Brooklyn Nets–Dallas Mavericks 127–88
Megrázta magát a Nets. Sorozatban három vereség után nagyon kellett ez a győzelem a playoffért hajtó Brooklynnak, ezt pedig átérezte a társaság és kiütéses sikerrel javította az elmúlt időszak hibáit. Kenny Atkinson kicsit variált a kezdőn, bekerült Rodions Kurucs és Allen Crabbe is, ez pedig bejött, mindenki motiváltan, energikusan kosárlabdázott, védekezésben sokkal nagyobb fordulatszámon pörgött, támadásban pedig jó ritmusban, jó dobóformával operált a gárda – Atkinson szerint a mostanában látott legnagyobb gondjukat, a rossz dobáskiválasztást is sikerült orvosolni. Ennek pedig nagyon sima győzelem lett a vége, a nagyszünetben 18 ponttal vezettek Carrollék, a harmadik negyed végén 26-tal, mindkét adat szezoncsúcsot jelent számukra, a 39 pontos végső különbség pedig a Brooklynba költözése óta aratott legnagyobb hazai győzelmet eredményezte – igaz, közben vezettek már 44 ponttal is, egy pillanatig sem forgott veszélyben a sikerük. Ezzel továbbra is holtversenyben vannak a keleti hatodik-hetedik helyen, a többiek előtt viszont két és fél meccsre növelték az előnyüket.
Nowitzkit ünnepelték. Ismét fantasztikus köszöntésben és ünneplésben volt része Dirk Nowitzkinek, a Dallas legendájának, a negyedik negyedben a brooklyni közönség már követelte, hogy a német klasszis vállalja el a Mavs támadásait – tombolt, amikor így tett, a nevét skandálta, amikor hozták fel a labdát a vendégek és booo-ztak, amikor valaki más állt bele egy dobásba. Nowitzki annyit mondott erről, hogy nagyra értékeli, élvezi, de a győzelmeket egy kicsit jobban élvezné, márpedig most két nap alatt összesen 69 ponttal kaptak ki a Memphistől és a Brooklyntól...
A Nets legjobb dobói:Carroll 22/15, Kurucs 19/15, LeVert 18/6
A Mavericks legjobb dobói:Powell 20/15, Doncic 16/9, Brunson 10
Miami Heat–Atlanta Hawks 114–113
Wade Michael Jordan előtt. Ez a mérkőzés végül megint Dwyane Wade-ről szólt, az utolsó szezonját taposó Miami-legenda a második negyedben kiosztott egy blokkot BJ Johnsonnak, ami az 1052. sapkája volt NBA-pályafutása során, ezzel pedig immár ő a liga történetének legtöbbet blokkoló hátvédje – egy bizonyos Michael Jordant előzött meg a vonatkozó listán. Tegyük hozzá, hogy ez a rájátszással együtt számolt lista, ha csak az alapszakaszt nézzük, akkor Jordan még 16-tal vezet, de az idény végéig ez sem tűnik lehetetlen feladatnak Wade számára. Ami pedig a mostani mérkőzés kimenetelét illeti, szintén Wade volt a döntő faktor, a negyedik negyedben sorozatban három tempót süllyesztett el, amelyből az egyik három pontot ért, az egypontos hátrányból az ő vezetésével csináltak kilencpontos előnyt, majd a legvégén övé volt a Miami utolsó kosara is 112–111 után – a záró etapban összesen 14 pontot szórt, ami idei szezoncsúcs számára egy negyedet tekintve. Nem véletlenül mondta azt Erik Spoelstra, hogy játékosa idei legjobb formáját futja jelenleg, ebből pedig a csapat is profitál, a Heat négyből hármat nyert és visszajött a playoff-harcba, jelenleg holtversenyben 8-10. Keleten.
A túloldalon is villogott egy legenda. A vendégeknek sem kell panaszkodniuk, ha a remek formában lévő, közönségkedvenc veteránokról van szó, Vince Carter ugyanis szintén kitett magáért, ahogy azt tőle is megszokhattuk már idén. A 42 éves legenda 21 pontjával az Atlanta legeredményesebb játékosa lett és 7/11 triplát pörkölt be ezen az estén, ráadásul ebből kettőt az utolsó három percben, amellyel csapata visszajött a végén és szorossá tette a végjátékot. A fordítás azonban nem jött össze, ugyan a Heat is össze-vissza hibázott a clutch pillanatokban, de Wade kosara elégnek bizonyult, mert Young lépéshibát követett el az utolsó percben, engedtek két támadópattanót is, amivel ment az idő, az i-re a pontot pedig azzal tették fel, hogy egypontos hátrányban, kilenc másodperccel a vége előtt nem faultoltak, mert nem értek oda a Heat-játékosokhoz – kapitális hiba, így nem maradt esélyük már pontot szerezni, lepörgött az óra. Ezzel egyébként idén először tudott győzni a Hawks ellen a Miami, 3–1-re nyerte az alapszakasz-szériát Lloyd Pierce alakulata.
