Otthon bukott a Jazz, nem lett rangadó a Bucks–76ers

New York Knicks–Toronto Raptors 120–103

A Knicks sorozata folytatódik. Mindkét csapat jó formában várhatta ezt a találkozót, a Knicks az előző 8, míg a Raptors a legutóbbi 4 meccsén maradt veretlen. Ennek megfelelően sokáig közel maradtak egymáshoz a felek a meccs során, ugyan többnyire a Knicks járt előrébb, de csak a 4. negyed elején tudtak nagyobb előnyt kiharcolni, amikor egy 14–3-as periódus végére 16 pont lett közte a különbség. Julius Randle (31 pont, 10 lepattanó, 5/7 tripla) és RJ Barrett (25 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) jól megosztották a terheket, előbbi az első, utóbbi a második félidőben dobott kereken 20 pontot, és hozzájuk csatlakozott a kispadról nagy lendületet hozó Derrick Rose (19 pont, 4 lepattanó, 7 gólpassz), valamint a 16 pontig jutó Reggie Bullock is. A Knicks játékosai csapatszinten 56 százalékkal céloztak mezőnyből, elsüllyesztettek 16/31 triplát, és 20/24 büntetőt is a helyére küldtek, és ez a hatékonyság megágyazott a zsinórban 9. győzelmüknek is.

A kispadok csatáját csúnyán elbukta a Raptors. A vendégeknél hárman is nagyszerű teljesítménnyel rukkoltak elő, Fred VanVleet (27 pont, 5 lepattanó, 11 gólpassz), OG Anunoby (27 pont, 5 lepattanó) és Pascal Siakam (26 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) is a szebbik arcát mutatta, ráadásul ez a trió 16/30 triplát is bebombázott, rájuk egyáltalán nem lehetett panasz támadásban. A gondot inkább az jelentette a Raptorsnál, hogy melléjük senki sem tudott fellépni, Kyle Lowry (4 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) például 1/10-es mezőnymutatóval, azon belül 0/8-as triplázással riogatott, a vendégek kispadja megállt 11 pontnál, miközben a túloldalon Rose vezérletével 43 egységig jutott a Knicks második sora. Ebben a nagy különbségben közrejátszhatott az is, hogy Chris Boucher egy kisebb térdsérülés miatt először hagyott ki mérkőzést a szezon során, továbbá a bemelegítés után Rodney Hood sem tudta vállalni a játékot, így hiába zárt csapatszinten mindössze 7 eladott labdával, megszakadt a Raptors győzelmi szériája.

A Knicks legjobb dobói: Randle 31/15, Barrett 25/9, Rose 19
A Raptors legjobb dobói: Anunoby 27/18, VanVleet 27/15, Siakam 26/15

Milwaukee Bucks–Philadelphia 76ers 132–94

Rangadó lehetett volna. A felek két nappal ezelőtt is találkoztak, akkor a Sixers mindössze egyetlen negyed alatt kapitulált és sajnos ezúttal sem volt ez másképp, Ben Simmons mellett ugyanis Joel Embiid sem léphetett pályára a vendégeknél, az MVP-jelölt vállsérülés miatt maradt távol. A Bucks szinte a feldobás pillanatától kontrollálta a mérkőzést, ráadásul Giannis Antetokounmpo (24 pont, 14 lepattanó, 7 gólpassz) az NBA-pályafutását tekintve egy újabb mérföldkőhöz érkezett, megelőzte ugyanis a Milwaukee pontszerző örökranglistáján Glenn Robinsont – 12023 dobott ponttal a második helyre lépett előre. A Philadelphia ellenállását jól szemlélteti, hogy a hazaiaknál még Khris Middleton (4 pont, 0/6 mezőnyből) betlije is belefért, a „görög szörny” mellett elsősorban a padról érkező Bobby Portis (17 pont, 8 lepattanó) valamint Jrue Holiday (12 pont, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés) teljesítménye érdemel dicséretet.

Embiid nélkül esélytelen volt a Philly. Zsinórban három vereséget követően nagyon kellett volna egy győzelem a 76ers csapatának, ám Embiid mellett Ben Simmons és Furkan Korkmaz sem volt bevethető, ez pedig alapjában borította fel a támadójátékukat. Mezőnyből mindössze 37.8 százalékkal, míg a triplavonalon kívülről 22.6 százalékkal céloztak, ráadásul nem volt egyetlen olyan játékosuk sem, aki a vállára vette volna az övéit. A legkiegyensúlyozottabb játékot talán Dwight Howard (12 pont, 12 lepattanó) mutatta, hisz bár Shake Milton és Tyrese Maxey is 15–15 pontot szórt, de előbbi 6/16-os, utóbbi pedig 5/13-as mutatóval tette mindezt. A nagyszünetet követően próbálkoztak ugyan a vendégek, egyszer egy 10–0-s futással még 55–54-re is felzárkóztak, ám erre nem sokkal később egy 15–0-s rohanással válaszolt a Bucks, ezzel pedig végérvényesen eldöntött az összecsapás végkimenetelét.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 24/3, Portis 17/3, Nwora 13/9, Forbes 13/6
A 76ers legjobb dobói: Milton 15/3, Maxey 15, Curry 13/6

