Erős mondatok az írásból:
„Köszönjük, és viszlát! Így is össze lehetne foglalni Wayne Rooney visszavonulását a válogatottságtól. Bizonyos értelemben jó szakítás ez. Rooney búcsúztatása ugyan valódi ünnep, mégis: miközben Anglia hódol a játékos nagyszerű pályafutásának, titkon örülhet, hogy ez az időszak is véget ért. Rooney akaratlanul is utolsó mohikánja volt egy dicstelen nemzedéknek a válogatottnál."
„Pedig a statisztikái jól mutatnak Rooneynak is. Az angol válogatott mezében 120. alkalommal lép pályára csütörtökön, és ha a kapuba talál, az az 54. gólja lesz. Sir Bobby Charlton csak 49-ig jutott a válogatottban. Ám egyes gólok többet érnek, mint más gólok. Charlton két gólt szerzett egy világbajnoki elődöntőben, míg Rooney összesen egyszer talált be vb-meccsen, és soha nem jutott el az elődöntőig."
„John Stones, a védő Panama ellen egy félidő alatt több gólt szerzett, mint Rooney három világbajnokságán összesen. Egy másik hátvéd, Harry Maguire a Svédország elleni negyeddöntőben fontosabb gólt szerzett a válogatottban, mint Rooney valaha. Kieran Trippier az elődöntőben talált be – olyan szakaszban, ahová Rooney soha nem jutott el. Ezek a magaslatok Rooney-nak megmászhatatlannak bizonyultak."
„Összességében Rooney megmaradt a selejtezők királyának: 30 gólt szerzett, főleg volt szovjet és jugoszláv tagköztársaságok csapatai ellen. A keleti blokk réme volt, de a nagy tornákon ő maga blokkolt le."
A teljes cikk elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!