A Heat legjobb dobói:Wade 23/3, Richardson 19/6, Winslow 18/3
A Hawks legjobb dobói:Carter 21/21, Bazemore 18/6, Young 14, Dedmon 14/6
San Antonio Spurs–Denver Nuggets 104–103
Megúszta a Spurs. Parádésan kezdett a hazai alakulat és az első negyedben szétszedte a Denver játékát, védekezésben tökéletesen ült, amit Gregg Popovich eltervezett, támadásban pedig megvolt a ritmus, jó helyzeteket vállaltak el és be is dobálták azokat, úgyhogy 19 ponttal (!) nyerték a játékrészt – ezzel beállították idei rekordjukat, ami az első negyed utáni előnyt illeti. A folytatásban azért összekapta magát a Nuggets, a nagyszünetben „csak” tíz pont volt közte, aztán a harmadik negyedben egészen három egységig közelítettek a vendégek, de itt ismét reagálni tudtak Aldridge-ék és a záró etap megint 16 pontos különbségről indult, úgy tűnt, hogy innen már megoldják a hazaiak. Nem volt ez azonban ilyen egyszerű, a Denver egy óriási negyedik negyeddel feljött és az utolsó percben egyetlen pont volt a távolság, sőt, Jokicséknak három dobásuk is volt ahhoz, hogy fordítsanak – a Spurs szerencséjére egyik se esett be, pedig ők már nem tudtak pontot szerezni, Rudy Gay két büntetőt is elrontott négy másodperccel az órán. Ha némi mázlival is (utolsó két és fél perc pont nélkül), de összességében végig vezetve hozta az újabb győzelmet a San Antonio, 3–0-val tudta le hazai szériáját, most pedig elutazik Atlantába.
Hiába hajrázott a Denver. A 34–19-re megnyert utolsó negyed sem volt elég a Nuggetsnek ahhoz, hogy megfordítsa az összecsapást és nagyon bánhatják az utolsó percet a vendégek: itt Murray két dobást is elrontott, de mindkétszer visszakapták a labdát védekezés nélkül, majd Jokics eladta azt, jöttek Gay kihagyott büntetői, a végén pedig még Harris is dobhatott egyet mezőnyből, de az sem esett be. Megvolt tehát az esély a győzelemre, de összességében nem játszott jól a gárda, az első negyed borzalmasan sikerült és utána is akadozott a játék, az összesen kiharcolt négy büntető nem túl szép, mezőnyből nem dobtak túl jól, több volt az eladott labdájuk, egyedül a 17 bebombázott tripla az, amivel elégedettek lehetnek, Egyénileg Jokics (22 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 10/14 mezőnyből) és Murray (25 pont, 6/10 tripla, 8 gólpassz) dicsérhető, de ez most nem volt elég, úgyhogy sorozatban harmadszor is kikaptak, a San Antonió-i átkot pedig nem tudták megtörni, zsinórban 13. vereségüket szenvedték el itt.
A Spurs legjobb dobói:DeRozan 24, Aldridge 22/3, Gay 14/3
A Nuggets legjobb dobói:Murray 25/18, Jokics 22/6, Beasley 15/6
Phoenix Suns–Milwaukee Bucks 114–105
Pedig mindenki játszott. Benne volt a pakliban, hogy lazábbra veszi ezt a mérkőzést a Milwaukee, Mike Budenholzer nagyon vigyázott mostanában a játékosaira, de ezúttal mindenki ott volt a pályán, a kezdő 29-34 percet játszott, nem pihentette sztárjait – sőt, a frissen leigazolt Pau Gasol is beszállt öt percre, igaz, ő egyelőre sokat nem tett hozzá. Az intenzitás viszont elöl-hátul hiányzott az együttesből, Khris Middleton 1/13-at dobott mezőnyből, Giannis Antetokounmpo eladott hat labdát és ki is pontozódott, sem Lopez, sem Bledsoe nem célzott jól és csapatszinten végül alig 36.8 százalékkal tüzeltek 28.6 százalékos triplázás mellett – ezt pedig a gyengébb védekezéssel is megtoldották, ami még a sereghajtó ellen sem volt elég a győzelemhez. Pedig az első félidőben még nem így tűnt, 16 ponttal vezettek a vendégek, aztán jött az összeomlás, így a szezon során először vesztettek egymás után egynél több mérkőzést, tehát ez az első vereségszériájuk – fejben kicsit rendezniük kell a dolgokat, mert következőleg a Pacers ellen rangadót játszanak, ott sokkal jobban kell teljesíteniük.