Indiana Pacers–Detroit Pistons 115–109

Jobban bírta a hajrát a Pacers. Az Indiana számára kötelező volt a győzelem, hisz a hazaiak a play-in-helyekért küzdenek, így a Detroit ellen odahaza nem hibázhattak. Domantas Sabonis és Myles Turner duója továbbra sem volt bevethető, mindezek ellenére az első negyedben nagyon úgy tűnt, hogy hamar dűlőre viszik a dolgot, ám tízpontos előnyükből a félidőre hárompontos hátrányt kreáltak. Malcolm Brogdon (26 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz), Caris LeVert (25 pont, 7 lepattanó) és Edmond Sumner (22 pont) is elemében volt, ám a Pistons végig a sarkukban loholt. Nate Bjorkgren vezetőedző viszont nagyot húzott az utolsó negyedben, védekezésben átálltak egy 2/3-as zónára, a Detroit pedig olyannyira megzavarodott, hogy a vendéglátók egy 12–0-s futással pontot is tettek a meccs végére.

A zónavédekezés pecsételte meg a Pistons sorsát. A Pacers magasembereinek hiányában az autóvárosiak domináltak a palánkok alatt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 62–39 arányban nyerték meg a lepattanózást. Az első negyedben kissé későn ébredtek, ám a két középső játékrészben úgy tűnt, hogy Jerami Grant (25 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz) és a lepattanózásban új karriercsúcsot jegyző Mason Plumlee (17 pont, 21 lepattanó, 5 gólpassz) vezérletével megtörik az Indiana lendületét. Alig négy perccel a végső dudaszó megszólalása előtt még 101–97-re a Detroit vezetett, ám ekkor a Pacers átállt egy zónavédekezésre, amely olyannyira bejött, hogy onnantól már újra a hazaiak akarata érvényesült, alig két perc alatt megfordítva, majd megnyerve a mérkőzést.

A Pacers legjobb dobói: Brogdon 26/9, LeVert 25, Sumner 22/12
A Pistons legjobb dobói: Grant 25/6, Plumlee 17, Stewart 13/3

Miami Heat–Chicago Bulls 106–101

Majdnem elszórakozta a Heat. A hazaiak back-to-backet játszottak, ráadásul az Atlanta ellenében lógó orral hagyhatták el a parkettet, szörnyű védekezést bemutatva, így az volt az elsődleges kérdés, hogy vajon hátul össze tudják-e kapni magukat. Remekül kezdtek, 24 pontos előnyre szert téve az első félidőben Duncan Robinson (23 pont, 6 lepattanó), Kendrick Nunn (22 pont, 5 lepattanó), Bam Adebayo (20 pont, 6 lepattanó, 10 gólpassz) és Jimmy Butler (20 pont, 5 lepattanó, 8 gólpassz, 4 labdaszerzés) kvartettjének hathatós közbenjárásával. A nagyszünetet követően azonban teljesen leeresztettek, s bár a harmadik játékrészben még kereste önmagát a Bulls, a negyedikre megtalálta, így az utolsó percen belül már csak két pont volt a csapatok közötti differencia. Nunn keze ellenben nem remegett meg, így két értékesített büntetőjével eldöntötte a meccset.

Nagyot küzdött a Bulls. Zach LaVine továbbra sem állt Billy Donovan mester rendelkezésére, s habár az utóbbi négy meccsükből hármat is megnyertek, szörnyen kezdték ezt az összecsapást, a félidőben 61-41 arányban vezettek a hazaiak. A fordulást követően azonban leengedett a Heat, Denzel Valentine (9 pont, 4 lepattanó) pedig egy remek pillanatban elengedett triplával fújta meg a harci kürtöket, melyet követően Coby White (31 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) és Nikola Vucsevics (26 pont, 14 lepattanó, 6 gólpassz) duója is megrázta magát. A Miami előnye pedig szép lassan elolvadt, bár a szerencse nem állt a vendégek mellé, így fordítaniuk már nem sikerült.

