Bomba meglepetés, a Magic állította meg a Brooklynt

Boston Celtics–Sacramento Kings 96–107

Hullámvölgyben a Celtics. Az előző 5 meccséből a 4. vereségét gyűjtötte be a Celtics a Kings ellen, és egyedül a pocsék formában játszó Rockets ellen tudtak nyerni. A ma hajnali mérkőzésen sem ment nekik igazán, noha felálltak a 15 pontos hátrányukból, de a 4. negyedre elfogytak támadásban. 4,5 perccel a vége előtt még a Celtics vezetett 91–90-re, majd ezt követően mindkét oldalon lefagytak, amit a Kings ki is használt. Jaylen Brown (19 pont, 11 lepattanó) és Jayson Tatum (15 pont, 7 lepattanó) sem játszott különösebben jól, közös erővel 14/36-os mezőnymutatót hoztak össze, közte 1/8-at az utolsó játékrészben, és a 6 gólpasszukra is 9 eladott labda jutott. Kemba Walker (16 pont, 7 gólpassz) sem tudott hatékonyabb vagy eredményesebb lenni, neki csak 6/18 dobása ért célba, de pontjai felét így is a 4. negyedben hozta, egyedül rá lehetett valamennyire számítani a végén. Csapatszinten 42,9%-kal dobtak, ami mellett nem fért bele, hogy mindössze 7 alkalommal állhattak oda a büntetővonalra, miközben a Kings 21/26 egypontost küldött a helyére.

A végére összeállt a védekezés is. Támadásban a Kingsnél több megbízható opció is akadt ezen a találkozón, védekezésben ugyanakkor nem mindig találták a helyüket, a 3. negyedben például 36 pontot engedtek a Celticsnek. Erre a gyengébb játékrészre sikerült csattanós választ adni, az utolsó 12 percben mindössze 15 pontot kaptak, ami holtversenyben az idei legjobbjuk. Támadásban eközben De'Aaron Fox (29 pont, 5 gólpassz) remekelt, aki 10 pontot tett hozzá a záró etapban, Richaun Holmes (25 pont, 11 lepattanó, 10/12 büntető) nagy károkat okozott a festékben, és a hajrában egy palánkos triplája is beesett, Buddy Hield (22 pont, 5 lepattanó) a kinti tűzerőért felelt a 6/13 triplájával, míg Harrison Barnes (15 pont, 13 lepattanó) stabilitást adott a csapatának. Ezúttal az is belefért, hogy Tyrese Haliburton csak 1/6-ot dobjon mezőnyből, de ezt 7 gólpasszal igyekezett kompenzálni. A Kings ezzel 2–2-re áll a keleti túráján, és most Philadelphia felé veszik az irányt.

A Celtics legjobb dobói: Brown 19/9, Walker 16/9, Tatum 15/6
A Kings legjobb dobói: Fox 29/9, Holmes 25/3, Hield 22/18

Cleveland Cavaliers–San Antonio Spurs 110–116

Ismét jól muzsikált a Sexton-Garland kettős. A Cavaliers legutóbbi, Celtics elleni mérkőzéséhez hasonlóan most is elért legalább 25 pontot mindkét fiatal hátvéd, bár ez most nem ért győzelmet. Ezúttal mindketten 29 egységig jutottak, Sexton 12/25-ös mezőnymutatóval érte ezt el, míg Garland a 8/16 jó dobása mellett 11/11 büntetőt is a helyére tudott küldeni, és még arra is maradt ereje, hogy kiosszon 8 gólpasszt. A palánkok alatt ismét jó munkát végzett Jarrett Allen (15 pont, 11 lepattanó), és hozzá hasonlóan dupla-duplázott a kispadról beszálló Lamar Stevens (15 pont, 11 lepattanó) is. Kiharcoltak 32 büntetőt, de ebből nem sikerült előnyt kovácsolni, mert a másik oldalon 33 egypontost dobhattak rá a Spurs játékosai, és az sem fért bele, hogy mindössze 7/27 triplájukat tudták elsüllyeszteni, így szoros csatában ugyan, de alulmaradtak, legközelebb a Raptors ellen próbálkozhatnak.

