Óriási Spurs-bravúr a GSW otthonában, Brooklynban is nyert a Bulls

New York Knicks–Denver Nuggets 99–113

Végig vezetett a Denver. Némi meglepetésre rendkívül magabiztos volt ezen az estén a Nuggets, a vendégcsapat egy másodpercig sem volt hátrányban a mérkőzés során és tulajdonképpen három negyed alatt lerendezte a dolgot New Yorkban. Michael Malone legénysége a nagyszünetben 11 ponttal vezetett, a fordulás után pedig rátett még egy lapáttal és húsz egység fölé növelte az előnyét, sőt, kereken 30 egység is volt már a távolság a felek között – onnan nem lehetett visszaút, bár a Knicks elég sokat kozmetikázott az eredményen a végéig. A vendégek jóval gyorsabban játszottak ellenfelüknél, tudtak futni, amikor kellett, ugyanakkor a New Yorkot meggátolták ebbem, Nikola Jokics szenzációs volt (32 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz alig 27 perc alatt), a váratlan extrát pedig Zeke Nnaji hozta a padról, aki 21 pontot, 8 lepattanót és 5/9 triplát tett a közösbe. Csapatszinten az 52%-os mezőnymutató, a 20 bedobott hármas és a 30 gólpassz is megsüvegelendő, az utóbbi időszak gyengélkedése után pedig most rendkívül meggyőző volt a társaság – ezzel ismét 50%-on áll, következőleg pedig Chicagóban bizonyíthat.

Jobban kell védekezni. „Egész eddig ezt mondtam és most is ezt mondom: mi a védekezésünkkel tudunk nyerni, ezek vagyunk mi. Tükörbe kell néznünk és eldöntenünk, hogy mit akarunk ettől a szezontól, aztán pedig tartani magunkat ahhoz” – nyilatkozta az összecsapás után Julius Randle, a Knicks vezére. Valóban elsősorban a védekezés hiányzott most, ugyanis Jokics olyan szinten összekuszálta őket, hogy képtelenek voltak megoldást találni erre: a center úgy szedte szét őket a dobásaival és a benti játékával, illetve esetenként a tripláival is, hogy közben folyamatosan túlsegítettek rá a hazaiak, ebből pedig rengeteg üres kinti helyzet alakult ki a Denver számára. A harmadik negyedben aztán támadásban is elengedték a gyeplőt és rengeteget hibáztak, így pedig végül 40% alatt maradtak mezőnyből, amit ugyan a 16 támadópattanójukkal valamelyest kozmetikáztak, de reális esélyük ezúttal nem volt a győzelemre. Itt-ott ugyan javulgatnak és mindig van bennük valami biztató, de mégis zsinórban harmadszor, az utóbbi 12 meccsükből pedig már nyolcadszor kaptak ki, úgyhogy nagyon rossz irányba haladnak...

A Knicks legjobb dobói: Randle 24/6, Fournier 15/9, Barrett 13/6
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 32/9, Nnaji 21/15, Barton 13/9

Brooklyn Nets–Chicago Bulls 107–111

Megint a Bulls. A két csapat három meccsből álló alapszakasz-párharcában 2–0-ra vezet ezzel a győzelemmel a Chicago, így az egymás elleni mérleg mindenképpen Billy Donovan együttese mellett szól majd a végelszámolásnál – az egy hónappal ezelőtti hazai siker után most idegenben is megnyerte a keleti csúcsrangadót a Bulls. Pedig az első félidőben még akadtak gondjaik a vendégeknek, 11 pontos hátrányba kerültek, de a harmadik negyed közepétől átvették az irányítást és főleg DeMar DeRozan könyörtelen dobásaival (29 pont, 13/24 mezőnyből) elkezdték ledolgozni a a lemaradásukat, a játékrész végére utol is érték ellenfelüket, majd a záró etapot egy 13–4-es futással kezdték és onnantól már végig vezettek. A Nets próbálkozott, vissza is jött egyetlen pontra, de a végig szoros küzdelemben nem remegett meg a Bulls, DeRozan és Zach LaVine (31 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) vezetésével folyamatosan menekült előre a társaság, majd 17 másodperccel a vége előtt, 107–105-nél Lonzo Ball vágott be egy gyilkos triplát és erre már nem érkezhetett válasz. Nagy erény, hogy a keleti listavezető otthonában, iszonyatos nyomás alatt bírták végig a negyedik negyedet és el is tudták vinni a győzelmet – kiváló formában vannak és ezzel már fél meccsre megközelítették a Brooklynt a konferencia élén.

