A Lakers a Jazzt, a Cavs pedig a Brooklynt verte, nőtt a Suns előnye

Boston Celtics–New Orleans Pelicans 104–92

A második félidő a Bostoné volt. Nagyon nehezen lendült játékba a Celtics, amely hosszú-hosszú percekig nem tudott a gyűrűbe találni az első félidőben, már a nyitó játékrészt is elbukta 11 ponttal, majd a másodikban 18-cal is égett – egészen pocsék támadójátékkal rukkolt elő a Smart-Williams III párost nélkülöző hazai csapat, amelyet a Pelicans könnyedén megbüntetett. A nagyszünet előtti percekben azonban végül sikerült összeszednie magát a Bostonnak és az utolsó négy percben egy 15–4-es futással visszakapaszkodott a gárda, majd a fordulás után már abszolút az ő akarata érvényesült: támadásban Jayson Tatum vette a kezébe a dolgokat (21 pontot dobott a harmadik-negyedik negyedben), de különösen a feljavuló védekezés hozta meg a sikert. Ime Udoka legénysége a harmadik negyedben fordított egy 22–7-tel, és már nem is adta ki a kezéből a vezetést, a második félidőt összesen 19 ponttal nyerte meg, és a záró etapban már nem hibázott, végül hozni tudta a hazai győzelmet. Tatum (27 pont, 8 lepattanó) mellett Dennis Schröder (23 pont, 9 gólpassz, 3/5 tripla) és Jaylen Brown (23 pont, 8 lepattanó) is hozta magát, bár mindannyian elmondták, hogy a helyi idő szerint koradélutáni kezdés alaposan felborította a megszokott menetrendjüket – Schröder kihangsúlyozta, hogy neki fél kilenckor kellett felkelnie, az nagyon nehéz volt neki...

Nem ért végig a New Orleans. A vendégek „készebbek" voltak erre a matinéra, mint a Boston, az első másfél negyedben ez világosan kiderült, ők diktálták a tempót, Jonas Valanciunas (22 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz) kifejezetten jól mozgott és élvezték, hogy a Celtics botrányosan dob, főleg kintről. Ezt 42–24-ig kamatoztatták, de talán még akkor sem aggódtak igazán, amikor a nagyszünet előtt a Boston egy futással visszajött látótávolságon belülre, mert addig abszolút az ő akaratul érvényesült. A fordulás után azonban ők lelassultak, több lett az egy-egyezés és az erőlködés a játékukban, míg a Celtics érezhetően felébredt és gyorsabb, pontosabb, agresszívebb kosárlabdát mutatott be – megfordult a képlet, most a Boston diktált, a Pelsnek pedig erre nem volt válasza. Willie Green vezetőedző csak az ellenfelet dicsérte, saját csapatával nem foglalkozott, most néhány pihenőnapot követően New Yorkban folytatják.

A Celtics legjobb dobói: Tatum 27, Schröder 23/9, Brown 23/9
A Pelicans legjobb dobói: Valanciunas 22/6, Jones 16/6, Ingram 15

New York Knicks–Charlotte Hornets 87–97

Bridges nagy napja. Dominált ezen a mérkőzésen a Hornets, a végeredmény nem árulja el, hogy mennyire simán nyertek a vendégek, akik az első negyed végén 11, a nagyszünetben pedig 18 ponttal vezettek és 23 egység volt a legnagyobb fórjuk az este folyamán. A végig rendkívül hatékony védekezés mellett a siker fő oka Miles Bridges volt, aki élete teljesítményét hozta: az első negyedben szinte minden támadásnál ő kapta a labdát, folyamatosan keresték a társak és meg is oldott mindent, hiszen 22 pontot dobott csak ekkor úgy, hogy 7/8 mezőnykísérletét a gyűrűbe vágta. Ezzel megadta az alaphangot, a folytatásban Terry Rozier (22 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) is alkothatott, míg Bridges folyamatos nyomás alatt tartotta a New York-i védekezést és végül 38 pontos karriercsúccsal zárt: 14/20-at dobott mezőnyből, 5/9-et távolról, nem hibázott büntetőt, leszedett 12 lepattanót és kiosztott 5 gólpasszt is. Az ő játéka és a parádés csapatvédekezés elhomályosította, hogy egyébként a Hornetsnél sem volt minden kerek, a meccset kiülő LaMelo Ball nélkül kollektíven akadozott a gépezet, a cseresorból összesen hét pont érkezett, de Bridges extrája elég volt ahhoz, hogy így is idegenbeli győzelmet arassanak egy közvetlen rivális ellen – őrzik a keleti hetedik helyüket, és közelítenek a botladozó élmezőnyhöz.

