Charlotte Hornets–Boston Celtics 101–115
Jayson Tatum nem lassít. A Celtics fiatal sztárja a legutóbbi 54 pontos teljesítménye után ezúttal 44 pontot dobott 16/24-es mezőnymutatóval, közte 6/9 triplával, és különösen a negyedik negyedben bizonyult tarthatatlannak Tatum, amikor csapata 28 pontjából 16-ot ő szerzett. Mellette a másik négy kezdő is kétszámjegyű termést ért el, Al Horford 10 ponttal és 10 lepattanóval, míg Robert Williams III 11 ponttal és 11 lepattanóval dupla-duplázott, Marcus Smart pedig a 12 pontját 9 gólpasszal egészítette ki, így az is belefért a vendégek számára, hogy Jaylen Brown 16 dobásból jusson 15 pontig. A Celtics ismét kiválóan védekezett, miközben támadásban is az elmúlt időszakban egyre gyakrabban megmutatott formájukat hozták, remekül járatták a labdát, 30 gólpasszt osztottak ki a játékosaik egymás között, ami 49.5%-os mezőnymutatót eredményezett.
Senki sem tudott a Hornets élére állni. Csapatszinten nem ízlett különösebben a Celtics védekezése a hazaiaknak, 42,9%-kal dobtak mezőnyből, és rájuk kevésbé jellemző módon mindössze 18 gólpasszt osztottak csak ki, és hiába voltak szinte végig látótávolságon belül ellenfelükhöz, Tatummal nem tudtak mit kezdeni. Támadásban többen is átlagos, vagy kicsivel azalatti szintet hoztak náluk, senki sem tudott igazán húzóemberré előlépni ezen az estén: P.J. Washington és Miles Bridges egyaránt 17 pontig jutott, LaMelo Ball 15 ponttal és 8 lepattanóval jelentkezett, míg Terry Rozier 5 labdaszerzéssel igyekezett azt ellensúlyozni, hogy 5/17-tel dobott 14 pontot. Leginkább még Mason Plumlee (7 pont, 15 lepattanó, 6 gólpassz, 3 blokk) érdemel a Hornetstől dicséretet, aki a sokoldalú játékával és mezőnymunkájával felvette a versenyt a Celtics magasembereivel, nagyban neki köszönhetően lepattanózásban is tudták tartani a lépést, legkevésbé rajta múlt, hogy ebből szorosabb meccset tudjanak csinálni.
A Hornets legjobb dobói: Washington 17/9, Bridges 17/3, Ball 15
A Celtics legjobb dobói: Tatum 44/18, Brown 15/3, Smart 12
Detroit Pistons–Chicago Bulls 108–114
DeRozan döntött. Sorozatban öt vereséggel a háta mögött érkezett meg az elmúlt időszakban megtáltosodó Pistons otthonába a Bulls, és sokáig úgy tűnt, hogy ennek a mérkőzésnek az eredménye is az aktuális formának megfelelő kimenetelt fog hozni, végül azonban DeMar DeRozan gondoskodott arról, hogy ne így történjen: 36 pontot dobott 25 dobásból, 12/13 büntetőt küldött a helyére, csak a negyedik negyedben 16 pontot szerzett, és ezen felül 8 lepattanót, illetve 4 gólpasszt is betett a közösbe a meccs során. Kellett is DeRozan hajrája a Bullsnak, mert rajta kívül csak Zach LaVine (25 pont, 5 lepattanó) és Nikola Vucsevics (21 pont, 6 lepattanó) tudott állandó veszélyt jelenteni, a negyedik negyedet a Pistons kezdte hétpontos előnyből, viszont a végére a hazaiak elfogytak támadásban. A Bulls ezzel a győzelmével előrefelé menekül, egy újabb vereséggel már a Celtics is megelőzte volna őket, így őrzik a keleti negyedik helyüket.