A vége a Sunsé lett. 24–40 után nem sok minden utalt arra, hogy ma osztanak lapot a Phoenixnek, de Kelly Oubre Jr. (27 pont, 13 lepattanó, 3 blokk), Devin Booker (22 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz) és Deandre Ayton (19 pont, 12 lepattanó, 3 blokk) ezt másképp gondolta, a nagyszünetben már csak két pont volt a hazai alakulat hátránya. A folytatásban még mindig nem jött az igazi áttörés, de aztán a záró etapban bedarálták a széteső Milwaukee-t: 38–23-ra nyerték a játékrészt, ledolgozták a tízpontos hátrányukat, az utolsó másfél percet pedig 11–2-re nyerték meg 103–103 után, így újabb győzelmet arattak. Úgy tűnik, hogy a tankoló csapatok közül utolsóként a Suns is összekapta magát, a négyből három siker azt jelenti, hogy már nem ők a sereghajtók, ezt a pozíciót átvette a New York.
A Suns legjobb dobói:Oubre Jr. 27/3, Booker 22/6, Ayton 19
A Bucks legjobb dobói:Antetokounmpo 21, Brogdon 19/9, Bledsoe 15
Utah Jazz–New Orleans Pelicans 112–115
Ha eddig is így játszott volna a Pelicans... Mióta több szempontból is elengedte a szezont a New Orleans, azóta sorra aratja a váratlan győzelmeket, most például zsinórban harmadik idegenbeli sikerét könyvelhette el, mégpedig egy nagy formában lévő playoff-csapat ellen úgy, hogy egyébként ezzel együtt is csak 12–24-re áll vendégként ebben az idényben. Pedig Anthony Davis megint csak 22 percet játszott (15 pont, 11 lepattanó, 3-3 gólpassz, labdaszerzés és blokk), de Julius Randle (30 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz) és Jrue Holiday (30 pont, 4/7 tripla) is parádézott, csapatszinten sokkal koncentráltabbak voltak ellenfelüknél és a negyedik negyedben a védekezésük is kellően jó volt ahhoz, hogy nyerni tudjanak. A kezdeti gyengélkedés után a második félidőben, főleg az utolsó negyedben kerültek fölénybe: egy 22–2-es rohammaltudtak fordítani, amikor sorozatban hat labdabirtoklásból szereztek kosarat – innen még visszaengedték a Jazzt, de a kiélezett végjátékban ők kerekedtek felül, Elfrid Paytonnak volt egy clutch kosara, aztán 0.9 másodperccel az órán két Randle-büntető állította be a végeredményt. Az említett rohamban kulcsszerepet vállaló (öt kosarat szerzett akkor) erőcsatár, valamint Holiday együtt zsinórban negyedszer dobott legalább ötven pontot, kinek kell Davis, ha ilyen vezéreik vannak?...
Szétesett a Utah. Elöl-hátul elég dekoncentrált volt most a Jazz, a remek kezdés után minden téren szétesett kicsit a gárda, hiszen amellett, hogy a gyakorlatilag kétemberes New Orleanst nem tudták megfogni, támadásban rengeteget hibáztak. A tízzel több eladott labdájukkal sok könnyű esélyt adtak ellenfelüknek, miközben Donovan Mitchell 8/24, Ricky Rubio 1/8, Ingles 2/7 dobást küldött a gyűrűbe, a playmakerek gyengélkedését pedig nem tudták végig ellensúlyozni – hiába szórt be 40 pontot és 9/16 triplát a Crowder-Korver duó, illetve hiába húzott le 19 lepattanót Rudy Gobert, végül vereséget szenvedtek. A 22–2-es Pels-futásnál csúszott szét igazán a dolog, a záró etap elején még 14 ponttal is vezettek, ebből lett a hatpontos hátrány, amelyet nem tudtak már teljesen eltüntetni – sorozatban négy győzelem után elég fájdalmas vereség ez így számukra, most megint a Clippers-Spurs pároshoz vannak közelebb, nem a Houstonhoz.
A Jazz legjobb dobói:Crowder 20/12, Korver 20/15, Gobert 19, Mitchell 19/3
A Pelicans legjobb dobói:Randle 30, Holiday 30/12, Davis 15/3
Sacramento Kings–New York Knicks 115–108
Megvan a kötelező. Három vereség után a ligautolsó ellen kötelező volt a győzelem a Kings számára és bár nem volt könnyű meccs ez a hazaiak számára, végül hozták a jelenleg mindennél fontosabb győzelmet. A kilenc ponttal megnyert első negyed után nem tudták lezárni a küzdelmet, sőt, kifejezetten szorosan alakult a találkozó, de a záró etapban azért érvényesült a papírforma, itt volt már 14 pontos különbség is, mielőtt ismét becsukta kissé az ollót a New York. A remekül játszó Buddy Hield (28 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) és a padról nagyszerűen beszálló, majd öt perccel a vége előtt flagrant 2-vel kiállított Harry Giles (17 pont, 7/9 mezőnyből) mellett Harrison Barnest kell kiemelnünk, a szezon közben érkező kiscsatár eddigi legjobb sacramentói meccsét hozta 22 pontjával és 10 lepattanójával, az ő támadójátéka nagyon kellett most a hazaiaknak ahhoz, hogy nyerni tudjanak. Kipipálták, amit kellett, következőleg a Boston már jóval nagyobb falat lesz, de van még esélyük a playoffra, három meccsre van tőlük a Spurs, 3.5-re a Clippers – nem ők a favoritok, de egy jó szériával odaérhetnek a végén.