Reménytelen New York. Vagy a korai kezdés, vagy más miatt, de az utóbbi mérkőzések kiváló formájából ízelítőt sem láthattunk a Knickstől, a hazaiak borzasztó játékkal szenvedtek nagyon sima vereséget – csak a hajrában kozmetikáztak közte húszról annyit, hogy a vége kicsit szebb legyen, de összességében közük sem volt a találkozóhoz. Pedig az 53–39-re nyert lepattanózás nem mutat rosszul, de egyszerűen a pálya minden területéről, minden helyzetből nagyon gyengén dobtak és végig jelentős hátrányban voltak – ugyan a védekezésüket ők is összekapták az első negyed, de legkésőbb az első félidő végén, olyan pocsékul támadtak, hogy ezzel sem mentek semmire. Kemba Walker sorozatban kilencedik találkozóját hagyta ki, lehet, hogy ő hozott volna némi pluszt volt csapata ellen, de a pályára lépők közül mindenki csak szenvedett, Randle, Barrett, Quickley, Burks és Fournier sem tudott segíteni. Tom Thibodeau ezen a napon ünnepelte 64. születésnapját, csapata viszont nem adott neki ajándékot - holnap a Minnesotát fogadják, ott lehet javítani.

A Knicks legjobb dobói: Randle 18/9, Barrett 18/6, Quickley 12/6
A Hornets legjobb dobói: Bridges 38/15, Rozier 22/12, Hayward 16/9

Washington Wizards–Philadelphia 76ers 117–98

Végig a Washington irányított. A hazaiak egy korai 11-0-s futással léptek meg és ezzel kényelmesebb helyzetbe hozták magukat, onnantól nagy energiákat mozgósítottak a Sixers periméter-játékosaival szemben, elöl pedig próbálták keresni a legjobb megoldást, nem erőltetve senkit – ez bevált, hiszen tulajdonképpen végig ők jártak előrébb. A második negyed végén ugyan feljött a Philly és úgy tűnt, hogy akár fordulhat is a kocka, de a harmadik játékrész elején Kentavious Caldwell-Pope egymaga bevert gyorsan hét pontot, ezzel ismét kétszámjegyű lett a különbség, majd amikor a Sixers még egyszer feljött két labdára, akkor a záró etapban egy 22–5-tel zárta le a küzdelmeket a fővárosi alakulat. Erre már nem érkezett válasz, a negyedik negyedben összesen 15 pontot szerző Philly bedobta a törölközőt, a Washington pedig kollektív csapatjátékkal, a mérkőzést végig kézben tartva remek győzelmet aratott – a hazaiaknál heten is kétszámjegyűt dobtak, de a húszpontos határt senki sem érte el, ezt most „közösen" nyerték meg. Ezzel a sikerrel megelőzték a Torontót és ők is ott vannak a keleti közelharcban, következőleg a Brooklynt fogadják.

Csak Embiid és senki más. Egyedül Joel Embiidet lehet dicsérni a Milton-Green-Thybulle triót nélkülöző Phillynél, a vendégek centere sem most játszotta élete meccsét, eleinte ő is sokat hibázott, de azért a végére csak összehozott egy sztárhoz méltó számsort: 29 perc alatt 32 ponttal, 8 lepattanóval, 12/20-as mezőnymutatóval, 3/4 triplával és 9/10 büntetővel zárta az estét. Rajta kívül azonban értékelhetetlen volt a csapat, csak Tyrese Maxey jutott nyolc (!) pont fölé, Doc Rivers pedig úgy fogalmazott, hogy a játék minden elemében, minden területen kikaptak, minden játékosuknál jobb teljesítményt nyújtottak az ellenfél játékosai – nagyon maguk alatt játszottak, védekezésben csak nyomozták a labdát, elöl pedig lassúnak, körülményesnek és főleg pontatlannak bizonyultak. A pocsék dobóforma feltette a pontot az i-re, így az utóbbi tizenegy meccsükből ez a második, amit elveszítettek és megelőzte őket a Cleveland.

