Boston Celtics–Miami Heat 124–130
Az első a Heaté. Abszolút kulcsmeccs volt ez a keleti playin szempontjából, hiszen a találkozót megelőzően a Miami egy mérkőzéssel vezetett a Boston előtt a hatodik-hetedik helyen, így döntő fontosságú volt, hogy most mi történik. Nos, erre a playoff-szerű összecsapásra egyértelműen a Heat készült fel jobban, Erik Spoelstra alakulata az első félidőben elképesztő játékkal hengerelt és ütötte ki a Celticset – a második negyedben például 75 százalékkal tüzelt a gárda, a nagyszünetig 79 pontot dobott és vezetett már 26 egységgel is a pihenő előtt. A folytatásban már feljavult a Boston, a harmadik negyed elején rögtön vissza is zárkózott 12 egységre a hazai csapat, majd a záró etapban hat pontig is fel tudott jönni, de a Heat még időben elállította a vérzést, Duncan Robinson triplájával, Bam Adebayo kettesével és a büntetőkkel lemenedzselte a hajrát, így borzasztó fontos idegenbeli győzelmet aratott. A Miami végül 57 százalékos mezőnymutatóval zárta az estét, egyénileg pedig az említett Robinson (22 pont, 6/10 tripla) és Adebayo (20 pont, 5/5 mezőnyből, 10/11 büntető) mellett Jimmy Butler (26 pont, 8 lepattanó, 11 gólpassz) is villogott - jó szájízzel várhatják a visszavágót, bár Butler szerint a mostani meccs végét elrontották, ezen mindenképpen javítaniuk kell...
Még nincs vége, de már nem a Boston kezében van a dolog. Brad Stevens, a hazaiak vezetőedzője szerint csak akkor képesek felvenni a kesztyűt egy Heat-szintű csapattal, ha teljességgel elkötelezettek, odafigyelnek, minden a helyén van, amikor viszont ez nincs így, akkor borzasztó távol vannak ettől. A mostani első félidő ez utóbbira volt példa, az első negyedben például összesen két mezőnykísérlete (!) volt a sokszor duplázott Jayson Tatumnak, rengeteg üres labdabirtoklásuk volt, amelyekből a Heat 14 gyorsindításos pontot szerzett - nem ültek a triplák, csak erőlködtek, így pedig földbe döngölte őket az ellenfél. A fordulás után feljavultak, Tatum is eljutott 29 pontig, Evan Fournier kereken 30-at szórt 8 gólpasszal és 7/11 triplával, de ez sem volt elég, a több lábon álló Miami beosztotta a tetemes előnyét és összességében kérdés nélküli győzelmet aratott. A Celtics számára itt még nem kell lemondani a playin elkerüléséről, holnap ismét megmérkőznek a felek ebben a csarnokban, ha azt megnyerik Walkerék, akkor feljönnek egy meccsre és a maguk javára döntik el a tiebreakert, onnantól lesz még három mérkőzésük arra, hogy azt az egymeccses különbséget eltüntessék – de ha legközelebb is kikapnak, akkor nincs miről beszélni.