Keldon Johnson nagy napja. Végig vezetett a Spurs, 0–0 után egyszer sem mutatott még csak döntetlent sem az eredményjelző, és hamar 10 pont körüli előnyt alakítottak ki, ami a 3. negyedben 21–22 egységig is felkúszott. A záró játékrésznek végül 15 pontos előnnyel vágtak neki, és szűk 7 perccel a vége előtt is 77–93 volt az állás, amikor megindult felfelé a Cavaliers. Nagyot küzdöttek ekkor a hazaiak, de mindig jókor talált be a Spursnél valaki, nem forgott igazán nagy veszélyben a győzelmük. Keldon Johnson kiemelkedő munkát végzett a vendégeknél, 23 pontja mellett leszedett 21 lepattanót is, közte 11 támadót, és ezzel nemcsak a csapatát segítette, hanem 2013 és Tim Duncan óta övé az első 20–20-as meccs a Spurs színeiben. Johnson mellett Dejounte Murray (22 pont, 6 lepattanó) is jó teljesítményt nyújtott, ráadásul 5/6 jó dobással szórt be 12 pontot a 4. negyedben, míg DeMar DeRozan (20 pont, 7 gólpassz) sallangmentes, jó játékkal tért vissza azt követően, hogy az előző meccseket kihagyta az édesapja temetése miatt. A Spurs ezzel sorozatban 3. győzelmét aratta, legközelebb a Bucks otthonában lépnek fel.

A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 29/9, Garland 29/6, Allen 15, Stevens 15
A Spurs legjobb dobói: Johnson 23, Murray 22, DeRozan 20

Miami Heat–Indiana Pacers 110–137

Parádézó Pacers. Az Indiana az utóbbi tíz meccséből nyolcat is elvesztett, ennek ellenére úgy nyert Miamiban, hogy igazából esélyt sem adott ellenfelének – a második negyedben kétszámjegyű előnyre tett szert, onnantól pedig nem is forgott veszélyben a győzelme. A Pacers vezetőedzője, Nate Björkgren szerint most „könyörtelenek” voltak, különösen támadásban, olyan agresszivitással játszottak, amire nem volt válasza a Heatnek – 58%-kal dobtak mezőnyből, bevertek 20/36 triplát, kiosztottak 38 gólpasszt, azt csináltak, amit csak akartak. Egyénileg a 7/9 triplát elsüllyesztő Brogdon és a padról 8/9 jó dobással, 15 gólpasszal beszálló McConnell villogott leginkább, de most csapatszinten szedték ízekre ellenfelüket és arattak nagyon sima győzelmet – plusz adalék ehhez, hogy történetük során soha, egyetlen meccsen, a playoffban sem dobtak még ennyi pontot a Heatnek, ezzel rekordot döntöttek.

Széteső Miami. A nagy győzelmi széria után a legutóbbi meccsen pocsék támadójátékkal, elrontott hajrával kapott ki a Heat, most pedig régen látott gyenge védekezést mutatott be – ugyan a floridaiak ligaelitnek számítanak hátul, de ezen az estén képtelenek voltak megállítani az ihletett napot kifogó Pacerst. A pontatlan támadás csak egy dolog, most a védekezés miatt kaptak ekkora pofont, igaz, Bam Adebayo és Erik Spoelstra sem aggódott, szerintük most nem találták a ritmust, de össze fogják szedni magukat. Trevor Ariza egyébként bemutatkozott a csapatnál, hat perc alatt két elrontott dobás és két gólpassz került a neve mellé, következőleg már tőle is többet várnának – most esélyük sem volt, ami régen fordult elő velük utoljára...

A Heat legjobb dobói: Adebayo 20, Butler 17, Dragic 16/6
A Pacers legjobb dobói: Brogdon 27/21, J. Holiday 17/15, McDermott 17/6

Orlando Magic–Brooklyn Nets 121–113

Bombameglepetés. Gyakorlatilag semmi nem szólt a Magic mellett a találkozót megelőzően, ehhez képest kilenc vereség után és egy back-to-back második felén a szezonbeli legjobb dobóformájukat hozták – érthetetlenül jó játékkal verték meg a liga egyik top3-ba tartozó csapatát. Ehhez kellett Nik Vucsevics jó teljesítménye (22 pont, 14 lepattanó, 8 gólpassz), Evan Fournier kiemelkedő produkciója (31 pont, 6/8 tripla) és Aaron Gordon hatalmas extrája (38 pont, 7/8 tripla), 50% felett céloztak mezőnyből és 21/40 triplát süllyesztettek el – a szoros első félidő után a harmadik negyedben 14/21-es mezőnymutatót és 6/9 triplát jegyeztek, itt 19 pontos előnyt építettek fel. A záró etapban rohamozott a Nets, visszajött négy egységnyire, de amikor igazán kellett, akkor Fournier és a szezoncsúccsal záró Gordon mindig betalált, úgyhogy nem adták ki a kezükből a bravúrgyőzelmet – holnap a Bostonhoz látogatnak, meglátjuk, hogy mi marad meg ebből a formából.

