A Clippers és a Lakers is simán nyert, parádésan tért vissza a Boston

Boston Celtics–Orlando Magic 124–97

Közel egyhetes szünet után sem döcögött a szekér. Habár a mérkőzést megelőzően Jayson Tatum korábbi pozitív koronavírus-tesztje következtében igencsak képlékeny volt a hazaiak felállása, végül tizenkét játékost kiállítva magabiztos győzelmet arattak; lényegében már a feldobás pillanatától a kezükben tartották az irányítást. Jaylen Brown (21 pont, 8 gólpassz) mellé ezúttal a padról érkező Semi Ojeleye (18 pont, 6 lepattanó) nőtt fel, de Jeff Teague (17 pont) és Payton Pritchard (16 pont, 4 lepattanó) is odatette magát. A Boston a negyedik negyed elején tett pontot az összecsapás végkimenetelére, egy 13–0-s futással 88–72-re alakítva a pillanat eredményét, ami végképp megpecsételte a a vendégek sorsát. Egyáltalán nem látszott a kihagyás a massachusettsieken, rendre remekül járt körbe a labda, megtalálva az üres dobóhelyzeteket.

Zsinórban negyedik vereségét könyvelhette el a Magic. A kiváló idénykezdetet követően csak keresi önmagát az Orlando, s az sem volt túl biztató előjel, hogy Evan Fournier nem léphetett pályára, Mo Bamba pedig az egészségügyi protokoll előírásai miatt el sem utazott Bostonba. Az első félidőben nem nagyon találták a gyűrűt a vendégek, a triplavonalon kívülről pocsék 3/12-vel nyitottak – és az sem segített rajtuk, hogy a lefújás pillanatában 7/28 állt eme statisztikai mutatóban a nevük mellett. Aaron Gordon nyújtotta a legjobb teljesítményt 17 pontjával, de Cole Anthony, Dwayne Bacon és Nikola Vucsevics is eljutott 15 pontig, bár a trió által összehozott 2/11 a triplavonalon kívülről nem igazán érdemel tapsot. Azt követően, hogy a liga meglepetéscsapataként könyvelték el a floridaiakat, jelen pillanatban már csak 50%-os a mérlegük (6 győzelem és 6 vereség), ráadásul idegenbeli túrájuk következő állomásán a Brooklynhoz látogatnak.

A Celtics legjobb dobói: Brown 21/6, Ojeleye 18/9, Teague 17/6
A Magic legjobb dobói: Gordon 17/9, Anthony 15/3, Bacon 15, Vucsevics 15/3

Cleveland Cavaliers–New York Knicks 106–103

Andre Drummond vezérletével nyert a Cavs. Mindössze nyolc játékost forgatva győzte le a Cleveland a New York csapatát, miután hazai oldalon többek között Darius Garland, Kevin Love és Collin Sexton sem volt bevethető, míg az újonnan a keretbe kerülő Jarrett Allen-Taurean Prince duó nyilván még nem játszhatott. Ellenben ott volt a parketten Andre Drummond, aki 33 pontos és 23 lepattanós teljesítményével 2004. január 20-a óta az első Cavs-spíler lett, akinek sikerült összehoznia a 30–20-at – utoljára Carlos Boozer (!) volt erre képes a Seattle (!) ellen. Mellette Cedi Osman (25 pont, 5 gólpassz) és Larry Nance Jr. (14 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz) is kiváló teljesítményt nyújtott, de Damyean Dotson és az újonc Isaac Okoro is élt az adódó lehetőséggel. Az első félidőben még fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a nagyszünetet követően tizenkét ponttal megléptek a hazaiak, amire még tudott ugyan válaszolni a Knicks, ám a győzelemre ezzel együtt sem volt esélyük. A Cavaliers következő két washingtoni mérkőzését a COVID-helyzet következtében elhalasztották.

Három játékossal nem lehet győzni. Sorozatban ötödik meccsét is elvesztette a New York, pedig milyen szépen kezdődött számukra ez az idény. Egy jó Knicksre nagy szüksége lenne a ligának, de nagyon úgy tűnik, hogy nem ez lesz az az év, amikor végre valahára kivergődnek tetszhalott állapotukból. Julius Randle (28 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz), RJ Barrett (20 pont, 4 lepattanó) és a padról érkező újonc Immanuel Quickley (23 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz) mindent megtett a siker érdekében, ám melléjük senkinek sem sikerült érdemben fellépnie, ez pedig csak az eredmény szorossá tételéhez volt elegendő. Alig fél perccel a végső dudaszó megszólalása előtt mindössze négy ponttal vezetett a Cavs, Quickley próbálta magára vállalni a kezdeményezést, ám Drummond, majd Okoro is magabiztosnak bizonyult a büntetővonalról, ezzel pedig bekerültek azok a bizonyos szögek a vendégek koporsójába. Javítási lehetőség a Boston otthonában.

