Orlando Magic–Milwaukee Bucks 110–127
Egy félidő alatt eldöntötte a Bucks. Motiváltan, „pattogósan" vetette bele magát ebbe a mérkőzésbe a Milwaukee, szépen járt a labda, megvoltak a megfelelő játékok, jól olvasták a szituációkat a vendégek, sokat mozogtak és a dobásaik is beestek – főleg Bobby Portis oktatott, aki 17 pontot és 5/5 triplát bombázott be az első félidő során. Ez azt eredményezte, hogy a nagyszünetben 72-45-re vezetett a teljesen más szinten lévő bajnok, gyakorlatilag kiütötte ellenfelét és bár a harmadik negyedben jött egy hosszabb hullámvölgy, egyúttal egy 19–0-s (!) Magic-futás, erre is sikerült reagálni és még időben elállítani a vérzést. Portis a második félidőben már csak két pontot tett hozzá, de Giannis Antetokounmpo (28 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz), Khris Middleton (21 pont, 8/14 mezőnyből) és Jrue Holiday (18 pont, 10 gólpassz) is hozta, amit kellett, csapatként 55 százalékos mezőnymutatóval, 46 százalékos triplázással és 31 gólpasszal hozták a kötelezőt – ezzel tartják a keleti harmadik helyüket, két nap múlva pedig ugyanitt vár rájuk még egy mérkőzés.
Franz Wagnert emeljük ki. A sérülések és a karanténszituációk miatt összesen tíz játékost nélkülöző Orlando az első félidőben csak nyomozta a labdát, a Bucks olyan domináns teljesítménnyel játszotta le a pályáról a hazaiakat, hogy azok szinte hozzá sem tudtak szólni az eseményekhez. A fordulás után viszont változott a képlet és az említett 19-0-s futás alapját Franz Wagner remeklése adta meg: az újonc egymaga 27 pontot dobott a nagyszünet után és végül 38 egységgel új karriercsúcsig jutott, 12/20-as mezőnymutatójába 4/8 tripla fért bele és mindezt 10/10 büntetővel egészítette ki. Az ő extrájának örülhetnek a Magicnél (meg a 19–0-nak, de azzal sem jutottak veszélyes közelségbe), sok másnak azért nem, 7–28-cal továbbra is utolsó előttiek a tabellán.
A Magic legjobb dobói: F. Wagner 38/12, Carter Jr. 19/6, Harris 13/6
A Bucks legjobb dobói: Adetokunpo 28/3, Middleton 21/6, Portis 19/15
Miami Heat–Washington Wizards 119–112
Elfogyott, mégis nyert a Miami. A már eddig is alaposan beszűkült rotáció tovább csökkent a hazaiaknál, amikor előbb Udonis Haslem, majd a bemelegítés után Max Strus is az egészségügyi protokoll alá került – összesen nyolc bevethető játékosa maradt Erik Spoelstrának és csak Ömer Yürtseven volt köztük olyan, aki magas poszton is használható volt. Ennek ellenére három negyeden keresztül dominált a floridai alakulat, Jimmy Butler tömte a társakat labdákkal (25 pont, 8 lepattanó, 15 gólpassz), Duncan Robinson (26 pont, 8/16 tripla) és Tyler Herro (32 pont, 5/7 tripla) pedig dobott, mintha nem lenne holnap – 14 ponttal nyerték az első negyedet, a harmadik játékrészben pedig 28 egységgel vezettek, szétszedték a Washingtont. Az egyszerű, de nagyszerű játék akkor is működött, amikor Yürtseven volt fent és akkor is, amikor extra alacsony szerkezetre váltottak kényszerből, de nem bírták végig erővel: már a harmadik negyed hajrájában tíz pontot kiharapott a különbségből a Wizards, majd a záró etap vége felé már teljesen elkészült magával a Heat és 117–112-ig közelítettek a vendégek. Ennél közelebb azonban nem jutottak, Herro két büntetője és egy jó védekezés lezárta a meccset – a nagy probléma az, hogy közben Butler újra bokasérülést szenvedett a legvégén...
