A Bulls állította meg a Brooklynt, kikapott a GSW is

Charlotte Hornets–Memphis Grizzlies 107–131

Papírforma. Nem tudott meglepetést okozni a Charlotte, ugyan a Ball–Rozier páros igyekezett, de nem volt esélye a társaságnak a teljesen más szintet képviselő Memphisszel szemben. A vendégek már az első negyedet 40–26-ra, 14 ponttal nyerték, a nagyszünetben pedig 76–47 állt az eredményjelzőn, gyakorlatilag addigra eldőlt a találkozó, onnantól csak az volt a kérdés, hogy mennyit tud esetleg kozmetikázni a helyzeten a Hornets. Sokat nem tudott, volt közte 37 pont is, és a Grizzlies úgyis simán hozta a kötelezőt, hogy végül csak 24–27 percet játszottak a kezdők, bár Ja Morant (23 pont, 8 gólpassz), Desmond Bane (19 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz) és Steven Adams (9 pont, 15 lepattanó, 2 blokk) így is jó számokat szállított. Összességében egy másodpercig sem volt kérdéses a mérkőzés kimenetele, a Memphis könnyed, laza teljesítménnyel is lelépte ellenfelét, és ezzel 24–13-nál utolérte a Nyugatot vezető Denvert, holtversenyben konferenciaelső már Taylor Jenkins csapata.

A Hornets legjobb dobói: Ball 23/12, Rozier 21/9, McDaniels 16/3
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 23/6, Bane 19/6, Brooks 18/3

Cleveland Cavaliers–Phoenix Suns 90–88

Mobley dobása döntött a Cavs javára. Két kihagyott mérkőzés után lépett újra pályára Evan Mobley, és nem is játszott jól támadásban, 1/8 dobását süllyesztette el az utolsó másodpercekig – ott viszont 88–88-nál megtalálta őt egy betörés végén Donovan Mitchell, és a Cleveland magasembere magabiztosan bevágta a meccsnyerő tempót négy másodperccel az órán. Ez egy nem túl magas színvonalú találkozót zárt le jól a hazaiak számára, a 15–14-es első negyed sokat elárul arról, hogy mennyire volt gördülékeny a játék, de később 11 ponttal is vezetett már a Suns, majd a második félidőt 12-vel nyerte meg végül a Cavaliers – az utolsó negyedben is volt közte 7 a vendégek javára, majd 85–85-nél, szűk három perccel az órán tudott egyenlíteni J.B. Bickerstaff alakulata. Ott Mitchell triplájával már vezettek is az ohióiak, amire Landry Shamet válaszolt távolról 26 másodpercnél, majd az utolsó játékból jött Mobley kosara, amely a játékos első győztes dobásának bizonyult pályafutása során. A legutóbb 71 pontot dobó Mitchell ezúttal megállt 20-nál, a Cavs csak 39 százalékkal célzott mezőnyből, ez most egy kibrusztolt győzelem volt, de az is ugyanannyit ér, mint bármilyen másik – sorozatban harmadszor nyertek és alig másfél meccs a lemaradásuk a ligaelső Bostonhoz képest.

Menjünk haza. 1–5-tel zárta idegenbeli túráját a Phoenix, az utolsó két meccsen már a 90 pontot sem érte el a teljesen padlóra kerülő társaság, amely nyolcból hetedszer kapott ki, és az utóbbi 16 meccsén ez volt a 12. veresége – a korábbi nyugati éllovas teljesen elsüllyedt mára, és már csak a konferencia 7-9. helyén áll. Ezúttal is pocsék támadójátékot mutatott be a Devin Bookert nélkülöző társaság, 40 százalék alatti mezőnymutatóval, rengeteg hibával, átütőerő nélkül operált az együttes, és bár védekezésben kapartak becsülettel Aytonék, ám ezzel nem értek végig, a záró etapban végül egy hajszállal ugyan, de lekardozta őket a Cavs. Hétvégén jön két hazai meccsük (vasárnap éppen a Clevelandet fogadják), majd újra túrára indulnak, nincsenek könnyű helyzetben – Monty Williams vezetőedző szerint ő csak azt mondogatja a játékosainak, hogy jönni fog az áttörés, keményen dolgoznak, de mostanában egyszerűen nem jön ki nekik a lépés, ezúttal is nyerhető (sőt, szerinte a kezükben lévő) mérkőzést buktak el.