Ilyen érzés veszíteni. Ezzel a mondattal értékelte a helyzetet a meccs után Kyrie Irving, hiszen a Brooklyn az utóbbi 16 mérkőzése során még csak másodszor szenvedett vereséget. Maga Irving egyébként igyekezett, 43 ponttal szezoncsúcsot termelt, 19/31 mezőnykísérlete a gyűrűben landolt, de mellette a többiek nem igazán nőttek fel a feladathoz, most James Harden is gyengén dobott, a tripláik sem ültek, a legnagyobb gondot pedig természetesen a védekezés okozta – igaz, a Magic részéről Steve Clifford is elmondta, hogy most tényleg nagyon jól dobtak, ezzel nem nagyon lehetett mit kezdeni. A záró etapban még mozgósítottak extra energiát a venedégek, közel is jöttek, de 104–100 után stabilizálta magát és megnyerte a meccset az Orlando – ilyen botlások mindig vannak, úgyhogy nagy baj persze nincs a Nets oldalán, most a Washingtont fogadják, ott lehet javítani.

A Magic legjobb dobói: Gordon 38/21, Fournier 31/18, Vucsevics 22/6
A Nets legjobb dobói: Irving 43/9, Harden 19/6, Harris 16/9

Toronto Raptors–Utah Jazz 112–115

Szoros meccsen nyert a Jazz. A legutóbbi vereség után most nagyon kellett ez a győzelem a ligaelső számára, de a kiegészülő Toronto egyáltalán nem adta magát olcsón és a mérkőzés végig kiélezetten alakult, kétszámjegyű előnyt szinte nem is láthattunk. Az első ilyenre a negyedik negyedben került sor, amikor a Utah egy 12–0-s futással meglépett 94–84-re, itt volt egy két perc, amikor bevertek két triplát, kétszer megtalálták Gobert-t, aki ráadásul a túloldalon két blokkot is kiosztott ekkor, ez a periódus pedig elég volt ahhoz, hogy onnantól szinte végig ők vezessenek. Azért csak szinte, mert a hajrában mégis fordítani tudott a Raptors és másfél perccel a vége előtt 110–105-re már a kanadaiak jártak előrébb, de a hátralévő időben Donovan Mitchell egymaga nyolc pontot szerzett, az ő dobásaival megfordította a Jazz, majd az utolsó másodpercekben előbb Conley büntetői estek be a gyűrűbe, végül pedig Siakam triplája maradt ki – óriási csatában, de behúzta a fontos idegenbeli győzelmet Quin Snyder csapata.

Ez sem jött össze. Már OG Anunoby is visszatérhetett, úgyhogy gyakorlatilag teljes kerettel állhatott ki a Raptors, minden esélye meg is volt arra, hogy megverje a listavezetőt, de az a bizonyos utolsó másfél perc az ellenfél javára döntött – elöl-hátul kulcsfontosságú hibákat követtek el, amelyeket megbüntettek a vendégek. Pedig Siakam 27 ponttal és 9 gólpasszal villogott, szinte mindenki hozta a jó számokat, csapatszinten 21 triplát süllyesztettek el és 31 gólpasszal zártak, tényleg rendben volt a játékuk, de a végén egy-két hiba is elég volt ahhoz, hogy kikapjanak. Kyle Lowry szerint örülnek a teljes keretnek, de kell még egy kis idő, mire újra összeállnak és elkapják a fonalat, főleg védekezésben, mert szerinte a vereségük fő oka a negyedik negyedben kapott 36 pont volt – mindenesetre sorozatban hetedszer veszítettek, ilyenre pedig utoljára 2012 januárjában (!) volt náluk példa.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 27/12, Powell 17/12, VanVleet 17/6
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 31, Ingles 19/15, Conley 15/3, Gobert 15