A Wizardsban nem volt ennyi erő. A vendégeknél is nyolc játékos hiányzott a protokoll miatt és náluk nem volt annyi plusz energia, amennyit a Heat kirakott a pályára két és fél negyeden keresztül – Wes Unseld Jr. vezetőedző is annyit mondott, hogy le a kalappal a Miami akarata és teljesítménye előtt. A végén azért szorossá tudták tenni a küzdelmet a teljes kiütés után, Spencer Dinwiddie (24 pont, 7 lepattanó, 11 gólpassz), Davis Bertans (19 pont, 5/10 tripla), vagy Kyle Kuzma (22 pont, 7 lepattanó) jó számokkal zárt, de a meccs egészét nézve nem volt esélyük, hiába lett szoros a végeredmény – közük sem volt a Heat kulcsembereihez védekezésben, támadásban pedig nem volt bennük annyi tűzerő, hogy belemehessenek egy dobópárbajba. Ezzel a vereséggel újra 50 százalékra süllyedtek, ami jelenleg a nyolcadik helyre elég Keleten, következőleg pedig a Clevelandet fogadják.
A Heat legjobb dobói: Herro 32/15, Robinson 26/24, Butler 25
A Wizards legjobb dobói: Dinwiddie 24/12, Kuzma 22/6, Bertans 19/15
Toronto Raptors–Philadelphia 76ers 109–114
Megszenvedett érte a Philly. A Raptors erősen tartalékos kerete miatt kötelező volt nyernie a Sixersnek, de a vártnál jobban megizzadt ezért a sikerért a vendégcsapat. Az első félidő szoros küzdelmét hét ponttal húzta be Doc Rivers alakulata, majd a harmadik negyedben még élesebb lett a helyzet és a Toronto át is vette a vezetést – 78–76 után aztán megrázta magát a Philly és a negyedik negyedre átívelően egy 19–5-ös futást produkált, mely során sorozatban nyolc pontot jegyzett Georges Niang. Ez már biztató előnynek tűnt, de még itt sem volt vége, a Raptors visszajött és bő másfél perccel a vége előtt, 107–106-nál ismét előnybe került, sőt, 109–108-as hazai fórral fordultak rá a felek az utolsó percre. Itt aztán jött Joel Embiid, aki visszatett egy kulcsfontosságú támadópattanót, majd egy jó védekezés után Tobias Harris süllyesztett el két clutch büntetőt – hogy aztán hat másodpercnél Gary Trent Jr. eladott labdája eldöntse a küzdelmet. Embiid egyébként 36 ponttal és 11 lepattanóval pusztított a palánk alatt, Harris 19 ponttal, 12 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla-duplázott, ketten együtt kiharcoltak 28 büntetőt és végül csak kiizzadták ezt a győzelmet - Rivers szerint őt aztán nem érdekli, hogy hogyan, milyen előnnyel nyertek, csak az számít, hogy kipipálhatták a meccset.
Javult a Toronto. Pascal Siakam, Gary Trent Jr. és Malachi Flynn is elérhető lett a koronavírus-protokoll után a hazaiaknál, így velük bővült és javult a keret: Siakam 28 ponttal, 6 lepattanóval és 8 gólpasszal hasznosította 42 játékpercét, Trent Jr. pedig 19 pontot és 7 gólpasszt hozott össze, igaz, pocsék dobóteljesítménnyel. Chris Boucher azonban váratlanul nagyot játszott Embiid ellen (28 pont, 19 lepattanó, 10/14 mezőnyből), a padról DJ Wilson is nagyon hasznosan szállt be, úgyhogy a továbbra is tartalékos kanadaiak végig partiban tudtak lenni, egyszer sem voltak 12 pontnál nagyobb hátrányban, a hajrában is képesek voltak vezetni, de a végén egy engedett támadópattanó, egy elrontott dobás és egy eladott labda megpecsételte a sorsukat. Ezek a hibák egymást követték az utolsó percben, de Nick Nurse nem bántotta csapatát, mert mint mondta, iszonyúan fáradtak voltak a játékosok, Siakamék a karanténból szabadulva kaptak extra terhelést, nem csoda, hogy a végén hibáztak - most kaptak két nap pihenőt, pénteken a Clipperst fogadják majd.