Valami megmozdult Detroitban. Ezzel a vereséggel is az elmúlt kilenc meccsen 6-3-ra áll a Pistons, és a három vesztes találkozón is felvették a versenyt aktuális ellenfelükkel, ez a Bulls ellen sem volt másképp. Dwane Casey 10 játékost vetett be ezen az estén, és közülük kilencen értek el legalább 9 pontot, nagyon szépen eloszlottak a terhek, ugyanakkor a negyedik negyedben senki sem tudott a csapat élére állni. Ezzel leginkább Saddiq Bey próbálkozott, de csak 1/7 dobása akadt be a záró játékrészben, míg a meccset 22 ponttal és 6 gólpasszal záró Cade Cunningham nem tudott már betalálni ekkor. A Pistonsnak részben ez is lett a veszte, de az sem segítette őket, hogy a Bulls játékosai 31/35 büntetőt dobhattak, míg ők csak 13/17-et, Casey a meccs után ezt szóvá is tette, így hiába tartották 3/15-ös triplázáson ellenfelüket, végül mégis vereséget szenvedtek.
A Pistons legjobb dobói: Cunningham 22/6, Bey 12/6, Grant 12/3, Olynyk 12/3
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 36, LaVine 25/3, Vucsevics 21
Miami Heat–Phoenix Suns 90–111
Booker visszatért, megnyerte a csúcsrangadót a Suns. A keleti éllovas fogadta a nyugati (és ligaszintű) első helyezettet a játéknap kiemelt mérkőzésén úgy, hogy a vendégek a back-to-back második felén léptek pályára. Az esélyek alapvetően a hazaiak mellett szóltak, de aztán két változás mégis történt: egyrészt a Heatnél nem lehetett ott a parketten Jimmy Butler, másrészt a karanténból kiszabadulva ezen a meccsen visszatérhetett a Sunsba Devin Booker. Utóbbi nem is bízta a véletlenre a dolgot, 23 ponttal, 8 lepattanóval, 9 gólpasszal, 2 labdaszerzéssel és 2 blokkal rögtön csapata legjobbjaként tündökölt, a Phoenix pedig egészen elképesztő védekezéssel radírozta le a pályáról ellenfelét. Az első hat percben kapott 25 pont még negatív szezoncsúcs volt a csapat számára, aztán valami átkattant náluk, a következő hat percben összesen két pontot engedtek, majd ugyan a második negyedben ismét voltak üresjárataik, de a nagyszünet után olyan nyomás alá helyezték a Miamit, hogy abból nem volt menekvés: összesen 35 pontot kaptak a teljes második félidőben, szétvédekezték a Heatet. Minden labdára ők értek oda, minden játékban ők voltak a keményebbek, a hazaiak valamiért borzasztó lazán kezelték a dolgot, míg a Sunson látszott a mindent elsöprő akarat és motiváció - back-to-back ide, Paul hiánya oda, teljesen más szinten voltak, mint ellenfelük. Monty Williams vezetőedző is ezt emelte ki, úgy fogalmazott, hogy a valaha volt egyik legjobb védekezését rakta ki a pályára a csapata és erre nagyon büszke, Booker mellett pedig Bridges (21 pont, 9 lepattanó) vagy a dupla-duplázó Payne, Ayton és McGee is külön kiemelést érdemel. Ezzel a sikerrel matematikailag is biztosították, hogy ott lesznek a playoffban, sőt, a hátralévő 16 meccsükön 10-6-ot kell hozniuk ahhoz, hogy a franchise történetének legjobb mérlegét produkálják.
