Dudaszós triplával nyert a GSW otthonában a Nuggets

Orlando Magic–Atlanta Hawks 109–130

Nem történt meglepetés. A back-to-back ellenére nem mozgott fáradtan az Atlanta, a vendégek ezen az estén is kellő fordulatszámon pörögve léptek pályára és összességében nehézségek nélkül érvényesítették a papírformát. A Hawks már az első negyedet megnyerte 12 ponttal (15–15 után egy 13–2-vel lépett meg), a nagyszünetben 19-cel vezetett és a fordulás után is fölényben maradt, ráadásul tette mindezt úgy, hogy közben Nate McMillan „edzőmeccs-szerű” rotációt alkalmazott: 23-27 percet játszottak a kezdők, a második sorból is négyen kaptak 18-26-ot és végül összesen 14 játékos került parkettre. Kiemelkedő egyéni statisztikákat így nem találunk, de csapatszinten 50 százalékkal dobtak mezőnyből és 54.5 százalékkal tripláztak (az első félidőben 13/19-et dobtak), azt csináltak, amit csak akartak, a Magic pedig nem tudta megnehezíteni a dolgukat. Végül a hazaiaknál is csak Jalen Suggs érte el a 30 perces határt, számukra is hamar kiderült, hogy annyira magabiztos az Atlanta (volt közte 32 pont is), annyival gyorsabban, pontosabban játszik, hogy nincs esély, így ők sem szakadtak meg. A Hawks ezek után back-to-back győzelmekkel, az Orlando pedig sorozatban négy vereséggel, a liga legrosszabb csapataként mehet el az egyhetes szünetre.

A Magic legjobb dobói: Anthony 23/6, Suggs 19, F. Wagner 12/3
A Hawks legjobb dobói: Bogdanovics 23/12, Young 22/12, Huerter 15/9

Boston Celtics–Detroit Pistons 111–112

Mindkét csapat sorozata megszakadt. A Pistons sorozatban nyolc vereséggel, míg a Celtics egymást követő kilenc győzelemmel a háta mögött érkezett meg erre a találkozóra, ebből viszont semmi sem látszódott, egyik csapat sem tudott kétszámjegyű előnyt kialakítani a meccs során. 4:25-tel a vége előtt úgy tűnt, hogy a Celtics behúzza a kötelezőt, 106–98-ra vezettek ekkor, viszont Jerami Grant 9, Saddiq Bey pedig 5 pontot szerzett a hátralévő időben, és a kettejük vezetésével végül fordítani is tudtak a vendégek. Az utolsó perc 108–108-as állásról vette kezdetét, ezt követően Bey dobott egy kettest, amire Al Horford egy hármassal válaszolt, az utolsó szót viszont Grant mondta ki 19.6 másodperccel a vége előtt – ezt követően Jaylen Brown és Jayson Tatum is dobhatott még a vezetés visszaszerzéséért és potenciálisan a győzelemért, de egyikük sem tudott betalálni, így az elmúlt időszakban mutatott formája alapján meglepő vereséggel mehet el a Celtics az All-Star szünetre.

Szűk volt a Celtics rotációja. Robert Williams III után ezúttal Marcus Smartra sem számíthatott Ime Udoka, így Grant Williams és Derrick White is kezdőként kapott szerepet, amivel kiürült a hazaiak kispadja. A Celtics cseresora összesen 13 pontig jutott, miközben a túloldalon Kelly Olynyk (15 pont, 6 lepattanó) egymaga túldobta ezt, és a vezetésével 31 egységet értek el a Pistons cseréi. A vendégeknél a kezdő is jól működött, hárman is elértek legalább 20 pontot, Grant 8/13 dobásból ért el 24-ig, Bey a 20 pontja mellé 11 lepattanót és 6 gólpasszt is betett, és Cade Cunningham (20 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) szintén megtöltötte a statisztikai lapot, bár mindössze 8/22-vel célzott. A hazaiak első sora így is közel állt ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja ellenfele mélységét, Jaylen Brown 31 ponttal és 6 gólpasszal húzta az övéit, míg Jayson Tatum (22 pont, 5 gólpassz, 7 eladott labda) csak a negyedik negyedben 9 pontot szórt, de mindkét sztár elhibázott egy potenciális meccsnyerőt, így Horford (19 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz) és Williams (17 pont) extrája is kárba veszett.