A Cavaliers legjobb dobói: LeVert 21/15, Mitchell 20/9, Neto 14
A Suns legjobb dobói: Paul 25/9, Ayton 15, Shamet 14/6

Orlando Magic–Oklahoma City Thunder 126–115

Jobb volt a Magic. A Boston széttépése után „másnaposan” érkező Thunderbe visszatért Shai Gilgeous–Alexander és dobott is 33 pontot 18 kiharcolt büntetővel, de mégis végig „alul” volt a találkozó során a vendégcsapat. A frissebb (bár több eltiltottját még mindig nélkülöző) Orlando gyakorlatilag végig vezetett, az első negyedet még csak három ponttal nyerték a vendéglátók, de aztán a másodikban egy 10–0-s futással megléptek, 17 volt közte a nagyszünetben, a harmadik játékrészben pedig 22-vel is előrébb jártak már. Az OKC itt felszívta magát, és egy nagy rohammal visszakapaszkodott hét egységnyire, de ez volt a legtöbb, amit tehetett, a nagyon harcos Magic kontrollálta a találkozót ezt követően, nem engedte közelebb ellenfelét, az utolsó negyedet megint megnyerte, és végül három vereség után szép győzelmet aratott. Ennek alapját a védekezés adta meg, bár a Thunder előző este 70 pontot dobott a festékből a Celticsnek, most 30-on tartották Giddey-éket a hazaiak erről a területről, és saját bevallásuk szerint ez is volt az előzetes tervük, erre koncentráltak leginkább, elvették az OKC kedvenc játékait, így a vendégek alig érték el a 40 százalékos hatékonyságot. Egyénileg Paolo Banchero (25 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) emelhető ki leginkább, Wendell Carter Jr. dupla duplázott, de összességében ismét a többször látott erényeiket csillogtatták meg: a kilenc pályára lépő játékosból nyolc is kétszámjegyű pontterméssel zárt, igazi csapatként gyűrték le a Thundert. Ezzel alig két mérkőzés a hátrányuk a Torontóhoz, és három a playin-helyekhez képest.

A Magic legjobb dobói: Banchero 25/6, Harris 18/9, Ross 18/9
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 33, Giddey 16/6, Dort 13/9, Joe 13/9

Philadelphia 76ers–Indiana Pacers 129–126 – hosszabbítás után

Nagy győzelem Embiid nélkül. Sérülés miatt kihagyta ezt a találkozót a Sixers MVP–jelölt magasembere, így (Maxey került be helyette a kezdőbe, small-balloztak) pedig különösen értékes a bombaformában érkező közvetlen rivális legyőzése. Pedig a két középső negyedben egyértelműen jobb volt a Philly, és 13 pontos előnyből kezdhette a negyedik játékrészt, de ott úgy tűnt, hogy elfáradt, a Pacers egy nagy rohammal visszajött, mínusz kilencről két perc alatt fordított, és az utolsó perc elején már 116–120 állt az eredményjelzőn, félig fogta a győzelmet az Indy. A Sixers azonban nem adta fel, mozgósította utolsó energiatartalékait, előbb Tyrese Maxey szerzett labdát és kosarat, majd 13 másodpercnél James Harden is labdát lopott, az ebből vezetett támadás végén pedig Tobias Harris tett vissza egy támadópattanót, így 120–120–szal ért véget a rendes játékidő. A hosszabbításban megint a Pacers kezdett jobban, de aztán egy Melton-triplával és egy Harrell-zsákolással fordított a Philly, majd ugyan 28 másodpercnél Harden két clutch büntetőt is kihagyott 127–126–os előnyben, de a következő védekezésnél javított: blokkolta Bennedict Mathurin dobását, megszerezte a lepattanót, majd Harris már elsüllyesztette a két büntetőt. Négy másodperc maradt, Harden okosan faultolt egyet, és bár Buddy Hield dobott még az egyenlítésért (ahogy a rendes játékidő végén is), de kimaradt a kísérlete, így óriási csatában tudott nyerni a Sixers. Egyénileg Harden (26 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 2 blokk) mindenképpen kiemelendő, de összesen hét játékos jutott náluk tíz pont fölé, csak Tucker és Thybulle nem érte el ezt a határt, mindenki hozzátette a magáét – holnap a Chicagót fogadják, egyelőre úgy fest, hogy szintén Embiid nélkül.