Pocsék volt a Miami. Csalódást keltő teljesítményt nyújtott a Heat még úgy is, hogy Butlerre nem számíthatott a gárda. A 40% alatti mezőnymutató és a 30%-os triplázás mellett az 55-38-ra elvesztett lepattanózást sem lehetett hol ellensúlyozni, a hazaiak abszolút puhának tűntek, alig faultoltak, a második félidőre pedig teljességgel összezuhantak támadásban. Egyénileg Kyle Lowry öt pontot tett hozzá három dobásból, Tyler Herro 17 pontjához 20 dobás kellett, Victor Oladipo sem volt faktor, a Vincent-Strus-Martin kiegészítő személyzet összesen hét pontot tudott dobni - váratlanul pocsék produkcióval szenvedtek összességében sima (a harmadik negyedben már húsz pont körüli hátrányban voltak) hazai vereséget. Erik Spoelstra és a 6/11 triplát beszóró Duncan Robinson is azt emelte ki, hogy most a Suns volt az agresszor, sokkal-sokkal motiváltabbnak, élesebbnek tűntek a vendégek, mint ők, ez pedig elfogadhatatlan - így is vezetik Keletet, de ezzel a lagymatag játékkal sok jóra nem számíthatnak, holnap a Cavs ellen javítaniuk kell.
A Heat legjobb dobói: Robinson 22/18, Adebayo 17, Herro 17/6
A Suns legjobb dobói: Booker 23/12, Bridges 21, Ayton 19
Milwaukee Bucks–Atlanta Hawks 124–115
Janisz ezúttal is csillogott, tovább robog a Bucks. A back-to-back második felén érkező Milwaukee végig vezetett a mérkőzés során, az első negyedet rögtön 11 ponttal nyerte a gárda, a nagyszünetben 14-gyel vezetett, majd a folytatásban ezt az előnyt menedzselte - zárkózott a Hawks, közel is tudott jönni, de nem billent át a találkozó, végig elöl tudtak maradni a hazaiak. Ennek alapját Janisz Adetokunbo adta, aki előző este 39 pontot dobott, most pedig a b2b második felén tovább emelt a tempón: már az első negyedben eljutott 17 egységig, a meccset pedig végül 43-mal zárta - 15/22-t hajított mezőnyből, de leszedett 12 lepattanót és kiosztott 5 gólpasszt is. Az ő benti játéka megoldhatatlan feladat elé állította a vendégcsapatot, ráadásul Khris Middleton (23 pont, 8 gólpassz) és Bobby Portis (23 pont, 15 lepattanó, 4/8 tripla) is hozzátette a magáét, így újfent elérték az 50%-os mezőnymutatót csapatként és végig hatékony, tudatos támadójátékot bemutatva aratták sorozatban hatodik győzelmüket - ezzel fél meccsel becsúsztak a Philly elé a keleti második helyre és két mérkőzés a hátrányuk a listavezető Miamival szemben.
Továbbra is aggódhat az Atlanta. Hiába voltak pihentebbek a vendégek, ebből semmi sem látszott a pályán, védekezésben abszolút esélytelenek voltak a Bucks játékával szemben és ezúttal a dobópárbajban sem voltak reális reményeik. A második félidőben Trae Young azért feljebb kapcsolt és egymaga 22 pontot szórt a nagyszünet után, de ez is csak arra volt elég, hogy ne dőljön el hamar a küzdelem és a negyedik negyed hajrájában visszajöjjenek öt pontnyira. Hiába azonban az irányító feljavuló játéka, Capela 5/5 jó dobása, vagy a hat olyan játékos, aki kétszámjegyű ponttermést szállított, John Collins például 0/9-et dobott mezőnyből, 30% alatt tripláztak, elvesztették a lepattanózást és 62 pontot kaptak a festékből - egyszerűen nem voltak elég jók és stabilak ahhoz, hogy győzni tudjanak. Így viszont továbbra is aggódhatnak, mert még mindig csak tizedikek Keleten és mögöttük nagyon közel van a náluk semmivel sem gyengébbnek tűnő Washington...