A Cavaliers legjobb dobói: Drummond 33, Osman 25/15, Nance Jr. 14/6
A Knicks legjobb dobói: Randle 28/6, Quickley 23/9, Barrett 20/6

Milwaukee Bucks–Dallas Mavericks 112–109

Middleton döntött a végén. Alapvetően jól játszott ezen a mérkőzésen Giannis Antetokounmpo, aki 31 ponttal, 14/21-es mezőnymutatóval és 9 lepattanóval zárt, viszont vállalhatatlanul szörnyű, 1/10-es mutatót hozott össze a büntetővonalról – a Milwaukee 50% alatti büntetőzése nagyrészt miatta alakulhatott ki. Ez aztán azt eredményezte, hogy bár az első öt perc után gyakorlatilag végig vezettek, de nem tudták lezárni a küzdelmet és a hajrá izgalmasan alakult, mert a Mavs egy 6–0-s futással hosszú idő után először előnybe került – két és fél perccel az órán 103–105 volt az állás. Itt azonban kezébe vette a dolgokat Khris Middleton, aki egymást követő két támadásból süllyesztett el triplát, majd a végén két büntetőt is a helyére küldött, ami ezen az estén nagy szónak számított – közben a Mavs négy dobást hibázott el, úgyhogy a Bucks behúzta a hazai győzelmet. Az említett Middleton (25 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) mellett a dupla-duplázó Lopez, illetve a 16 pontos Holiday is kellett a sikerhez, de most azért nem játszottak igazán lehengerlően – következőleg Brooklynban rangadózhatnak és van rá esély, hogy addigra már bevethető is lesz a Nets új igazolása...

Doncic időt kért volna, Carlisle nem tette meg. Volt némi egyet nem értés a Dallas edzője és szupersztárja között a végjátékban, amikor már Middleton clutch triplái után maradt fél percük kétpontos hátrányban arra, hogy nyerjenek – Trey Burke hármasa kimaradt, de meglett a támadópattanó és Luka Doncic itt időt szeretett volna kérni. Rick Carlisle azonban jelezte, hogy nem, ebből hozzanak ki valamit, Kristaps Porzingis el is vállalt még egy hármast, de az is kimaradt, úgyhogy Middleton büntetői lezárták a küzdelmet. Carlisle annyit mondott erről, hogy nehezebb lett volna egy időkérés után a Bucks felállt védelme ellen végigvinni egy figurát, mint a rendezetlen ellenféllel szemben alkotni valamit és szerinte meg is volt a megfelelő dobóhelyzetük, csak kimaradt – Doncic annyit tett hozzá, hogy ez az edző döntése és ha bemegy a dobás, akkor persze minden jól is alakult volna. A szlovén egyébként remekelt (28 pont, 9 lepattanó, 13 gólpassz), Porzingis a 10 lepattanója és a 2 blokkja mellett a dobásaival kicsit még szenvedett, de a továbbra is foghíjas (öten hiányoztak az aktív rotációból) keretből többen is hozták, amit kell. A végén egy hajszállal lemaradtak, így megtört a sikerszériájuk, holnap este a Chicagót fogadják majd.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 31/6, Middleton 25/12, Holiday 16/3
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 28/3, Hardaway Jr. 22/12, Porzingis 15/6

Oklahoma City Thunder–Chicago Bulls 127–125 – hosszabbítás után

Megtört a jég. Eddig 0–5-re állt hazai pályán az idegenben viszont remeklő OKC, úgyhogy most sikerült megszereznie a csapatnak az első idei sikerét a saját csarnokában, ami mindenképpen fontos mérföldkő – igaz, ezúttal is nagyon meg kellett érte dolgozni. Az első félidő nem sikerült, 18 pontos hátrányt szedtek össze, majd lett ez 22 is a folytatásban, de aztán lerázták magukról az addigi gondokat és egy 13–0-s rohammal visszajöttek a meccsbe – sőt, már a harmadik negyedben egy labdányira zárkóztak, eltüntették az addigi hátrányt. A záró etapban Shai Gilgeous-Alexander egymaga 12 pontot szórt, 16 másodperccel az órán egy 2+1-gyel egyenlített, amelynek köszönhetően kiharcolták a hosszabbítást, a ráadásban pedig rögtön egy 5–0-val kezdtek, onnantól végig vezettek – itt is kikaphattak volna, de Zach LaVine dobása kimaradt, George Hill egy büntetője pedig beállította a végeredményt. Gilgeous-Alexander végül 33 pontos karriercsúccsal és 10 gólpasszal zárt, Luguentz Dort 21 pontot szórt és összesen hatan dobtak náluk kétszámjegyűt – nagyot harcoltak, Mark Daigneault vezetőedző is büszke volt arra a belső késztetésre, ami a második félidőben hajtotta a játékosait.

