Adetokunbo 47-et dobott Portlandben, 53-mal verte meg a Raptors a GSW-t

Toronto Raptors–Golden State Warriors 130–77

Minden összejött a Raptorsnak. Azt követően, hogy a Raptors az előző 14 meccséből 13 alkalommal vesztesen hagyhatta el a pályát, története legnagyobb különbségű győzelmét aratta. Az 1. negyed még egyenlő felek küzdelmét vetítette elő, de a 2. negyedet már 19 ponttal nyerték meg, míg a fordulást követő 12 percet 46–14-re. A 4. negyed közepén már 61 ponttal is vezettek, mielőtt picit kiengedtek volna, de az 53 pontos különbség is a legnagyobb a Raptors történetében, illetve az NBA idei szezonjában is. Pascal Siakam 14/24 jó dobással ért el 36 pontot, amihez hozzátett 7 lepattanót és 5 gólpasszt is, Gary Trent Jr. (24 pont, 5 lepattanó) bebombázott 6/9 triplát, OG Anunoby 8/12 jó dobással ért el 21 egységet, míg a kispadról beszálló Malachi Flynn (16 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) messze a legjobb mérkőzését játszotta, mióta ledraftolták, rövid pályafutása során mindössze másodszor szerzett 5 pontnál többet, és megdöntötte az eddigi 12 pontos karriercsúcsát is. Ezúttal belefért Kyle Lowry hiánya, ahogyan az is, hogy Fred VanVleet is csak 19 percet töltsön a parketten, miután megsérült a csípőhajlítója a 3. negyedben, utóbbi miatt ugyanakkor nem lehet teljes a Raptors öröme.

Semmi sem jött össze a Warriorsnak. Stephen Curry és Draymond Green nélkül eleve nem a vendégek számítottak a mérkőzés esélyesének, és különösen aggasztó, hogy előbbi ismét a farokcsont sérülése miatt hiányzott, míg utóbbi egy olyan ujjsérülés miatt, amiről azt mondta Steve Kerr, hogy Green alig tudta megfogni a labdát a bemelegítés során. Így aztán a többieknek kellett volna előlépni, de ez csak Andrew Wigginsnek ment többé-kevésbé, aki 5/9 jó dobással és 4/4 büntetővel ért el 15 pontot, mindet az első félidőben, míg mellette Jordan Poole (3/15), Kelly Oubre Jr. (3/11) és James Wiseman (4/11) is inkább csak próbálkozott a kezdőből, semmint eredményes lett volna. Egyedül talán Nico Mannion (10 pont, 4 gólpassz, 4 eladott labda) játékának örülhetnek kicsit a Warriorsnál, egyébként el kell felejteni ezt az összecsapást, és készülniük kell a Hawks elleni mérkőzésre. Az 53 pontos különbség a 3. legnagyobb a csapat történetében, és ez a kimenetel azt is jelenti, hogy a Warriors az elmúlt 7 meccséből a 6. alkalommal maradt alul aktuális ellenfelével szemben.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 36/12, Trent Jr. 24/18, Anunoby 21/6
A Warriors legjobb dobói: Wiggins 15/3, Poole 10/9, Mannion 10

Boston Celtics–Houston Rockets 118–102

Először villant Fournier, de Williams őt is túlragyogta. Két gyengébb meccs után először villant meg komolyabban bostoni színekben Evan Fournier, aki a kispadról beszállva 8/13 jó dobással szerzett 23 pontot, amibe karriercsúcsot jelentő 7 tripla is belefért, és először tudta hozni a kispadról azt a lendületet, amit reméltek tőle, amikor megszerezték a Magictől. Ez a mérkőzés mégsem róla szólt, mert Robert Williams III (20 pont, 9 lepattanó, 8 gólpassz) őt is elhomályosította, 9/9 dobását elsüllyesztette, és a támadóidő bevezetése óta ő lett az NBA történetének 8. olyan játékosa, aki legalább 20/8/8-at ér el hibátlan mezőnymutatóval. A két extra teljesítmény mellett Jayson Tatum (26 pont, 9 lepattanó) és Jaylen Brown (22 pont, 11 lepattanó) is hozta magát, akiknek ezúttal nem kellett foglalkoznia a játékszervezéssel, megtette azt helyettük Williams, illetve Marcus Smart (6 pont, 10 gólpassz, 3 labdaszerzés) és Kemba Walker (11 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz), akiknek a vezérletével csapatszinten 35 gólpasszt osztottak szét a Celtics kosarasai. Ezzel két vereség után tudtak javítani, legközelebb pedig a Hornets ellen megpróbálhatják ismét elérni az 50%-os mérleget.