A Celtics legjobb dobói: Fournier 30/21, Tatum 29/6, Walker 18/3
A Heat legjobb dobói: Butler 26/3, Robinson 22/18, Adebayo 20
Los Angeles Clippers–New York Knicks 100–106
A Knicks védekezése érvényesült. A 0–10-es rajtnál még bőven akadtak gondjai a New Yorknak a meccs elején, aztán egy időkérés helyrerázta a társaságot és onnantól perceig szétvédekezték a Clipperst – hogy aztán a padról megérkezzen Derrick Rose és vele támadásban is minden a helyére kerüljön. Nagyon hamar feljöttek egálra, majd a vezetést is átvették és onnantól szoros meccset játszottak, végig tartani tudták a lépést, amelynek a fő oka az említett védekezés volt – borzasztó agresszívek voltak a gyűrűnél, de a triplákra, a kiosztásokra is jól értek oda, a mostanában megszokottak szerint rendkívül szervezett, fegyelmezett munkát mutattak be hátul. Nagy különbségek egyik oldalra sem alakultak ki, de a harmadik negyed derekától, 67–65-től kezdve már végig a New York járt előrébb pár ponttal – egy 15–4-gyel fordítottak és léptek meg, majd a záró etapban végig egy labdán kívül tartották ellenfelüket a vendégek. A végjátékban még támadott volna a Clippers a párpontos hátrányából, de bő két és fél percig nem tudott a gyűrűbe találni, a Knicks védekezése ott sem ingott meg, így végül bravúrnak számító győzelmet vitt el a keleti negyedik helyezett, amely a Nuggets és a Suns elleni vereségek után a harmadik nyugati sztárcsapatot már megverte. Egyénileg az említett Rose (25 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz a padról) játszott óriásit, de Reggie Bullock (24 pont, 5/12 tripla) és RJ Barrett (18 pont, 4/7 tripla) is hozzátette a fontos külső dobásokat, így Julius Randle gyengébb dobóformáját is elbírták – most még mennek a Lakershez, aztán a Spurs, Hornets, Celtics trió elleni hazai meccsekkel zárják az alapszakaszt.
Nem volt elég jó a Clippers. A hazaiak a liga legjobb tripladobóinak számítanak jelenleg, mégis teljességgel elvesztek ezen a téren, a 35 kísérlet sem sok, a 12 bedobott hármas pedig pláne, főleg hogy két ponttal a festékben is kikaptak. Julius Randle-t próbálták „hidegen” tartani, Marcus Morris remekül védekezett rajta és sokszor kapott duplázást is, őt sikerült is nagyjából megfogni, de Rose beszállásától kezdve már nem állt stabil lábakon a védekezésük, a gyors és jól középtávolizó irányító szétszedte őket hol egy jó befejezéssel, hol egy jó passzal. Eközben a túloldalon sem néztek ki igazán jól, Kawhi Leonard (29 pont, 9/26 mezőnyből) és Paul George (18 pont, 8/20 mezőnyből) is gyengén célzott, körülöttük az egész kezdő szenvedett és bár a Rondo, Batum, Cousins trió próbálta felpörgetni a dolgokat a padról, de ez hosszabb távon nem működött. Összességében a Knicks szájíze és akarata szerint zajlott ez a mérkőzés, a Los Angeles pedig meglepetésre nem tudott mit tenni ez ellen – persze a nyugati harmadik hely egyelőre így is megvan és még négy kötelező meccsük van hátra, de azért vissza kell nézniük ezt a derbit a playoff előtt...
A Clippers legjobb dobói: Leonard 29/12, George 18/6, Batum 13/9
A Knicks legjobb dobói: Rose 25/6, Bullock 24/15, Barrett 18/12
Charlotte Hornets–New Orleans Pelicans 110–112
Még nem adja fel a New Orleans. Zion Williamson, Brandon Ingram és Steven Adams nélkül aratott borzasztó fontos idegenbeli győzelmet a Pelicans, amely még mindig lélekszakadva harcol a playinért. A vendégcsapat remekül kezdett és tíz pont körüli előnyt épített fel az első negyedben, de a második játékrészre szétesett, azt elvesztette 42–23-ra és onnantól „emelkedőn” kellett játszania – becsületére legyen mondva, hogy megcsinálta, a záró etapban pedig elképesztően nagyot védekezve 14 ponton tartotta ellenfelét. A nagyszünetet követően egyetlen egy második esélyből szerzett pontot sem engedtek a Hornetsnek Hayesék, onnantól ők voltak a fizikálisabbak és ők tűntek motiváltabbnak, amelynek köszönhetően az egylabdás végjátékot is behúzták – 107–107 után az utolsó két percben volt blokkjuk, labdaszerzésük, támadópattanójuk és két clutch kosaruk, így kiharcolták a győzelmet. Ennek köszönhetően még mindig "állnak", másfél meccsre vannak a nyugati tizedik Spurstől és ha minden mérkőzésüket megnyerik, akkor ott lehetnek a playinben.