Steve Nash nem volt elégedetlen. A hazaiak vezetőedzője úgy értékelte a látottakat, hogy sok jó dolgot csináltak az este folyamán, sok jó dobásba álltak bele, de túl sokat hagytak ki, emiatt egy hajszállal jobb volt náluk a második félidőben gyorsabbnak, „pattogósabbnak”, agresszívebbnek bizonyuló Bulls. Nem segített, hogy az utóbbi három meccen 25% körül dobó James Harden 5/21-es mezőnymutatót szenvedett össze a 14 gólpassza és 0 eladott labdája mellett, illetve az sem, hogy hazai pályán 18-cal kevesebb büntetőt dobhattak, mint ellenfelük. A labdára nagyon vigyáztak, a lepattanózást nagyon megnyerték és természetesen Kevin Durant (28 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz), az említett, irányítómunkában remeklő Harden, valamint LaMarcus Aldridge (20 pont, 7 lepattanó) vezetésével minden esélyük meg is volt a sikerre, de a negyedik negyedben egyszerűen minden jó megmozdulásukra válaszolt a Chicago és egy pontnál közelebb nem jutottak, nem tudtak egyenlíteni, vagy fordítani. Kevésen múlt, de elvesztettek egy újabb hazai rangadót és némi meglepetésre csak 8–5-re állnak otthon – most egy négymeccses idegenbeli túrára indulnak, észnél kell lenniük.

A Nets legjobb dobói: Durant 28/6, Aldridge 20, Harden 14/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 31/6, DeRozan 29/3, Vucsevics 11/3, Dosunmu 11

Milwaukee Bucks–Miami Heat 124–102

Jannisz nélkül is nyert a Bucks. A tavalyi döntő MVP-je ezt a meccset is kihagyta a kisebb sérülése miatt, a helyén a második körben húzott újonc, Sandro Mamukelashvili kezdett és hasznosan is játszott, a hazai alakulat pedig így is tükörsimán, kérdés nélkül nyerte meg ezt a találkozót. Egyrészt remekül járatták a labdát és 32 gólpasszt osztottak szét, másrészt fizikálisan dominálni tudtak a fáradt Miamival szemben: védekezésben elszívták a levegőt a kulcsemberek elől, a festékben 48–26-ra győztek, a lepattanózást pedig 57–39-re nyerték úgy, hogy 19–9 volt a támadópattanók aránya. Ez elég is volt a magabiztos győzelemhez, az első negyedet rögtön 11 ponttal nyerték meg, a nagyszünetben 17-tel vezettek, később pedig 31 pontra hízott az előnyük – az utolsó játékrészt kicsit „leadták”, de így is kiszolgálták a közönségüket. Egyénileg Pat Connaughton (23 pont, 7/13 tripla), Khris Middleton (22 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) és Bobby Portis (19 pont, 16 lepattanó) volt a legeredményesebb, de említsük meg a padról 11 perc alatt 11 ponttal és 5 lepattanóval beszálló DeMarcus Cousinst is, akinek úgy tűnik, hogy lehet helye a bajnok rotációjában. A sima győzelem után ott vannak a keleti harmadik helyen és alig 1,5 meccs a hátrányuk a listavezető Brooklynnal szemben, ami a korábbi rengeteg hiányzójuk és sokáig tartó hullámvölgyük ismeretében nem kis teljesítmény.

Nem volt esélye a Heatnek. Az Adebayo és Butler nélkül, egy idegenbeli back-to-back második felén érkező Miaminál nem lehetett azt érezni, hogy az életéért harcol, az első negyedben kiderült, hogy nincs elég energia a társaságban ahhoz, hogy az egyébként keményen, agresszíven játszó hazaiakat igazán komoly nyomás alá helyezze, onnantól pedig nem is nagyon szakadt meg Erik Spoelstra csapata. A kulcsembereken érződött a fáradtság és végül Kyle Lowry, valamint Duncan Robinson is 30, PJ Tucker pedig 20 perc alatt maradt, nem erőltette őket a tréner, kapott viszont 29-et Caleb Martin és Gabe Vincent, sokat játszott a 25 pontos, 6/9 triplás Max Strus, illetve szezoncsúcsot jelentő 23 percig bizonyíthatott az újonc Ömer Yürtseven. A gárda a Pacers előző esti legyőzésével kihozta a maximumot ebből a back-to-backből, ezúttal „elfogadta” a vereséget, most vendégül látja a bombaformában lévő Memphist, majd jöhet a Bucks elleni visszavágó...