A Celtics legjobb dobói: Brown 31/9, Tatum 22/6, Horford 19/6
A Pistons legjobb dobói: Grant 24/12, Bey 20/15, Cunningham 20/9

Indiana Pacers–Washington Wizards 113–108

Langyos meccsen nyert a Pacers. Érezhetően hiányzott némi energia erről a mérkőzésről, mindkét oldalon komoly problémák voltak a kerettel (az Indynél összesen nyolc bevethető játékos maradt és a Wizardsál sem lehet ellensúlyozni a deadline döntéseit), így a színvonal sem volt az igazi, de mivel egyik fél sem volt még csak playin-helyen se a játéknap előtt (sőt, reálisan nézve nem is nagyon várhatjuk, hogy majd később ott lesz), így a motiváció sem szakította szét a csarnokot. Ebből a kicsit langyos, erősen "közepes" mérkőzésből most a Pacers jött ki jobban, amelynél Tyrese Haliburton (21 pont, 14 gólpassz) üzembiztosan tette a dolgát és az ő szétszórt labdáiból összesen hat játékos ért el kétszámjegyű ponttermést - ugyan csapatszinten összesen négy triplát tudtak bedobni, de volt 30 gólpasszuk, a festékben 74-36-ra (!) nyertek, 13-mal több büntetőt harcoltak ki, még mindig bennük volt több tűz. A Wizardsnál Kentavious Caldwell-Pope (27 pont, 5/8 tripla) és Kyle Kuzma (26 pont, 15 lepattanó, 6 gólpassz, 6/12 tripla) dicsérhető, ők kitettek magukért, de a fővárosiak csapatszinten egy fokkal ellenfelük alatt jártak most - az este nagy részében hátrányban voltak és bár összességében szorosan alakult a küzdelem, de a teljes második félidőben az Indy tudott vezetni. A záró etapban azért többször is visszajöttek a hazaiak egy labdán belülre, de mindig érkezett válasz, 95-94 után egy 6-0-t futott a Pacers, majd az utolsó percben KCP dobásaira is mindig tudott dobni egy kosarat a hazai alakulat, amely ráadásul 6/6 büntetőt is elsüllyesztett az utolsó 12 másodperc során. A Wizards ezzel még messzebb került a playintől, a Pacers pedig sorozatban hét vereség után tudott nyerni, sőt, keleti ellenfelet december 16-a óta először (!) vert meg.

Thompson jó volt, megköszönték neki. Remek meccset játszott a hazaiaknál Tristan Thompson, aki a padról beszállva 17 pontot szórt 8/9 jó dobással, lepattanózásban és védekezésben is hasznosnak bizonyult, sokat tett a Pacers sikeréért. A mérkőzés után Rick Carlisle vezetőedző és Haliburton is nagyon dicsérte a centert, majd az edző bejelentette, hogy szép volt, jó volt, de ennyi volt, a mai nap során kiteszik a keretből - a várakozások szerint a sokkal magasabb célokért küzdő Chicago Bullshoz ír majd alá.

A Pacers legjobb dobói: Haliburton 21/3, Taylor 18, Brissett 17/3, Thompson 17
A Wizards legjobb dobói: Caldwell-Pope 27/15, Kuzma 26/18, Avdija 14/6

New York Knicks–Brooklyn Nets 106–111

Thomas vezetésével 28 pontos hátrányból nyert a Nets. Már az első negyedben "agyonnyerte" ezt a meccset a Knicks, hiszen a hazaiak kereken húsz ponttal, 38–18-ra húzták be a nyitó játékrészt (6/6 triplával kezdtek, a Nets 1/13-mal) és onnantól nem lett volna semmi más dolguk, mint azt menedzselni és arra figyelni, hogy ne őrüljön meg az ellenfél. A második negyedben tökéletesen, a harmadikban már kicsit akadozva, de teljesítette ezt a feladatot Tom Thibodeau alakulata és bár volt közte 28 is a javára, de az utolsó felvonást még mindig 14 egységnyi előnnyel kezdhette meg. Ott azonban jött a totális fordulat: az újonc Cam Thomas egymaga 16 pontot szórt ekkor a Netsnél, a vendégek egy 15–0-t rohantak a legfontosabb időszakban és négy perccel a vége előtt a meccs során először átvették a vezetést. Erre még válaszolt a New York, de két és fél perccel az órán Seth Curry nagy triplája után 101–102 lett az állás, a következő játékból LaMarcus Aldridge zsákolt vissza egy támadópattanót, majd szintén ő süllyesztett el egy középtávolit, végül 7.7 másodpercnél az említett Thomas tette fel a pontot az i -re - az ő triplájával hat pont lett közte, Kevin Durant a kispad mellett táncolt, óriási győzelmet aratott a Brooklyn.