Houston Rockets–Detroit Pistons 100–113

Nem simán, de hozta a győzelmet a Pistons. A liga jelenlegi legrosszabb csapata ellen még a keleti sereghajtó is jó esélyekkel léphetett pályára, Dwane Casey együttese pedig élt is a lehetőséggel és behúzta az idegenbeli győzelmet. Ennek alapját a 48%-os triplázás adta, de a lepattanózást is megnyerték 49–38-ra, szépen járatták a labdát, sokat mozogtak, úgyhogy támadásban egészen jól néztek ki – egyénileg a kezdőbe nemrég bekerülő, ennek örömére 23 pontot és 5/5 triplát elsüllyesztő Frank Jackson emelhető ki leginkább, de a 20 pontos Saddiq Bey is jól mozgott és Wright, valamint Plumlee is hozzátette a magáét. Nem brillíroztak, nem gáláztak, de azért csak vezettek már 17 ponttal, három negyedet is megnyertek és ha nem is simán, de megnyerték a meccset – elégedettek is voltak a teljesítményükkel, főleg úgy, hogy bő egy hónap után először nyertek zsinórban kettőt.

Tizenkilenc. Hosszú idő után először állt egyszerre rendelkezésre a Rocketsnél a nemrég visszatérő Christian Wood, a pihenő után ismét játszó Victor Oladipo, valamint a most már hosszabb időt kihagyó John Wall és mindhárman hozták is magukat. Wall 21 ponttal és 7 gólpasszal zárt, Oladipo 19 egységet tett hozzá, Wood pedig 18 ponttal és 11 lepattanóval dupla-duplázott, mindannyian hozzátették, amit kellett – a gond az, hogy jelenleg semmi más nincs ebben a csapatban és ez a teljesítmény önmagában még a Detroit legyőzéséhez sem volt elég. Nem kaptak ki nagyon, végig ott tudtak lenni ellenfelük sarkában, mondhatjuk, hogy sokáig szoros meccset játszottak, de végül ezúttal is jött a menetrendszerű vereség, immár sorozatban 19. alkalommal – pozitívum, hogy a Tucker-cserében megszerzett DJ Augustin és DJ Wilson is debütált, előbbinek voltak is biztató megmozdulásai.

A Rockets legjobb dobói: Wall 21/6, Oladipo 19/6, Wood 18/3
A Pistons legjobb dobói: Jackson 23/15, Bey 20/6, Grant 18/9

Memphis Grizzlies–Golden State Warriors 103–116

Curry nélkül nyert a Warriors. A meccs előtt úgy tűnt, hogy akár el is engedheti ezt az estét a GSW, mert Steph Curry sérülés, James Wiseman és Eric Paschall az egészségügyi protokoll, Kelly Oubre Jr. pedig szintén sérülés miatt nem játszhat, de végül utóbbi mégis ott volt a pályán, a vendégcsapat pedig megkeményítette akaratát. A végig jól záró védekezéssel kihúzták a Memphis méregfogát, elvették Ja Morant játékát és abszolút kordában tartották a Grizzlies gépezetét, innentől pedig az volt a kérdés, hogy a túloldalon lesz-e bennük elég tűzerő Curry hiányában. Nos, erről Andrew Wiggins gondoskodott, mert 14/24 mezőnykísérletét a gyűrűbe küldte közte 6/11 triplával, mindehhez hozzátett még kilenc kiharcolt büntetőt, nyolc lepattanót, négy gólpasszt és négy labdaszerzést, összességében pedig kereken 40 ponttal zárt – ez természetesen szezoncsúcs, ezúttal ő volt a meccs legjobbja. Mellette a Curry helyén kezdő és továbbra is nagy formában lévő Jordan Poole is beszórt 25 pontot, a padról Damion Lee tett hozzá 21-et, Draymond Green pedig ugyan nem dobott kosarat (!), de 13 gólpasszt osztott szét. Összességében már az első félidőt 19 egységgel nyerték és a Wiggins-Poole párosra építve átrohantak ellenfelükön, a fordulás után pedig már csak annyi volt a dolguk, hogy ne hibázzanak nagyot – figyeltek az eladott labdákra és a lepattanókra, úgyhogy gond nélkül hozták ezt a rendkívül értékes idegenbeli sikert.