Carlisle bosszús volt. Nehezen emésztette meg a rendes játékidő végén elkövetett hibákat Rick Carlisle, a Pacers vezetőedzője, aki szerint egyáltalán nem szabadott volna hosszabbításról beszélni – négypontos előnyben náluk volt a labda 40 másodperccel a vége előtt, csak le kellett volna menedzselni az időt, ehelyett kétszer odaajándékozták a játékszert a Phillynek. Összességében most sem játszottak rosszul, 32 pontot dobtak leindításból (!), és a negyedik negyedben átvették az irányítást, meg kellett volna nyerniük a meccset, de a bosszantó hibáik miatt végül elbukták – a hosszabbítás már kicsit lutri volt, ott végül a Melton-triplával a Sixers felé billent el a mérleg nyelve. Sorozatban négy győzelem után így most kikaptak, Carlisle szerint pedig ez a meccs komoly lecke számukra, tanulniuk kell abból, amit elrontottak.

A 76ers legjobb dobói: Harden 26/6, Harris 19/3, Melton 19/15, Harrell 19
A Pacers legjobb dobói: Hield 24/18, Mathurin 19, Smith 17/3

New York Knicks–San Antonio Spurs 117–114

Ennyit jelent Brunson. Múlt héten kikapott San Antonióban a Knicks, de ezzel kapcsolatban Gregg Popovich, a Spurs trénere nem habozott kiemelni, hogy akkor nem játszott Jalen Brunson. A New York irányítója hétfőn tért vissza, most pedig ismét a sérülése előtti formáját mutatta: 38 pontos karriercsúcsot dobott, ezzel ő lett csapata legjobbja, 17/27 dobása a gyűrűben landolt, volt még 7 lepattanója és 6 gólpassza, igazi sztárteljesítményt hozott. Mellette még Julius Randle (25 pont, 13 lepattanó, 3 labdaszerzés, 4 blokk) is igyekezett, még ha a dobásai nem is ültek, a Knicks pedig nagy nehezen kiizzadta ezt a kötelező győzelmet – Tom Thibodeau vezetőedző erről azt mondta, hogy csak ez számít, jelenleg semmi más nem fontos, csak a W. A jó kezdés (tíz ponttal nyert első negyed) után jött egy hullámvölgy, a Spurs egy 13–0-s futással fordított, de erre reagált a New York, és a nagyszünetben hét ponttal vezetett – majd a harmadik negyedben mindkét gárda 60 százalék felett dobott mezőnyből, és közte ötről indult az utolsó felvonás. A San Antonio a végéig szorongatta ellenfelét, a hajrához közeledve vezetett is, de 110–111 után Brunson egymaga sorozatban három kosarat jegyzett. Az utolsó másodperceknek 116–114-gyel mentek neki a felek, ott a Spurs nagyot védekezett és lejárt a Knicks támadóideje, de a vendégek kapitális hibát elkövetve nem tudták öt másodperc alatt bedobni a labdát, így elvették azt tőlük – Evan Fournier egy büntetőt dobott be, de a SAS az utolsó játéknál dobásig sem jutott már el. A hazaiak ezzel utolérték a Pacerst a keleti hatodik–hetedik helyen, és sorozatban harmadszor győztek, következőleg pedig Torontóban bizonyíthatnak.