A Raptors legjobb dobói: Siakam 28, Boucher 28/15, Trent Jr. 19/12
A 76ers legjobb dobói: Embiid 36/6, Harris 19, Niang 19/15
Houston Rockets–Los Angeles Lakers 123–132
Megtörte a jeget a Lakers. Sorozatban öt vereség után tudott végre mérkőzést nyerni a Los Angeles, bár ehhez több kiemelkedő egyéni teljesítmény összeérése, valamint a Rockets fáradtsága is kellett. A végig szoros meccsen csak pár pont volt a különbség akármelyik irányba, úgy érkeztünk meg a hajrához, hogy 117–116-ra a Lakers vezetett, de Jalen Green kettesével újra a Rockets került előnybe – majd a LAL challenge-kérelme után elvették a fiatal kosarát, maradt a 117–116, sőt, pár másodperccel később Carmelo Anthony bebombázta a negyedik tripláját is, ezzel meglépett a Los Angeles. Green elrontott dobása és Russell Westbrook támadópattanója után jött LeBron James két büntetővel, majd a következő két labdabirtoklásból szintán ő dobott két clutch kosarat Westbrook passzaiból – végül egymaga 10 pontot szerzett az utolsó két percben, az ő vezetésével harcolták ki a győzelmet. James (32 pont, 11 lepattanó, 11 gólpassz) és Westbrook (24 pont, 12 lepattanó, 10 gólpassz) páros tripla-duplája mellett Malik Monk 25 pontot dobott, Carmelo Anthony pedig 24-ig jutott 9 lepattanóval, úgyhogy támadásban minden összeállt a vendégeknél, akiknek nagyon nagy szükségük volt már egy ilyen meccsre - azt pedig említsük meg, hogy olyan small-ballt raktak fel a pályára, hogy James volt a kezdő center és egyáltalán nem használtak klasszikus magasembert, James, Anthony és Stanley Johnson forgott ezeken a posztokon.
Helytállt a Rockets. A pocsék formában lévő, egyébként is back-to-backet játszó, viszont több fontos játékosát is visszakapó nyugati sereghajtó végig „fogta” a Lakerst, Jalen Green (24 pont, 4/9 tripla), Kevin Porter Jr. (22 pont, 9 gólpassz, 5/9 tripla) és Christian Wood (22 pont, 3/4 tripla) is jól mozgott, a LAL ultra alacsony szerkezetével szemben pedig ők is jól tudtak támadni, így igazi pontpárbajt hozott a találkozó. Mindkét fél 50% feletti mezőnymutatóval és 40 százalék feletti triplázással zárt, de érdekesség, hogy pont lepattanózásban kapott ki 48–30-ra (!) a Houston és hogy a hajrában is több kulcsfontosságú lecsorgót vesztett el. Összességében egészen az utolsó percig remekül helytálltak a texasiak, kiszolgálták a közönséget is, de ott sorra követték el a hibákat, James pedig egyszerűen túl sok volt nekik ezeknél a játékoknál, így elmaradt a bravúr.