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 43/3, Middleton 23/6, Portis 23/12
A Hawks legjobb dobói: Young 27/9, Hunter 17/3, Huerter 16/12
Houston Rockets–Los Angeles Lakers 139–130 – hosszabbítás után
Még a Houston ellen sem megy. Nagyon nehéz értékelni a Lakers teljesítményét, mert LeBron James visszatérhetett és a liga egyik legrosszabb csapata ellen kötelező lett volna nyernie a hosszú ideje borzasztóan játszó és lassan már a playin-helyét is jogosan féltő együttesnek. Védekezni azonban még ezen a szinten sem tudott a társaság, a jó kezdés után a nagyszünetben már hátrányban volt Frank Vogel alakulata és sosem vezetett nyolc pontnál nagyobb előnnyel a meccs során, majd a végjátékot is sikerült elrontania. A pocsék büntetőzés, a festékbeli vereség, az alapvetően sem túl jó dobóforma és a szörnyű védekezés ellenére nyerhettek volna a rendes játékidő végén, de az utolsó percben, 120-120-nál három játékot is elrontottak: előbb Russell Westbrook hibázott dobást, aztán LeBron James egy közelit, majd az utolsó pillanatban James elment a gyűrűig, de fel se tette a ziccert, hanem kilőtte a labdát Carmelo Anthonynak, aki kihagyta a triplát. Így hosszabbítás következett, ahol öt perc alatt sikerült 19 pontot kapni, az első két és fél percet 13-0-ra elveszteni és végül egy újabb rettentően kínos vereséget begyűjteni - James borzasztóan dobott (23 pont, 14 lepattanó, 12 gólpassz, 4 blokk, 9/26 mezőnyből, 1/9 tripla) és bár Westbrook most jól mozgott (30 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 11/21 mezőnyből), de így sem tudtak nyerni. Annyi sebből véreznek, hogy felsorolni is felesleges - 28-37-tel kilencedikek Nyugaton, de hogy mi lesz a szezon vége...
Jalen Green villogott. Az 51%-kal mezőnyöző, 42,5%-kal 17 triplát elsüllyesztő Rockets köszönte szépen a lehetőséget és ha már a Lakers ilyen előzékeny volt a meccs során, majd a rendes játékidő utolsó percében "visszautasította a győzelmet", akkor nem tehetett mást a hazai csapat, mint a tankolás ellenére megnyerte a mérkőzést. Ennek legfőbb oka Jalen Green újabb remek teljesítménye volt, aki 32 ponttal, 13/21-es mezőnymutatóval, 4/7 triplával lett csapata legjobb dobója, a hosszabbítás első hét pontját ő jegyezte egyetlen perc alatt és jó döntéseket hozva, jól célozva húzta övéit. Mellette 10 gólpasszt osztott szét Porter Jr., kiválóan játszott és dupla-duplázott Sengün, valamint Martin Jr., a padról 21 ponttal szállt be Christopher, abszolút nézhető volt most a játékuk és nem tudtak olyan rosszul védekezni, hogy a Lakers ne legyen még rosszabb annál - pedig most is eladtak 20 labdát, igazából nem mondhatjuk, hogy különösebben javultak volna magukhoz képest. A győzelem mégis meglett, szám szerint 17-nél tartanak idén, de továbbra is tökutolsók Nyugaton és ligaszinten is egálban vannak a sereghajtó pozícióban az Orlandóval.
