New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 113–102
Az utolsó negyed döntött. Három játékrészen keresztül szoros, kiegyenlített mérkőzést vívott a Zion Williamsont nélkülöző Pelicans a Desmond Bane nélkül kiálló Grizzliesszel, nem alakultak ki hatalmas különbségek, ha pedig valamelyik fél kicsit meg is tudott lógni, hamar visszaállt az egálközeli eredmény. A harmadik negyedben CJ McCollum emelt a szinten és egymaga 14 pontot, valamint három triplát szórt be ebben a játékrészben, de ez is csak arra volt elég, hogy a vendéglátók kezdhessék 89–87-es előnyből az utolsó felvonást. Annak elején viszont sikerült bevinniük a döntő ütést: a játékrész első felében, az első hat percben 15–4-et repesztett a társaság, szétvédekezte a Memphist, az itt kiharcolt 104–91-es előnyt pedig innentől már nem rontották el. A Grizzliest összesen 15 ponton tartották a negyed során, McCollum nyolc, Larry Nance Jr. hat, Jose Alvarado öt, Herbert Jones három, Naji Marshall két egységet jegyzett a mindent eldöntő etapban, Brandon Ingram nullázása is belefért most – ő összességében 19-ig jutott, de itt nem volt rá szükség. Az utóbbi meccseken szenvedő McCollum magára találása (30 pont, 9 gólpassz, 7/13 tripla) nagyon kellett nekik, mindenesetre csapatként 18 hármast dobtak be 47 százalékos hatékonysággal, valamint a 31 gólpassz is magáért beszél – jobbak voltak a Memphisnél, amit az utolsó negyedben érvényesíteni is tudtak.
Jackson Jr. visszatért. Idei első mérkőzését játszotta a Memphis csatára, Jaren Jackson Jr., aki 25 percet kapott és rögtön a kezdőben jutott lehetőséghez: 7 pontját 3/14-es mezőnymutatóval és 0/7 triplával hozta össze, védekezésben viszont öt blokkot osztott ki debütálásként. A rozsda még érezhető volt rajta támadásban, ami egyáltalán nem meglepő, viszont nagyon kellett volna a Grizzliesnek az ő jó játéka: csapatként mindössze 41 százalékos mezőnymutatóig és 25 százalékos triplázásig jutottak Bane nélkül, ráadásul 16 gólpassznál álltak meg. Ja Morant igyekezett (36 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz, 13/27 mezőnyből), a 19 pontos Dillon Brooks, valamint a dupla-duplázó Brandon Clarke (15 pont, 13 lepattanó, 3 blokk) is dicsérhető, de az utolsó negyedben egyszerűen nem volt bennük tűzerő, ott teljesen szétestek támadásban - pedig megoldást találniuk kell, mert Bane még hetekig nem játszhat...
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 30/21, Ingram 19/6, Nance Jr. 19/3
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 36/6, Brooks 19/6, Clarke 15/3
Dallas Mavericks–Los Angeles Clippers 103–101
Leadta az előnyét, mégis nyert a Dallas. A Mavericks szenzációsan kezdte a mérkőzést, és az első félidőben földbe döngölte a Clipperst: a nyitó játékrészt 30–15-re nyerte, a nagyszünetben pedig 54–32-re, 22 ponttal vezetett. A fordulás után azonban 180 fokos fordulat következett, a Clippers emelt a játéka intenzitásán, a Mavs pedig kiengedett, így a harmadik negyedet 33-15-re elvitték a vendégek, a záró etapban pedig nagyon hamar egyenlítettek, és onnantól már oda-vissza billegő, kiélezett találkozót láthattunk. 90–93 után, az utolsó három percben aztán jött a dallasi triplaeső: Finney-Smith egy távolival egyenlített, aztán Reggie Bullock back-to-back triplákkal 99–93-as előnyhöz juttatta csapatát, ami kitartott a találkozó végéig. A LAC válaszai után azért még kellett egy Luka Doncic-varázslat is, a Dallas vezére 27 másodperccel az órán, 99–98-as előnyben mentett meg egy, a nézőtér felé tartó passzt az oldalvonal mellett, majd azzal a lendülettel be is vert egy óriási hármast a támadóidő lejártának pillanatában - itt dőlt el a küzdelem, a végén még oda kellett figyelni és jókor faultolni Nic Batumot, de megnyerte a rangadót Jason Kidd csapata.
