Szétfutotta a New Orleanst a Memphis, Kyrie Irving 50-et dobott

Charlotte Hornets–Brooklyn Nets 121–132

Irving miatt nyerte a dobópárbajt a Brooklyn. Varázslatos teljesítményt nyújtott ezen a mérkőzésen Kyrie Irving, aki mindent megcsinált támadásban: látványos betörések, extra nehéz középtávolik, gyönyörű passzok és 9/12 tripla – 50 pontos szezoncsúcsot dobott 15/19-es mezőnymutatóval, gyakorlatilag bemutatót tartott. A Charlotte forgatta rajta a védőket, rendszeresen duplázta, de semmi sem hatott, ezúttal olyan napot fogott ki a hátvéd, amikor nem lehet vele mit kezdeni - mindenkit megvert lábon, labdavezetésből, majd tetszőleges pillanatban beleállt egy dobásba, amit könnyedén a gyűrűbe is küldött. Az első félidei 20 pontja után még tovább tudta emelni a tempót és a végén Kevin Durant is megtapsolta: a 14 pontnál megálló szupersztár szerint „mestermunka” volt az, amit Irving produkált most. Rá építve a Nets 26 ponttal vezetett a nagyszünetben és a harmadik negyedben 34 egységig növelte az előnyét, gyakorlatilag kiütötte ellenfelét, de mivel védekezni a vendégek se nagyon tudtak, a Charlotte innen még visszajött 12-15 pontra – Irving nagy dobásai viszont ennél közelebb nem engedték őket, ő elfojtotta a futást. Kiemelhetjük még a 20 pontos, 12 lepattanós Andre Drummondot és a 14-8-5-öt hozó Bruce Brownt, vagy a 4/7 triplás Patty Millst, esetleg a 7 gólpasszt kiosztó Goran Dragicot is, mindenesetre most fontos idegenbeli győzelemmel törték meg rossz szériájukat - ezek után pedig mennek Philadelphiába, hogy meglátogassák James Hardent...

Ennyi volt a Hornetsben. A hazaiaknál Miles Bridges (30 pont, 11/19 mezőnyből), Terry Rozier (30 pont, 5/11 tripla) és LaMelo Ball (24 pont, 7 gólpassz) is kitett magáért, vezérletükkel összességében ők is eredményes támadójátékut produkáltak és a pocsék első félidő után 88 pontot dobtak a másodikban, de ezúttal ez sem bizonyult elégnek. A Brooklyn 56 százalékos mezőnymutatóval, 51 százalékos triplázással és 33 gólpasszal zárt, a Charlotte pedig minden téren elmaradt egy kicsit, főleg távolról nem dobott elég jól a hazai alakulat, így pedig nem lehetett pontpárbajt nyerni – a kiütést elkerülték, a második félidőben visszajöttek látótávolságon belülre, de ennél több most nem volt bennük, így két győzelem után ismét kikaptak.

A Hornets legjobb dobói: Bridges 30/9, Rozier 30/15, Ball 24/6
A Nets legjobb dobói: Irving 50/27, Drummond 20, Brown 14, Durant 14/3