A Rockets legjobb dobói: Green 24/12, Porter Jr. 22/15, Wood 22/9
A Lakers legjobb dobói: James 32/9, Monk 25/9, Westbrook 24/6, Anthony 24/12
Minnesota Timberwolves–New York Knicks 88–96
Kiharcolta a Knicks. „Csúnya” meccset játszottak a felek, mindkét csapat nagyon rosszul dobott, de óriásit harcolt ezért a győzelemért, a védekezésekre, palánk alatti küzdelmekre, az akaratra egyik oldalon sem lehetett panasz. Ebben pedig most egy fokkal jobbnak bizonyult a New York, a vendégek a második negyed elején futott 10–0-s rohamukkal már 17 ponttal vezettek ekkor, ám a Minnesota felszívta magát és a nagyszünetig hátralévő időben szinte a teljes hátrányát eltüntette, alig három pont maradt belőle. A fordulás után aztán megint emelni tudott a tempón a Knicks és meglógott tíz pont körülre, ezt pedig már be tudta osztani a záró etapban, ahol négy egységnél közelebb egyszer sem engedte vissza ellenfelét. Ehhez egyrészt nagyon kellettek a triplák, amelyből 16-ot is behintett Tom Thibodeau csapata és ez jelentette a nagy különbséget a távolról 20 százalék alatt célzó Wolveshoz képest, másrészt a magasemberek mezőnymunkája is sokat ért, hiszen a Robinson-Randle duó összesen 33 lepattanót, közte tíz támadót kaparintott meg – Thibodeau is ezt emelte ki a végén, mint kulcsfaktort. A jóval egészségesebb kerettel érkező New York tehát ha nem is könnyen, de összehozta a fontos idegenbeli sikert, így egyelőre a playin-vonal felett tartja magát, de játékban, főleg támadásban továbbra is messze van az ideálistól...
Ezt már nem tudta megcsinálni a Minny. A hazaiak gyakorlatilag a komplett kezdőjüket nélkülözték továbbra is és bár előző este ezzel a kerettel is megverték a Bostont, most fáradtabban már nem voltak képesek ugyanarra a teljesítményre. A 40 százalékos mezőnymutatónál is jobban fájt nekik a 18,4 százalékos triplázás és az elvesztett lepattanózás, a visszatérő Patrick Beverley 0/8-at hajított mezőnyből, a Celtics ellen villogó Jaylen Nowell sem találta a dobását, az egyetlen fénylő pont igazából az NBA-be tegnap visszatérő Greg Monroe volt, aki 22 perc alatt 3/3 jó dobással, 6 lepattanóval, 4 gólpasszal és 3 blokkal segített be. Most ennyi volt bennük, meglepetés nem történt, várják, hogy kiegészüljön a keretük (Towns, Edwards és Russell révén mindenki hiányzik, aki köré épül ez a csapat), addig pedig próbálják magukat a playin-vonal felett tartani.
A Timberwolves legjobb dobói: Beasley 20/12, McDaniels 18/3, Nowell 11/3
A Knicks legjobb dobói: Robinson 14, Randle 13/3, Fournier 13/9
New Orleans Pelicans–Cleveland Cavaliers 108–104
A New Orleansé lett a vége. Óriási hullámvasút volt ez a mérkőzés, hiszen a Cleveland olyan szinten dominált az első negyedben, hogy szinte feltörölte a padlót a Pelicansszel, mert 23 ponttal is vezettek már ekkor a vendégek és végül 39–20-ra nyerték a játékrészt. A hazaiak azonban villámgyorsan reagáltak, a kisszünetet követően 28–19-re elvitték a második negyedet és ezzel visszajöttek a meccsbe, a védekezésük sokkal agresszívebbé és fizikálisabbá vált, sokkal nagyobbakat „ütöttek”, amikor kellett, széttördelték a Cavs játékát és folyamatosan közelítettek. A negyedik negyedben pedig kaptak egy extrát Garrett Temple-től, aki egymaga öt triplát bombázott be (!) csak ebben a játékrészben és 17 pontot dobott a meccs legfontosabb szakaszában – ezzel szinte egymaga tartotta a lépést a 21-ig jutó Clevelanddel és neki köszönhetően bő három perccel a vége előtt a hazaiak át is vették a vezetést. Ezt pedig már meg is tudták tartani, a Cavsnek volt egy hat és fél perces időszaka, amely alatt összesen két pontot szerzett, ez pedig nem férhetett bele, úgyhogy az Ingramet és Hartot is nélkülöző együttes Temple negyedik negyedes őrülete, Devonte' Graham 18 pontja és hajrában elkövetett dobásai, valamint a váratlan extrát jegyző, 26 pontos karriercsúcsig jutó újonc Herb Jones révén fontos győzelmet aratott.