A Heat legjobb dobói: Robinson 23/21, Nunn 22/12, Adebayo 20, Butler 20
A Bulls legjobb dobói: White 31/9, Vucsevics 26/6, Valentine 9/9, Markkanen 9/9, Theis 9/3

New Orleans Pelicans–San Antonio Spurs 108–110

Nagyon kellett volna ez a győzelem a hazaiaknak. A nyugati konferencia play-in helyeiért küzdve mindkét csapat számára kiemelt fontossággal bírt a találkozó. A hazaiak ennek ellenére nem kezdtek valami jól, mindössze a nagyszünetet követően sikerült felvenniük a kesztyűt a vendégekkel, elsősorban Zion Williamson (33 pont, 14 lepattanó), Brandon Ingram (24 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) és Lonzo Ball (24 pont, 4 gólpassz) triójának köszönhetően. A záró játékrészben úgy tűnt, hogy akár nyerhetnek is, sőt három perccel a vége előtt még ők vezettek, így egy igazi egylabdás meccs kerekedett ki. Mivel azonban a Pelicans szörnyen büntetőzött – 17/32 –, ráadásul DeMar DeRozant sem tudták tartani az utolsó periódusban, így végül kiénekelték a sajtot a szájukból, a vereséggel pedig immáron 4 meccses lemaradásba kerültek a rájátszásért folytatott harcban.

DeRozan döntött. Legutóbbi négy mérkőzéséből hármat is megnyert a Spurs, ráadásul az előzetes hírekkel ellentétben végül DeMar DeRozan (32 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz) is pályára léphetett, és ha már ott volt, akkor a kezébe is vette az irányítást. Mivel a harmadik játékrészben nagyrészt a New Orleans akarata érvényesült, így kedvezőbb helyzetben kezdhették a hazaiak a meccs hajráját, ám DeRozan az utolsó hét percben 11 pontot szórt, közte négy kulcsfontosságút, amivel el is döntötte a győzelem sorsát. Mellette Derrick White (22 pont, 5 lepattanó) és Keldon Johnson (14 pont, 9 lepattanó) is hozta a kötelezőt, a „sarkantyúsok” pedig ezzel nagy lépést tettek a play-in felé.

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 33, Ball 24/12, Ingram 24/3
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 32, White 22/12, Johnson 14/6

Dallas Mavericks–Los Angeles Lakers 108–93

Dwight Powell lett a nyerőember. Rövid idő alatt másodszor találkozott a két csapat, legutóbb 115–110-re tudott nyerni a Mavericks, de ahhoz a meccshez képest hiányzott tőlük Kristaps Porzingis és Josh Richardson is. Sokáig úgy tűnt, hogy valóban hiányoznak, mert a Lakers a 2. negyed hajrájára 17 pontos előnyt tudott kiépíteni, ráadásul Luka Doncic (18 pont, 8 lepattanó, 13 gólpassz) is csak 6/15 dobását süllyesztette el. Porzingis hiányában a legjobbkor lépett elő Dwight Powell (25 pont, 9 lepattanó, 11/12 mezőnyből), aki 12 pontot szerzett a 4. negyedben, és az ő vezérletével végül nyerni tudott a Dallas. Ezúttal az is belefért, hogy Tim Hardawy Jr. 2/13, Jalen Brunson pedig 1/7 dobását süllyesztette csak el, mivel a 4/7 triplát bebombázó Dorian Finney-Smith (21 pont, 7 lepattanó) is elő tudott lépni.

Anthony Davis még vakarja magáról a rozsdát. Visszatérése utáni második meccsén már 28 percet játszott Anthony Davis, és szerzett is 17 pontot, de ehhez 19 dobásra volt szüksége, ráadásul a 4. negyedben a Mavericks azt követően tudott robbantani, hogy ő 8.5 perccel a vége előtt visszatért a pályára, a hátralévő időt viszont 28–10-re veszítették el a vendégek. A Lakersnél az igazán nagy gondot az okozta, hogy más sem tudott előlépni a hajrában, és 0/10-zel zárták a 4. negyedet a triplavonalon túlról. Ekkor már Dennis Schröder (16 pont, 10 gólpassz) sem villogott, a 6/10 triplát bebombázó Ben McLemore (20 pont) pontjai sem érkeztek a hajrában, ahogyan a 14 pontos Kyle Kuzma sem tudta megtolni a Lakers szekerét a végjátékban. Csapatszinten 38.4 százalékkal dobtak mezőnyből, illetve 26.7 százalékkal triplából a vendégek, és ilyen hatékonysággal nehéz meccset nyerni. A Mavericks ezzel a győzelmével 1.5 mérkőzésre megközelítette a nyugati 5. helyen álló Lakerst.