A Knicks legjobb dobói: Brunson 38/9, Randle 25/3, Quickley 15/3
A Spurs legjobb dobói: Johnson 26/6, Richardson 20/6, Collins 16/6

Toronto Raptors–Milwaukee Bucks 101–104 – hosszabbítás után

Leolvadt, de mégis nyert a Milwaukee. A back-to-back második felén, Jrue Holiday és Khris Middleton nélkül érkező Bucks a végig szoros meccs negyedik negyedében félig már elvitte a győzelmet, ugyan 63–59-ről indult a játékrész, de szűk négy perccel a vége előtt már 90–69 állt az eredményjelzőn – 21 pont volt közte, a nagy futásból pedig Janisz Adetokunbo (Giannis Antetokounmpo) 11 ponttal és 4 gólpasszal vette ki a részét. Azonban amikor már úgy tűnt, hogy vége a dalnak, jött a fordulat, és az utolsó két percet (!) 20–4–re nyerte meg a Toronto, egészen döbbenetes leolvadást produkált a Bucks és feltámadást a Raptors – még fél perccel az órán is kilenc pont volt közte, de ott egy támadópattanóból dobott triplát Gary Trent Jr., Grayson Allen flagrantje után bedobott még egy büntetőt, majd Scottie Barnes egy kettest, végül Bobby Portis eladta a labdát, és Trent Jr. 1.1 másodperccel az órán bevágta a meccsmentő triplát. A Milwaukee így elrontotta a félig már megnyert találkozót, de a leolvadás ellenére nem esett szét fejben (bár a dudaszó pillanatában Giannis alley–oopje is kimaradt), a rövid szünet alatt rendezte a sorokat, és a hosszabbításban újra megkeményítette akaratát, majd 101–101 után alig 11 másodperccel az órán Allen emelte be a győztesnek bizonyuló triplát – Fred VanVleet válasza kimaradt, így végül mégis a Bucks örülhetett. A vendégek holtfáradtan húztak be egy hosszabbítást két kulcsjátékosuk nélkül egy fizikális ellenfél otthonában, nehéz helyzetben, nem véletlen, hogy Mike Budenholzer rendkívül elégedett volt játékosaival – a kétarcúságukat, a jót és a rosszat pedig egyaránt megmutatja Adetokunbo, aki 30 ponttal, 21 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla–duplázott, de eladott 12 labdát...

Nagyon kellett volna ez a Raptorsnak. Az utóbbi hét hazai meccsből ez volt a hatodik vereség a Toronto számára, pedig addig legalább otthon nagy formában volt a társaság, most viszont az első negyedben már szórványos pfújolás is felharsant – mondjuk tény, hogy 0/15–tel (!) kezdtek mezőnyből a vendéglátók, nem nagyon volt minek tapsolni. Amikor három és fél perccel a vége előtt 21 pontos hátrányban voltak, maguk sem gondolták, hogy lesz még esélyük nyerni, de hogy a végét mégis így elrontották, ezt legalább olyan nehéz megemészteni Nick Nurse és VanVleet szerint is. A 116 mezőnykísérlet szezoncsúcs a kanadaiak számára, de ezzel nem mennek semmire, ahogy azzal sem, hogy Scottie Barnes mind a 19 pontját a negyedik negyedben és a hosszabbításban dobta, összességében megint voltak iszonyatosan mélyen is az este folyamán, amit egy párperces időszak nagyrészt feledtetni tudott, de a végeredmény ismét nem segít rajtuk. Egy érdekesség még a végére: az első negyedet 13–12–re nyerte a Bucks, ez volt az idei NBA-évad legkevesebb pontot hozó játékrésze, mely során a Raptors 2/23–at, a Milwaukee pedig 5/24–et dobott mezőnyből, ráadásul a felek összesen jegyzett hét mezőnykosarára tíz eladott labda jutott.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 28/12, Trent Jr. 22/9, Barnes 19
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 30/3, Allen 16/6, Connaughton 15/15