Teljes letargia a Knicksnél. Most már három és fél meccs a New York hátránya a playin-helyekhez képest, az utóbbi tizenhat mérkőzésből csak hármat nyert meg a gárda és teljességgel padlóra került - nyilván nem segít Derrick Rose és RJ Barrett hiánya, de mentálisan is komoly gondok vannak, ha ebben a helyzetben 28 pontos előnyről sikerül kikapni hazai pályán. Julius Randle (31 pont, 10 lepattanó, 2 blokk) igyekezett, de a negyedik negyedben ő sem tudta elállítani a vérzést, míg a Netsnél a 21 pontos Thomas mellett Curry (20 pont, 6 gólpassz, 6/9 tripla), Aldridge (18 pont, 10 lepattanó 22 perc alatt) és Andre Drummond (11 pont, 19 lepattanó 23 perc alatt) is kitett magáért. A New Yorknál jelenleg az a realitás, hogy még a playinről is lemarad idén, jelenleg csak a tankoló Pacers-Pistons-Magic sort tudja megelőzni Keleten és az a kérdés, hogy milyen következményei lesznek ennek a borzasztó szereplésnek - a Brooklyn viszont éppen a szünet előtt szedte össze magát és két győzelem után reménykedve várja a folytatást, valamint Durant visszatérését.

A Knicks legjobb dobói: Randle 31/12, Quickley 18/12, Fournier 16/12
A Nets legjobb dobói: Thomas 21/3, Curry 20/18, Aldridge 18

Chicago Bulls–Sacramento Kings 125–118

DeRozan már Chamberlain rekordját is megdöntötte. Elfogytak a jelzők DeMar DeRozan teljesítményére, a Bulls kiválósága lassan tényleg megérkezik akár az MVP-versenybe is, az utóbbi hetekben legalábbis kérdés nélkül ő a liga legjobbja: most pedig sorozatban hetedszer dobott legalább 35 pontot legalább 50 százalékos mezőnymutatóval, amivel új NBA-rekordot állított fel, eddig Wilt Chamberlain tartotta a vonatkozó csúcsot. DeRozan ezen az estén 38-at dobott 16/27-es mezőnymutatóval, 6 lepattanóval és 8 gólpasszal, a Kings számára is teljességgel foghatatlannak bizonyult, így egészen döbbenetes formában zárta az All-Star előtti időszakot, a Chicago pedig ezzel a sikerével visszavette a keleti első helyet a Heattől. Ehhez DeRozan mellett nagyon kellett Coby White (31 pont, 6 gólpassz, 6/11 tripla) és Nik Vucsevics (21 pont, 10 lepattanó) újabb remek estéje is, az egyébként végig szoros, pontzáporos mérkőzésen pedig nemes egyszerűséggel túldobták ellenfelüket a hazaiak – ezzel zsinórban ötödször tudtak nyerni, de most ennél is nagyobb sztori náluk DeRozan őrült rohama, aki egyébként sorozatban nyolcadszor dobott minimum 30 pontot, amivel beállította Michael Jordan vonatkozó Bulls-rekordját is.

Pedig szoros volt. Felvette a kesztyűt ezen az estén a Kings, a két gyengén védekező, de hatékonyan támadó csapat a várakozásoknak megfelelő stílusban feszült egymásnak és bár a Sacto természetesen masszív underdog volt a liga egyik legjobbja ellen, de nem feltartott kezekkel ment ki a pályára. A vendégek egyszer sem voltak 12 pontnál nagyobb hátrányban, De'Aaron Fox (33 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz), Domantas Sabonis (22 pont, 12 lepattanó, 8 gólpassz) és Justin Holiday (18 pont, 6/11 tripla) vezetésével végig partiban tudtak lenni, néha vezettek is és az utolsó negyedben is végig próbálták nyomás alá helyezni ellenfelüket. A Bulls viszont állta a rohamokat és a záró etapban összességében végig vezetni tudott pár ponttal, utoljára 112–109-nél volt igazán közel a Kings, de ott DeRozan 2+1-ével stabilizálta magát a Chicago és összességében egy 11–2-es rohammal eldöntötte a küzdelmet, arra már nem érkezett válasz. A Sacto nem volt rossz, de a jó védekezés ezúttal is hiányzott, ezt pedig nem lehetett ellensúlyozni, úgyhogy jelenleg három és fél meccs a hátránya a playin-helyekhez képest.