A Wizards legjobb dobói: Harrell 18, Bryant 15/3, Kuzma 15/3
A 76ers legjobb dobói: Embiid 32/3, Maxey 18, Curry 8, Joe 8/3

Cleveland Cavaliers–Brooklyn Nets 114–107

Az utolsó negyedben döntött a Cavs. A játéknap egyik kiemelt rangadóján a Brooklyn kezdett jobban, a vendégek a „könyörtelen" triplázásuknak köszönhetően nyolc ponttal vezettek az első negyed során, de a Cleveland összeszedte magát és még ebben a játékrészben átvette a vezetést, majd a másodikban stabil játékot bemutatva 6-8 pontos fórt alakított ki. A harmadik játékrész hullámzóan alakult, jól kezdett a Cavs, aztán egy 7–0-s futással visszajött a Brooklyn, majd megint a hazaiak percei következtek és volt közte kilenc pont is, ám ekkor egy 10–1-es rohammal megint kiegyenlített, sőt, fordított is a vendégcsapat. A záró etapra azonban megint rendezte a sorait J. B. Bickerstaff legénysége és az utolsó nyolc percre parádés védekezést húzott elő: ebben az időszakban összesen tíz pontot engedélyezett ellenfelének a társaság és 93–97 után egy 8–0-s futással ismét előnybe került. A hajrához így is szoros állással érkeztünk, James Harden villanásai után az utolsó három és fél perc 105–105-ről indult, de itt Lauri Markkanen bevert egy nagy hármast, míg a Netsben összesen egy Irving-dupla maradt – a Cavsnél Mobley, majd Okoro is zsákolt, utóbbi megmozdulása (Hardentől lopta el a labdát 110–107-nél és azt húzta be) 15 másodperccel a vége előtt pedig el is döntötte a csatát. A végeredményt Kevin Love büntetői állítottak be, így a mérkőzés nagyobb részében vezető, a hajrában pedig több clutch játékot előrántó, egyébként 52%-kal dobó Cleveland megérdemelten nyerte meg a rangadót – Darius Garland 22 ponttal és 12 gólpasszal villogott, Jarrett Allen is dupla-duplázott, de összesen hatan érték el náluk a 12 pontos határt. A sorozatban ötödik sikernek köszönhetően a Sixerst és a Buckst is maguk mögé utasították, így már negyedikek Keleten és alig másfél meccs a hátrányuk az első helyhez képest.

Elrontotta a végét a Nets. A Kevin Durant nélküli időszak első meccsén nem játszott rosszul a Brooklyn, James Harden (22 pont, 7 lepattanó, 10 gólpassz) és Kyrie Irving (27 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) vezetésével megvolt a lendület és a ritmus, 49%-kal dobtak mezőnyből, 40%-kal tripláztak, közelítettek a 30 gólpasszhoz és hatan dobtak náluk kétszámjegyűt, keresték a jó megoldásokat. Különösen Irvinget érdemes dicsérni, akivel a pályán +14-ben volt a társaság, vagyis a nélküle eltöltött tíz percben 21 ponttal kapott ki, nagyon nagy szükségük volt az ő játékára Durant hiányában. A negyedik negyedben azonban jött egy komoly lefagyásuk, amikor sorozatban öt labdabirtoklásuk maradt pont nélkül és hátrányba kerültek, majd Harden hat büntetője és egy gólpassza után jött a szoros végjáték, ahol ismét túl sokat hibáztak: zsinórban öt dobást rontottak el. A kulcsfontosságú eladott labdánál Irving elcsúszott, Okoro ezért vihette el Harden passzát, az időkérés után egy másodperccel pedig Irving elrontott egy hármast, itt ért véget számukra az este – nem voltak rosszak, volt esélyük nyerni, de kulcshelyzetekben sorozatos hibákat követtek el, így elbukták a rangadót és nem tudták kihasználni a Chicago újabb vereségét.

A Cavaliers legjobb dobói: Garland 22/6, Okoro 15/3, Markkanen 14/12, Allen 14, Love 14/3
A Nets legjobb dobói: Irving 27/9, Harden 22/6, Aldridge 13

Memphis Grizzlies–Chicago Bulls 119–106

Vissza a győztes útra. Sorozatban tizenegy győzelem után legutóbb vereséget szenvedett a Grizzlies, de a tartalékos Chicago ellen ezen a mérkőzésen kötelező volt az újabb siker, a hazai csapat pedig ezt nagy nehézség nélkül teljesítette is. A kicsit ismerkedős, bemelegítős (még ez a meccs is nagyon korán kezdődött) első negyed után fokozatosan meglépett a gárda, a nagyszünetben már 13 ponttal vezetett, a harmadik negyedben pedig eldöntötte a derbit, amikor húsz egység fölé növelte a különbséget - volt közte 28 is, nem kellett megizzadni, így a játékpercekkel is óvatosan bánt Taylor Jenkins vezetőedző. Egyszerűen gyorsabbak, energikusabbak, határozottabbak voltak ellenfelüknél, 26–9-re (!) nyertek leindításból, valósággal átrohantak a Chicagón minden adódó alkalommal – 50% feletti mezőnymutatóval, 40%-os triplázással és a festékben aratott 64–38-as győzelemmel zártak, nem lehetett kérdés. Ja Morant (25 pont, 9/17 mezőnyből) és Desmond Bane (25 pont, 10/17 mezőnyből 29 perc alatt) egyénileg is jó számokkal finiselt, a sima győzelem után pedig alig másfél meccs a hátrányuk a Golden State-hez képest.