Indiana Pacers–Cleveland Cavaliers 124–127

Garland klasszisteljesítménye. A Jarrett Allent is elveszető Cavs nehéz helyzetben lépett pályára, de nyernie kellett az alsóházi Indiana vendégeként, ehhez viszont szüksége volt Darius Garland újabb extraklasszis szupersztárteljesítményére. A vendégek irányítója úgy szedte ízekre a Pacers védekezését, ahogy éppen akarta, folyamatosan megtalálta az üres sávokat, kialakította a dobóhelyzeteit, agresszíven támadta a gyűrűt, de abban a pillanatban kilépett egy triplára, amint észlelte, hogy befelé mozdul a védelem. Eleinte inkább a társakat dobatta, aztán a második félidőben már többet vállalt dobásban is és különösen a negyedik negyedben játszott úgy, mint egy szupersztár: egymaga 21 pontot dobott ekkor és ő küldte a gyűrűbe a győzelmet jelentő büntetőket is. Egyébként végül 41 pontos karriercsúcsot szerzett 14/26-os mezőnymutatóval, 4/9 triplával és 9/9 büntetővel, közben pedig szétosztott 13 gólpasszt is, így vele a pályán +18-ban volt a Cleveland - vagyis abban a 11 percben, amíg leült, 21 ponttal kaptak ki az ohióiak. Az ő parádéja mellett emeljük ki az Allen híján a centerposztot ellátó újonc Evan Mobley-t (22 pont, 12 lepattanó, 5 labdaszerzés), illetve Lauri Markkanent (21 pont, 8/14 mezőnyből) is, a Cavs pedig a 28 százalékos triplázás ellenére is nyerni tudott. A Pacers ugyan sokkal jobban célzott (54 százalék mezőnyből, 50 százalék tripla), de egyrészt 14-gyel kevesebb büntetőt dobott be, másrészt elbukta a támadópattanózást és 11-gyel több labdát adott el, ezek pedig nem fértek bele - hiába játszott jól egyénileg Tyrese Haliburton (25 pont, 9 gólpassz) és hiába dobott a kilencfős rotációból nyolc játékos is legalább tíz pontot.

Az utolsó fél perc döntött. A hullámzó első félidő után a második már szorosan alakult, aztán a záró etap közepén sikerült hét-nyolc ponttal meglépniük a vendégeknek, de a Pacers egy 10–0-val még egyszer fordított másfél perccel az órán. Fél percnél azonban Mobley visszatett egy támadópattanót, Lamar Stevens kiosztott egy blokkot, majd jött Garland két büntetője, amivel 126–124-re ismét a Cavs vezetett, az utolsó indianai támadásnál pedig Dean Wade ellopta a labdát, így Stevens beállíthatta a végeredményt. A hazaiak részéről Malcolm Brogdon követte el a két clutch hibát (a kapott blokkot és az eladott labdát), de Rick Carlisle a Garland elleni faultot (amiből bedobta a két győztes büntetőt), valamint azt nehezményezte, hogy mennyire nem tudtak mit kezdeni a Cavs sztárjával – mint mondta, próbálkoztak csapdával, nagyobb védőkkel, sokmindennel, de semmi sem működött...

A Pacers legjobb dobói: Haliburtoin 25/12, Smith 15/6, Bitadze 15/6, Washington Jr. 15/6
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 41/12, Mobley 22, Markkanen 21/3


Orlando Magic–Phoenix Suns 99–102

Kibrusztolta a Suns. Ezúttal is nehezen ment a játék a Phoenixnek, a Paul-Booker-Johnson triót nélkülöző vendégek eléggé akadoztak támadásban és főleg pocsékul dobtak: alig 38,5 százalékkal zártak mezőnyből, így nagyon meg kellett szenvedniük az alapvetően kötelezőnek számító győzelemért. Az első félidőben azért így is kontrollálták az eseményeket és a nagyszünetben kereken tíz ponttal vezettek úgy, hogy szétvédekezték az Orlandót, de a fordulás után már nem voltak ilyen hatékonyak és a Magic többször is „rájuk ijesztett". Válaszolni azért mindenre sikerült, 80–82 után is tudtak egy 8-2-t futni és ismét elnyúlni, de a végjátékra így is utolérték őket a hazaiak: három és fél percnél, 93–93-nál lett egál az állás. Bő egy perccel később már át is fordult a küzdelem 97–96-nál, de a clutch játékokat megcsinálta a tartalékos ligaelső: Deandre Ayton visszatett egy támadópattanót, majd védekeztek két jót és 12 másodperccel a vége előtt ismét Ayton dobott egy elképesztően fontos kosarat. 97–100 állt az eredményjelzőn, a felek váltottak két-két büntetőt, majd Franz Wagner beleállt az egyenlítőnek szánt triplába -–Mikal Bridges viszont addig nyújtózott, míg bele tudott érni a dobásba, blokkolta azt, ezzel pedig elintézte a Suns győzelmét. Az immár 52–13-ra álló listavezető így ha nem is könnyen, de hozta a kötelezőt, most pedig Miamiba látogat a konferenciaelsők csúcsrangadójára.