Chicago Bulls–Brooklyn Nets 121–112

Óriásiölő Bulls. Ugyan csak 17–21-re áll a győzelem után a Chicago ebben az idényben, de a keleti topcsapatok gyengeségeire valahogy nagyon ráérez Billy Donovan legénysége: a Nets ellen ezzel már 2–0, a Bucks ellen szintén 2–0, a Celtics ellen pedig 2–1 a mérlege jelen pillanatban, vagyis a konferencia három legjobbjával szemben egyelőre 6–1–et hozott a társaság. Ezúttal nagyon jól kitalált és megvalósított meccstervvel sikerült szétszedni a Brooklyn védekezését, a DeRozan–LaVine páros kevesebbet vállalt, és inkább a nehezebb helyzetek maradtak rájuk, egyébként aktívan bevonták a kiegészítőket, Pat Williams 22, Ayo Dosunmu 17 pontot szerzett, a túloldalról Kevin Durant is őket emelte ki – ők fejezték be azokat az akciókat, amiket a Nets már–már kivédekezett vagy ahol elvette a Bulls vélt első szándékát. A hazaiak így végül 53 százalékkal dobtak mezőnyből és 40 százalékkal tripláztak, győztek a festékben, 46–34-re nyerték a lepattanózást, és a 90 százalék feletti büntetőzés is sokat segített – tulajdonképpen végig vezettek, volt már 18 pont is közte, és bár a Brooklyn felzárkózott, de a végén is volt még tartalék a vendéglátóban, az utolsó negyedben még rá tudott tenni egy lapáttal. Összességében teljesen megérdemelt a Chicago sikere, ami a Cavs elleni két vereség után nagyon kellett is DeRozanéknek, akik most mennek Philadelphiába, aztán fogadják a Jazzt, majd utaznak Bostonba is, lesz még lehetőségük „óriást ölni"...

Kicsit megborult a Nets. Jacque Vaughn vezetőedző szerint az első negyedben kicsit elvesztette a fonalat a vendégcsapat, az ott kapott 40 pont és az összeszedett hátrány a rosszabb arcát hozta elő a társaságnak, és úgy fogalmazott, hogy „karakteridegen" játékkal hozták le a találkozót támadásban, illetve védekezésben is. Kevin Durant mindent megtett, hogy megmentse csapatát, 44 pontot dobott 15/22-es mezőnymutatóval, 5/10 triplával és 9/9 büntetővel, Kyrie Irving 25 pontig és 8 gólpasszig jutott, a padról 22 ponttal és 6/7 triplával szállt be Seth Curry, megvoltak a jó teljesítmények, de a mostanában látott gördülékeny csapatjátékból nem sokat láthattunk – megzavarta őket az, hogy korán hátrányba kerültek és kapaszkodniuk kellett, majd nem találtak vissza a saját ritmusukhoz. Így sorozatban 12 győzelem után vereséget szenvedtek, és nem tudták utolérni a ligaelső Bostont, sőt őket érte utol a Bucks és a győzelmeket tekintve még a Cavs is – most New Orleansban és Miamiban folytatják, majd a kicsit lazább hét után jövő pénteken jön a Celtics elleni kiemelt rangadójuk.

A Bulls legjobb dobói: Williams 22/9, DeRozan 22, Vucevic 21/3
A Nets legjobb dobói: Durant 44/15, Irving 25/3, Curry 22/18