Rubio megsérült. A még mindig több kulcsemberét nélkülöző, de Evan Mobley-t már visszakapó Clevelandnél Kevin Love (24 pont, 7/12 tripla) és az említett Mobley (22 pont, 7 lepattanó) mellett Ricky Rubio volt a vezér, a spanyol karmester 27 ponttal, 13 lepattanóval és 9 gólpasszal mozgatta csapatát, vele a pályán pedig pluszban is voltak a vendégek. 37 játékperce azonban aggasztó véget ért: bő két perc volt már csak hátra, két ponttal vezetett a Pels, amikor Rubio egy betörés közben összeesett, azonnal a térdéhez kapott és nem is tudta saját lábán elhagyni a parkettet, a többiek vitték le onnan – ma megy MRI-re, egyelőre nem tudni többet, de nagyon rosszul nézett ki az eset és benne lehet egy súlyos sérülés is. A vendégek hiába kezdtek jól, ez még a vereségüknél is nagyobb csapás lehet nekik, pedig eddig parádés szezonjuk van annak ellenére is, hogy Collin Sextont már elvesztették - következőleg Washingtonba látogatnak, de a legfontosabb számukra most mindenképpen Rubio állapota lesz.
A Pelicans legjobb dobói: Jones 26/6, Graham 18/3, Temple 17/15
A Cavaliers legjobb dobói: Rubio 27/9, Love 24/21, Mobley 22/3
Golden State Warriors–Denver Nuggets 86–89
Parádézott, összeomlott, de mégis nyert a Denver. Az utóbbi mérkőzéseken már többször láthattuk azt a Nuggetsnél, hogy egy extra időszak után a teljes szétesés következik egy estén belül is, a végeredmény pedig kétséges - most ugyanez játszódott le, a végén viszont ezúttal sikerült győztesen kijönniük belőle. Az első félidőben oktatott Michael Malone csapata, védekezésben teljességgel lebontotta a Warriors játékát, elöl pedig remek labdajáratással, rengeteg jó döntéssel, fontos dobással operált a társaság és 60–36-ra, 24 ponttal vezetett a nagyszünetben – lejátszotta a pályáról a ligaelsőt, méghozzá idegenben. A fordulás után viszont a vendégek elővették a másik arcukat is, innentől a meccs végéig összesen 29 (!) pontot tudtak dobni, finoman szólva is megálltak elöl, így a GSW fokozatosan felzárkózott, a hajrára egy labdán belülre, két-három pontra jött vissza, úgyhogy már azt várhattuk, hogy mikor billen át a találkozó, hiszen két-három perc még hátra volt – a Nuggets azonban a legjobbkor rázta meg magát és sikerült kiharcolnia a győzelmet. Pedig egy perccel a vége előtt Gary Payton II zsákolásával 84–84-nél egál volt az állás, de a következő játéknál Will Barton két támadópattanó után talált be a gyűrűbe, egy jó védekezés után szintén ő süllyesztett el két büntetőt, majd három másodperccel az órán Nikola Jokicsé lett a győztes játék, aki blokkolta Jonathan Kuminga egyenlítőnek szánt dobását. Facundo Campazzo elrontott büntetője után egy lövése azért még maradt a Warriorsnak, de Andre Iguodala dudaszóra elengedett hármasa kimaradt, így megnyerte a meccset a Denver - Barton (21 pont, 4/7 tripla) és Jokics (22 pont, 18 lepattanó, 5 gólpassz, 4 szerzett és 8 eladott labda) vezetésével óriásit küzdött a gárda és Michael Malone is nagyon dicsérte játékosait az akaratuk és a hozzáállásuk miatt.