A Mavericks legjobb dobói: Powell 25, Finney-Smith 21/12, Doncic 18/6
A Lakers legjobb dobói: McLemore 20/18, Davis 17, Schröder 16/6

Utah Jazz–Minnesota Timberwolves 96–101

Most hiányzott Mitchell. A Jazz a szezon során többször is megmutatta már, hogy Donovan Mitchell nélkül is képes meccseket nyerni, ezúttal viszont nagyon hiányoztak a pontjai. A mérkőzés nagyon nem így indult, az 1. negyedben 14/24 jó dobással 40 pontig jutottak a hazaiak, ezt követően viszont 32.7 százalékkal dobtak a mérkőzés hátralévő részében, így fokozatosan kicsúszott a győzelem a kezükből. Bojan Bogdanovic minden tőle telhetőt megtett, 11/20 jó dobással, azon belül 7/13 triplával jutott el 30 pontig, mellette viszont csak Mike Conley (18 pont, 7 gólpassz, 4 labdaszerzés) és Jordan Clarkson (15 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) ért el kétszámjegyű termést, és ők ketten is csak 10/31 dobásukat süllyesztették el. Rudy Gobert begyűjtött 17 lepattanót, de más már nem emlékeztette a Jazzt az idén megszokott önmagára, 24 gólpasszukra 20 eladott labda jutott, és a meccs jelentős részében nem játszottak jól.

A Timberwolves kedvenc ellenfele? A szezon során másodszor találkozott a két csapat, és másodszor tudott nyerni a Timberwolves a Jazz otthonában, annak ellenére is, hogy csak 9/38 triplát tudtak elsüllyeszteni, miközben ellenfelük 40.4 százalékkal a helyére küldött 19 hármast. A rosszul sikerült 1. negyedet követően szervezetten védekeztek, míg támadásban attól a 3 játékostól jött egyszerre a jó teljesítmény, akiktől ezt várják. Karl-Anthony Towns 24 ponttal és 12 lepattanóval hozta le Rudy Gobert elleni párharcát, Anthony Edwards (23 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 5 labdaszerzés) sokoldalú játékkal rukkolt elő, míg D'Angelo Russell ezúttal is a kispadról hozott lendületet, és szórt be 23 pontot. Két nap múlva ismét összecsapnak a felek, akkor viszont már Minneapolisban.

A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 30/21, Conley 18/9, Clarkson 15/9
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 24/6, Edwards 23/12, Russell 23/9

Denver Nuggets–Houston Rockets 129–116

Michael Porter Jr. nagy estéje. Jamal Murray és Will Barton nélkül is egyértelmű esélyesnek számított a Nuggets, és ennek megfelelően gyakorlatilag egy félidő alatt eldöntötték a találkozó kimenetelét, 22 pontos előnnyel mehettek el nagyszünetre, és onnantól kezdve csak be kellett osztaniuk azt. A pontokat ezúttal Michael Porter Jr. szállította, aki karriercsúcsot jelentő 39 egységet ért el, 13/21-es mezőnymutatóval zárt, és a helyére küldött 8/12 triplát is. Mellette Nikola Jokics (24 pont, 8 lepattanó, 12 gólpassz) hozta a tőle megszokott sokoldalú játékot, míg a kezdőbe bekerülő PJ Dozier 23 ponttal és 7 lepattanóval jelentkezett, ráadásul utóbbi két játékos összeségében 20/27 dobását elsüllyesztette. A hazaiak végig kiválóan járatták a labdát, a Nuggets 36 gólpasszából Facundo Campazzo 13-mal vette ki a részét, most minden működött náluk, legközelebb a Grizzlies ellen várhatóan nehezebb dolguk lesz.

Nagyon tartalékos volt a Rockets. A fontosabb játékosok közül John Wall, Christian Wood, Avery Bradley, D.J. Augustin és Danuel House sem állt Stephen Silas rendelkezésére, így mindössze 7 fős aktív rotációval kellett lehozniuk a meccset a vendégeknek. Akik lehetőséget kaptak, azok többnyire éltek is vele, D.J. Wilson (25 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz, 3 gólpassz) 40 perc alatt megtöltötte a statisztikai lapot, Kelly Olynyk 21 pontot, 8 lepattanót és 11 gólpasszt elérve kacérkodott egy tripla-duplával, az újonc Kenyon Martin Jr. is eljutott 18 pontig, míg a kispadról Anthony Lamb tett hozzá 21 egységet 4/9 jó triplával. Csapatként próbálta felvenni a versenyt a Rockets, ők is szétosztottak 27 gólpasszt, de a védekezésük egyáltalán nem működött, a Nuggets 59.5 százalékkal dobott ellenük, így az elmúlt 10 meccsükön a 9. vereségüket gyűjtötték be.

A Nuggets legjobb dobói: Porter Jr. 39/24, Jokics 24, Dozier 23/9
A Rockets legjobb dobói: Wilson 25/9, Lamb 21/12, Olynyk 21/6