Egyelőre ennyit tud a Bulls. Három legjobb hátvédje, Zach LaVine, Lonzo Ball és Alex Caruso nélkül lépett pályára a Chicago és a vendégcsapat nem tudta ellensúlyozni ezeket a problémákat. DeMar DeRozan (24 pont, 5 gólpassz), Coby White (16 pont, 5 gólpassz, 4/7 tripla) és Ayo Dosunmu (15 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 5 labdaszerzés, 2 blokk) is igyekezett pótolni őket, mindannyian jól is játszottak, de rengeteg volt az eladott labda és az abból kapott kosár, a palánk környékén nagyon megszenvedtek elöl-hátul (Nik Vucsevics 2/13-at dobott...), így pedig igazából nem volt ellenszerük a Grizzlies letisztult, „automatikus" játékára. A két középső negyedben érvényesült a papírforma, zsinórban negyedszer kaptak ki, de a Nets veresége miatt egyelőre még mindig ők vezetik Keletet – bár a következő, Cleveland elleni mérkőzés jelenleg sok jót nem ígér nekik...

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 25/3, Bane 25/9, Clarke 15
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 24, White 16/12, Dosunmu 15/3

Los Angeles Clippers–Indiana Pacers 139–133

Batum és Jackson is tarthatatlan volt a végén. Noha a Pacers egyszer sem vezetett, és egy alkalommal 19 pont is volt a két csapat között, mégis kiélezett hajrát vívtak a felek, amiben végül az döntött, hogy Nicolas Batumot és Reggie Jacksont sem tudták lassítani a vendégek. Batum úgy jutott 32 pontig 11/16-os mezőnymutatóval, hogy csak a második félidőben talált be, a negyedik negyedben 7/8 dobást értékesítve szerzett 18 pontot, de Jackson is tartotta vele a lépést, a 26 pontjából 15 érkezett a záró játékrészben, ők ketten feleltek csapatuk 35 pontjából 33-ért. Mivel a meccs korábbi szakaszában Marcus Morris (21 pont, 8 lepattanó) és Amir Coffey (16 pont, 7 gólpassz) is eredményesen játszott, nem okozott gondot a hazaiaknak, hogy a végére ennyire leegyszerűsödött a játékuk, 54,9%-os mezőnymutatóval, valamint 18/36 bedobott triplával zártak, csapatszinten is extrát nyújtottak támadásban.

Próbálta tartani a lépést a Pacers. A hazaiak már az első negyedben 10 pont feletti hátrányba kerültek, ezt követően pedig az egész mérkőzés arról szólt, hogy megpróbáltak felzárkózni, de ez felőrölte őket, és a végén Batum többször is tiszta helyzeteket elvállalva büntette meg őket. Támadásban a Pacers is rendben volt, ők is 51,5%-kal céloztak, egyénileg pedig heten is kétszámjegyű termést értek el, közülük öten eljutottak legalább 17 pontig is. A két fő opció Caris LeVert (26 pont, 9 lepattanó) és Chris Duarte (24 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz, 3 labdaszerzés) volt, de a magasembereik is jól teljesítettek, Domantas Sabonis (19 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz) kacérkodott egy tripla-duplával, míg Goga Bitadze (17 pont, 8 lepattanó) élni tudott azzal a nagyobb lehetőséggel, amit Myles Turner hiányzása adott neki. Ezúttal ez sem volt elég, védekezésben nem voltak elég stabilak, nem tudtak mit kezdeni a végén megőrülő Batum-Jackson kettőssel, így az elmúlt 11 meccsükön a 10. vereségüket is elszenvedték.