Doncic most sem kegyelmezett. A szlovén klasszis a clutch hármasával tette fel a pontot az i-re, de az egész mérkőzés során tarthatatlan volt a Clippers számára (is): 40 percet játszott, 35 pontot dobott 50százalékos hatékonysággal és 11/11 büntetővel, ráadásul leszedett 11 lepattanót és kiosztott 5 gólpasszt is. Az ő nagy játékai húzták a Maverickset amellett, hogy magát a rendszert is ő működtette, bár ezúttal volt segítsége: Finney-Smith 7/13 triplát vert be, Bullock 4/8-cal zárt kintről, a Dinwiddie-Wood páros pedig 31 pontot tett hozzá, így Tim Hardaway Jr. 0/7-es mezőnyözése is belefért. A Clippersnél Nic Batum süllyesztett el 7/7 hármast, de a végén őt faultolta a Mavs, hogy ne állhasson bele a nyolcadikba - ez kellett a sikerhez, az első büntetőt ugyan bedobta, de a másodikat szándékosan ki kellett hagynia, a lepattanó a Mavsé lett, így ért véget a találkozó. Paul George a 23 pontja és 6 gólpassza mellett 10 labdát adott el (!), viszont John Wall és Marcus Morris is jól játszott, ellentétben például az elvesző Jackson-Zubac párossal. A vendégek dolgát egyébként nehezítette, hogy Luke Kennard három perc után kivált vádlihúzódás miatt, így már a meccs elején elvesztették egy kezdőjüket.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 35/6, Finney-Smith 21/21, Dinwiddie 16/6
A Clippers legjobb dobói: George 23/3, Batum 22/21, Morris 18/3
Utah Jazz–New York Knicks 111–118
A végén fordított a Knicks. Hullámzó meccset vívtak a felek, az első negyedet a Jazz nyerte, aztán a másodikban nagyon felpörgött és 38 dobott ponttal fordított a New York, majd a harmadik etapban ismét a Utah percei következtek, volt 80–73 is az állás, de erre egy 16–7-tel felelt a Knicks, amely ezt követően már nem is adta vissza a vezetést. A vendégek nagyon agresszív, fizikális védekezéssel lassították le ellenfelüket, a Jazz támadójátéka stagnálóvá, ötlettelenné vált, nagyon nehezen jutottak el helyzetekig, hiányzott a ritmus és a lendület – amire építve 35 pontot dobott a New York a záró etapban, és végül a maga javára döntötte el a küzdelmet. Immanuel Quickley back-to-back triplái után már 107–93-ra vezettek a vendégek, onnan nem volt visszaút, és bár a Utah még egyszer felszívta magát, amellyel felkapaszkodott hat pontra, de ezúttal ez volt a maximum, tovább már nem jutott. A Knicksnél Jalen Brunson (25 pont, 8 gólpassz) elöl-hátul vezére volt az együttesnek, de rajta kívül még öten dobtak náluk 11–19 pont között, szerezték a labdákat (szám szerint tízet, ebből hetet a Brunson-Quickley duó), tudtak futni, és nagyon fontos győzelmet arattak egy nyugati élcsapat otthonában – ezzel 7-7-re javították a mérlegüket, most mennek tovább Denverbe.
Megtorpant a Jazz. Sorozatban harmadik vereségét szenvedte el a nemrég még nyugati listavezetőnek számító Utah, ráadásul hazai pályán először kapott ki a szezon során - most már azért beszélhetünk arról, hogy elérkezett a társaság számára az első hullámvölgy, védekezésben nincs meg az a hatékonyság, mint korábban. A hátvédek dobásai ezúttal sem ültek, Mike Conley 3/10-zel, Jordan Clarkson 5/16-tal, Collin Sexton pedig 1/5-tel zárt mezőnyből, ehhez jött hozzá Lauri Markkanen kicsit visszafogottabb estéje (13 pont, 6 lepattanó), illetve főleg a 21 eladott labda, valamint az abból kapott 24 pont. Ugyan sokáig volt esélyük a győzelemre, és az utolsó negyedet még ők kezdhették előnyből, de a végét elrontották, az utóbbi öt meccsből negyedszer kaptak 115 pont felett, a hármas bukószéria pedig már nem véletlen – kicsit megbillent a Jazz, következőleg a Suns ellen bizonyíthat Will Hardy legénysége.