A Rockets legjobb dobói: Green 32/12, Sengün 21/3, Christopher 21/9
A Lakers legjobb dobói: Westbrook 30/3, James 23/9, Monk 20/12
Minnesota Timberwolves–Oklahoma City Thunder 132–102
Beasley rekordjával hozta a kötelezőt a Wolves. Sorozatban hatodik győzelmét is kipipálhatta a Minnesota, a hazaiak pedig egy percig sem adtak esélyt az OKC-nek, úgy hozták a kötelezőt, ahogy azt illik. A 11 ponttal megnyert első negyed után a nagyszünetig el is döntötték a küzdelmet, hiszen 42-26-ra, további 16 egységgel húzták be a második felvonást, innentől pedig nem volt miről beszélni - Chris Finch be is osztotta játékosai perceit, csak Malik Beasley érte el a 30-at, egyébként mindenki extra pihenőt kapott. Az 52%-os mezőnymutató, a 42%-kal bedobott 22 tripla, valamint a 34 gólpassz is remek adat, egyénileg pedig most Malik Beasley vitte el a show-t: 11 hármast bombázott be egymaga (17 kísérletből, más dobása nem is volt), amellyel új franchise-rekordot állított fel. Beasley egyébként ezzel mostani csapattársa, Anthony Edwards 10 triplás csúcsát adta át a múltnak, de az egész csapat "megőrült", amikor bedobta a tizenegyediket is, kapta a nyakába a Gatorade-et, a nevét skandálta az aréna, nagy pillanat volt ez számára. A minnesotai fiesztához az OKC most nem tudott hozzászólni, ezúttal Shai Gilgeous-Alexander is eltűnt (csak nyolc pontot dobott), így maximum asszisztálhattak a vendégek az ünnepléshez - nekik persze mindegy, hiszen tankolnak...
A Timberwolves legjobb dobói: Beasley 33/33, Prince 17/6, Edwards 16/6
A Thunder legjobb dobói: Wiggins 25/15, Roby 15/3, Bazley 14/6
New Orleans Pelicans–Orlando Magic 102–108
Mindenki tette a dolgát a Magicnél. Két vereség után tudott ismét nyerni a Magic, köszönhetően annak, hogy a fiatal magjukból többen is jó teljesítménnyel jelentkeztek, illetve a végén elegendő büntetőt bedobtak. Az első kosarat ugyan a Pelicans szerezte, de ők ekkor vezettek utoljára, a Magic a 30-17-re nyerte az első negyedet, és ezt az előnyét be is tudta osztani, a hazaiak csak egyszer, 73-73-nál tudtak kiegyenlíteni. Cole Anthony rendkívül hatékonyan játszott, 6/9 jó dobással és 4/4 büntetővel jutott 19 pontig, továbbá kiosztott 5 gólpasszt is egyetlen eladott labda mellett, rajta kívül pedig Franz Wagner (15 pont, 6 lepattanó) és Wendell Carter Jr. (13 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz) is szépen tette a dolgát. A fiatalok jó teljesítménye mellett szükség volt még Gary Harris és Terrence Ross közös erővel elért 30 pontjára is, a két veterán játékos vezérletével 50-18-ra nyerte a Magic a második sorok csatáját, ami döntőnek bizonyult.
Most sem fért bele Brandon Ingram hiánya. Támadásban nagyon leegyszerűsödött a Pelicans játéka Brandon Ingram hiányában, a Grizzlies elleni legutóbbi vereséghez képest viszont előrelépés, hogy ezúttal CJ McCollum (32 pont, 8 gólpassz) mellett Jonas Valanciunas (30 pont, 15 lepattanó) is kiemelkedőt tudott nyújtani, viszont rajtuk kívül csak Herbert Jones 15 pontja említésre méltó. Különösen a kispad mondott csődöt, Devonte' Graham 3/11-es mezőnymutatót szenvedett össze, de a Pelicans teljes második egysége megállt 7/28-nál. Valahol persze érthető, hogy Ingram (és Zion Williamson) hiányában nem elég erőteljes a kispad, ugyanakkor az egymást követő három veresége után ismét ott tart a Pelicans, hogy legalább annyira kell figyeljen a play-in helyeken kívüli csapatokra, mint az előttük lévő Lakersre.