Az 50. vereség. Mérföldkőhöz érkezett az Orlando, ez volt a szezonbeli 50. veresége 16 győzelem mellett, amellyel ismét egyedül utolsó az egész ligában – ahhoz képest egylabdás meccset tudott vívni a mezőny legjobb mérlegével bíró Phoenix ellen. Wendell Carter Jr. (20 pont, 12 lepattanó) volt a hazaiak legjobbja, rajta kívül igazából csak Mo Bamba 15 lepattanóját érdemes kiemelni, egyébként a második félidei csapatvédekezésük az, ami dicsérhető, kollektíven tették jól a dolgukat, szépen lábmunkáztak és megtörték a playmaker-hiányban szenvedő vendégek játékát. A Sunsnál Ayton (21 pont, 19 lepattanó) és Cameron Payne (18 pont, 12 gólpassz) adta meg az alaphangot, de a 21 pontos, 6/10 triplás Landry Shamet is sokat tett hozzá, végül minden dobására szükségük volt...

A Magic legjobb dobói: Carter Jr. 20/3, M. Wagner 12/6, Anthony 11/3, Fultz 11
A Suns legjobb dobói: Ayton 21, Shamet 21/18, Payne 18/9

Memphis Grizzlies–New Orleans Pelicans 132–111

Nem adott esélyt a Memphis. Ugyan az utóbbi időben remek formát mutatott a New Orleans, védekezésben is szép számokat hozott a gárda, de ezen a találkozón esélye sem volt a nagyot játszó Memphis otthonában. A Grizzlies szenzációs támadójátékkal lőtte szét a vendégeket és különösen a leindítások jelentettek különbséget: a hazaiak franchise-rekordot jelentő 42 fastbreak-pontot dobtak, ami egészen döbbenetes adat. Taylor Jenkins csapata már az első negyedben 44 pontot szerzett, a nagyszünetben pedig 77-nél tartott és 21-gyel vezetett, lejátszotta a pályáról a Pelicanst 55 százalékos mezőnymutatóval, valamint 11/21 triplával - de a fordulás után csak tovább nyílt az olló és volt már közte 36 is, mielőtt kiürültek a kispadok. Egyénileg Ja Morant (24 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz 27 perc alatt), Jaren Jackson Jr. (22 pont, 3 blokk 24 perc alatt) és Desmond Bane (5/9 tripla, 6 gólpassz 26 perc alatt) is dicsérhető, de a 16 pontos Zaire Williams vagy a 4/8 triplás De'Anthony Melton is hozzátette a magáét - megsemmisítették, szétfutották ellenfelüket és komoly leckét adtak a feltörekvő vendégeknek. A Grizzlies ezzel a könnyed, látványos, kiütéses sikerrel megőrizte a második helyét és 45-22-vel várja a New York elleni hazai mérkőzést.

Vissza a földre. Az utóbbi mérkőzéseken olyan jól játszott a New Orleans és olyan nagy győzelmeket aratott, hogy még a legutóbbi, hosszabbításos denveri vereség ellenére is a fellegekben járt a társaság és érthető önbizalommal lépett pályára. Most viszont már az első negyedben kiderült, hogy ez még így kevés lesz: eladott labdákból, elrontott dobásokból is átrohant rajtuk a Memphis, az elmúlt időszakban hatékonyan záró védekezésük sem a gyűrűt, sem a triplavonalat nem tudta elfoglalni, azt csináltak velük Moranték, amit csak akartak. A második negyedben már egyértelművé vált, hogy itt nem nagyon lesz keresnivalójuk és a harmadik játékrészben az is, hogy nincs értelme erőltetni a kezdőket - Willie Green hozta is a kispadot, majd elmondta, hogy most mindent rosszul csináltak. Egyébként az edző sportszerűen magára vállalta a vereséget, mert szerinte nem készítette fel elég jól a csapatát erre a találkozóra, nem voltak elég gyorsak és tudatosak - az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Brandon Ingram sérülés miatt kihagyta az összecsapást, abban bízhatnak, hogy például vele a Magic elleni hazain visszatérhetnek a helyes útra.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 24/6, Jackson Jr. 22/6, Bane 22/15
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 32/15, Hernangomez 17, Marshall 16/3