A Jazz legjobb dobói: Olynyk 27/6, Clarkson 15/9, Beasley 14/9
A Knicks legjobb dobói: Brunson 25/3, Reddish 19/6, Barrett 18
Portland Trail Blazers–San Antonio Spurs 117–110
A Portland bírta jobban a végét. Az első félidőt hat ponttal nyerte a Blazers, de Jakob Pöltl vezetésével partiban maradt a Spurs, sőt vezetni is tudott, a záró etapban többször meglépett hat egységgel. Utoljára 100–106-nál volt ez a helyzet, az utolsó öt perc viszont a Portlandé lett: 17–4-re nyerték a meccs legfontosabb időszakát a hazaiak, a vendégek sorozatban hat dobást hibáztak el két eladott labda mellett, összességében 2/11-gyel és négy labdavesztéssel zárták le a találkozót. A Blazers köszönte szépen ezt az összeomlást, Anfernee Simons hét, Drew Eubanks öt pontot dobott a kulcsidőszakban, Damian Lillard a gyűrűbe emelt egy nagyon távoli hármast, a hajrában Josh Hart szerzett labdát és zsákolt belőle, ez pedig elégnek bizonyult a sikerhez – 115–110 után eldőlt a küzdelem, fordított a Portland, és ezzel ott is tudott maradni Nyugat első helyén. Egyénileg egyébként Simons (23 pont, 5/10 tripla) és Lillard (22 pont, 11 gólpassz) mellett Jerami Grantet is érdemes kiemelni, aki egy félidő alatt 19 pontot szórt, amihez tízet hozzátett a harmadik negyedben, és bár a záró etapban néma maradt, de így is ő lett csapata legjobb dobója – 6/8 triplát pörkölt be, nagyon hatékonyan dolgozott. Az 50 százalék feletti mezőnymutató és a 47 százalékos triplázás is kellett a sikerhez, ráadásul a 10–4-es Blazers most a kissé szétesettnek tűnő Brooklynt fogadja.
Közel állt a Spurs. Jakob Pöltl szenzációsan játszott a vendégeknél, a center 14/17 jó dobással 31 pontos karriercsúcsot termelt és leszedett 14 lepattanót is, amelyből öt az ellenfél palánkja alatt érkezett, ráadásul öt gólpasszt is kiosztott a többieknek, abszolút ő volt csapata legjobbja. Mellette a 21 pontos Devin Vassell, a 20-5-5-tel záró Keldon Johnson és a 10 gólpasszos Tre Jones is igyekezett, de a végjátékot minden elemében elrontották: Pöltlhöz alig jutott el a labda, Johnson erőlködött vele sokat, de eladogatta, annyit hibáztak, ami nem férhetett bele. A GSW elleni kiütéshez képest összekapták magukat, de végül a back-to-back második felén is vereséget szenvedtek, így már csak 6-9-re állnak, és mindössze a Lakerst, valamint a Houstont előzik meg Nyugaton.
A Trail Blazers legjobb dobói: Grant 29/18, Simons 23/15, Lillard 22/6
A Spurs legjobb dobói: Pöltl 31, Vassell 21/12, Johnson 20/12
Sacramento Kings–Brooklyn Nets 153–121
Átgázolt ellenfelén a Sacramento. A hazaiakat felpörgette, hogy országos tv-csatorna közvetítette a meccsüket, és a második negyedben bemutatót tartottak abból, hogy mire képesek: 40–40 után közel hat percig egyetlen dobást sem (!) hibáztak el (10/10), és egy 27-4-es rohammal állva hagyták a Brooklynt. A nagyszünetben 19 ponttal vezettek, a fordulás után pedig nem vettek vissza, 42–28-ra nyerték a harmadik negyedet, innentől pedig csak a konkrét végeredmény lehetett kérdéses, a kiütés is biztossá vált. A Kings már 44 ponttal is vezetett, megrendítő ütést mért ellenfelére, amely ugyan a végén kicsit kozmetikázott ezen, de így is 32 pont maradt közte, ráadásul a Sacto átlépte a 150-es határt is. A Nets alapszakaszban sosem kapott még 153 egységet a története során, a Kings pedig harminc éve nem dobott ennyit – iszonyatosan nagy különbség alakult ki, a hazaiak támadógépezete biodíszletté minősítette a vendégeket. Egyénileg Terence Davis 31 pontja emelhető ki, a többiek nem hoztak extra számokat, mert pihentetni is tudta őket Mike Brown vezetőedző, a csapat pedig végül 60.2 százalékos mezőnymutatóval, 49 százalékkal elsüllyesztett 20 triplával, valamint 39 gólpasszal zárta az estét. Ami a Brooklynt illeti, csak asszisztáltak mindehhez, bár az kissé érthetetlen, hogy a 27 pontos Kevin Durant egy ilyen meccsen miért játszott 31 percet – ezzel már csak 6-9-re állnak, míg a Kings kilencből hetedszer, valamint zsinórban negyedszer nyert, és már 50 százalék fölé javította a mérlegét.
A Kings legjobb dobói: Davis 31/21, Huerter 19/15, Sabonis 17
A Nets legjobb dobói: Durant 27, Sumner 18/3, Thomas 12/3