A Bulls legjobb dobói: DeRozan 38/3, White 31/18, Vucsevics 21/3
A Kings legjobb dobói: Fox 33/6, Sabonis 22, Holiday 18/18

Memphis Grizzlies–Portland Trail Blazers 119–123

Most már vegyük komolyan a Portlandet. A vendégek érthetetlen rohamot produkálnak és sorozatban negyedik győzelmüket aratták annak ellenére, hogy szétcserélték a keretüket és elengedték a szezont, ráadásul egy újabb nagyvadat lőttek azzal, hogy a liga harmadik helyén álló Memphis otthonában mutattak be bravúrt. Pedig Chauncey Billups alakulata szinte az egész meccs során vezetett pár ponttal, 14 egység volt a legnagyobb előnye és remek támadójátékának köszönhetően folyamatosan problémát okozott a Grizzliesnek – 50 százalék feletti mezőnymutatóval és 40 százalék feletti triplázással zárt a társaság, könnyedén szerezte a kosarait. Jusuf Nurkic (32 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz) és Anfernee Simons (31 pont, 6 gólpassz, 5/10 tripla) mellett a CJ McCollumért kapott Josh Hart is kitett magáért (22 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz), de a Winslow-McLemore duó is hozzátett 28 pontot, működött a gépezet. A félidei 11 pontos fórból aztán elég sokat eltüntetett a Memphis a harmadik negyedben és kiélezetten alakult a hajrá, sőt, a végjátékra fordulva pont meg is fordította a derbit a hazai alakulat és két perccel a vége előtt 106-105 állt az eredményjelzőn. Az este túlnyomó részében meggyőző Blazers azonban itt ismét bizonyította, hogy komolyan kell venni, Nurkic egy duplával és két büntetővel jelentkezett, Ja Morant hibázott egyet a vonalról, Simons pedig 44 másodperccel az órán bevert egy óriási clutch triplát – közben volt egy labdaszerzésük és több jó védekezésük is, a végeredményt pedig Winslow állította be. A Portland most már szép csendben kicsit le is szakította üldözőit a nyugati 10. helyen...

Morant sem tudott segíteni. A Memphis back-to-back lépett pályára, de a kisebb sérüléssel bajlódó Ja Morant az előző esti pihenő után most ott lehetett a parketten, ráadásul frissességét kihasználva azonnal elképesztő üzemmódba kapcsolt. Az irányító látványosabbnál látványosabb megoldásokkal operált és őrült sebességgel száguldozott a pályán, 21/25 (!) büntetővel zárt és végül 44 pontos karriercsúcsot szórt – a 11 gólpassz már csak ráadás, a játéknap egyik legbrutálisabb egyéni teljesítményét tette le az asztalra. Végül azonban sem ez, sem Desmond Bane 30 pontos, 7/12 triplás estéje nem volt elég, ugyanis a hátvédpáron kívül csak Brandon Clarke érte el a 10 pontos határt, összességében sokkal gyengébben dobtak a Portlandnél, a hajrában pedig egymás után elkövettek 3-4 clutch hibát, amik nem fértek bele. Ezzel sorozatban hat győzelem után kaptak ki és nem tudták kihasználni a GSW újabb vereségét, a szünet után majd Minnesotában kezdhetnek új szériába.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 44/3, Bane 30/21, Clarke 12
A Trail Blazers legjobb dobói: Nurkic 32/3, Simons 31/15, Hart 22/9