LaMelo volt a jobbik Ball, de a végén kulcshelyzetben hibázott. Érdekes ízt adott a meccsnek, hogy egymás ellen csatázhattak a Ball testvérek és sok esetben tényleg konkrétan egymással néztek farkasszemet, egymáson védekeztek, egymást faultolták. Összesésgében a hazaiak újonca, LaMelo játszott jobban, 22 ponttal és 5 gólpasszal próbálta húzni a Charlotte-ot, míg Lonzo visszafogottabbnak bizonyult, 12 pontot és 6 gólpasszt jegyzett gyenge hatékonysággal – a végén mégis utóbbi örülhetett, miután 109–107-nél LaMelo 0/2-vel "túrázott" a büntetővonalon és eladott egy labdát is, Lonzo pedig egy kulcsfontosságú gólpasszal jelentkezett. A hazaiaknál így Terry Rozier 43 pontos karriercsúcsa is ment a kukába, akit sokszor dupláztak a vendégek, de így is megszórta magát, igaz, a második félidőben már minden labdáért óriásit kellett küzdenie - a túloldalon a 24 pontos, 11 gólpasszos Eric Bledsoe vállalta fel a vezérszerepet és a folytatásban is ez lehet a recept, hiszen Williamson és Ingram nem bevethető.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 43/21, Ball 22/6, Zeller 17
A Pelicans legjobb dobói: Bledsoe 24/9, Hayes 18, Johnson 17/6
Cleveland Cavaliers–Dallas Mavericks 97–124
Doncic kiállítása is belefért a Mavsnek. A vendégek számára kötelező volt ez a győzelem még Kristaps Porzingis nélkül is, ezt pedig kérdés nélkül hozta a gárda, esélyeshez méltó módon – a nagyszünetben meglévő 11 pontos előny után a harmadik negyedben döntötte el a küzdelmet Rick Carlisle alakulata, amely kereken 30 ponttal is vezetett már. Ebbe ezúttal az is belefért, hogy 22 percnyi játék után Luka Doncicot kiállították, a szlovén sztár Collin Sextonnal akaszkodott össze és labda nélkül odaütött ellenfelének, amit nem toleráltak a játékvezetők – ez sem számított, Tim Hardaway Jr. és Josh Richardson vezetésével így is uralták a harmadik negyedet, ezzel pedig az egész mérkőzést. Doncic egyébként nem technikait, hanem flagrant-2-t kapott, amelynek következtében az automatikus eltiltása is ott lebeg a levegőben még mindig, egy technikaira van ettől. A Cavs nem tudta felvenni a kesztyűt, sokat elárul a csapat helyzetéről, hogy Mfiondu Kabengele és Brodric Thomas volt a csapat második-harmadik legjobb dobója – sorozatban tizedszer kaptak ki, ezúttal maximum edzőpartnernek voltak jók a Dallas számára.
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 24/9, Kabengele 14/3, Thomas 13/6
A Mavericks legjobb dobói: Hardaway Jr. 25/21, Richardson 20, Doncic 15
Orlando Magic–Minnesota Timberwolves 96–128
Más szinten volt a Minnesota. A vendégek nemrég találtak rá önmagukra és bár ezzel a saját draftjukat teszik tönkre, de mégis szeretnék jó szájízzel, jó formában zárni az alapszakaszt, végre élvezhetik a teljes kerettel való játékot, igyekeznek bizonyítani, hogy amúgy sokkal többre képesek, mint amit kihoztak magukból ebben az alapszakaszban. Ezúttal esélyt sem adtak az Orlandónak, Karl-Anthony Towns (27 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk 29 perc alatt), D'Angelo Russell (27 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 5/9 tripla), Ricky Rubio (18 pont 26 perc alatt) és Anthony Edwards (16 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz) is jól mozgott, csapatszinten is jó számokkal zártak és egy félidő alatt kiütötték ellenfelüket – a nagyszünetben 74–44-re vezettek, nem voltak egy súlycsoportban a felek. A Wolves számára még négy meccs maradt bizonyítani, ebből három olyan csapat ellen, amely még célokért küzd, úgyhogy Townsék beleszólhatnak a playoff/playin-harcokba, ha megmarad ez a motiváció – csak közben tényleg elrontják a saját szezonjuk értelmét, ezzel a sikerrel már az OKC előtt vannak és utolérték a Cavs-Magic párost...