Ligautolsó a Knicks. Ezzel a vereséggel és a Suns újabb győzelmével visszacsúszott a táblázat legaljára a New York, pedig el azért nem engedte ezt a találkozót a gárda – végig tapadtak ellenfelükre a vendégek és nem is voltak esélytelenek a bravúrra. Ez végül nem jött össze, pedig Allonzo Trier (29 pont, 8 lepattanó, 3/4 tripla, 10/15 büntető) megint nagyszerűen játszott, de mellette nem nagyon akadt olyan teljesítmény, amelyre győzelmet lehetett volna építeni – az utóbbi 25 meccsükből ez volt a 22. vereségük, következőleg pedig éppen a Sunsszal játszanak „rangadót”.
A Kings legjobb dobói:Hield 28/9, Barnes 22/9, Giles 17
A Knicks legjobb dobói:Trier 29/9, Smith 18/6, Knox 11/3, Dotson 11/3
Los Angeles Lakers–Los Angeles Clippers 105–113
Ennyit erről? A playoffért zajló harcban éppen a Clippers a Lakers egyik legnagyobb riválisa, Gallinariék vannak a célkeresztben az arany-lilák számára, ezért iszonyatosan fontos lett volna ez a győzelem a csapat számára, de az újabb vereséggel könnyen lehet, hogy le is zárult a szezonjuk érdemi része. Brandon Ingram vállsérülés miatt nem is vállalta a játékot, Lonzo Ball, Lance Stephenson és Tyson Chandler egyébként sem tudott pályára lépni, Kyle Kuzmának pedig meccs közben ment ki a bokája, úgy fest, hogy most őt is elvesztették, úgyhogy hiába igyekezett LeBron James (27 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 42 perc) és Rajon Rondo (24 pont, 10 lepattanó, 12 gólpassz), ők ketten kevesek voltak a győzelemhez. Az első negyedet ugyan még megnyerték nyolc ponttal, de aztán elvesztették a fonalat, a nagyszünetben már hátrányban voltak, a fordulás után pedig végig elkeseredetten futottak az eredmény után. Az elmúlt hat mérkőzésükből egyet nyertek meg James nagy dobásával a Pels ellen, egyébként kötelező győzelmeket rontottak el egymás után és most már 5.5, illetve 6 meccs a hátrányuk a Spursszel, illetve a Clippersszel szemben, ráadásul még a Kings is ott van előttük 2.5 meccsel – 18 találkozójuk van még hátra, ennek fele idegenben, innen már nem is kisebb, hanem nagyobb csoda lenne, ha odaérnének a rájátszásba. Készülhetünk a James nélküli playoffra?
Jár a dicséret a Clippersnek. Egy back-to-back második felén játszott kulcsmeccset a LAC, de a gyengébb kezdés után remekül helytállt, jól védekezett, támadásban pedig kiválóan elosztotta a terheket. Hatékonyan dolgozott Danilo Gallinari (23 pont, 9/15 mezőnyből) és Lou Williams (21 pont, 8/15 mezőnyből), a padról hozta a szokásos energiát Montrezl Harrell (14 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz), a kezdőben pedig mindhárom hátvéd kitett magáért elöl-hátul: Beverley, Shamet és Gilgeous-Alexander is tíz pont fölé jutott, összesen kiosztottak 11 gólpasszt, Beverley ezt még kilenc lepattanóval és öt labdaszerzéssel, Gilgeous-Alexander pedig két blokkal is megtoldotta. A kiegyensúlyozott csapatteljesítménynek köszönhetően a második félidőben már ők diktáltak, összességében simán nyerték a lepattanózást, nyolc százalékkal jobban dobtak mezőnyből, sokkal jobban tripláztak, úgyhogy az utóbbi nyolc meccsükből a hatodikat nyerték meg – a Harris-csere konkrétan feljavította őket, továbbra is hetedikek Nyugaton és jelenleg nagyon jó esélyeik vannak arra, hogy ott legyenek a playoffban.
A Lakers legjobb dobói:James 27/3, Rondo 24/12, Hart 17/6
A Clippers legjobb dobói:Gallinari 23/9, Williams 21, Gilgeous-Alexander 14/3, Harrell 14