Minnesota Timberwolves–Toronto Raptors 91–103

Gary Trent Jr. bekezdett. Nem mindennapi módon indult a mérkőzés, már a feldobás előtt kiosztottak a játékvezetők egy-egy technikait mindkét oldalra, Patrick Beverley és Gary Trent Jr. talált egymásra, viszont a Raptors hátvédjét láthatóan feltüzelte az eset, mert a meccs első bő 6 percében 13 pontot szórt. Trent Jr. a folytatásban is veszélyesen játszott, végül 30 ponttal és 5 bedobott triplával fejezte be a találkozót, és szükség is volt tőle az újabb kiváló teljesítményre, mert Fred VanVleet nem léphetett pályára a vendégeknél, a tripla-duplával kacérkodó Pascal Siakam (17 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz) sem pontszerzésben hozott extrát, ahogyan OG Anunoby vagy Scottie Barnes sem szórta meg magát. A kiváló védekezésüknek is köszönhetően így is javítani tudtak két vesztes meccs után, 39 százalékos mezőnymutatón és 10/42 triplán tudták tartani a Timberwolvest, úgyhogy az is belefért, hogy Trent Jr. mellett a többiek mindössze három triplát dobtak be.

A végére fogyott el a Timberwolves. Az első percekben Trent Jr. rohamának köszönhetően a Raptors 13 pontos előnybe került, de a folytatásban kiegyenlítetté vált az összecsapás, a hazaiak a vezetést is át tudták venni, ugyanakkor a negyedik negyedre a vendégek találtak magukban egy újabb fokozatot, azt a játékrészt 31–17-re bukta el a Timberwolves. Az utolsó 12 percben mindössze 5/24-gyel dobtak, ekkor már nem bírták el, hogy támadásban csak Karl-Anthony Towns (24 pont, 11 lepattanó) és Jaden McDaniels (18 pont, 7 lepattanó) kettősére számíthattak az egész este során. Anthony Edwards ugyan a bokasérülése ellenére is vállalta a játékot, de mezőnyből 0/8-cal zárt, és csak a 6/10 bedobott büntetője miatt iratkozhatott fel a pontszerzők közé, de D'Angelo Russell (8 pont, 7 gólpassz) sem tudott sokkal többet hozzátenni, ő 2/11 dobását értékesítette.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 24/6, McDaniels 18/3, Beverley 10/6
A Raptors legjobb dobói: Trent Jr. 30/15, Siakam 17, Achiuwa 11/3

Oklahoma City Thunder–San Antonio Spurs 106–114

Jobb volt a Spurs. Jó formában érkezett meg erre a találkozóra a San Antonio, a texasiak pedig bizonyították is, hogy jelenleg előrébb tartanak a tulajdonképpen tankoló, ráadásul Gilgeous-Alexander mellett Dortot is nélkülöző Thundernél. A vendégek már a nagyszünetben 15 ponttal vezettek és bár a harmadik negyedben ennek nagy részét eltüntette az OKC, de a záró etapra ismét rendezte a sorait Gregg Popovich alakulata és hamar ismét tíz egység körüli, majd afeletti előnyt épített fel. Ezt pedig már nem is hagyta veszni, összesésgében a meccs nagy részét uralva aratott magabiztos győzelmet a gárda Jakob Pöltl (20 pont, 17 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk), Keldon Johnson (22 pont 50 százalékkal és Dejounte Murray (18 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz) vezetésével. A Thunder végül 40 százalék alatti mezőnymutatóval zárt, Dort hiányát már nem bírhatták el támadásban a hazaiak, akiknél Josh Giddey azért egy újabb tripla-duplával (17 pont, 10 lepattanó, 10 gólpassz) hívta fel magára a figyelmet. A Spurs így 3–2-vel zárta a hosszú idegenbeli túra All-Star előtti részét, a szünet után még három mérkőzés vár a csapatra vendégként, míg a Thunder 18-40-nel, Nyugat utolsó előtti helyén mehet el pihenni.

A Thunder legjobb dobói: Mann 24/9, Maledon 22/6, Roby 17/3, Giddey 17/3
A Spurs legjobb dobói: Johnson 22/3, Pöltl 20, Murray 18/3