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 32/9, Valanciunas 30, Jones 15/6
A Magic legjobb dobói: Anthony 19/9, Harris 16/12, F. Wagner 15/3
Dallas Mavericks–New York Knicks 77–107
Totális összeomlás. Talán a szezonja eddigi legrosszabb meccsét produkálta a Dallas annak ellenére, hogy Luka Doncic számai most is rendben voltak: a szlovén sztár 31 pontot, 6 lepattanót és 4 gólpasszt jegyzett, 12/25-öt dobott mezőnyből, magához képest nem volt extra, de nem is őt kell elsősorban elővenni az érthetetlen vereségért. A csapatszintű 31%-os mezőnymutató, a 13%-os triplázás és a 11 gólpassz jóval beszédesebb, a teljes első félidőben összesen 34 pontot sikerült felrakni a táblára és bár a harmadik negyedben úgy tűnt, hogy még lehet remény egy csodára (31-22-re nyerték, visszajöttek közte húsz alá, Doncic egymaga 17-et dobott), de a záró etapban újra mindössze 12 egységet sikerült szerezniük, így maradt a kiütéses vereség. Jason Kidd vezetőedző szerint ez egyszerűen egy olyan nap volt, amikor semmi sem sikerült, túl sokat pumpálták a labdát, de a jó helyzeteiket is folyamatosan kihagyták, semmi nem esett be, ez előfordul - a szezonjuk legrosszabb első félidejét és legrosszabb tripladobó formájukat (0/19-cel kezdtek) hozták, úgyhogy nem is lehetett más a vége.
Figyeljünk a Knicksre? Némileg váratlanul már sorozatban három győzelemnél tart a nagyon régóta szenvedő New York, amely ráadásul mindhárom sikerét az idegenbeli túra során aratta, méghozzá igen meggyőző különbséggel. Julius Randle úgy fogalmazott, hogy ez volt az idei legjobb védekezésük eddig, az első félidőben már 28 ponttal vezettek és ott még támadásban is nagyon ment a szekér, hiszen 62 egységnél tartottak a nagyszünetben - domináltak a játék minden elemében, megsemmisítették a jó formában érkező, sokkal magasabban jegyzett Dallast. Nekik minden összejött, Tom Thibodeau pedig azt mondta, hogy most megvan az az intenzitás a játékukban, ami eddig hiányzott, úgyhogy elégedett, de nem dőlhetnek hátra, mert még sok dolguk van - 3,5 meccsre vannak a keleti 9-10. helytől, az még mindig nincs közel, de tény, hogy jelenleg sokkal szebb a helyzetük, mint mondjuk egy hete volt...
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 31/9, Dinwiddie 13/6, Finney-Smith 9/3
A Knicks legjobb dobói: Randle 26/9, Barrett 18, Burks 15/9
San Antonio Spurs–Toronto Raptors 104–119
VanVleet visszatérése elállította a vérzést. Sorozatban három vereség után tudott ismét nyerni a Raptors, és ebben óriási szerepet játszott az öt kihagyott meccs után ismét pályára lépő Fred VanVleet. Az All-Star hátvéd 26 ponttal és 6 lepattanóval állt csapata élére, de segítséget is kapott, Pascal Siakam és Scottie Barnes egyaránt 20 ponttal és 8 lepattanóval jelentkezett, ráadásul Gary Trent Jr. is eljutott 17 egységig. Az első félidőben így is a Spurs járt előrébb, de a fordulást követően védekezésben és támadásban is magasabb fokozatra kapcsolt a Raptors, a második félidőt 61-43-ra húzták be, és meg tudták törni az addig jól játszó ellenfelüket. Nagyon nagy szükségük volt erre a sikerre az idegenbeli túrájuk második állomásán, mert mennek még Phoenixbe és Denverbe is, hogy aztán Los Angelesben mindkét helyi csapattal összecsapjanak, mielőtt hazatérnének.