A Bucks legjobb dobói: Connaughton 23/21, Middleton 22/9, Portis 19/6
A Heat legjobb dobói: Strus 25/18, Martin 16/6, Herro 15/3

Dallas Mavericks–Memphis Grizzlies 90–97

Nincs megállás a Grizzliesnél. Továbbra is ellenállhatatlan formában van a Memphis Ja Morant kidőlése óta, a legjobb játékos sérülése új energiákat szabadított fel a csapatnál és azóta most már sorozatban negyedik meccsét nyerte meg és a nyugati negyedik helyig zárkózott fel. A legutóbbi pontparádé és NBA-rekord után ezúttal a stabil védekezés hozta meg a sikert, az első félidőben 40 pont alatt (!) tartotta a társaság a Dallast, majd még a harmadik negyedben is csak 21-et engedett, egyedül a záró etapban voltak ilyen jellegű gondjaik a vendégeknek, de a korábbi 17 egységnyi előnyt be tudták osztani, le tudták menedzselni ezt az időszakot is. A Mavs totális levédekezése mellett emeljük ki azt is, hogy 16–2-re (!) nyertek a leindításból szerzett pontok tekintetében és hogy egészen félelmetes, 52–22-es fölényben voltak a festékben – ezzel bőven ellensúlyozták a 23 eladott labdát, a gyenge triplázást és a pocsék büntetőzést is. Igazából végig vezettek, egy pillanatig sem voltak hátrányban, Desmond Bane (29 pontos karriercsúcs, 9 lepattanó, 4/6 tripla) megszórta magát és felállítottak egy új csúcsot is: az NBA történetében ők az első csapat, amely egymás után négy mérkőzésen vezetett az első pillanattól az utolsóig, 0–0 után még csak egálra sem álltak egyik összecsapásuk során sem. Hogy ezt a formát honnan húzták elő, az rejtély, de a következő ellenfél, a Miami kezdhet izzadni...

Reménytelen Dallas. Luka Doncic és Kristaps Porzingis nélkül érvénytelen támadójátékot mutatott be az amúgy is gyenge formában lévő Mavericks, a texasiak úgy „javultak fel” 33%-os mezőnymutatóra, hogy az utolsó negyedben már felszabadultak és 32 pontot szereztek. Tim Hardaway Jr. 29 pontja szép, de ebből 20 éppen ekkor, a már szinte tét nélküli időszakban érkezett és a végeredmény abszolút rájuk nézve hízelgő, teljességgel esélytelennek bizonyultak ismét. Jason Kidd vezetőedző ennek ellenére azt mondta, hogy szerinte fejben erős a csapata, mert Doncic és Porzingis nélkül is kozmetikázott az eredményen, nem esett össze, nem engedte el a meccset és nem kapott ki húsz ponttal – viszont az utóbbi kilenc meccsükön 2–7-re állnak, amiben persze a sztárok hiánya bőven benne van, de az is tény, hogy nagy lendülettel zuhannak lefelé.

A Mavericks legjobb dobói: Hardaway Jr. 29/15, Brunson 15, Finney-Smith 14/12
A Grizzlies legjobb dobói: Bane 29/12, Jones 16, Jackson Jr. 13/6