Minnesota Timberwolves–Portland Trail Blazers 113–106

Billups elégedetlen volt, a Wolves megoldotta. „Egy pillanatig sem voltam boldog az első perctől kezdve, már a feldobástól rossz volt a hozzáállásunk. Ez a kiegyensúlyozatlanságunk, néha megfelelő agresszivitással jövünk fel a pályára, de amikor nem, amikor a válaszcsapást akarjuk adni, akkor nehéz helyzetbe hozzuk magunkat" – összegezte a látottakat Chauncey Billups, a vendégek vezetőedzője. A Blazers az első félidőben csak Jerami Grant 20 pontja miatt maradt meccsben, de így is 13 egységnyi hátrányt szedett össze, majd ugyan felszívta magát, ledolgozta a lemaradását, és a negyedik negyedben már vezetett is, de a Timberwolves egy 11–3-as futással reagált, és Anthony Edwards révén kiharcolta a győzelmet. A hazaiak dobógépe egymaga 13 pontot szerzett a legfontosabb időszakban, a hajrában minden támadás rajta keresztül zajlott, így 96–95 után egyszer sikerült már kicsit ismét meglógnia a társaságnak, majd amikor 102–100-ig jött vissza a Blazers, akkor Edwards egy könyörtelen hármassal tolta meg ismét csapata szekerét. Innen már nem volt visszaút, Rudy Gobert is hozzászólt, a Wolves pedig a vereségszéria után sorozatban második győzelmét aratta, és Chris Finch vezetőedző szerint ismét jó hozzáállást mutatott – a leadott előny ellenére tudott változtatni a végén, és megtalálta a helyes megoldásokat. Edwards végül 32 pontot szórt, Gobert 17 ponttal, 12 lepattanóval és 3 blokkal szólt hozzá, a padról 14 nagyon fontos pillanatban érkező pontot jegyzett Luka Garza, de az 5/6 jó dobással visszatérő Taurean Prince–re is nagy szükségük volt – működött a rendszer, 50 százalék felett dobtak mezőnyből, és ezúttal a végjátékot sem rontották el. A Portlandnél viszont idegenben baj van: zsinórban ötödször kaptak ki vendégként Damian Lillardék.

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 32/9, Gobert 17, Garza 14/3
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 27/6, Grant 26/12, Simons 16/3

New Orleans Pelicans–Houston Rockets 119–108

Egy negyed alatt eldőlt. Zion Williamson hosszú hetekre kidőlt combhajlító–sérüléssel, Brandon Ingram már régóta nincs, utolsó két meccsüket el is vesztették, ma viszont a Pelicans nem kegyelmezett a Houstonnak. Az első negyedet 23 ponttal nyerték, a második játékrészben 31-gyel is vezettek, három negyed után pedig 25 ponttal álltak jobban. Ezt követően kijött, hogy messze nem teljes a keretük, a Rockets a végén nagyon zárkózott, de hét pontnál közelebb már nem tudott jönni. CJ McCollum 28 pontot termelt 6 gólpasszal spékelve, de ő is Jonas Valanciunast emelte ki – a litván center 16 pontot és 17 lepattanót szedett össze, vele nem nagyon tudtak mit kezdeni a festékben. A New Orleansban hatan jutottak el 10 pont fölé, a kispadról Willy Hernangomez és Jose Alvarado támadásban, Dyson Daniels és Jaxson Hayes pedig védekezésben nyújtott extrát – megállították a zuhanást és stabilizálták magukat a nyugati 3. pozícióban.

Annyit kosarazott a Rockets, amennyit engedtek neki. Három negyeden keresztül teljesen alárendelt szerepet játszottak a vendégek, Stephen Silas vezetőedző idegességében a meccs elején ki is állíttatta magát. A Green–Porter–Smith trió rettenetesen dobott, Alperen Sengün csak időnként tudta felvenni a versenyt Valanciunasszal, míg a kispadról egyedül a mezőnyből hibátlan (7/7) Kenyon Martin Jr. villant, bár hozzá kell tenni, hogy nála is becsúszott 0/3 büntető. A vonalról egyébként alig 67 százalékkal céloztak a vendégek, ezek a pontok pedig a végjátékban igencsak hiányoztak – hiába csökkentették le a hátrányt a fáradó ellenféllel szemben, 47 másodperccel a vége előtt még 115–108-as hátrányban álltak, ha nem rontanak kilenc büntetőt, nagyobb pressziót tehettek volna ellenfelükre. Így ismét üres kézzel távoztak, zsinórban ötödször, az utóbbi 11 alkalomból 10-edszer – meg is érkeztek a mezőny legaljára.