Popovich rekorddöntésére még várni kell. Legutóbb négy vesztes meccs után a Lakers ellen nyerni tudott a Spurs, amivel Gregg Popovich megszerezte pályafutása 1335. győzelmét, és beérte az örökranglistát vezető Donnie Nelsont, viszont a rekorddöntés nem jött össze a Raptors ellen. Az első félidő alapján ez a győzelem akár meg is lehetett volna a Spursnek, Dejounte Murray (25 pont, 9 lepattanó, 12 gólpassz) és Keldon Johnson (27 pont, 8 lepattanó) is remekül játszott, de a második félidőre lebontotta körülöttük a csapatot a Raptors, az első félidőben szintén veszélyesen játszó Lonnie Walker IV csak két pontot tudott hozzátenni az addigi 11 egységéhez, és a dupla-duplázó Jakob Pöltl (11 pont. 12 lepattanó) is a fordulás előtt nyújtott jobb teljesítményt. A Spurs védekezése emellett a nagyszünet után 18 pontot berámoló Barnesszal sem tudott mit kezdeni, Precious Achiuwa is új lendületet tudott hozni a Raptorsba, így legközelebb a Jazz ellen tehetnek kísérletet Popovich rekorddöntésére.
A Spurs legjobb dobói: Johnson 27/9, Murray 25/3, Walker IV 12/6
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 26/9, Siakam 20/6, Barnes 20
Utah Jazz–Portland Trail Blazers 123–85
Csak a papírforma. Túl sok mindent nem tudunk leírni erről a meccsről, pontosan az történt, amit várni lehetett: a jelenlegi formájában semmiképp sem NBA-szintű Portland egy pillanatig sem tudott ellenállást kifejteni a Jazz-zel szemben. A hazaiak kényelmesen labdázgatva, a kezdőket alig 20-24 percig használva is átgázoltak ellenfelükön, egy könnyed, átmozgató edzőmeccsnek volt jó számukra ez a parti. Bojan Bogdanovic azért így is dobott 27 pontot és 6/9 triplát, de a kevés játékidő miatt más nem hozott kiemelkedő számokat, a győzelem viszont egy másodpercig sem volt kérdéses, hiszen már az első negyedet 18 ponttal nyerte a társaság, a nagyszünetben 28-cal vezetett és később is folyamatosan nyílt az olló, bárki került pályára. A látottak alapján a 38 pontos különbség inkább a Blazersre nézve hízelgő, így a Utah kihasználta a Dallas hibáját és levegőhöz jutott a nyugati negyedik helyen, a Portlandről pedig ismét leírhatjuk, hogy ha nem történik valami gyökeres változás, akkor nem nagyon látni, hogy hogyan nyerne még meccset az alapszakasz során.
A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 27/18, Mitchell 16/12, O'Neale 11/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Watford 22/3, Johnson 15/9, Elleby 10/6
Sacramento Kings–Denver Nuggets 100–106
Jokics hozta a szokásost, kimozogta a Denver. Remekül kezdtek a vendégek és a nagyszünetben azért vezettek csak 12 ponttal, mert egy véleményes fújást kapott az utolsó másodpercben De'Aaron Fox, amely után Michael Malone még technikait is kapott. A harmadik negyedben viszont leült a korábban 18 ponttal is vezető gárda és szinte a teljes előnyét leadta, majd a záró etapban hátrányba is került, elsősorban támadásban esett vissza nagyon a vendégcsapat teljesítménye. 92-91 után azonban sikerült még egyszer sebességet váltaniuk, Austin Rivers bevert egy fontos hármast, aztán Monte Morris egy kettest, majd Nikola Jokics faulttal együtt talált be, végül másfél perccel az órán Morris is 2+1-es játékkal jelentkezett - egy 11-3-as futást raktak össze ezekkel, hétpontos előnyük pedig már kitartott a végéig. Az utóbbi 14 meccsükből ez volt a 12. győzelmük, Malone szerint remek a hangulat az öltözőben, minden jól működik, Jokics pedig ezúttal is MVP-teljesítményt hozott: a center már az első félidőben dupla-duplázott, végül pedig 38 ponttal, 18 lepattanóval, 7 gólpasszal, 2 blokkal és 15/24-es mezőnymutatóval zárt. Érdekesség, hogy úgy nyert a Denver, hogy eladott 20 labdát és 30% alatt triplázott, most ez is belefért.
