Man City: a Real, a Bayern és mások lobbija miatt lett súlyos a büntetés – sajtóhír

Matt Slater arról ír, október-november környékén még úgy állt a helyzet, hogy a City megússza a Der Spiegelhez eljutott e-mailek nyomán kirobbant botrányt és újrakezdett vizsgálatot egy jelentősebb – de mégiscsak – pénzbüntetéssel, így a következő években nem fenyegeti veszély a Bajnokok Ligájában való részvételét. Mindezt a vizsgálat hajrájához, korábban az ügyben megbízhatónak bizonyult források, mind a klub, mind az Európai Labdarúgó-szövetség részéről megerősítették a The Athleticnek.

Ehhez képest „robbant” egy hete a bomba: az UEFA két évre kitiltja a sorozataiból a zsinórban kilencedik Bajnokok Ligája-idényét futó manchesteri alakulatot.

A cikk szerint a fordulat több európai élcsapat közös lobbijának köszönhető. Slater meg nem nevezett „angol topklubok mellett” a Real Madridot és a Bayern Münchent külön is említi. Továbbá felhívja a figyelmet arra az érdekességre, hogy a döntésben kulcsszerep juthatott a korábban szintén az FFP megszegésével vádolt, a két évvel ezelőtti vizsgálatot érdekes körülmények közt eltiltás nélkül megúszó Paris Saint-Germain elnök-vezérigazgatójának, Nasszer al-Kelaifinak, aki az UEFA végrehajtó bizottságának tagja.

Slater kiemeli, nem véletlen, hogy ezek alapján a Citynél visszásnak érzik a vizsgálatot és a büntetést. Ugyanakkor a szerző azt is megjegyzi, a City képviselői is jelen lehettek az FFP 2009-es előkészítésekor és bejelentésekor, s annak megalkotásakor elfogadták a szabályokat. Ugyanakkor több forrás is hozzáteszi, bár a City kijátszhatta az FFP-t, egyvalami vitathatatlan: a költségvetése nem mutat mínuszt, sosem halmozott fel adósságot, nem úgy, mint több európai élcsapat, az AS által például konkrétan kiemelt városi rivális Manchester United. Utóbbi mégis gond nélkül részt vehetett az európai kupasorozatokban – már amikor képes volt magát kvalifikálni.

A Sport Bild szintén al-Kelaifi UEFA-n belüli szerepvállalása kapcsán teszi fel a kérdést, várható-e a közeljövőben, hogy újabb túlköltekező klubokra sújtsanak le hasonló szigorral. És lehet-e az egyik következő klub a PSG.

Mint emlékezetes, a katari tulajdonban lévő franciák ellen 2017-ben indult vizsgálat a pénzügyi fair play megszegése miatt. A vizsgálatot a korábbi belga miniszterelnök, Yves Leterme vezette, és 2018 nyarán annak ellenére is a PSG-t felmentő határozattal zárták le az ügyet, hogy az UEFA-n belül sem volt egyetértés a kérdésben.

A New York Times által megszerzett belső levelezésekből és az azok alapján megjelent hírekből úgy tudni, José Narciso da Cunha, a klubok pénzügyeit ellenőrző UEFA-testület bírósági kamarájának elnöke belső jogorvoslatot és a vizsgálat újrakezdését kérvényezte, mondván, Leterme rossz számokkal dolgozott és így hibás következtetésre jutott.

A leginkább kritizált pontokat a Qatar Sport Investments kezében lévő klub szponzorszerződései jelentették. Azok közül is a Katari Turisztikai Központtal kötött, évi 100 millió euróról szóló kontraktus. Az UEFA által felkért, sportmarketinggel és sportgazdasággal foglalkozó cég szerint a megállapodás reális piaci értéke nagyjából 5 millió euró lehetett volna, ami súlyos és nehezen magyarázható túlárazásról tanúskodott – egyértelmű jelét adva az FFP kijátszásának. Csakhogy a PSG egy saját vizsgálócéget is felkérhetett, amely hogy, hogy nem, a szerződésben megjelölt értéket hozta ki helyesnek.

Ezek után jött a Leterme vezette testület, és nem átlagolt, nem kért fel egy harmadik céget, látva a két szakértői vélemény közti jelentős különbséget, hanem egyszerűen elfogadta helyesnek a PSG-féle verziót.