Phoenix Suns–Houston Rockets 124–121

A vártnál jobban megizzadt a Suns. A toronymagas ligaelső Phoenix túlságosan hátradőlve fogadta a Nyugat utolsó helyén tanyázó Houstont, a vendégek pedig ezt kis híján megbüntették: a nemrég megszerzett Dennis Schröder (23 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz), Jae'Sean Tate (22 pont, 10 lepattanó, 7/9 mezőnyből) és Eric Gordon is elérte a 20 pontos határt, de a kezdő center Alperen Sengün (19 pont, 14 lepattanó, 3/4 tripla) is kitett magáért, rájuk építve pedig nagyon sokáig vezetett a gárda. A Rockets az első negyedet öt ponttal nyerte, a nagyszünetben pedig nyolccal járt előrébb, de volt 12 pontos fórban is, míg a védekezésben széteső Suns csak kereste azt, hogy miben tud megkapaszkodni. Végül a záró etapig kellett várni arra, hogy megemberelje magát Monty Williams fél lábbal már szüneten lévő alakulata: annak kezdetén egy 12-0-s rohammal tüntette el a hátrányát és került előnybe bő három perc alatt és úgy tűnt, hogy ezzel érvényesül is a papírforma. A Houston azonban még nem adta fel, Eric Gordon és Jalen Green tripláival 111–114-nél visszavette a vezetést már az utolsó két percen belül, de Cam Johnson clutch hármasa után Mikal Bridges két kulcsfontosságú kettest is a gyűrűbe küldött, itt kivédekeztek két Rockets-támadást is, 118–114-ről pedig már nem rontották el. Ugyan két fontos büntetőt is kihagytak az utolsó fél percben, de ez már belefért, Devin Booker 4/4-et dobott a vonalról az utolsó tíz másodpercben, így bár ő 43, Bridges pedig 40 percet játszott érte, de csak kiizzadták a kötelező sikert. A társaság ezzel egy 21–2-es időszakkal zárta az All-Star előtti időszakot és 6.5 meccsel vezeti a ligát, teljesen más szinten van, mint most bárki az NBA-ben.

Paul megsérült. A Phoenix dolgát nehezítette, hogy 19 perc játék után elvesztette Chris Pault: a veterán irányítónak egy passz közben megsérült a jobb keze, majd emiatt olyan hevesen reklamált, hogy két technikaival kiállították. Paul 11 ponttal és 6 gólpasszal zárt, a kezét fogva hagyta el a parkettet, nem nézett ki jól az eset, de Monty Williams azt mondta, hogy szerinte nem komoly a sérülés és az sincs kizárva, hogy CP3 ott legyen az All-Star gálán - mindenesetre ma azért MRI-re megy, utána lehet pontosabbat tudni.

A Suns legjobb dobói: Booker 24/3, Ayton 23, Bridges 17
A Rockets legjobb dobói: Schröder 23/6, Tate 22, Gordon 20/9

Golden State Warriors–Denver Nuggets 116–117

Morris dudaszós triplájával nyert a Denver. Sokáig úgy tűnt, hogy a GSW képes kontrollálni az eseményeket és a kiegyensúlyozott csapatjáték többet ér, mint Nikola Jokics újabb remeklése: a Denver centere végül 35 ponttal, 17 lepattanóval és 8 gólpasszal zárta az estét, a Nuggets mégis volt már 16 pontos hátrányban. Még a záró etap is nyolc egységnyi Warriors-fórral indult, majd bár a Denver az utolsó hat-hét percben egyre feljebb kapcsolt támadásban, de a GSW mindenre válaszolt, minden nagy dobásra érkezett egy hasonló – így még másfél perccel a vége előtt is hét ponttal vezettek a hazaiak. Itt azonban előbb Bryn Forbes dobott egy kettest, majd egy gyors fault után Kevon Looney mindkét büntetőjét kihagyta, Aaron Gordon is hamar betalált és újabb két elrontott GSW-támadás után Monte Morris és Nikola Jokics dobásaival csodálatos módon megfordította a találkozót a Denver. A Warriorsban volt még egy lövés, 5,9 másodpercnél Steph Curry egy 2+1-es játékkal megint fordított és 116–114-es előnyhöz juttatta csapatát, az időkérés után így mínusz kettőről támadhatott a Nuggets – a labdát persze Jokics kapta, aki azonban a duplázásból kipasszolta azt Morrisnak, aki a dudaszó pillanatában bebombázott egy irgalmatlan nagy hármast. 116–114-ről 116–117, válasz nem jöhet, óriási győzelmet aratott a Denver!