Golden State Warriors–San Antonio Spurs 107–112

Nagy bravúr a Spurstől. Ahhoz képest, hogy a mostani széria előtt utoljára áprilisban nyert egymás után két meccset a San Antonio, most már zsinórban negyedik győzelmét húzta be Gregg Popovich csapata, ráadásul bár már a Celtics, a Wizards és a Blazers felülmúlása is dicséretes (főleg így egymás után), de az eddigi ligaelső Warriors idegenbeli legyőzése előtt mindenképpen kalapot kell emelnünk. Ugyan a vendégek voltak frissebbek, de ettől függetlenül is nagyot mentek most, az első negyedet rögtön megnyerték 36–21-re és onnantól abból az előnyből éltek, a második negyedben vezettek 22 ponttal is, a harmadikban is volt még 18 az előnyük – aztán a záró etapban jött a totális összeomlás és úgy tűnt, hogy kukába dobhatják az egész addigi remeklésüket. A GSW ugyanis feltámadt és egy 21–4-es rohammal eltüntette a hátrányát, sőt, 104–103-nál a vezetést is átvette nem egészen három perccel a vége előtt, de itt jött az újabb fordulat, ugyanis a látszólag már padlón lévő San Antonio válaszolt: már 106–103-as hátrányban voltak a texasiak, de az utolsó két percet 9–1-re nyerték meg, Keldon Johnson büntetője után Derrick White dobott négy pontot, majd fél perccel az órán Dejounte Murray dobott egy kulcsfontosságú közelit, végül pedig White két büntetője állította be a végeredményt. A győzelem mellett így az is óriási tett, hogy a leadott nagy előny után a legfontosabb pillanatban tudtak még sebességet váltani és clutch játékokkal visszafordították a derbit idegenben – természetesen Popovich is büszke volt csapatára, amely holnap a Warriorsnak is besegítene azzal, hogy Phoenixben is szeretne nyerni...

Egál az élen. A Warriors a Suns elleni gigaderbi hazai megnyerése után, back-to-back lépett pályára és talán nem is volt eléggé ráhangolódva erre a találkozóra – fizikálisan sem volt igazán jó formában és mentálisan sem lehetett érezni az igazi koncentrációt. A negyedik negyedben az említett nagy futással ennek ellenére az egészet felülírták és pár perc alatt a győzelem kapujába jutottak az egyébként addig teljesen simán „elvesztett” meccsen, de nem tudták feltenni a pontot az i-re: hiába Steph Curry nagy rohama és csarnokrobbantó dobásai, az utolsó két percben 0/5-öt dobtak mezőnyből, amelyben 0/4 tripla kapott helyet, eladtak egy labdát és engedtek egy támadópattanót is. Ezek a clutch hibák most megbosszulták magukat, így újabb vereségbe néztek bele, ráadásul Curry megint rengeteget hibázott (27 pontját 7/28-as mezőnymutatóval kaparta össze), ami nem túl biztató tőle, mostanában erősen visszaesett a formája – ezzel a vereséggel pedig totális egálban állnak a tabella élén, ugyanúgy 19–4 a mérlegük, mint a Sunsnak.

A Warriors legjobb dobói: Curry 27/15, Poole 15/9, Lee 14/6
A Spurs legjobb dobói: White 25/6, Murray 23/9, Walker IV 21/6

Portland Trail Blazers–Boston Celtics 117–145

Gálázott a Boston. Szenzációs teljesítményt nyújtott ezen a mérkőzésen a Celtics, Ime Udoka csapata előző este 130 dobott ponttal kapott ki a Jazz vendégeként, de a back-to-back egyáltalán nem látszott meg a gárdán és mivel az ellenfél kategóriákkal gyengébb volt a Utah-nál, így még azt a produkciót is sikerült túlszárnyalni. Dennis Schröder (31 pont, 8 gólpassz, 5/7 tripla) és Jayson Tatum (31 pont, 10 lepattanó, 4/6 tripla) remeklése mellett a 19 pontos, 5/10 triplás Payton Pritchard is említést érdemel, de Marcus Smart is jól mozgott és Jaylen Brown hiánya fel sem tűnt: 56%-kal dobtak mezőnyből és 57%-kal süllyesztettek el 21 darab triplát, félelmetesen hatékonyak voltak. A győzelmük így persze nem is forgott veszélyben, a 15 ponttal nyert első negyed után ugyan a másodikban belefutottak egy hullámvölgybe és visszajött néhány egységnyire a Portland, de a fordulás után ismét felpörögtek és a nagyszünet után 81 pontot tettek fel a táblára, amellyel megsemmisítették a Blazerst. A legnagyobb előnyük egyébként 31 egység volt és még a záró etapban is rá tudtak tenni egy lapáttal az addigiakra, amit támadásban mutattak ezen back-to-back során, az fantasztikus – most mennek tovább Los Angelesbe, ahol ilyen játékkal a Lakers ellen is favoritnak számíthatnak majd.