A Clippers legjobb dobói: Batum 32/21, Jackson 26/3, Morris 21/9
A Pacers legjobb dobói: LeVert 26/6, Duarte 24/6, Sabonis 19

Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 121–114

Az Atlanta akarta jobban. A Hawks sorozatban tíz (!) hazai mérkőzést vesztett el, november 22-e óta nem láthatott hazai győzelmet ez a csarnok és ezúttal sem tűnt úgy, hogy megtörik a jég: a kilenc ponttal elvesztett első negyed után 12-vel égtek a nagyszünetben, volt közte 14 is, majd amikor elkezdtek felzárkózni, a Bucks válaszolt és kilenc perccel a mérkőzés vége előtt megint 11 pont volt a hátrányuk. A hátralévő időben azonban földbe döngölték a címvédőt: az utolsó kilenc percet 35–17-re (!) nyerték meg, Trae Young egymaga 15 pontot dobott, a fiatal Okongwu parádés védekezést mutatott be Giannis Antetokounmpón, négy és fél perccel a vége előtt, a meccs során először átvették a vezetést, majd Young nagyon távoli hármasával nem sokkal később el is döntötték a derbit. Az irányító végül 30 ponttal, 11 gólpasszal és 14/14 büntetővel zárt, John Collins is dupla-duplázott, Okongwu 6/9 dobással, 4 támadópattanóval és 3 blokkal segített, de nagyot játszott Hunter vagy Gallinari is – az egész csapat kitett magáért, így némileg váratlanul megszakították negatív szériájukat. Az utolsó kilenc perc parádéjáról Nate McMillan vezetőedző (aki a félidőben és a harmadik negyedben is üvöltve próbálta felrázni játékosait, kapott is érte egy technikait) és Young is azt mondta, hogy talán ez lesz a fordulópont a szezonjukban – jelenleg négy meccsre vannak a playint jelentő keleti tizedik helytől, állandósítaniuk kell ezt a formát, hogy még legyen esélyük.

Itt az idő elgondolkodni. Az utóbbi nyolc meccsből hatodszor kapott ki a Milwaukee és bár a Nets-Warriors páros legyőzése megédesítette a zuhanórepülést, de most már ki kell mondani, hogy nagyon mély gödörbe kerültek – talán még nem is voltak ebben a szezonban ennyire rossz passzban. Elsősorban a védekezésük esett szét, most sem kaphattak volna kilenc perc alatt 35 pontot egy olyan meccsen, amelyen gyakorlatilag végig vezettek és támadásban jó hatékonysággal, jó ritmusban játszottak, de mégis elrontották és feltámasztottak egy padlón lévő csapatot. Bobby Portis szerint most már el kell kezdeniük komolyan venni az „egyszerű” meccseket is, mert nagy csalódás, amit mostanában művelnek – a többiek botlásai miatt egyébként így is csak két meccs a hátrányuk a keleti első helyhez képest, de ha nem szedik össze magukat, akkor bajba kerülhetnek. Jannisz Adetokunbo (27 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) és Khris Middleton (34 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) próbálta húzni a társaságot, de ketten együtt 13 (!) labdát adtak el, Giannisszal a pályán egyébként most –17-ben voltak – ideje elgondolkodniuk, következőleg fogadják a liga egyik legjobbjának számító Memphist, majd a Chicagót és a Sacramentót, aztán mennek Clevelandbe, nagyon fontos meccsek várnak rájuk.

A Hawks legjobb dobói: Young 30/6, Hunter 20/6, Collins 16/9, Gallinari 16/3
A Bucks legjobb dobói: Middleton 34/12, Antetokounmpo 27/3, Connaughton 14/12

Orlando Magic–Portland Trail Blazers 88–98

CJ McCollum visszatért. 17 kihagyott mérkőzés után léphetett ismét pályára a Trail Blazers hátvédje, és nem is mozgott rosszul, 28 perc alatt 7/13-as mezőnymutatóval 16 pontot tett be a közösbe. A vendégek sikerének azonban nem ő volt a fő kovácsa, hanem a nagyon aktívan játszó Jusuf Nurkic (21 pont, 22 lepattanó, 4 labdaszerzés), aki kíméletlenül kihasználta, hogy a túloldalon továbbra sem játszhatott Wendell Carter Jr., illetve Mo Bamba is csak limitált lehetőséget kapott a kispadról. Kellett is a center palánkok alatt végzett munkája, mert csapata csak 41,1%-kal dobott, bár a lepattanózást nem csupán neki köszönhetően nyerték meg, Nassir Little (13 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz) és Robert Covington (7 pont, 11 lepattanó, 3 blokk) is nagyot dolgozott a palánk alatt, így az elmúlt öt meccsükből negyedszer tudtak nyerni, és Damian Lillard nélkül is play-in helyen állnak.