Oklahoma City Thunder–Milwaukee Bucks 115–142

Domináns Milwaukee. A korábbi hullámvölgy után most már irányba állt a címvédő és sorozatban ötödik győzelmével tapad a keleti második Sixersre, ezen a mérkőzésen pedig végül könnyedén hozta a kötelezőt. Támadásban végig rendkívül meggyőző volt Mike Budenholzer csapata, a nagyszünetig 76 pontot tett fel a táblára és a folytatásban sem lassított, így bár a védekezésre finoman szólva sem fordított nagy energiát, de fokozatosan leamortizálta az OKC-t és végül majdnem 30 pontos győzelmet aratott – igaz, ennek közel felét a negyedik negyedben rakta hozzá. Giannis Antetokounmpo foghatatatlan volt ezen a találkozón, a görög klasszis alig 28 perc alatt 39 ponttal, 7 lepattanóval és 7 gólpasszal jelezte, hogy őt se írjuk le az MVP-versenyben, ráadásul 13/19 jó dobásánál is impresszívebb az, hogy 4/4 triplát küldött a gyűrűbe. Mellette a 25 pontos Khris Middleton és a dupla-duplázó Bobby Portis is dicsérhető, a Bucks csapatszinten takaréklángon égve is könnyedén pipálta ki a kötelezőt - a Thunder részéről szokás szerint csak Shai Gilgeous-Alexandert tudjuk kiemelni, ő 33 ponttal, 8 lepattanóval és 14 gólpasszal hívta fel magára a figyelmet, de csapatán nem tudott segíteni.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 33/9, Waters 16/12, Pokusevski 13/6
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 39/12, Middleton 25/12, Portis 18/6

Golden State Warriors–Los Angeles Clippers 112–97

Borzalmas volt a Clippers. Több jó meccs után legutóbb már produkált egy totális összeomlást a Los Angeles és a biztató első negyed után végül ebből az estéből is hasonló jött ki a vendégek számára. Tyronn Lue csapatában pont a húzóemberek csődöltek be, Reggie Jackson 2/14-et szenvedett össze mezőnyből, Marcus Morris 4/11-et dobott, Ivica Zubac pedig 0/6-tal zárt, ők hárman együtt összesen húsz pontot dobtak, ebből azért már látszik, hogy nem lehetett komoly esélyük a győzelemre. A csapatszintű 35,5 százalékos mezőnymutató meglehetősen beszédes és az első negyed után a védekezésük is szétcsúszott, úgyhogy a nagyszünetben 18, a harmadik negyed után pedig 22 ponttal vezetett a Warriors, de volt közte 29 is a találkozó folyamán. A korábbi jó forma a múlté, két egészen pocsék teljesítményt produkált az együttes és bár a nyugati nyolcadik helye betonbiztosnak tűnik, de most back-to-back megy Washingtonba, ott össze kellene szednie magát.

Legalább a védekezés kisimult. Borzasztó formában volt a találkozó előtt a GSW, ráadásul back-to-backet játszott, igaz, közben a kezdők kihagyták az előző esti összecsapást, úgyhogy ők nem voltak fáradtak. A korábbi szörnyűségek után ezúttal frissebben mozgott a gárda és ha támadásban még voltak gondok, de védekezésben újra pattogósnak, agresszívnek bizonyult az együttes, szépen megfogták a Clipperst, ott tudtak maradni lábbal, megvoltak a rotációk, a besegítések, a visszaérések, amik mostanában rendre elmaradtak. Így a 33–15-re nyert második negyedben nagyjából el is döntötték a találkozót és az is belefért, hogy Steph Curry és Klay Thompson is visszafogott, sőt inkább gyenge meccset játszott elöl. Végül összesen hatan dobtak náluk kétszámjegyűt és Jonathan Kuminga ismét bizonyított, 21 ponttal, 6 lepattanóval és 6 gólpasszal a hazaiak legjobbja lett az este folyamán - egyébként a csapatszintű 33 gólpassz is jól mutat, a kérdés csak az, hogy tartósan "visszaindultak-e" felfelé vagy csak egy jobb mérkőzés csúszott be.

A Warriors legjobb dobói: Kuminga 21/6, Thompson 20/6, Poole 20/12
A Clippers legjobb dobói: Batum 17/9, Kennard 11/9, Morris 11