Későn ébredt a Warriors. Egy félidő előnyt adott ellenfelének a Green-Poole-Lee triót nélkülöző listavezető, amely Andrew Wigginst (21 pont, 8 lepattanó) visszakapta erre az estére, de támadásban mégis annyira gyenge volt a csapat magához képest, hogy az a győzelmébe került. A második félidőben sem elöl, sokkal inkább hátul lépett szintet Steve Kerr alakulata, amely szétvédekezte a Denvert, de elöl 15 (!) büntetőt rontott el, nem járatta a megszokott módon a labdát, Steph Curry pedig ugyan bedobta 3000. tripláját is, de kétpontost összesen kettőt vállalt, ő sem váltotta meg a világot. Mindezekkel együtt minden esélyük megvolt a győzelemre a végén, de a kulcsjátékokat ezúttal a Denver csinálta meg, az engedett támadópattanók, a legrosszabbkor kapott blokk és az utolsó dobás kimaradása vereséget eredményezett - tanulniuk kell belőle, két nap múlva viszont ismét a Nuggets vár rájuk, csak akkor már idegenben.
A Warriors legjobb dobói: Curry 23/15, Wiggins 21/9, Payton II 11/3
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 22, Barton 21/12, Rivers 8/6, Nnaji 8, Hyland 8/3
Sacramento Kings–Oklahoma City Thunder 117–111
Összekapta magát a Kings. A Sacramento előző veresége után Alvin Gentry vezetőedző úgy fogalmazott, hogy ez edzői pályafutása legrosszabb veresége és legnagyobb csalódása, most viszont rendezte a sorokat a társaság és sokkal nagyobb akarattal, elszántsággal, koncentrációval lépett pályára. Ennek meg is lett az eredménye, az első félidő négypontos megnyerése után már tízzel is vezettek a harmadik negyed elején, majd a Thunder 17–3-as futására egy saját 13–0-val válaszoltak – a záró etap első részében így 17 egységgel vezettek, innentől pedig már nem inogtak meg. Az OKC ugyan a legvégén bejött tíz pont alá, de érdemi veszélyt már nem tudott jelenteni a hazai csapatra, amelynél a bombaformában lévő Tyrese Haliburton ismét oktatott (24 pont, 10 gólpassz, 5/8 tripla) és egyelőre úgy tűnik, hogy De'Aaron Fox visszatérése után is megtartja a vezérszerepet. Az elmúlt időszak problémái után fontos volt nekik ez a győzelem, egyetlen meccsre vannak a playin-helyektől, úgyhogy bőven van miért küzdeniük a folytatásban, csak a mostani elkötelezettségből nem szabad visszavenniük...
Nem találta a ritmust az OKC. A vendégek jó formában, de a koronavírus-protokoll alá került Josh Giddey, valamint Mark Daigneault vezetőedző nélkül léptek pályára és olyan játékosoknak kellett komoly szerepet adniuk akár kezdőként is, akiket másért fizetnek. Ez elsősorban a támadójátékukon látszott meg, nem igazán tudták elkapni a fonalat, végül 40 százalék alatti mezőnymutatóval zártak, nem találták meg egymást, sok volt a stagnáló játék, ez pedig most nem fért bele. Shai Gilgeous-Alexander mindent megtett, 17 kiharcolt büntetővel 33 pontot dobott, kiosztott 5 gólpasszt és a negyedik negyedben egymaga 15 egységgel jelentkezett, de ez sem volt elég, rajta kívül csak Dortban és Wigginsben volt bármennyi fantázia, ezt pedig túl tudta dobni a több lábon álló Kings. További rossz hír számukra, hogy most back-to-back mennek Phoenixbe, 2022-t viszont ötből négy hazai mérkőzéssel nyitják majd.
A Kings legjobb dobói: Haliburton 24/15, Hield 21/9, Barnes 17/15
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 33/3, Dort 19/6, Wiggins 14/3