Fájdalmas vereség. A legutóbbi győzelem után, otthon, egy ilyen felállásban érkező Warriors ellen nagyon kellett volna az újabb siker a Memphisnek, hiszen a playoff-harcban közvetlen rivális a két csapat, ehhez képest akaratgyenge, dekoncentrált játékkal tulajdonképpen tükörsimán kikaptak Moranték. Igazából semmijük nem működött, a GSW jóval többet tett a győzelemért, Valanciunasékat elnyomták fizikálisan, nem tudtak rohanni, nem ültek a dobásaik, nem tudtak kellően érvényesülni a festékben, közben pedig Wiggins azt csinált velük, amit csak akart – Taylor Jenkins vezetőedző szerint hiányzott belőlük a küzdőszellem, ez nem fordulhat elő megint.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 14, Allen 14/6, Clarke 13
A Warriors legjobb dobói: Wiggins 40/18, Poole 25/9, Lee 21/12

Denver Nuggets–Chicago Bulls 131–127 – hosszabbítás után

Óriási győzelem. Nagyon rezgett most a léc a Denvernél, a jó formában érkező hazaiak a záró etapban 14 ponttal égtek és úgy tűnt, hogy ezúttal vereség lesz a vége, ám egy hatalmas rohammal ledolgozták a hátrányukat és megfordították a meccset. A további gondot az jelentette, hogy a Bulls összeszedte magát és megint átvette a vezetést, negyven másodpercnél ismét volt közte hat pont a vendégek javára, de előbb Nikola Jokics vert be egy triplát, majd Zach LaVine eladott labdája után Jamal Murray is betalált és LaVine két büntetőjét követően mínusz háromnál támadhatott a Nuggets. A labdát megint Murray kapta, majd bevonta Jokicsot, a center visszaosztotta neki és az irányító egy oldalraugrós triplát süllyesztett el alig négy tizedmásodperccel az órán – egál, Murray hosszabbításra mentett. A ráadásban egy 9–0-val kezdett a Denver, de ez még nem volt elég, a Chicago rohamozott, úgyhogy a Nuggetsnél ismét jönnie kellett Murray-nek, aki tíz másodperccel a vége előtt egy újabb kulcsfontosságú tempót süllyesztett el – ez volt a döntő dobás, így összességében óriási győzelmet arattak a hazaiak.

Ez még hiányzik a Bullsból. Sokadik olyan meccsét bukta el idén a Chicago, amelyen egy-két jó döntés, vagy jól megcsinált kulcsjáték győzelmet ért volna, de Billy Donovan rendszeresen hangoztatja, hogy ennek a csapatnak még meg kell tanulnia nyerni. Most sem hiányzott semmi, csak annyi, hogy a félig megnyert meccset ne adják ki a kezükből a rendes játékidő utolsó pillanataiban, ne adják el a labdát, hanem legyenek ennél biztosabb játékaik és egy kicsit szigorúbb védekezésük ilyen helyzetben. Hiába Zach LaVine 32 pontja és sok fontos dobása, hiába Otto Porter Jr. 22 pontja, vagy éppen Coby White 17 egysége a padról, annyi volt a különbség, hogy a legélesebb szituációkban náluk csak LaVine hősködése az opció, míg a Denvernél ilyenkor megoldást talált a Murray-Jokics páros – ők amúgy 34-34 ponttal zártak, Joker 15 lepattanót és 9 gólpasszt, Murray pedig 6/7 triplát jegyzett, de az igazi erényük most is a győztes játékok bemutatása volt, ezzel tudták legyűrni a Chicagót.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 34/6, Murray 34/18, M. Porter Jr. 19/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 32/9, O. Porter Jr. 22/12, White 17/9

Phoenix Suns–Minnesota Timberwolves 113–101

Williams kiállítása is kellett. Egy nappal korábban a Minnesota komoly bravúrt mutatott be és nyerni tudott Phoenixben, úgyhogy mindenki azt várta, hogy a Suns most „bedühödve” válaszol, de igazából ez nem történt meg, nem dózerolta le ellenfelét az alapvetőten sokkal esélyesebb hazai csapat. A második negyedben a Wolves egy 10–0-s futással át is vette a vezetést, Monty Williamsnek, a Suns vezetőedzőjének pedig itt már elege lett: olyan hevesen reklamált az elmaradó fújások miatt, hogy két technikaival kiállították. Ha az volt a célja, hogy kicsit felpaprikázza csapatát, akkor bejött, mert a Phoenix egy 17–2-vel reagált, de a harmadik negyedben megint jött egy nagy minnesotai futás és ismét hátrányba kerültek a hazaiak. Ott viszont már Chris Paul játéka és mentalitása is elég volt ahhoz, hogy rendezzék a sorokat, a játékrész végére visszavették a vezetést, majd a negyedik negyed elején egy 11–3-mal meg is tudtak lógni és olyan különbséget alakítottak ki, amelyet már be tudtak osztani – nem játszottak igazán jól, minden akaratukra szükségük volt, de azért csak sikerült a visszavágás.