Lassan itt a vége a Kings számára. Sorozatban harmadik és tízből nyolcadik vereségét szenvedte el a Sacramento, amelynél igazából semmi sem utal arra, hogy reális esélye lenne a playinre - a 10. Pelicans négy, a Lakers pedig 5,5 meccsre van a csapattól, 14 találkozó alatt ezt nem nagyon lehet már behozni, ahhoz óriási formajavulásra lenne szükség. Ez most sem történt meg, ugyan De'Aaron Fox 32 ponttal és 10 gólpasszal villogott, illetve a csapatvédekezésük most nem volt teljesen reménytelen, de ezúttal támadásban voltak komoly gondjaik, nem tudtak érvényesülni - gyengén dobtak közelről és távolról is, ők sem tudtak vigyázni a labdára, ráadásul simán, 51-38-ra elbukták a lepattanózást is. Ebben benne volt Domantas Sabonis hiánya, de túl sok pozitívumot így sem tudunk kiemelni velük kapcsolatban, Alvin Gentry pedig csak annyit mondott, hogy Jokics olyan szinten kontrollálta a meccset egy személyben, hogy azzal nem tudtak mit kezdeni.
A Kings legjobb dobói: Fox 32/12, Barnes 17/9, Lyles 14/3
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 38, Morris 20/6, Gordon 11, Forbes 11/9
Los Angeles Clippers–Washington Wizards 115–109
11–0-val nyert a Clippers. A fáradtabb és két pocsék meccs után érkező Clippers ezúttal valamelyest javulni tudott támadásban, a kulcsemberek közül Reggie Jackson és Marcus Morris is összekapta magát, de így is nagyon közel voltak a vereséghez - egál meccset játszottak a Washingtonnal, voltak tízpontos hátrányban is és egyszer sem vezettek hét egységnél nagyobb különbséggel. Két és fél perccel a vége előtt Kentavious Caldwell-Pope triplájával 104-109 állt az eredményjelzőn, a hátralévő időben azonban nem tűrt ellentmondást a Los Angeles és egy 11-0-s rohammal zárta le az összecsapást. Reggie Jackson dobott egy duplát és két büntetőt, Nic Batum bevert egy clutch hármast 31 másodperccel a vége előtt, amellyel átvették a vezetést, de Morris és Amir Coffey is hozzátett két-két büntetőt - közben a Washington 0/5-öt dobott mezőnyből és eladott egy labdát, ez volt az utolsó hat támadásuk a fővárosiaknak. Így az utolsó pillanatban a Clippers kiénekelte a sajtot a playinért hajtó Wizards szájából és fontos győzelemmel javított a két veresége után, ezzel pedig továbbra is betonbiztos nyolcadik Nyugaton.
Jackson és Morris felszívta magát. Az előző két mérkőzésen a berendezést is alig találta el és elvétve produkált hasznos megoldást a Clippers két vezére, most viszont újra korábbi önmagukat hozták: Jackson 31 ponttal, 7 gólpasszal és 5/9 triplával, Morris pedig 27 ponttal, 8 lepattanóval, 4 gólpasszal és 3/4 triplával zárt. Ezzel ők voltak a meccs legjobbjai, rajtuk kívül még a 19 pontos, 4/7 triplás Luke Kennard emelhető ki a mezőnyből és távolról is 50%-kal célzó hazaiaktól, míg a sokkal több büntetőt kiharcoló, a festékben húsz ponttal nyerő, jobban támadópattanózó Washingtonnál Kristaps Porzingist (19 pont, 8/14 mezőnyből) kell elsősorban megemlítenünk.
A Clippers legjobb dobói: Jackson 31/15, Morris 27/9, Kennard 19/12
A Wizards legjobb dobói: Porzingis 19/6, Hachimura 18/3, Kuzma 17/3