egy kicsit a Los Angelesre a záró etapban, de most ennyi volt tőlük a maximum, George-ék még idejében reagáltak, stabilizálták magukat és nem adtak esélyt a Denvernek az újabb nagy fordításra. Részsikerek azért voltak a Nuggetsnél, Nikola Jokics jól játszott (24 pont, 9 lepattanó, 10 gólpassz), Jamal Murray a múltkori borzalom után valamelyest javult (23 pont, 9/20 mezőnyből, 3 gólpassz), a padról pedig Morris és Barton játéka ellensúlyozta Porter és Harris gyenge napját, de ehhez a Clippershez most nem értek fel – 0–2-vel rajtoltak, ennél azért jobb szezonkezdetben reménykedtek.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 24/3, Murray 23/12, Barton 15/3
A Clippers legjobb dobói: George 23/15, Leonard 21/6, Ibaka 15/6