Szinte mindenben gyengébb volt a Rockets. Mezőnyből 43%-kal, a triplavonalon túlról 33,3%-kal céloztak a vendégek, miközben ellenfelük 52,3%-kal, illetve 41,5%-kal, ráadásul a Celtics megnyerte a lepattanózást, több gólpasszt osztott ki, többet blokkoltak Williamsék (7–1), és gyorsindításból is eredményesebbek voltak (16–4). Mindezek ellenére a 2. negyed hajrájában még vezetni tudott a Rockets, és csak a fordulás után nőtt végleg 10 pont fölé a különbség, de ekkor már végig tisztes távolságból követték ellenfelüket. Christian Wood egy 19 pontos, 10 lepattanós dupla-duplával igyekezett húzni az övéit, míg az egymást követő 2. meccsét kihagyó John Wall helyén ismét Kevin Porter Jr. (12 pont, 5 lepattanó, 8 gólpassz, 3 labdaszerzés) kapott nagyobb játékszervezői feladatokat. Rajtuk kívül csak a közelmúltban megszerzett Avery Bradley (15 pont, 6 lepattanó) és Kelly Olynyk (10 pont, 4 gólpassz) ért el kétszámjegyű termést, míg D.J. Augustin például 1/8-as mezőnymutatóval riogatott. A Rockets sorozatban 3. vereségét szenvedte el, következőleg a Pelicans ellen lépnek pályára.

A Celtics legjobb dobói: Tatum 26/15, Fournier 23/21, Brown 22/3
A Rockets legjobb dobói: Wood 19/3, Bradley 15/6, Porter Jr. 12

New York Knicks–Dallas Mavericks 86–99

A végén el tudott lépni a Dallas. A Knicks harcmodora szerint alakult ez a mérkőzés, minden kosárért meg kellett szenvedni, lassú volt a játék, kemény, fizikális védekezésre volt szükség, de a Mavericks felvette a kesztyűt és legalább akkorát védekezett, mint ellenfele. Bő három negyeden keresztül szoros volt az állás, bár azért inkább a Dallas vezetett egy-két ponttal, majd a záró etapban sikerült sebességet váltaniuk a vendégeknek és 10-12 pontos fórt kiépíteniük, amellyel eldöntötték a küzdelmet. Ebben kulcsszerepe volt Luka Doncicnak, aki a legfontosabb periódusban szórt be egymás után kilenc egységet, végül pedig Knicks-védekezés ide vagy oda, 26 ponttal, 8 lepattanóval és 7 gólpasszal zárta az estét – a padról még Hardaway Jr. és Brunson is hozzá tudott szólni, ez pedig elégnek bizonyult a sikerhez. A korábbi Knicks-sztár Kristaps Porzingis szerint a kiemelkedő védekezésük hozta meg nekik a győzelmet, ráadásul mindezt úgy rakták össze, hogy vezetőedzőjük, Rick Carlisle nem lehetett velük pozitív koronavírus-teszt miatt.

Pontokat kell dobni. Egyszerűen képtelen komoly támadójátékra a New York, a ligaelit védekezés pedig mindenki ellen nem elég a győzelemhez, így már sorozatban harmadik vereségét könyvelte el a társaság. Ezúttal is elöl voltak gondok, a 36%-os mezőnymutató nagyon vérszegényre sikerült, ráadásul a festékben 50–30-ra kaptak ki, nem nagyon tudtak könnyű kosarat dobni – a záró etapra mindez még jobban kicsúcsosodott, ott alig 17 egységet tettek fel a táblára, ennyivel nem lehetett mérkőzést nyerni. 80–75-ig így is látótávolságon belül maradtak, de aztán jött két Brunson-kosár, majd az említett Doncic-széria, erre pedig nem tudtak válaszolni – teljesítményüket jól jellemzi Julius Randle 5/20-as, vagy Derrick Rose 1/10-es mezőnymutatója...