Mindebből végül kijött, hogy bár a PSG túlköltekezett, az UEFA által meghatározott határértéken belül maradt, így pedig sem a mínusz, sem a tiltott, nem piaci alapú tőkebeáramlás miatt nem büntették meg. Sőt, a PSG végül Cunha kérvénye miatt a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult és nyert. Mondván, a bírói tanácsnak 10 napja lett volna a Leterme-féle vizsgálat kiértékelésére és felülvizsgálatára, ebből pedig kicsúszott. Mindez jogértelmezési kérdés volt, a testület vezetése hiába védekezett azzal, hogy a tíznapos előírás a vizsgálat megkezdésére és nem lezárására vonatkozik – életszerű módon –, az érvelést a CAS nem fogadta el...

Tény, ami tény, bár a PSG-vel sokkal több nagy üzletet köt össze a közvélemény, mint a Manchester Cityvel, a francia bajnok valamivel okosabban osztotta el a kiadásait, mint tette azt angol riválisa. Mint a Liverpool és a City klubmodelljét bemutató keddi cikkünkben írtuk, a City elmúlt ötéves nettó játékosköltése 500 millió font körül jár. Ezzel szemben a PSG 350 millió fontnak megfelelő eurós mínuszt hozott össze a játékospiacon. Ezen összeget pedig – a fentiek alapján – képes volt az UEFA által rendben lévőnek talált szponzorszerződésekkel és bevételekkel lefedni.

Röviden: bár a City átlag „csak” 50–60 millió fontért vásárolt játékosokat, ilyenből sokkal többet igazolt, míg a PSG ugyan kétszeres rekorder, köszönhetően Neymar 222 millió eurós, illetve Kylian Mbappé két részre bontott (35 millió euró egy 18 éves játékos egyéves kölcsönvételéért?), összességében 180 millió eurós szerződtetésével, viszont ezen átigazolási időszakban más sztár nem került hozzá.

Sőt mi több, a 2018-as vizsgálat megúszása után látványosan meg is húzta magát a párizsi együttes: a 2019–2020-as évadban például 2009 után először kevesebbet költött játékosokra, mint amennyiért eladott futballistákat (95 millió euró vásárlásra vs. 105.9 millió euró eladásból). Hasonlót utoljára a katari korszak előtt, a 2008–2009-es idény nyári és téli átigazolási időszakait összesítve láthattunk a PSG-nél, akkor még jóval kisebb tételekkel (10.5 millió euró vs. 21.75 millió euró).

Érdekesség, hogy a Leterme vezette testület a City esetében merőben más véleményt képviselt. A testület áprilisban Nyonban ült össze, hogy egyeztessen a vizsgálat addigi eredményeiről. A New York Times azt írta, itt kezdeményezték, hogy a Manchester Cityt legalább egy idényre zárják ki a Bajnokok Ligájából. A javaslatot viszont nem követte gyors döntés, sőt, az UEFA inkább „továbbadta” a vizsgálatot a bírósági kamarához. Ahhoz a kamarához, amelynek észrevételeit a PSG-vizsgálatkor Leterme nem igazán vett figyelembe...

„A Klubok Pénzügyi Kontrollját Végző Testület (CFCB) vezetője a szervezet független nyomozóival konzultálva úgy döntött, a bírósági kamarához küldi a Manchester City ügyét. A CFCB március hetedikén indított vizsgálatot a Manchester City ellen a pénzügyi fair play potenciális megszegése miatt, amit több sajtóorgánum is megjelentetett. Az UEFA a továbbiakban nem kommentálja az ügyet, amíg a bírósági kamara nem hozza meg döntését” – írta az európai szövetség a május közepén kiadott közleményében.

A The Athletic szerint a City továbbra is mindent elkövet majd az eltiltás eltörléséért, ha viszont ez nem jön össze, „visszalőhet” az ellene lobbizó klubokra. Kézenfekvő, hogy a PSG katari kapcsolatait próbálják a középpontba helyezni, de klub közeli források szerint a Juventus Jeeppel kötött főszponzori megállapodását, a Bayern München több évtizedes kapcsolatát az Adidasszal, és a Dortmund Pumával kötött tavalyi, 250 millió euróról szóló mezszállítói szerződését is az UEFA „figyelmébe ajánlanák”. Az esetekben közös, hogy a cégek tulajdonosi-vezetői körében hasonló átfedésekre bukkanni, mint történt az például a Manchester City és a 2011-ben tíz évre megkötött, Etihad-féle stadionnévadó-szponzori szerződésével. A légitársaság akkori elnöke a City-tulajManszúr sejk féltestvére volt.

Mindezek alapján a City büntetése valóban csak a kezdet, a következő években több európai topklubra is hasonló vizsgálat várhat – melyek kimenetelét, akár a City, akár a PSG esetét látva, ember legyen a talpán, aki megjósolja.

Apropó, a Manchester City a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében épp a Real Madriddal találkozik.

A hangulat biztosan jó lesz – főleg a VIP-szektorok környékén...