Nem működött a Magic kezdője. A hazaiak első sora ezúttal nem teljesített jól, Franz Wagner 18 dobásból jutott 14 pontig, míg Cole Anthony 3/13-as mezőnymutatóval 9 egységig, bár az irányító azért legalább kiegészítette ezt 9 lepattanóval és 6 gólpasszal is. Nem véletlenül kezdhették 20 pontos hátrányban a negyedik negyedet, három játékrész alatt 61 pontot szenvedtek össze, és a végén a kispad tudott csak kozmetikázni az eredményen. A sérüléséből nemrégiben visszatérő Jalen Suggs (10 pont, 6 lepattanó, 3 gólpassz) most is mutatott ígéretes dolgokat, Mo Bamba 20 perc alatt is elért 9 lepattanót, illetve blokkolt 4 dobást, míg Moe Wagner testvéréhez hasonlóan 14 pontig jutott, csak neki 9 dobás is elég volt ehhez. A cserék teljesítménye csak szépségtapasznak volt elegendő, ráadásul a meccs előtt Jamahl Mosley vezetőedzőt is elveszítették az NBA protokollja miatt, talán az ő hiánya is szerepet játszott abban, hogy ennyire haloványan játszott a Magic első sora.

A Magic legjobb dobói: M. Wagner 14/6, F. Wagner 14, Harris 10/3, Suggs 10
A Trail Blazers legjobb dobói: Nurkic 21, McCollum 16/6, McLemore 14/12

Miami Heat–Toronto Raptors 104–99

Egy hajszállal jobb volt a Heat. 22-szer változott a vezető kiléte és tízszer volt egál az állás az este folyamán, hol egyik, hol másik csapat tudott egy-két jobb percet összerakni és előnybe kerülni, végig rendkívül kiélezett küzdelmet folytattak a felek. Az utolsó „ütést" azonban a Miami tudta bevinni, a harmadik negyed végén és a negyedik elején előbb Dewayne Dedmonnak voltak nagy villanásai, majd Tyler Herro dobott kilenc pontot és ezekkel a kosarakkal kicsit megint meglógtak a floridaiak – ettől kezdve pedig már nem adták ki a kezükből a vezetést, a záró etap során végig ők jártak előrébb. Nagy előnyt azért nem alakítottak ki, a Toronto mindig tudott válaszolni, de a hazaiak menedzselték a kilencpontos fórjukat, amikor kellett, akkor Vincent, Martin vagy Strus is betalált. 98–89-ről aztán 99–96-ig még egyszer visszajöttek a kanadaiak, sőt támadhattak az egyenlítésért, de elvesztették a labdát, majd jött Jimmy Butler, aki megbontotta a védekezést és dobatott egy teljesen üres saroktriplát PJ Tuckerrel – itt már csak húsz másodperc volt hátra, nem volt idő csodát tenni. A Miami így Kyle Lowry nélkül tudott rangadót nyerni, ráadásul ezen és Jimmy Butler tripla-dupláján (19 pont, 10 lepattanó, 10 gólpassz) kívül az is örömhír számukra, hogy hathetes kihagyása után újra pályára léphetett Bam Adebayo – a center 14 ponttal és 9 lepattanóval zárt, a befejezéseknél kicsit még rozsdás volt, de azonnal éreztette hatását. Erik Spoelstra alakulata ezzel utolérte a Chicagót és holtversenyben vezeti Keletet, következőleg pedig a Portlandet fogadja.

Mindent megtett a Toronto. Nick Nurse, a vendégek vezetőedzője egyáltalán nem volt elégedetlen játékosaival, mint mondta, az első perctől az utolsóig mindent megtettek, keményen harcoltak, a végén ugyan alulmaradtak, de billenhetett volna az ő javukra is a végjáték. Ők egyébként igazából hat emberrel játszották végig a meccset, hetedikként Champagnie kapott kilenc percet, majd megsérült, így a hatfős érdemi rotáció minden tagja 34–42 percet játszott és mindegyikük jó számokkal zárt. A záró etapban talán kellettek volna még a friss lábak, de Nurse ezúttal nem nyúlt mélyebbre (Gary Trent Jr. hiányzott), a végén pedig megcsinálta a kulcsjátékokat a Miami, így most be kellett érniük a tisztes helytállással - színvonalas meccsen kaptak ki, következőleg pedig Dallasban rangadóznak.