A Knicks legjobb dobói: Burks 20/12, Randle 14/3, Bullock 13/12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 26/9, Brunson 15/3, Porzingis 14/3, Hardaway Jr. 14/9

Indiana Pacers–Charlotte Hornets 97–114

Hayward is megsérült, mégis nyert a Hornets. LaMelo Ball és Malik Monk már eredetileg sem állt a vendégek rendelkezésére, de Gordon Hayward parádésan kezdte a meccset, az első negyedben beszórt 12 pontot 6 lepattanóval, valamint 6 gólpasszal, egymaga vette a vállára a csapatát. Sajnos azonban ez nem tartott sokáig, a második félidőben bokasérülést szenvedett és ott véget ért számára a meccs, egyelőre nem tudni, hogy mekkora a baj, de nem nézett ki jól, egy betörésnél Myles Turner lábára lépett rá – ma derül ki, hogy pontosan miről van szó. A Charlotte viszont ezt és a back-to-backet is elbírta, az előző esti harmatos teljesítmény után most nagyon felpörgött a gárda és bár Hayward sérülésekor volt egy kisebb hullámvölgye, de összességében magabiztosan nyerte meg ezt a meccset – az első félidőben tíz pont feletti előnyt épített ki, majd a negyedik negyedben erre még rá tudott tenni egy jelentős lapáttal. Miles Bridges 23 pontos szezoncsúcsa nagyon kellett ehhez, de összesen heten dobtak náluk legalább 12-t, mindenki hozzátette a magáét – ezzel a sikerrel őrzik a keleti negyedik helyüket, most pedig utaznak tovább Bostonba.

Nem volt tűz a Pacersben. Malcolm Brogdon nem tudott pályára lépni a hazaiaknál, akiknél nagyon dadogott a labda, egyáltalán nem jöttek ki a figurák és el is adták a játékszert tíz alkalommal, pont tízzel többször, mint ellenfelük. A társaság tompának, dekoncentráltnak tűnt elöl és hátul is, rengeteg volt a hiba és a pontatlanság, nem volt vezér, így pedig folyamatosan nőtt a különbség, ráadásul a záró etapban már Domantas Sabonis sem volt ott a parketten bokafájdalmai miatt. Caris LeVert szerint olyan, mintha a vereség már alapállapot lenne náluk, ezen pedig sürgősen változtatniuk kell, hiszen a jó formájuk után most megint kezdenek leszakadni a playoff-helyektől, otthon pedig az utóbbi kilenc mérkőzésükből nyolcat is elvesztettek.

A Pacers legjobb dobói: LeVert 16/6, McDermott 13/9, McConnell 12, A. Holiday 12/6
A Hornets legjobb dobói: Bridges 23/12, Zeller 17, Rozier 15/3

Memphis Grizzlies–Minnesota Timberwolves 120–108

Egy fokkal jobb volt a Grizzlies. Nem volt nagy különbség a csapatok között ezen a mérkőzésen, de végül a Memphis egy fokkal harcosabbnak, agesszívebbnek, pontosabbnak bizonyult, ami elég lett a győzelemhez. Az első félidő teljes „lutri” volt a csapatok számára, mert egyik se védekezett jól, záporoztak a kosarak, úgyhogy a nagyszünetben csak két ponttal vezettek a hazaiak, aztán a fordulás után sikerült felkeményedniük, elvitték az 50-50-es labdákat, sorozatban megállították a Minnyt és volt, hogy percekig nem kaptak kosarat – pechjükre közben elöl ők is visszaestek, így nagy fórt nem tudtak kialakítani. A különbség azonban így is nőtt és a játék képe a záró etapra sem változott, ott is a Memphis védekezése érvényesült, úgyhogy végül hamar meglett a közte tíz, majd a közte húsz, amit már sikerült menedzselniük. Ehhez nagyon kellett a remek kinti dobóforma is, összesen kilenc játékosuk talált be távolról és végül 19 hármast bombáztak be 49%-kal – egyénileg csak Jonas Valanciunas hozott extrát (faultgondok miatt 22 percet játszott, de dobott 19 pontot 6 támadópattanóval), ezúttal a kiegyensúlyozott csapatmunka miatt tudtak nyerni.