Ezt is elrontotta a Bulls. Hihetetlen, hogy az alapvetően jó játékból csak a folyamatos szoros vereségeket tudja kihozni a Chicago és ez a meccs is jól megmutatta, hogy hol is tart most a gárda. Ezúttal is remekül játszottak a vendégek, Zach LaVine 35 pontot dobott 8/14 triplával, 7 lepattanóval és 6 gólpasszal, Coby White 22–9-7-et hozott négy bedobott hármassal, a visszatérő Lauri Markkanen is dobott 16 pontot, de Carter Jr. és Williams is 30-at tett hozzá együtt – csapatként 21 triplát bombáztak be, megvolt bennük a tűzerő. A nagyszerű első félidő után 22 pontra növelték az előnyüket, majd ugyan jött egy hullámvölgyük, de Billy Donovan vezetőedző el is mondta, hogy számítottak erre, hiszen ő ismeri az OKC-játékosokat, tavaly még ő edzette őket - azonban ebből ki is jöttek, két perccel a rendes játékidő vége előtt megint vezettek már tíz ponttal. Itt azonban egy elrontott dobás után sorozatban háromszor adták el a labdát, ebből kétszer támadófaulttal, úgyhogy Gilgeous-Alexander visszahozta a Thundert, majd a legvégén LaVine elrontotta a potenciális meccsnyerőt, így jöhetett a túlóra. Ott is volt esélyük, mert LaVine-nek megint megvolt a dobása a győzelemért, de az ezúttal is kimaradt – zsinórban negyedszer kaptak ki úgy, hogy mindegyik nagyjából ugyanígy nézett ki, szoros meccs, egylabdás végjáték, ahol bőven volt esélyük, de egyiket sem tudták megnyerni...

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 33/9, Dort 21/12, Roby 14/3, Williams 14/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 35/24, White 22/12, Markkanen 16/9, Carter Jr. 16

Utah Jazz–Atlanta Hawks 116–92

Magabiztos volt a Jazz. Az első félidőben fokozatosan meglépett ellenfele elől a hazai alakulat, a nyitó játékrészt rögtön tíz ponttal nyerte, majd a nagyszünetben már 15-tel, magabiztosan vezetett – a harmadik negyedben felszívta magát és közelített az Atlanta, de még időben válaszolt a Utah és egy szűk öt perc alatt bemutatott 21–0-s rohammal végleg eldöntötte az érdemi kérdéseket. Donovan Mitchell (26 pont, 6/10 tripla) mellett gyakorlatilag az összes kulcsember jól mozgott és végül mindegyiknek jutott némi extra pihenő, mert a 21–0 után nem volt értelme erőltetni őket és mindannyian 30 játékperc alatt maradtak. Az idei évben extrán triplázó Jazz most is beköszönt kintről húsz alkalommal, de emellett a lepattanózást is megnyerte, belül is eredményes volt, úgyhogy megtalálta az egyensúlyt – zsinórban negyedszer nyert, így 8–4-gyel ott van a nyugati harmadik helyen.

Young mélyponton. Meccsek óta csak keresi önmagát Trae Young, ezen az estén viszont minden korábbinál mélyebbre csúszott: összesen négy pontot tudott szerezni 24 perc alatt 1/11-es mezőnymutatóval – ezzel beállította negatív karriercsúcsát az NBA-ben. Ez nyilván alapjaiban határozta meg a Hawks eredményességét, ugyan Cam Reddish (20 pont, 4/5 tripla) és Clint Capela (16 pont, 11 lepattanó, 8/9 mezőnyből) vezetésével volt bennük némi tűz a harmadik negyedben, de ezúttal ennyi volt tőlük a maximum, a tartalékos keret teljesen szétesett mostanra, úgyhogy kellene a sérültek visszatérése, illetve az is, hogy Young elkezdjen a státuszának megfelelően kosárlabdázni. Az utóbbi hat meccsükből csak egyet, a hétemberes Philly ellenit tudták megnyerni, következőleg pedig Portlandbe látogatnak...