A Magic megfelelően tankol. A kiütéses vereség után Steve Clifford, a hazaiak vezetőedzője elmondta, hogy nincs itt min meglepődni, amikor a cserehatáridő lejártakor eladták minden komolyabb játékosukat, akkor a tankolás mellett tették le a voksukat és ezt is csinálják azóta – ettől függetlenül a meglévő játékosaikkal keményen küzdenek, mert ezzel tartoznak a szurkolóiknak, aztán néha ebből azért kisül egy-egy győzelem. Most erre nem volt esélyük, a Minny minden szempontból megsemmisítette őket, de ez volt a papírforma, főleg hogy a tegnap leigazolt Donta Hall-lal voltak meg tízen – még van négy idegenbeli meccsük négy keleti topcsapattal, úgyhogy ők aligha fognak már nyerni idén.
A Magic legjobb dobói: Hampton 19/6, Bacon 18/3, Brazdeikis 16/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 27/6, Russell 27/15, Rubio 18/9
Detroit Pistons–Chicago Bulls 96–108
Így kellett volna eddig is. Sorozatban harmadik meccsét nyerte meg a Chicago és megint Zach LaVine (30 pont, 6 gólpassz, 10/16 mezőnyből), valamint Nik Vucsevics (29 pont, 16 lepattanó) remeklésével – hogy a center megszerzése és a hátvéd koronavírus-fertőzése között miért nem tudták ezt a szintet hozni, arra csak ők válaszolhatnak. A két sztárra építve tíz ponttal nyerték az első negyedet, a nagyszünetben már 18-cal vezettek és onnantól kézben tartották a dolgokat, nagy veszélyben nem forgott a sikerük, az 51 százalékos mezőnymutatójuk mellé a védekezésük is abszolút rendben volt, egyáltalán nem kellett izgulniuk, csak a végén jött be látótávolságra a Detroit. A forma remek, a játék biztató, a gond az, hogy mindez már későn jött: így is 2.5 meccs a hátrányuk a keleti tizedik Pacershez képest és már csak négy találkozót játszanak, úgyhogy a matematikai esélyüket tartják csak életben.
Az újoncokat dicsérte Dwane Casey. A hazaiak vezetőedzője szerint persze megint kikaptak, de Saddiq Bey (20 pont, 7 lepattanó, 5/10 tripla), Isaiah Stewart (19 pont, 7 lepattanó, 2 blokk) és Killian Hayes (21 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz) is remekül játszott újoncként, ráadásul a szintén elsőéves Saben Lee is hozzátett 13 pontot, valamint 7 gólpasszt a padról beszállva. Casey szerint a fiatalok fejlődése, teljesítménye egyre biztatóbb és bár az eredmények nem jönnek, de ez jelenleg (sok a hiányzó, tényleg csak a fiatalok tanulása számít) így van rendjén - el kell jutniuk oda, hogy az ilyen meccseket már megnyerik, mert volt rá esélyük, de ezen a ponton ő elégedett azzal, ahol tartanak, látja a javulást.
A Pistons legjobb dobói: Hayes 21/9, Bey 20/15, Stewart 19/9
A Bulls legjobb dobói: LaVine 30/9, Vucsevics 29/3, White 21/15
Los Angeles Lakers–Phoenix Suns 123–110
Davis vezetésével bravúr a Lakerstől. LeBron James és Dennis Schröder nélkül finoman szólva sem a Los Angeles volt az esélyes a liga első helyéért küzdő Sunsszal szemben, de ezen az estén parádés teljesítménnyel aratott bravúrgyőzelmet a tartalékos címvédő. Ennek alapját Anthony Davis adta, aki most már tényleg visszatalált a sérülés előtti topformájához, ezúttal 42 pontot szerzett 13/27-es mezőnymutatóval és 15/17 büntetővel, leszedett 12 lepattanót, kiosztott 5 gólpasszt, védekezésben pedig 3 labdaszerzés és 3 blokk került a neve mellé - az ő 41 perce alatt +26-ban volt a Lakers, vagyis abban a hét percben, amíg pihent, 13 ponttal kapott ki a csapata. Mellette Alex Caruso (17 pont, 8 gólpassz) és Kentavious Caldwell-Pope (17 pont, 4/9 tripla) is kitett magáért, a Los Angeles pedig végig vezetett: rögtön egy 7–0-val kezdett, az első negyedet 11 ponttal nyerte és egy másodpercig sem volt hátrányban az este folyamán, vezetett viszont már 23 ponttal is – a végén nem kellett nagyon kaparni, zsebben volt a meccs a hajrára, úgyhogy meglepő sikert könyvelhetett el Frank Vogel alakulata. Ez önbizalomnövelőnek mindenképpen jó volt, de hogy a tabellán ér-e valamit, azt még nem tudni, egyelőre csak annyi a biztos, hogy még van esélyük elkerülni a playint, de meccshátrányban és tiebreaker-hátrányban is vannak a Portlanddel szemben – igaz, a 2–8-cal lehozott utóbbi tíz meccs után ez finoman szólva nem csoda...