A periméterre már nem ért oda a Minnesota. A két csapat legutóbbi meccsén 80 pontot dobott a festékből a Grizzlies, úgyhogy a Wolves most csak ezt akarta elvenni, ahogy megkapta a labdát Valanciunas, vagy elindult a gyűrű felé Morant, már össze is zártak belül – így viszont rengeteg üres triplát adtak fel, amit a Memphis könyörtelenül meg is büntetett. Chris Finch vezetőedző szerint ez a védekezés így nem állta meg a helyét, sokkal koncentráltabban kellett volna végrehajtani a feladatot, ehhez pedig hozzájött az, hogy hiába tömörültek, a lepattanózásuk katasztrofálisra sikerült: 53–39-re kaptak ki ebben, 14–5 volt a támadópattanók aránya, ami romba döntötte a stratégiájukat. Ugyan Karl-Anthony Towns (30 pont, 16 lepattanó) és Anthony Edwards (22 pont, 6 gólpassz, 2 blokk) most is jó számokkal zárt, de csapatszinten még nagyon nem tartanak ott, ahol a Memphis, égtek már 25 ponttal is a végső kozmetikázás előtt, következőleg a Sixers otthonában próbálkozhatnak újra.

A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 19/3, Allen 15/15, Melton 14/12
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 30/3, Edwards 22/6, Reid 18/6

New Orleans Pelicans–Atlanta Hawks 103–126

A Hawks tartalékolt ügyesebben. A New Orleans ezúttal sem játszatta a Williamson-Ingram-Ball triót, sőt, Steven Adamset is kiültette a hosszabbításos vereség másnapján, míg a dupla hosszabbításból érkező Atlantánál John Collins mellett Trae Young és Danilo Gallinari sem lépett pályára. Az emiatt meglehetősen alacsony színvonalú összecsapáson a Pelicans kezdett jobban, de aztán a második negyedtől átvette az irányítást a még így is ütősebb kerettel kiálló Hawks, a nagyszünetben már vezetett a korábbi hétpontos hátránya után, majd a harmadik negyedben bevitt egy komolyabb ütést és 39 pontot dobva eldöntötte a küzdelmet. A vendégeknél Bogdan Bogdanovics (26 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz, 6/11 tripla), Kevin Huerter (24 pont, 10/15 mezőnyből), Clint Capela (14 pont, 10 lepattanó, 6 blokk) és a nemrég leigazolt Lou Williams (19 pont, 8 gólpassz) is hozta magát, csapatszinten 56%-kal dobtak mezőnyből és 45%-kal tripláztak, a kezdeti bizonytalankodás után nem adtak sok esélyt a Pelsnek – hozták a kötelezőt, a playinért hajtó hazaiak pedig a jelek szerint elengedték ezt a meccset.

A Pelicans legjobb dobói: Lewis Jr. 21/6, Johnson 16/9, Bledsoe 14
A Hawks legjobb dobói: Bogdanovics 26/18, Huerter 24/6, Williams 19/3

Utah Jazz–Chicago Bulls 113–106

Kimozogta a Jazz. A feljavuló Bulls ellen a vártnál jobban megizzadt a ligaelső és többször is újítania kellett, mert a festékben most nagyon csúnya vereséget szenvedett, pedig azon a területen általában Rudy Gobert-ék szoktak erősek lenni. A kilenc ponttal nyert első félidő után a harmadik negyedben jött egy hullámvölgyük, amikor a Chicago ki is egyenlített, itt Bojan Bogdanovic back-to-back kosarai kellettek ahhoz, hogy ne kerüljön hátrányba a hazai együttes, majd a horvát dobógép még kétszer beköszönt, ezzel megágyazott csapata 16–4-es futásának. A záró etap végére aztán ebből is visszajött a Bulls, 109–106-nál megint izgalmas volt a helyzet, de a visszatérő Donovan Mitchell, majd Royce O'Neale is higgadtan büntetőzött, közte pedig volt egy jó védekezésük is, így végül megnyerték a találkozót. Ha nem is brillíroztak, de most ennyi is elég volt, sorozatban nyolcadik meccsüket nyerték meg, otthon pedig zsinórban 21. győzelmüket aratták, amellyel franchise-rekordot döntöttek.