A Heat legjobb dobói: Herro 23/3, Butler 19, Vincent 15/9
A Raptors legjobb dobói: Boucher 23/6, VanVleet 22/18, Siakam 18

Dallas Mavericks–Oklahoma City Thunder 104–102

Majdnem elfogyott a 22 pontos előny. A Mavericks egyetlen pillanatig sem volt hátrányban a mérkőzés során, a harmadik negyed közepén 22 ponttal is vezettek, ugyanakkor a Thunder egy 22–2-es futással visszakapaszkodott, de a vezetést már nem tudták átvenni. Így is kiélezett hajrát hozott a meccs, ahol a végeredményt ugyan Ty Jerome 3,5 másodperccel a vége előtt dobott triplája állította be, de a hátralévő idő is eseménydúsan telt: a nem sokkal korábban kulcsfontosságú kosarat szerző Josh Green kihagyott két büntetőt, így a Thundernek lehetősége nyílt az egyenlítésre vagy a győzelem megszerzésére, de Josh Giddey passzát elcsente Tim Hardaway Jr., így megúszta végül a Mavericks, hogy eltékozolta a korábbi nagy előnyét, és tovább folytatódik a jó szériájuk, az elmúlt 10 meccsükön 9–1-re állnak.

Porzingis perclimite kisebb feszültséget okozott. Kristaps Porzingis a visszatérését követő második meccsén 28 perc alatt 13 ponttal, 8 lepattanóval és 4 blokkal jelentkezett, ugyanakkor szűk négy perccel a vége előtt Jason Kidd lecserélte, mert nem akarta, hogy 30 fölé menjenek a percei, és ezt kicsit nehezményezte is a magasember, de a meccs után a játékos elmondta, hogy már továbbléptek ezen. A Mavericks vezére ezúttal is Luka Doncic (20 pont, 11 lepattanó, 12 gólpassz, 3 labdaszerzés, 3 blokk) volt, bár mindössze 4/17-tel dobott mezőnyből, mellette pedig Dorian Finney-Smith (17 pont, 10 lepattanó) és Jalen Brunson (14 pont, 5 lepattanó, 8 gólpassz) tették a legtöbbet a győzelmükért. A Thunder élére a 11/18 dobásból 34 pontig jutó Shai Gilgeous-Alexander állt, viszont mellette csak a 18 pontig és 7 lepattanóig jutó Luguentz Dort tudott állandó veszélyt jelenti támadásban, de ő kipontozódott két perccel a vége előtt, nélküle maradtak alul a véghajrában.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 20, Finney-Smith 17/12, Brunson 14
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 34/3, Dort 18/6, Giddey 10/6

San Antonio Spurs–Phoenix Suns 107–121

A záró etapban dominált a Suns. A back-to-back második felén, Deandre Ayton nélkül kicsit lassan kezdett a Phoenix, az első negyedben csak Devin Booker tartotta meccsben a vendégcsapatot és később is örülhetett a társaság, hogy nem került komolyabb hátrányba. A harmadik negyedben azért már meglógott kicsit a Spurs, volt közte 12 pont is, de a záró etapra valahonnan pluszenergiát merített Monty Williams legénysége, nagyon koncentrált, részletekre is odafigyelő támadójátékot mutatott be, közben pedig sikerült felgyorsítania a védekezését – ebből labdaszerzések, abból pedig könnyű kosarak jöttek, így mentálisan is ők kerültek fölénybe. A negyed első felében sikerült megfordítaniuk a meccset Cameron Johnson négy pontjával és onnantól már nem is adták ki a kezükből a vezetést, sőt, villámgyorsan megléptek tíz egységgel és azt kényelmesen be is osztották – 34–16-ra (!) nyerték az utolsó felvonást és végül ennek köszönhetően 14 ponttal húztak be egy olyan meccset, amelyen három negyeden keresztül inkább az ellenfél akarata érvényesült.

Devin Booker estéje volt. A vendégek vezére ihletett napot fogott ki, már az első negyedben elsüllyesztett 18 pontot és a folytatásban is végig agresszív maradt, a Suns pedig folyamatosan „etette" is: rengeteg figurát hívtak rá, Chris Paul úgy mozgatta a brigádot, hogy Bookernek legyen minél több helye és minél jobb helyzetei. A hátvéd élt is a lehetőséggel és végül 48 pontos szezoncsúcsot hintett 18/33 dobással, 6 gólpasszal, eladott labda nélkül, az utolsó játékrészben is végig sakkban tartotta a Spurst, így ő volt a játéknap legkiemelkedőbb játékosa. Monty Williams mégsem csak őt, hanem Pault is kiemelte, aki 12 gólpasszt osztott szét és az ő olvasásai miatt tudtak fölénybe lerülni, de Bismack Biyombo (17 pont, 14 lepattanó, ebből 8 támadó) is kiemelkedő munkát végzett. A Spursnél Jakob Pöltl (23 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk) volt a vezér, de hatan is elérték náluk a tízpontos határt és három negyeden keresztül elég jók voltak ahhoz, hogy megverjék a ligaelsőt – a végére azonban hét százalékkal gyengébben dobtak mezőnyből, jóval több labdát adtak el és újfent vereséget szenvedtek. A Phoenix ezzel a sikerrel most már tekintélyesre növelte előnyét a tabella élén, Bookerék három meccsel vezetnek a Warriors előtt.