Kerr nem volt elégedetlen. Az kétségtelen, hogy az utóbbi időben gödörbe került a Warriors, hiszen az elmúlt öt meccsből ez volt a csapat negyedik veresége, de Steve Kerr mégsem bántotta játékosait. Mint mondta, védekezésben megtették, amit lehetett, harcoltak, koncentráltak, nem tudja elmarasztalni őket és örül annak, hogy hátul alapvetően stabilak tudtak lenni – viszont a regnáló MVP-vel nem lehetett most mit kezdeni, a végén pedig egy dudaszós triplával kaptak ki, előfordul az ilyesmi. Curry egyébként jól mozgott a clutch 2+1-e előtt is (25 pont, 6 gólpassz, bár a végén ő segített le Morrisról) és a kilenc pályára lépő játékosuk közül heten is kétszámjegyű pontterméssel zártak, szépen elosztották a terheket. Nyilván nagyon hiányzik nekik Draymond Green most már hosszú hetek óta, de így is ligamásodikként fordulhatnak rá az All-Star szünetre – most az utolsó játék mellett főleg a 30 százalék alatti triplázás és a 48–38-ra elvesztett lepattanózás miatt kaptak ki, de egész este vezettek, ez az egy pont volt a legnagyobb hátrányuk, összességében nem játszottak rosszul.

A Warriors legjobb dobói: Curry 25/3, Thompson 16/9, Poole 15/6
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 35/9, Forbes 22/12, Morris 13/6

Los Angeles Lakers–Utah Jazz 106–101

Anthony Davis megint megsérült. Még csak pár hete tért vissza a Lakersbe Anthony Davis, azóta nem is volt rossz formában, ezúttal viszont ismét megsérült: a második negyed hajrájában érkezett rosszul, nagyon csúnyán kiment a bokája, percekig fájdalmas arccal feküdt a pályán, végül úgy kellett lesegíteni onnan. Az egyébként is rengeteg problémával tarkított Lakers-szezon számára igazi katasztrófa lenne, ha AD megint kidőlne hosszabb időre, hiszen már eddig is kihagyott 21 találkozót és kulcsszerepe lenne abban, hogy a gárda összeszedje magát. Davis egyébként addig jól is játszott, 17 perc alatt 17 pontot dobott 7/9-es mezőnymutatóval, a sérülése pedig egy pillanatra megint megállította csapatát, de aztán végül nélküle harcolták ki a rendkívül sokat érő győzelmet...

Nagy utolsó negyeddel nyert a Lakers. A Jazz volt az esélyes ezen a találkozón és a vendégek hét ponttal vezettek is a nagyszünetben, majd a harmadik negyed során is tartották a fórjukat - sőt, voltak már 14 egységnyi előnyben is. A záró etapra azonban nagyon felszívta magát LeBron James, aki egymaga 15 pontot dobott az utolsó felvonásban és vezérletével 12 egységnyi hátrányból álltak fel ebben az időszakban: 80-92 után Russell Westbrook dobott gyors hat pontot, ezzel szedték össze magukat, majd az utolsó bő három percben jött James időszaka. Az arany-lilák vezére egy kettessel közelebb hozta övéit, egy óriási triplával egyenlített, Westbrook passzából zsákolt egyet, majd 96-96 után bevert még egy hatalmas hármast - a döntő dobásnál pedig "csak" a gólpasszt jegyezte, 17 másodpercnél, 100-99-es állásnál Reaves dobott egy triplát az ő labdájából, erre pedig már nem érkezhetett érdemi válasz. James végül 33 ponttal, 8 lepattanóval és 6 gólpasszal zárt, Westbrook 17–7–6-ot tett hozzá, míg a Jazznél Donovan Mitchell 37 pontja nem volt elég érdemi támogatás nélkül. érdekesség, hogy Rudy Gobert-nek például összesen három mezőnykísérlet és öt pont jutott – őt és a hatpontos Mike Conley-t is eltüntette a Los Angeles. Az érezhető volt, hogy komoly feszültség szabadult fel a hazaiakban, James a győzelem után odarohant a Rams friss Super Bowl-győztes sztárjához, Aaron Donaldhoz, nagyon nagy szükségük volt már erre a sikerre, amikor egy abszolút ligaelit csapatot vernek meg – a Utah sorozatban hat győzelem után kapott ki, de így is tartja negyedik helyét a tabellán.

A Lakers legjobb dobói: James 33/9, Davis 17/3, Westbrook 17/3
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 37/15, Bogdanovic 15/9, Clarkson 13/3