Ezúttal volt tartása a Bullsnak. Az utóbbi meccsek borzalmai után most sokkal harcosabb volt a Chicago, a vendégeknél visszatért és 23 pontot dobott az előző meccset kihagyó Zach LaVine, a csapat legutóbbi erényei pedig most is megcsillantak: domináltak a festékben. A magas szerkezetük nagyon jól nézett ki és folyamatosan nyomást gyakoroltak a gyűrűre, minden játékukból azt támadták és 19/20-szal kezdtek a festékből – végül 68–40-re nyertek innen, erre tudtak építeni. A 25%-os triplázás viszont nem volt elég ahhoz, hogy mindezt kiegészítse és bár a második félidőben kétszer is visszajöttek, illetve izgalmassá tették a végjátékot, de egy-két plusz dobás még hiányzott az üdvösséghez – sorozatban hatodszor kaptak ki, de most már legalább látszott némi fény az alagút végén.

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 26/6, Gobert 19, Clarkson 19/9
A Bulls legjobb dobói: Young 25, LaVine 23/6, Vucsevics 16/3

Phoenix Suns–Oklahoma City Thunder 140–103

Egy negyed alatt lerendezte a Suns. Rendkívül könnyedén érvényesítette a papírformát a Phoenix, a hazaiak ugyanis már az első negyedben 30 (!) pontos előnyt építettek ki – 43–13-ra nyerték ezt a játékrészt, valósággal megsemmisítették ellenfelüket. A folytatás innentől formalitássá silányult, csak az volt a kérdés, hogy mennyi lesz a vége, úgyhogy a 30 perces határt mindössze a 32 pontot dobó Devin Booker érte el, a 8/8-as mezőnymutatóval és 12 gólpasszal záró Chris Paul például alig 22 percet kapott – 60%-os mezőnymutató, 45,5%-os triplázás, 36 gólpassz, minden szám a dominanciájukat mutatja. Monty Williams alakulata ezzel már zsinórban ötödször nyert, a 30 ponttal beúhott első negyeddel franchise-rekordot döntött és már három meccsel megelőzi a nyugati harmadik Clipperst, egyre stabilabbá válik a Jazz mögötti második helye.

Maledon és Pokusevski vigasztalódhatott. A tartalékos kerettel felálló Thunder minden téren szenvedett ezen a mérkőzésen, így a győzelemre minimális esélye sem nyílt, de két fiatal számára így is maradhatott némi pozitív emlék erről a derbiről. A 19 éves újonc, Theo Maledon 33 pontos karriercsúcsot termelt 10/18-as mezőnymutatóval és 5/7 triplával, míg a másik (szintén 19 éves) újonc Aleksej Pokusevski 20 pontig jutott 4/6 hármassal – a sérülések miatt a csapat szezonja már úgyis róluk, az ő fejlesztésükről szól, úgyhogy ennek valamennyire örülhetnek...

A Suns legjobb dobói: Booker 32/9, Paul 17/3, Bridges 17/6, Johnson 17/9
A Thunder legjobb dobói: Maledon 33/15, Pokusevski 20/12, Jackson 15/9

Portland Trail Blazers–Milwaukee Bucks 109–127

Adetokunbo elképesztő meccsével nyert a Bucks. A játéknap rangadóján messze kilógott a mezőnyből a regnáló kétszeres MVP, Jannisz Adetokunbo, aki félelmetes dominanciát mutatott és egymaga szedte szét a Portlandet. A vendégek vezére 47 pontos szezoncsúcsot termelt úgy, hogy 18/21 (!) mezőnykísérletét a gyűrűbe küldte és ebből 18/18 (!) volt a kétpontos – ehhez tett hozzá 11/13 büntetőt, 12 lepattanót és 3 blokkot, azt csinált a festékben, amit csak akart. Adetokunbo már a nagyszünetben is 24 pontnál tartott és a fordulás után sem vett vissza, sőt, végül úgy jutott el 47-ig, hogy csak 33 percet játszott, mert a Bucks eldöntötte a küzdelmet a harmadik negyedben. Addig is a vendégek diktáltak, már vezettek 14 ponttal is az első félidőben, de innen még visszajött a Blazers 60–58-ra – ott aztán ismét a lovak közé csapott a Milwaukee és 37–20-ra nyerte meg a harmadik negyedet, innentől nem volt kérdés, sima lett a vége. Adetokunbo bődületes extrája mellett Jrue Holiday (22 pont, 10 gólpassz) és Khris Middleton (20 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz) is kitett magáért, úgyhogy a Lakers magabiztos legyőzése után most még simábban nyerte a rangadót Mike Budenholzer csapata.