A Pelicans legjobb dobói: McCollum 28/15, Marshall 16/6, Valanciunas 16.
A Rockets legjobb dobói: Martin Jr., Green 16/6–16/6, Smith Jr. 14/6.

Golden State Warriors–Detroit Pistons 119–122

Ennyit hibát nem bírt el a Warriors. Steph Curry és Andrew Wiggins még messze van a visszatéréstől, de Klay Thompson és Jordan Poole is parádés formában kosarazik mostanában, így abban bízhattak a hazaiak, hogy valahogy legyűrik a meccs előtt még tökutolsó Pistonst. A vendégek viszont csak nem akarták megadni magukat, periméteren ők csinálták meg a szép játékokat, miközben Thompson 0/6 triplával nyitott, Poole pedig nem tudott mit kezdeni Killian Hayesszel. Szerencsére a kispadról Ty Jerome és Anthony Lamb is kiválóan szállt be, amivel tartani tudták az egál körüli eredményt, a negyed negyedben, különösen a végjátékban pedig Thompson több parádés megmozdulással segített – elkezdtek beesni a hármasai, majd az utolsó percben két fontos kosarat jegyzett, 2.3 másodperccel az órán ő egyenlített. Ekkor viszont már Draymond Green nem volt a pályán, mivel másfél perccel a vége előtt kiállították, a Pistons pedig megcsinálta a nagy játékot a hátralévő időben. Poole egész meccsen indiszponált volt, ez egyszerűen nem fért bele, így öt győzelem után megszakadt a GSW sikersorozata.

Saddiq Bey a hős. A rengeteg sérüléssel sújtott Detroit nagyon felszívta magát erre az összecsapásra, Killian Hayes 13 gólpasszt adott, Bojan Bogdanovic 5/6 hármast küldött a helyére, a center Jalen Duren 8/8 dobását értékesítette 11 lepattanó mellett, de a kezdőben Isaiah Stewart és Jaden Ivey is igyekezett hasznossá tenni magát védekezésben. A padról Saddiq Bey, Alec Burks, Diallo és McGruder is jól szállt be, több játékost viszont nem foglalkoztatott Dwane Casey, a rövid kispad pedig a végén majdnem problémát okozott. A végjátékban úgy tűnt, hogy Thompson átveszi a játék irányítását, de az utolsó fél percben Poole egy eladott labdával „segített”, majd 119–119-nél egy másodperce volt Bey-nek, hogy bevágja a győztes buzzer hármast – megtette, amivel a Pistons el is mozdult a liga utolsó helyéről.

A Warriors legjobb dobói: Thompson 30/9, Poole 24/9, Jerome 18/9.
A Pistons legjobb dobói: Bogdanovic 29/15, Duren 18, Bey 17/12.

Los Angeles Lakers–Miami Heat 112–109

Dennis Schröder átvette a program irányítását. Anthony Davis és Lonnie Walker sérült, LeBron James lebetegedett, így három legjobb dobója nélkül állt ki a Lakers, a német hátvéd pedig megragadta a lehetőséget: 32 pontot termelt, ebből 14-et a negyedik negyedben, ahol ráadásul lábon kihordott egy bokasérülést is. Az utolsó 2:35 perc alatt 9 pontot dobott, a záró játékrészben 9/9 büntetőt tett a helyére, ezzel pedig a Los Angeles idényének legnagyobb győzelmét aratta. A hazaiaknál Russell Westbrook közel járt egy tripla–duplához (21 pont, 8 lepattanó, 9 gólpassz), a center Thomas Bryant 9/11–gyel célzott és szedett 9 lepattanót, Beverley és Reaves kidolgozta a belét védekezésben, a padról pedig szinte mindenki elő tudott lépni. Utóbbi öt meccsükből négyet behúztak, és bár még mindig csak 12. helyen állnak Nyugaton, egyre jobban közelítenek a play–in helyek felé.