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 26/18, Bogdanovic 17/9, Clarkson 16/12
A Hawks legjobb dobói: Reddish 20/12, Capela 16, Hunter 14

Los Angeles Lakers–New Orleans Pelicans 112–95

Magára ijesztett, aztán simán nyert a Lakers. A hibátlanul lehozott idegenbeli túra után otthon kicsit lassan kezdett a bajnok, az első másfél negyedben a védekezés még egyáltalán nem akart összeállni és nagyrészt kétszámjegyű hátrányban volt a gárda, majd 30–45 után sikerült ezen változtatni. Itt felkeményedett az említett védekezés, egymás után többször is megállították a New Orleanst, LeBron James dobott öt pontot és dobatott két triplát, ezzel a 11–0-s futással pedig hamar visszajöttek a meccsbe – innentől aztán nem is volt különösebb kérdés, a nagyszünet után összesen 37 pontot engedélyeztek ellenfelüknek és simán megfordították a derbit. A harmadik negyed hajrájában már tíz pont feletti előnyben voltak, majd a záró etapban 25-tel is vezettek, a kezdeti gondok után nagyon simán múlták felül a Pelicanst – James 21–8–11-es estéje mellett még öten jutottak náluk tíz pont fölé és bár nem dobtak jól, de a 31 gólpasszra jutó 8 eladott labda azért elég szépen mutat. Összességében 11–3-mal simán vezetik a ligát, következőleg a GSW-t látják vendégül.

Ennyi volt a New Orleansban. Végül csak Lonzo Ball nem tudott pályára lépni a Pelsnél, Eric Bledsoe ha a kispadról is, de kapott 21 percet, Zion Williamson pedig „teljes valójában” visszatérhetett – hiába, egy jó félidő volt most a gárdában, utána fokozatosan szétcsúszott és végül simán kikapott. A harmadik negyedben még próbálták magukat tartani a vendégek, de ahogy a Lakers kicsit rákapcsolt és meglett a közte tíz, onnantól mintha elengedték volna a dolgot Redickék és jött a henger – volt egy időszak, amely során zsinórban nyolc dobást hagytak ki és három labdát adtak el, innentől nem lehetett visszaút. Williamson (21 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) számait jegyezzük fel, de a többiek felejthető estét produkáltak, hiszen bár Brandon Ingram még eljutott 20 pontig, de ebből már csak három érkezett a nagyszünet után, ő is erősen benne volt abban, hogy ott ennyire esélytelennek bizonyultak.

A Lakers legjobb dobói: James 21/6, Davis 17, Caldwell-Pope 16/12, Harrell 16
A Pelicans legjobb dobói: Williamson 21, Ingram 20/6, Alexander-Walker 12/6, Redick 12/9

Sacramento Kings–Los Angeles Clippers 100–138

A második félidő kiütést hozott. A nagyszünetig még többé-kevésbé tartotta a lépést a Sacramento, védekezni akkor sem tudott, de legalább támadásban hozni tudta azt a szintet, mint a Clippers, így csak nyolc pont volt közte két negyed után, de az addig kapott 69 pont már akkor sem volt biztató. A fordulás után viszont lemaradtak a hazaiak, onnantól szigorúbbá vált a LAC védekezése, míg Buddy Hieldék nem tudták azon a szinten folytatni, mint addig, úgyhogy villámgyorsan szétnyílt az olló, a harmadik játékrészben már meglett a közte harminc, úgyhogy ott véget is ért az este. A Kingsnél Bagley 20 pontját érdemes megemlíteni, de amíg így védekeznek mérkőzéseken keresztül, addig teljesen mindegy, hogy mit csinálnak a túloldalon, csak a szerencse segíthet rajtuk egy-egy alkalommal – az előző hét meccsük mindegyikén 120 pont felett kaptak és bár ebből kettőt megnyertek, de így túl sok jóra nem számíthatnak.

Könnyed Clippers-siker. Lou Williams és Pat Beverley hiánya sem tűnt fel a Los Angelesnél, a vendégek kiegészítői feljebb kapcsoltak, Marcus Morris 18 pontot vert be négy triplával, a kezdőbe kerülő Reggie Jackson alig 18 perc alatt jutott 10 pont fölé, Luke Kennard 14-et tett hozzá 6 gólpasszal, de még Terance Mann is dobott 13-at 9 lepattanóval. Ők így remekül kiegészítették az ezúttal is jól játszó két vezért, Kawhi Leonard (27 pont, 6 gólpassz, 10/15 mezőnyből) és Paul George (26 pont, 4/8 tripla) pedig hozta, ami tőlük kell – végül nem is kellett 30 percnél többet játszaniuk, hamarabb letudták a mai munkát. Csapatszinten 58%-os mezőnymutatót és 51%-os triplázást tudott felmutatni a LAC, a Kings védekezése nem okozott problémát – 9–4-gyel másodikak Nyugaton, csak a Lakers előzi meg őket.

A Kings legjobb dobói: Bagley 20/6, Holmes 17, Barnes 14/3, Fox 14/3
A Clippers legjobb dobói: Leonard 27/3, George 26/12, Morris 18/12