Hosszabbítás után került a Tottenham vitrinjébe a trófea

A Tottenham és a Chelsea került a Ligakupa döntőjébe, és utóbbi együttes arra készült, hogy a Nottingham (1989, 1990) után az első együttes legyen, amely meg tudja védeni címét.

Ennek ellenére kissé álmosan kezdtek a kékek, hiszen Belletti azonnal eladta a labdát, Robbie Keane megindult, lövése azonban John Terryről szögletre vágódott.

Támadásban maradt a Spurs, a 9. percben egy szöglet után az előrehúzódó Pascal Chimbonda ívelt fejest küldött kapura, a labda a kapufán csattant.

A félidő folytatásában is főleg a Tottenham próbált támadni, a kékek Didier Drogba szabadrúgásaival veszélyeztettek. Az elefántcsontparti csatár a 39. percben sikerrel is járt, lövése Paul Robinson kapujának bal alsó sarkában kötött ki.

A pályaválasztónak számító Tottenhamnek nem sikerült fordítania, így Juande Ramos a 62. percben kockáztatott, és Chimbonda helyére egy támadóbb szellemű játékost küldött be Huddlestone személyében.

A 69. percben sikerült is az egyenlítés, miután az éppen Huddlestone-nal csatázó Wayne Bridge kézzel ért a labdába a saját tizenhatosán belül. Mark Halsey játékvezető nem látta az esetet, Martin Yerby asszisztens azonban igen, és ő jelzett kollégájának. A labda mögé Dimitar Berbatov állt, és magabiztosan gurított a jobb sarokba.

A 81. percben Didier Zokora meccslabdát rontott: az elefántcsontparti középpályás egyedül robogott a labdával Petr Cech kapuja felé, de elsőre fejbe lőtte a Chelsea cseh játékosát, másodjára pedig a léc fölé bombázott.

A rendes játékidő nem hozott döntést, következhetett a hosszabbítás. Nem kellett sokáig várni a Tottenham góljára, Jermaine Jenas szabadrúgására Jonathan Woodgate és Cech érkezett, a kapus viszont éppen az előrehúzódó védőre paskolta a labdát, a játékszer pedig a hálóba pattogott.

A Chelsea-nek erre már nem volt válasza, amikor kellett, akkor Robinson is a helyén volt, így 1971, 1973 és 1999 után a Tottenham negyedszer is elhódította a Ligakupát.