Erre nincs magyarázat. Értjük, hogy Damian Lillard hiányzik a Blazersnél és nélküle sokkal nehezebb dolga van a csapatnak, de ez minimális okot sem ad arra, hogy hazai pályán 145 pontot kapjon a társaság egy back-to-back második felén érkező csapattól. A Portland most teljességgel reménytelen produkciót nyújtott, az eddig is egyértelmű problémák (akarat, fizikalitás, motiváció hiánya, amelyek elsősorban a ligautolsó védekezésben mutatkoznak meg) még jobban kicsúcsosodtak és az utóbbi hat meccsükből ötödször kaptak ki, ráadásul az eddig mentsvárnak számító hazai pályájuk is összedőlt, zsinórban másodszor kaptak óriási pofont saját közönségük előtt. Chauncey Billups vezetőedző nem tud mit mondani, ugyanazt szajkózza szinte a szezon első meccse óta, de változtatni ő sem tud a dolgok menetén – azt nem mondjuk, hogy forró alatta a kispad, hiszen éppen az ő sikertelensége bizonyítja azt, hogy az edzőváltás nem megoldás, de a nyáron kinevezett, egyébként köztiszteletben álló újonc szakember nem érezheti magát túl nagy biztonságban ebben a helyzetben...

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 24/9, Smith Jr. 21/3, Nurkic 18
A Celtics legjobb dobói: Schröder 31/15, Tatum 31/12, Pritchard 19/15

Sacramento Kings–Los Angeles Clippers 104–99

Davis remekelt, megint nyert a Kings. Négy nappal ezelőtt idegenben verte a Clipperst a Sacramento, most pedig hazai pályán ismét legyőzte ellenfelét Alvin Gentry legénysége, úgyhogy 10–14-re javult és közelít a playin-vonalhoz. A mostani győzelem fő letéteményese Terrence Davis volt, aki 28 ponttal és 6/11 triplával lett csapata legjobb dobója, 28 pontjából 23-at a második félidőben dobott és a harmadik negyedben 4/4 hármassal tolta meg a Sacto szekerét. A találkozó egyébként szorosan alakult, nem voltak nagy különbségek egészen a negyedik negyedig, amikor a Kings egy 12–2-es rohammal 90–76-ra lógott meg, de onnan is visszajött a LAC, úgyhogy szükség volt Davis nagy 2+1-es játékára, onnantól pedig már megoldották – az utolsó pillanatokban 102–99-re szépített a Los Angeles, de Buddy Hield büntetői hozták a hazai győzelmet. Érdekesség, hogy úgy nyert a Kings, hogy sem Harrison Barnes, sem Moe Harkless nem állt rendelkezésre, illetve szintén érdekesség, hogy a Clippers ellen utoljára 2013 márciusában tudott otthon nyerni a Sacramento, azóta 15-ből 15 meccset húzott be itt a LAC.

Megint gyenge volt a Clippers. Továbbra sem tud stabilan megkapaszkodni Tyronn Lue alakulata, a Nic Batumot régóta nélkülöző társaság a Lakers ellen megnyert városi derbi után, back-to-back lépett pályára és a mostanában többször látott tompa, lagymatag, pontatlan játékát hozta. Paul George ereje is elfogyott mostanában, ezúttal a 10 gólpassza mellett csak 5/21-et dobott mezőnyből, Reggie Jackson 18 pontjához 19 dobás kellett, Eric Bledsoe a kispadról is haszontalan (0 pont, 0/7 mezőnyből, bár 7 gólpasszt azért kiosztott) volt, most sem Ibaka, sem Kennard nem hozott pluszt, egyedül Marcus Morrist lehet dicsérni. A 38%-os mezőnymutató ezúttal nem fért bele, ötből negyedszer, tízből hetedszer kaptak ki, következőleg a padlón lévő Portland otthonában próbálhatnak meg javítani.

A Kings legjobb dobói: Davis 28/18, Haliburton 18/12, Fox 17
A Clippers legjobb dobói: Morris 21/12, Jackson 18/9, George 15/9