Ez sok volt a Portlandnek. Hiába van papíron ezen a poszton jó védőjük a vendégeknek Rob Covington személyében, aki ráadásul most elöl 6/11 triplát tett hozzá, de egyszerűen nem tudtak mit kezdeni Adetokunbóval, ez a faktor pedig alapjaiban határozta meg a mérkőzés képét. Damian Lillard ugyan eljutott 32 pontig jó hatékonysággal, de a festékben teljesen esélytelennek bizonyultak, 58–24-re kaptak ki erről a területről, ezt pedig a 21 bedobott hármasuk sem tudta ellensúlyozni. Mindezt súlyosbította a kispad hatalmas betlije, a cseresor ugyanis 0/16-ot dobott mezőnyből az első három negyed során, csak a záró etapban javítottak kicsit, amikor már eldőlt a mérkőzés – a vereséggel becsúsztak a Denver mögé és a Lakershez sem tudtak közeledni.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 32/15, Covington 18/18, McCollum 18/9
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 47, Holiday 22/6, Middleton 20/6

Sacramento Kings–Los Angeles Lakers 94–115

Most mindent jól csinált a Lakers. A címvédőnél ezúttal sem léphetett pályára LeBron James, Anthony Davis, valamint Andre Drummond sem, de ebben a felállásban valószínűleg eddigi legjobb meccsüket játszották a vendégek, aminek sima győzelem lett az eredménye. A Lakers már az első félidőben is nagyon agresszíven, illetve rendkívül koncentráltan kosárlabdázott, Frank Vogel vezetőedző szerint most minden játékosa 100%-ig figyelt a részletekre a stratégia végrehajtásával kapcsolatban, ami meg is látszott: védekezésben tökéletesen lebontották a Sacramento játékát, közben pedig elöl nagyon ritkán hoztak rossz döntést, mindig jó dobást választottak, keveset hibáztak. Dennis Schröder (17 pont, 8 gólpassz, 4 labdaszerzés) igyekezte mindezt összefogni, a pontszerző szerepét Kyle Kuzma vette fel (30 pont, 11/18 mezőnyből, 4/7 tripla), de mindenki tette a dolgát, járatták a labdát, 50% felett tripláztak és nagyon simán nyerték a lepattanózást is – folyamatosan növelték a különbséget és vezettek már 27-tel is a negyedik negyedben. Ezúttal az is belefért, hogy Wesley Matthewst is elveszítsék sérülés miatt, így sem forgott veszélyben a sikerük, úgyhogy egy nagyon értékes győzelemmel hangoltak a Clippers elleni városi derbire.

Luke Walton elégedetlen. Sorozatban öt győzelemmel hozta vissza a playinre való esélyét a Kings, de az utóbbi két mérkőzését megint elvesztette a társaság és főleg ez a tartalékos Lakers elleni hazai volt olyan, amit nyerni kellett volna. Luke Walton, a hazaiak vezetőedzője el is mondta véleményét a csapatáról, szerinte nem elég fizikálisak, nem játszottak elég agresszíven és „feltámasztottak” egy olyan csapatot, amely eddig szenvedett a pontszerzéssel, teljes mértékben ellenfelük akarata érvényesült. Ez nem férhet bele, De'Aaron Fox 20 dobásból szenvedett össze 12 pontot, az eddig remeklő Haliburton megállt 2 gólpassznál, Buddy Hield 1/9 triplát tett hozzá és Richaun Holmes is csak árnyéka volt megszokott önmagának – még semmi sincs veszve, de ennél jóval komolyabban kell venniük a dolgot...

A Kings legjobb dobói: Barnes 26/9, Wright 13/9, Fox 12
A Lakers legjobb dobói: Kuzma 30/12, Schröder 17/9, Horton-Tucker 15/3