A Spurs legjobb dobói: Pöltl 23, Murray 18/6, McDermott 15/6
A Suns legjobb dobói: Booker 48/15, Biyombo 17, Paul 15/3

Los Angeles Lakers–Utah Jazz 101–95

Megjött a védekezés, megjött a győzelem. Az utóbbi meccseken borzasztó védekezést mutatott be a Lakers, erre az estére viszont valahogy sikerült megemberelnie magát a társaságnak és régen látott agresszív, koncentrált, hatékony munkát végzett hátul – ami azonnal meg is hozta az eredményét. A hazai alakulat csak a harmadik negyedben vesztette el átmenetileg a fonalat, ott a Jazz előbb egy 8–0-s futással kiegyenlített, majd egy 12–4-gyel meg is lépett, de a kisszünet alatt rendezte a sorokat Frank Vogel legénysége és a záró etapban már ismét „harapott" – ott összesen 17 (!) pontot engedélyezett csak ellenfelének és váratlanul jó játékkal nagyon értékes győzelmet aratott. Támadásban persze voltak gondok, de a Jazz ellen ez nem meglepő, viszont LeBron James (25 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz) mellé az utolsó negyedre felnőtt Stanley Johnson, aki egymaga tíz pontot szerzett ebben a kulcsfontosságú időszakban – volt egy fontos támadópattanója Austin Reavesnek, egy clutch triplája Avery Bradley-nek, majd az utolsó percben egy meccset lezáró 2+1-e Russell Westbrooknak is, a kispadról pedig összesen 44 pont érkezett, mindenki hozta, amit kell. Ezzel a sikerrel újra 50%-on állnak, James pedig bizakodó, hogy sikerült összeszedniük magukat, az energiaszintjüket - holnap este a Pacerst fogadják, ott papíron ők lesznek az esélyesek.

Nem volt elég pontos a Jazz. Quin Snyder, a vendégek vezetőedzője szerint a negyedik negyedben rosszul választottak dobásokat, türelmetlenek voltak, nem járatták elég sokáig és elég gyorsan a labdát, hanem beleálltak nehéz helyzetekbe – benne van, hogy elsüllyesztik ezeket is, de most nem estek be és nem tudtak változtatni a felfogásukon. A záró etapban bőven 40% alatt céloztak, a Lakers pedig köszönte szépen a lehetőséget, Donovan Mitchell 0/8 triplával zárta a meccset, Bojan Bogdanovic 1/9-et hajított mezőnyből, Jordan Clarkson 2/13-at, Rudy Gay 4/12-t tett hozzá – alig 26%-kal tripláztak 46 kísérletből, ezzel „aláírták" a vereségüket. Plusz adalék volt még, hogy ugyan Rudy Gobert 19 ponttal és 16 lepattanóval villogott, de az alacsony Lakers-szerkezet sokszor mozgatta ki a komfortzónájából és összességében ő sem tudott igazi segítséget nyújtani – vele a parketten –10-ben voltak, a kezdők közül egyedül ő csúszott negatívba. Most jön egy Rockets és egy Pistons elleni hazai kötelező, majd idegenben következik a Warriors–Suns back-to-back.

A Lakers legjobb dobói: James 25/9, Westbrook 15/3, Johnson 15/3
A Jazz legjobb dobói: Conley 20/15, Gobert 19, O'Neale 13/9, Mitchell 13

NBA, ALAPSZAKASZ
Boston Celtics–New Orleans Pelicans 104–92
New York Knicks–Charlotte Hornets 87–97
Washington Wizards–Philadelphia 76ers 117–98
Cleveland Cavaliers–Brooklyn Nets 114–107
Los Angeles Clippers–Indiana Pacers 139–133
Memphis Grizzlies–Chicago Bulls 119–106
Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 121–114
Orlando Magic–Portland Trail Blazers 88–98
Miami Heat–Toronto Raptors 104–99
Dallas Mavericks–Oklahoma City Thunder 104–102
San Antonio Spurs–Phoenix Suns 107–121
Los Angeles Lakers–Utah Jazz 101–95