Edwards kosarai hiányoztak. Most is partiban tudott lenni a korábbiakhoz képest jóval stabilabb Minnesota, de amíg az előző este 83 pontot dobott a Towns-Edwards páros, most meg sem közelítették ezt az extrát. A center még hagyján, 24 ponttal ő lett csapata legjobb dobója és 9 lepattanót is leszedett, Edwards viszont 4/18-at szenvedett össze mezőnyből és hét eladott labdát is vétett, ő ezúttal finoman szólva sem volt hasznos – Ricky Rubio (21 pont, 10 gólpassz, 0 eladott labda) próbált fellépni, de ez nem volt elég az újabb bravúrhoz. Nagyon csalódottak azért nem lehetnek, a nyugati harmadik helyezett otthonában végeztek 1–1-re két szoros meccsen, az All-Star óta egyértelműen előreléptek, következőleg az OKC ellen bizonyíthatnak.

A Suns legjobb dobói: Paul 20/3, Bridges 17/9, Booker 16/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 24/9, Rubio 21/9, Nowell 14/6

Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 125–119

McCollum most tért vissza igazán. Kéthónapos kihagyása után két meccset játszott már a Portland kettese, de igazán ezen a rangadón érezhettük újra, hogy mire is képes – talán ennyi kellett neki ahhoz, hogy visszarázódjon. A szoros, kiélezett, tétre menő nyugati derbin természetesen most is jól játszott Damian Lillard (31 pont, 10/19 mezőnyből, 6 gólpassz), ismét sokat tett hozzá Carmelo Anthony (18 pont, 3/5 tripla), de a különbséget McCollum jelentette, aki 32 ponttal csapata legeredményesebb játékosaként zárt, bevert 7/13 triplát, kiosztott 4 gólpasszt és egyetlen labdát sem adott el. Az oda-vissza billegő mérkőzés negyedik negyedében már hét ponttal is vezetett a Dallas, de az utolsó öt percben egy 9–0-s rohamot rakott össze a Blazers, amelyből Lillard négy ponttal és egy gólpasszal vette ki a részét, ezzel ragadták magukhoz a kezdeményezést, majd bő egy perccel az órán McCollum vert be egy clutch hármast egy-egyezésből – nagyjából itt lehetett érezni, hogy ezt nem rontja el a Blazers, bár erre fél perccel a vége előtt még Rob Covington is rádobott egy triplát. A Portland így nagyon fontos rangadót tudott megnyerni, már csak fél meccsre van a Clipperstől, McCollum felpörgött, ráadásul hamarosan Jusuf Nurkic is visszatérhet.

Pedig Doncic is jó volt. Nem lehetett panasz a Dallas szlovén klasszisára, Luka Doncic 38 ponttal, 9 lepattanóval és 9 gólpasszal húzta a vendégeket, 15/27 dobását a gyűrűbe küldte, úgyhogy ő megtette a magáét, de a Portlandben most több volt a tűzerő csapatszinten és a fontos pillanatokban is jobbnak bizonyultak a hazaiak. Doncic mellett még a 25–5–5-tel és 7/11 triplával záró Tim Hardaway Jr., illetve a 16–4–4-ig, 4/7 tripláig jutó Maxi Kleber is hozta a tőle elvártat és bár Kristaps Porzingisnek nem ment a játék, mégis inkább a védekezésben kell keresni a vereség okait – kaptak 22 triplát és egyáltalán nem tudtak nyomást gyakorolni a Blazers labdás embereire, akik minimális hibával, könnyedén alkothattak ellenük. Ez a vereség nem jött jól a texasiaknak, főleg a GSW győzelmével együtt, de rögtön javíthatnak, hiszen maradnak Portlandben még egy randevúra.

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 32/21, Lillard 31/12, Anthony 18/9
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 38/12, Hardaway Jr. 25/21, Kleber 16/12

NBA, ALAPSZAKASZ
Boston Celtics–Sacramento Kings 96–107
Cleveland Cavaliers–San Antonio Spurs 110–116
Houston Rockets–Detroit Pistons 100–113
Memphis Grizzlies–Golden State Warriors 103–116
Miami Heat–Indiana Pacers 110–137
Orlando Magic–Brooklyn Nets 121–113
Toronto Raptors–Utah Jazz 112–115
Denver Nuggets–Chicago Bulls 131–127 – hosszabbítás után
Phoenix Suns–Minnesota Timberwolves 113–101
Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 125–119