Ezt elbaltázta a Miami. A vendégek pár napja különösebb gond nélkül tartották 100 pont alatt a Jamesszel felálló Lakerst, most viszont nem tudtak mit kezdeni Schröderrel és Westbrookkal, akik szétszedték a periméter-védekezésüket. Kyle Lowryt erősen limitálták, Tyler Herro pedig nehezen számol el a mai teljesítményével (4/14 mezőnyből, 3 gólpassz, 4 eladott labda), ugyanakkor Jimmy Butler (27 pont, 11/22 mezőnyből, 3 szerzett labda) és Bam Adebayo (30 pont, 13/23 mezőnyből, 13 lepattanó, 3 blokk) remek játékára építve tartották magukat és a negyedik negyed közepén úgy tűnt, hogy behúzzák a kötelezőt. Végül nem így történt, hatpontos előnyt adtak le, a legvégén pedig 112–109-nél már nem maradt időkérésük – Lowry felívelte a labdát Butlernek, aki nehéz helyzetből is ki tudott hozni egy ígéretes triplakísérletet, ami viszont célt tévesztett.

A Lakers legjobb dobói: Schröder 32/12, Westbrook 21/6, Bryant 21.
A Heat legjobb dobói: Adebayo 30, Butler 27/6, Oladipo 12/6.

Sacramento Kings–Atlanta Hawks 117–120

A végén jobban koncentrált a Hawks. A vendégek zsinórban négy vereségből érkeztek, legutóbb dupla ráadásban kaptak ki a Warriorstól és most sem állt jól a szénájuk bő egy perccel a vége előtt, a Kings 117–113-ra vezetett. Itt lépett elő az addig csendesebb Trae Young–Dejounte Murray hátvédpáros: előbbi csinált egy 2+1-et, utóbbi 2/2 büntetőt és egy ziccert tett a helyére, miközben hátul Onyeka Okungwu kulcsblokkot mutatott be, így 7–0-val zárták a meccset Nate McMillan fiai. Az Atlantában négyen jutottak el 20 pont fölé, Bogdan Bogdanovics a padról beszállva jutott 17 egységig, így gyakorlatilag végig rendben volt a támadójátékuk annak ellenére, hogy a triplák nem nagyon estek be. Rettenetesen kellett ez a győzelem, mielőtt elkezdtek volna veszélyes zónába csúszni, de így sem könnyű a helyzetük – most például két meccsük jön LA–ben.

Nem az első eset. A Kings ezzel a vereséggel is 5. helyen áll Nyugaton, de lehetne ez a helyezés még szebb is, ha nem rontanák el sokadszor a végjátékot. Domantas Sabonis egy 20–14–8-as meccsel jelentkezett, Huerter nagyon igyekezett volt csapata ellen, Fox és Barnes is elfogadhatóan célzott, talán csak a kispadoknál voltak egy fokkal gyengébbek az ellenfélnél, ugyanakkor az utolsó pillanatokban semmi nem sikerült. Szűk négy perccel a vége előtt még hét ponttal égtek, de Huerter két nagy hármasára építve futottak egy 13–2-t, úgy tűnt, hogy megtörik ellenfelüket, de a fordítottja történt. Előbb beengedték a festékbe Trae Youngot, aki csinált egy 2+1-et, majd Sabonis hagyott ki két büntetőt, a túloldalon lefaultolta Dejounte Murray-t, aki bedobálta a büntetőket. 117–118-nál támadhatott a Kings, de Murray elcsente a labdát Foxtól és dobott egy könnyű ziccert, a végén pedig előbb Foxot blokkolta Okungwu, majd Sabonis nem tudta visszatenni a támadópattanót...

A Kings legjobb dobói: Fox 25, Huerter 24/12, Barnes 22/6, Sabonis 20.
A Hawks legjobb dobói: Collins, Hunter 22/6–22/6, Young, Murray 21/3–21/3