Nem aludhat be a Suns. Ez a mérkőzés könnyen lehetett a rájátszás első körének előfutára, hiszen ha minden így marad (és jelenleg erre van a legnagyobb esély), akkor Suns–Lakers párharcot rendeznek rögtön az elején. A Phoenix nem állt készen egy kiélezett, kemény csatára, már az elején túl puhának bizonyult a társaság, Davisre abszolút nem volt válasza, de eleinte támadásban sem nagyon találta a ritmust – itt most egyedül Chris Paul (13 pont, 10 gólpassz, 4 labdaszerzés) tudott tartást adni csapatának, Devin Booker kicsit sem volt faktor, Deandre Ayton 3 mezőnykísérlettel zárt, úgyhogy bőven voltak gondjaik. Ezt az összességében sima vereséget vehetik figyelmeztetésnek is: szép az a második kiemelés (két meccsre vannak a Jazztől, hárommal vezetnek a Clippers előtt, ez szinte biztos már nekik), de az önmagában nem jogosít fel semmire a playoffban...
A Lakers legjobb dobói: Davis 42/3, Caldwell-Pope 17/12, Caruso 17/3
A Suns legjobb dobói: Payne 24/12, Booker 21, Bridges 15/6
Sacramento Kings–Oklahoma City Thunder 126–98
A Kings is jól zárja az alapszakaszt. Ahogy a Minnesotánál leírtuk, hogy már régen nincs semmi értelme a győzelmeiknek a „feel-good” hangulaton felül, úgy ez a Kingsnél is áll, mégis már ötödször nyert a társaság az utóbbi hat meccsén. Igaz, ezúttal a durván tankoló Thunder ellen nehéz is lett volna kikapni még azzal együtt is, hogy Fox, Barnes és Haliburton természetesen továbbra sem volt bevethető – takaréklángon égve szedték szét az OKC-t, amely ezen az estén sem ütötte meg egy NBA-csapat szintjét. Egyénileg nagy dolgokat nem tudunk kiemelni, a Sactónál nyolcan is 11-18 pont között dobtak, a Thundernél pedig értelemszerűen senki nem játszott jól - a félidőben már húsz pont volt közte, úgyhogy tükörsima Kings-siker született, ahogy a papírforma is jósolta, így Buddy Hieldék még életben vannak, de a realitást nézve csak idő kérdése, hogy melyik meccsen ér véget hivatalosan is a szezonjuk.
A Kings legjobb dobói: Harkless 18/9, Davis 18/6, Holmes 15, Wright 15/9
A Thunder legjobb dobói: Bazley 18/6, Hoard 16, Mykhailiuk 14/12
NBA, ALAPSZAKASZ
Los Angeles Clippers–New York Knicks 100–106
Boston Celtics–Miami Heat 124–130
Charlotte Hornets–New Orleans Pelicans 110–112
Cleveland Cavaliers–Dallas Mavericks 97–124
Orlando Magic–Minnesota Timberwolves 96–128
Detroit Pistons–Chicago Bulls 96–108
Los Angeles Lakers–Phoenix Suns 123–110
Sacramento Kings–Oklahoma City Thunder 126–98